Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

1990. február 12., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3------T

örvény az egyéni vállalkozásról

Bar a/, (jgyem vállalkozás ró! szóló 1990. óvi V, sz lörvón.v meg nem jeleni meg a Magyar Közlönyben, azért, mi egy tömör tájékoz tolást áriunk olvasóinknak. A lörvény hatályba lépésé vei már nem alkalmazhatnak a kisiparról szóló 1947. évi I I. sz. tvr. és a magán- 'kereskedelern'i'ől szóló 1977. évi 15. sz. Ivr., valamint a

kapcsolódó rendeletek. K lörvény elhárítja a bürokratikus akadályok nagy részéi á vállalkozói ambíciót érző emberek elöl.

Kezdjük a legfontosabbal. A törvény kinyilvánítja a vá l l a 1 kozás szabadsága l:

egyéni vállalkozást alapíthat bárki, aki cselekvőképes — tehát nagykorú és nem áll gondnokság alatt — állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

További könnyítés, hogy amíg a korábbi jogi szabályozás a vállalkozói tevékenység szempontjából az engedélyezési rendszeren nyugodott, addig a jelenlegi (jövőbeni) megoldás a bejelentési rendszert valósítja meg. így nem lesz szükség a bonyodalmas és hosszú eljárásra, csupán csak be kell jelenteni a szándékot a tanácsnak egy formanyomtatványon. A nyomtatvány! a tanácsi szerv egy • rövid záradékkal látja el. ami ezek után nem más. mint a vállalkozói igazolvány. Ennek birtokában már folytatható is a vállalkozói tevékenység, akár egyszerre többféle — kisiparosi, kereskedői. vendéglátóipari stb. — is. esetleg egyszerre több helyen,

*

Szűk körben tiltja csak meg a törvény a vállalkozói igazolvány kiadását.

„5. fii. Nem kaphat vállalkozói igazolványt:

a) akit gazdasági, vagyon elleni, vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek:

b) akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek

Ezeket a büntetéseket figyelmen kívül kell hagyni, és a vállalkozói igazolványt ki kell adni. ha az elítélt ezen elítélések miatt törvényi, vagy bírói mentesítésben részesült.

c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre;

d) aki egyéb jogszabályba — törvényben, törvényerejű rendeletben, vagy miniszter- tanácsi rendeletben — meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;

e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja;

f) akinek a korábban kiadott vállalkozási igazolványai azért vontak vissza, meri saját hibájából egy évi befizetési kötelezeti segél meghaladó összegű — sajtit maga. alkalmazottai, illetve segítő családtagjai után járó lársadalombiztnsilási

és nyugdíj járulékát. vagy adóhátralékát felszólítás ellenére nem fizette meg

Amennyiben tartozásai utólag kiegyenlítette, a vállalkozói igazolvány megadásának nincs akadálya.

Egyes tevékenységek gyakorlását a jogszabály képesítéshez köti. azonban nem feltétlenül áz egyéni vállalkozónak kell megfelelni a képesítési követelményeknek, hanem elegendő az is. ha az alkalmazottai, vagy segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.

*

A vállalkozásbarát lörvény segíti a vállalkozásokat. de szigorúan bánik a felelőtlenül vállalkozókkal, és az üzleti kockázatot teljes mértékben rájuk hárítja, amikor kimondja: az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával. korlátlanul felel. Hogy ez a korlátlan felelősség érvényesülhessen, a vállalkozó csak egy egyéni vállalkozást alapíthat —. de egy cégtábla alatt több tevékenységet is folytathat, több telephelye lehet —. és nem lehet olyan gazdasági társaságnak a tagja, amelyben korlátlanul felelős. Ebből következik, tagja lehet olyan gazdasági társaságnak. ahol felelőssége korlátozott. Azok az egyéni vállalkozók, akik a törvény hatályba lépése előtt gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagjai voltak, a társaság megszűnéséig az eddigi szabályok szerint folytathatják működésüket.

Mindenképp új elem a jogszabályban, hogy az egyéni vállalkozóknál az alkalmazottak. bedolgozók, segítő családtagok, középfokú szakoktatási intézményi ta-' nulók létszáma nincs megkötve, korlátozva.

Üzleti biztonsága érdekében a vállalkozó kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként való bejegyzését.

Az állampolgárok vállalkozását korlátozó rendelkezéseket az általános .jogszabálycsökkentés során 1990. március 1-jéig felülvizsgálják. Erre figyelemmel, a törvény hatályba lépésének időpontja március 1 -je.

A jelentős jogszabályi ésszerűsítések önmagukban keveset érnek, ha nincs töke. Ezért a következő számunkban az újrakezdési kölcsönt tárgyaljuk, mely a vállalkozni kívánó munka- nélküliek pénzügyi nehézségein segíthet.

/cici Zoltán

Miit lehet kezdeni cg

♦ olyan ■téríttettél, ami hol víz alatt áll, hol gaz nvomoc.il ja lósósikaval rekel t vével. bél vakótmárso nymait ? Akinek esze vau. Ikaszálógepével, borona javai elkerült r vidéket, meri god Tökkel, vad bozóttal, cserje vei tűzdeli részei nagyiiz.e mi művelésre alkalmatlanok.

K terület pedig a Hennád völgyében terül el, méghozzá az ártéri területen a gáton belül. Onga cs Óesanálos kü zóli a Nag.vimis'kolci Allanv Gazdaság ,,birtokán '. A Mer nád mindkét partját kisen ilyen ruderália, ami szint" semmire sem jó. mert gép pel azon dolgozni lehetetlen, vagyis nagyüzemiieg ezek a .területek szinte sohasem hasznosíthatók.

