Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6

1990. március 24., szombat

Egy „arc” a Vörös Könyvből

Meg van gyurgyalag

A cím valószínűleg, nem tűnik túl optimistának, de nem is csak hatásvadászata célja. Van alapja... A felmérések szerint a gyurgyalagállomány rohamosan fogy. Itt az ideje valamiféle terv kidolgozásának, mely nagyobb odafigyeléssel — a madarat légpuskával pusztítók, a fészkelőüreget eltö- mők, a fészkeket lebányá- szók megbüntetésével — biztosítja a madarak számára az életlehetőségeket.

A gyurgyalag (Merops apiaster) színpompás tollazatáról, hosszú, hajlott csőréről és megnyúlt középső íaroktollairól könnyen felismerhető. Löszfalak, homokbányák, folyópartok meredek falába vájt üregekbe, telepesen fészkel. Néhány telep megyénkben is található. Május közepe táján jelenik meg és szeptember végén költözik délre. A méhészek különösen nem kedvelik, hisz’ azt mondják, megtizedeli a háziméh-állományt. A vizsgálatok szerint azonban elenyésző mennyiségben találhatók táplálékában ezek a rovarok.

A felsőrajki Kaán Károly természetvédelmi csoport tagjai vállalták az idei gyurgyalagfelmérés koordinálását, és kérik, hogy, aki tud segítsen ebben a munkában. Aki ismer telepeket, küldjön arról adatlapot, amely a következő főbb adatokat keli, hogy tartalmazza: a számlálás helye, (megye, község); a gyurgyalagtelep helye (dűlő, esetleg helyi út); milyen környezetben készült a fészek (agyag, homokbánya, folyópart', védőgát, homokhalom, stb.); mikor létesült a telep (évszám); hány pár gyurgyalag fészkel ott, érkezésük ideje, viselkedésük, illetve a potenciális veszély- források (bányászat, szemét- feltöltés,. stb.). Ha lehetséges fotót is küldjenek a telepről, s mindezt a következő címre: Böcskei Géza, Í1749 Zala- karos, Hegyalja út 23.)

(dk)

ÁCS NÉMETH ISTVÁN:

Mély lélegzetek

A lucof talányok lépte most időszakos Felsejlik a gondolat oszlop mély lélegzetek járják o táj páráit- hogy és ahogy mélyülünk önmagunk tegnapjából- valami jót is remét az elátkozott: átszíneződik mint őszben a tök és bokrok- lehull-e

a fájdalom és őröm csókjoi mit szárnyosítanak és mit siratnak csak a mély lélegzetek és a felkelő nap mondja: idők és idő

változtat a szárnyakon.

X.

A jövő állatai

Takarító birkák,

Könnyű lesz már az utódoknak! Mert mindenre kitalálják már az ellenszert. Soványságra, csúfságra, rendetlenségre, hiányra, bőségre. És mindez megoldható a biotechnikával. Vagyis azzal az eljárással, amellyel valamilyen nem kívánatos jelenséget próbálunk megszüntetni.

Legalábbis ezt olvastam egy szakirodalomban, melyet azért fizetünk hétről hétre, hogy .különböző újdonságokkal traktál'hasisuik a Tisztelt Olvasót. Szerénységem csupán a mezőgazdaság ez irányú tevékenységét figyeli árgus szemmel, és nem állhatom .meg, hogy meg ne osszam az ilye-n irányú érdekességeket. Xbt van például egy belga cég, a Plant Genetic Systems igyekezete. Nos, ez a vállalat 1985Jben a világon elsőként állított elő génsebészeti beavatkozás útján roncskárosításöknak ellenálló növényeket. Később olyanokat is, amelyek a gyomirtó szereknek is ellenállnak, vagy például egy több évig tartó-kutatás eredményekén t repcen övényeken örökletes módon sikerült megakadályozniuk a virág- pollen kifejlődését azzal a reménnyel, hogy elhárítják a technikai és gazdasági akadályt, amely számos növényfajnál (jelenleg) fékezi újabb hibridfajták kialakulását. Megjegyzendő, hogy pl. a kukoricánál viszonylag igen egyszerűen megoldották ezt a problémát, ugyanakkor .pl, a már említett repcénél, vaey pl. a búzánál ez igen körülményes és .drága. (Minden nemesítő vágya, hogy a lehető legkisebb költséggel tudjon előállítani hibrid vetőmagot. E hibrid vetőmagvakban egyesíthetik (keresztezésekkel) a két szülői vonal legelőnyösebb örökletes tulajdonságait, s így életerö- sebb, nagyobb hozamú fajtákat állíthatnak elő.

Csakhogy! A természet a növényeket úgy „alkotta” meg, hogy a termesztett .fajok nagy része egyidejűleg hoz hím, és nőnemű .szaporítószerveket, azért, hogy az

ö n meg te r mé k ény ülés lé t re jöjjön, is lényegében ez. veszélyezteti a keresztezett vonal egész jövőjét). Ezért van jelentősége a már fentebb említett, pollen nélküli ©gyedeknek, hogy stabil és szaporítható fajtákkal rendelkezzünk. amelyek lehetővé tennék e veszély végleges kiküszöbölését. Meri ilyen „steril hímivarú” fajták a természetben spontán megvannak (pl. kukorica, cukorrépa, rizs, napraforgó), de a hibrid fajták részéve történő intenzív felhasználások — a betegségnél is rosz- szabb orvosságnak bizonyulhatnák. A Plant Genetic Systems által a hibrid fajták előállítására kidolgozott eljárás teljes egészében a genetikai tudományhoz tartozó eljárásokon nyugszik. Technológiájuk előnye az, hogy elméletileg valamennyi .kultúrnövénynél alkalmazható, és óriási jelentőségű a vetőmag tér mes z tésb en.

Még ennél is érdekesebb eljárásokról tudósít a Le Monde egyik legutóbbi száma. A holnap háziállatai között olyan sertésekről, ír, melyek sokkal nagyobbra nőnek a jelenlegieknél, de nem zsírosabbak. A tyúkok viszont apróbbak lesznek, mégis kétszer annyi tojást produkálnak, (mint a mostaniak. A lenti tulajdonságokat a biogenetika produkálja majd. S hogy milyen egyszerű a .módszer? Csak „elemezni kell az állatok teljes genetikai összetételét, és az adatokat számítógépben kell tárolni. Ezután csak be kell kapcsolni a gépet és elő kell állítani ,a kívánt .génekéi” — írja a lap, „csak!” Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma' Kutatási Szolgálatának egyik munkatársa erről a „csak”-ról így ír: — „Nagy gondot kall fordítanunk azokra a fajtákra, amelyeket- napjainkban a kihalás veszélye fenyeget. A jövőben a genetikai információk segítségével képesek leszünk már kipusztult állatokat is újból előállítani”.

A mezőgazdasági biogenetikai kutatások nagy része napjainkban a betegségeknek jobban ellenálló állatok ki- tenyésztését célozza. Nagyobb testű, szaporább, jobb minőségű, nem zsíros állatok „előállítása” a távolabbi célok közé tartozik. Hat évvel ezelőtt például egy kétkilós broilercsinke felnevelése nyolcvannégy napig tartott, a jövő században ehhez huszonöt nap is elég lesz.

Az csak természetes, hogy például a tehenek a huszonegyedik században évente tizennyolcezer liter tejet .adnak átlagosan, és — szintén a biogenetika segítségével — több ikerállatot lehet majd előállítani. A klónozás a jövőben az egészségesebb háziállatok gyorsabb felnevelését segíti majd elő. a biogenetika segítségével kevesebb takarmányt igénylő jószágaink lesznek. Kütenyésztenek majd olyan baktériumokat, amelyek a juhok testébe ültetve lehetővé .teszik, hogy a juhok szinte mindenevők legyenek, előszeretettel fogyasztják .majd az ipari mel- léktermékéket, ,még a fűrész- port is. Nem elképzelhetetlen, hogy a ház körüli hulladékot jó étvággyal, zalbálják, tán még az udva-rseprő .szerepét is .„elvállalják”. Remény van arra, hogy a jövő században jószágaink gazdaságosan hasznosítják u lignint is — a farostok kötőanyagát. Ha kissé humorosan fogjuk fel a dolgot, elképzelhető, hogy a gazda gyúj- tóshasogatás után szól a jószágnak, az meg — amilyen birka — befailja a forgácsot., amiből így esetleg jóízű .gomolya lesz a gyomorba ültetett ligninfogyasztó mikrobák segítségével.

Valószínű, a kutatók arra számítanak, hogy a munkanélküliség ellenére sem találnak majd utcaseprőket, takarító géemkákat, így sokkal egyszerűbb lesz a jószágokat .végighaj.tani az utcákon — feltéve, ha ál lath ajtók is lesznek egyáltalán.

(bekecsi)

A rövidáruboltban nemzetiszínű szalagot készültem vásárolni, még március 15-e előtt. Volt, egyféle, másfél centiméter szélességű, a pulton, két cipősdoboz nagyságú skatulyában, az ár az egyik dobozon 13 iFt, a másikon 6,50. A szalagok mindkét dobozban össze-vissza kuszaságban hevertek, mintha pamutfonalat gombolyítottak volna le egy szakajtóba, se végük, se hosszuk. A. szalagok látszólag teljesen egyformák voltak, ezért közelebbről kellett azokat megszemlélni. Gondoltam, egyik selyem, a másik pamut, de' nem, mind a kettő ripsz, egyforma színű, egyforma . széles, teljesen azonosak minden tekintetben. Nem értettem. Amennyiben azonosak, miért más az áruk? Nem létezik, hogy ne tudjak rájönni a lényegre. Nem tudtam.

Maradt az eladó, akitől .szinte telve, szinte bánva megkérdeztem a különböző árak okát, aki kedvesen, a világ legtermészetesebb módján adott magyarázatot így; mert az egyikben egy, a másikban fél méteres darabok vannak. Bénultan álltam, tgy indultam haza is, zsebemben a szalaggal és csak a döbbenet elmúltával gondoltam arra, hogy kérnem kellett volna három centimétert, tizenhármat, vagy mondjuk, huszonhetet. Vajon mit mondtak volna? Nekem hái'om centiméter összehajtva, a zakóm gomblyukába fűzve épp elég. A nagyobbi- kat ugyanis belül hordom és állandóan. Ám micsoda zsenialitásra vall, hogy a gyárilag korongba csévélt szalagot valaki .lehajtsa és feldarabolja? S ha valakinek két és fél méter kellene egy darabban? Akkor mi van? Varja össze? Igaz, hogy értékben nem azonos kategória, de feldarabolhatnák előre a kerítésdrót-szövetet, a vásznat, a villanyvezetéket, a linóleumot, vagy a cérnát. Ez utóbbiból öt métert úgysem fűz senki a tű fokába.

Egyszóval: azon túl, hogy ilyen marhaságot én ki nem tudnék találni, ha ezer évig élnék, sem, engem személy szerint sért a rám erőltetett, kötelező érvényű diktatúra.

(pócsik)

A zsarnok átka

A zsarnok átka megfogant, s mérges gyümölcsétől megrészegülve, feltüzelt csőcselék vette ostrom alá Marosvásárhelyen a kisebbségi jogaiért szót emelő magyarok székhazát, s fahusángjaival csontját törte, félholtra verte az idős írót. Sütő Andrást is. azt a mélyen humanista európai gondolkodót, aki minden megnyilvánulásával a nemzeti megbékélés apostola kívánt lenni.

Az épületben .magát el- barikádozó több, mint hetven embert a késve érkezett, kiis létszámú karhatalom sem tudta megvédeni a záporozó súlyos ütlegek- től. ’ Mindez egy olyan országban történt, amely tavaly decemberben úgy tűnt, leszámol a diktátorral és az egész népet, az embereket apró rezdüléséig hatalma alatt tartó mamutapparátusával, s Európa hátsó udvarából előlépve, helyet követel magának a régi és újsütetű demokráciák között.

Félretéve a több, mint fél évszázada szidott ellenségeskedést, magyarok

százezrei mozdultak meg itthon és a világban, hogy elsőként siessenek segítségére a román forradalomnak, élelmiszer és gyógyszerszállítmányok százait juttatták el szervezett és lelkes önkéntesek a romániai hatóságoknak, vállalva nem egy esetben életük kockáztatását is a harcok miatt. Mindezt bízva abban, hogy a nép hatalma

visszaadja majd Romániában élő véreink fokról- fokra csorbított jogait is.

Nem kívántunk mást, mint ami —véltük —megillet minden európai, civilizált embert, szülessen az bár magyarnak, németnek, románnak. Jogot a saját nyelvre, iskolára, független . sajtóra, s nemzetiségi szervezetre. Mint ahogy ez természetszerűleg megilleti a demokrácia minden/ állampolgárát.

De a nemzedékekbe módszeresen beoltott méreg, hogy a magyarok el akarják venni az ősi földet, erősebbnek bizonyult. Fokozatosan erősödött az in- tolerancia. A forradalom mámoros perceiben, a lassan ocsúdó apparátus sárkányának csak két fejét sikerült levágni. — mondta néhány napja éppen Sütő András. S a sárkány még így, is túl erős maradt, s a gyanakvás és gyűlölet levegőjét leheli öl megmaradt szájából, békétlenséget szítva románok és magyarok között. A „nagy tanító” még holtában is örvendezhet tanítványai sikerén, terve beteljesülőben, s a pogromok légkörében messzi jövőbe vesző álommá tűnhet a nemzeti megbékélés, a jog- egyenlőség, s a forradalmat követően levedlett

félelmek, a megalázottság újra befedi majd a kisebbségi hétköznapokat. Míg a józanul gondolkodó tömeg csendes, a zajos csőcselék egyre inkább vérszemet kap, s hovatovább fasisz- toid tincs-hangulatot teremthet.

A román vezetés talán, a kisebbségi törekvéseket, ellensúlyozó szerepet szánt a szélsőséges Vatra Roma- neasca-szervezetnek, de ez a halogató politika csődöt mondott. Ma már nem lehet padló alá söpörni a meggondolatlan belpolitikai, kisebbségi problémákat. A RompreSs • máig magyarellenes toldalékokkal hangsúlyozottan teszi közzé a zavargásokról szóló híreket. A hivatalos felelős román vezetésnek el kell határolnia .magát a szélsőségesek véres akcióitól, s törvényen kívül kell helyeznie a (soviniszta szervezkedéseket. Tárgyalásokat kell kezdeményeznie a kisebbségek jogainak visszaállításáról, illetve annak ütemezéséről. A szovjet hegemónia visszaszorulását követő hatalmi vákuumban éledő kisnemzeti nacionalizmusok puskaporos hordóvá változtathatják Közép-Európát nemcsak a térség áhított demokratikus átalakulását, de az összeurópai biztonságot is veszélyeztetve.

A kommunista diktatúrák bukása nyilvánvalóan megbontotta az európai egyensúlyt, a szocialista testvériség képmutató álarca mögé rejtett nemzeti, nemzetiségi konfliktusok elemi erővel törtek elő. S a szabadság könnyen káoszba fordulhat felelős államférfiak körültekintő és higgadt kormányzása nélkül.

A „szabadsúe perzsavására” felszínre hozza a szunnyadó gyűlölködéseket, s a gondokért, a láthatóvá vált nyomorúságért kézenfekvő bűnbakká kikiáltani a jogaikért végre nyíltan küzdő nemzetiségeket. Lát ni kell, hogy a kisebbségi jogok meghatározása és deklarálása tovább nem halasztható feladattá vált Európában. S nemcsak magyarjaink, de a kisebbségben élő más európai népek érdekében is. Nem fogadhatjuk el, hogy a nemzeti ellenségeskedés egymás ellen hangolja a történelmi gyökereik, kultúrájuk, s nem utolsósorban gazdaságuk folytán is egymásra utalt közép-európai kisnemzeteket. A demokratikus fordulat évszázados esélyt, teremtett az egymás felé közeledésre, de az a nagy lehetőség könnyen elveszíthető. s akkor kis és nagy diktátorok fattyai újra orruknál fogva vezethetik a szabadságukba beleszédült, megfontolt. higgadt felnőtté válni nem tudó gyermeknépeket. Kifelé Európából.

Fodor