Mert egyrészt tagollak — hol sóderbánya gödrei, hol ‘kiterjedt cserjések szabdalják —, másrészt pedig mély- fekvésű gyepes-bozótos részek — amelyek az év nags részében vagy vizenyősek, vagy falvaktól távoli, járműveik részére tiltott területek, ■mivel a Hernád gátrendszerén belüli úgynevezett ártéri táblák. Nem is tudja művelni azok nagy részéi az itteni állami gazdaság, de még az egyéni gazda ,sem.

Talán legeltetni lehetne ■rajta — gyakran kószál arra a falusi csorda is —. söl néha egész nyarat olt tölti. ■Mert arra talán alkalmas ay ősgyep, hogy a jószág kiválogassa sovány füveiből a neki megfelelőt, de otthagyja a hélyaikútmácsonyát,. a csip kés kökénybokrot, a galagonyát. a rekettyéi és a fűz l';jt. Más növények még talán hasznosabbak a jószág ben döjében.

Így hitté ezt naivan Ma ezek Pál is. aki nyugdíjazása után is bolondja a jószágnak. szereti a juhot, a kecskét. a malacot és az aprójószágot is. Ezért gondolta, hogy amire évtizedek óta v;i gyotit, most megvalósíthatja. A szüleitől örökölt jós/ágsze- retet, a megye 1 óvárosának zajia-bűze e Hernád menti itájra űy.te, ahol szerette volna megvalósítani álmát:hogy házi átlát okik« 1 í oglalkozh a I. Gyönyörködhet a bárány születésében, vakarhatja az öreg koca hátát, tenyeréből etetheti a tyúkokat, simogathat néhány kuvasz ■kutyát, és örömmel töltheti el szivét a tudat: lám, a városi ember is’milyen boldogságot talál a termésre! örök megújulásában, a folyó közelében, a jószágok gyarapodásában.

Hanem az élei másképpen rendelkezett. Meg keltet: vívnia néhány helyi .kiskirállyal. mint a mesebeli hét- feiű sárkánnyal. Ebből — talán hat feiet sikerült is legyőznie. és mindenféle ram- ba vada Utam számú rendelet dl lenére béréi heteit a Nasv- midkolci Áililami Gazdaságtól tizennégy hektár — nagyüzemi művelésre teljesen alkalmatlan — területet. — nem kis pénzért.

Ebbéli s/orgoskodásában az utóbbi hónapokban támogatta is a ÁG vezetése, ami

Tanyasi csendélet

A mezőgazdasági vállalkozás buktatói

kalyiba a Hernád partján

igen jólesett neki, tekintve, hogy a korábbi években ezt nemigen tapasztalta. Ki is költözött, hodályokat is épített, 'kutat' is fúrt, hogy jól érezze magát a jószág, ha már segítették az új vezetők is ez ügyben.

Hanem egy másik cég másik vezetője mégsem nézhette tétlenül a terjeszkedést, főiként amiért az a Hernád árterén valósult meg a gátrendszeren belül. Nem is nézte jó szemmel az És.zak- ■magyar orsz ági Körn yezetv é - délmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG), hogy az ártéren Maczek Páll jószágokat tart.

A bérlő szenint hivatkoztak itt arra, hogy a Vendeletek szerint az ártéren — a gáton belül — ilyen tevékenységet nem folytathat, és még egészségügyi Vendeletekre is hivatkoztak, miszerint az nem lehet, hogy jószágai az ártéri legelőre pisz- kítsanalk, mindenféle fertőzé sí veszélynek kitéve a közeli vízkivételi helyeket, mivel

itt vannak azok a kutak, melyekből az ivóvízzel látják el a környéket. Az persze má-s kérdés, hogy két község (Óesanálos és Ongaújfalu) népes csordája is e területeken — tehát a gáton belüli ártéren — legel és trágyáz, de a legnagyobb bajnak mégis csak azt vélik az ÉKÖVIZIG illetékesei, hogy Ma- ezek Pál nyolcvan darab juha és három anyakocája „fertőzi" legjobban a legelőt.

Nem lehet itt vita, hiába ment panaszra a bérlő, a vízügyi igazgató a szakasz- mérnökség első számú emberéhez küldi a panaszost, de az encst szakaszmérnökség vezetője a rendeletre hivatkozik. És nemcsak a fertőzési veszély miatt, hanem a gát rongálásától is óva inti panaszosunkat. Meid való igaz, a gátra nem mindenkor és nem mindenkinek szabad felhajtani. Főleg járművel, ami egy esős időben valóban kárt okozhat a gát állapotában. Mert itt nincs

szilárd útburkolat, csupán földút, és valóban érthető, ha öt-hat (tonnás traktorvon- tatású pótkocsitól, terepjárótól óvni kell. De egv személygépkocsitól is? Mert egy pléhkasznyi az. amitől óvni akarja a gátat az üzemeltető. És igaz, hogy például amikor tavaly árvíz volt, a ontgati tanács- adott, csónakot, hogy Maczek Pál 'kimenekítse jószágait az árvízből.

Az ár elvonultával a bérlő már nem vihette vissza jószágait. A hernádnémeti Hernád Völgye Tsz adott új területet, új legelőt. Ongához közel a lalu határában új is (állókat épített Maczek Pál. mii újabb százezer forintokat igényelt. A tavasz közeledtével költözne vissza a Hennád völgyébe, de nem mer.

Mert engedélyt nem kap a gálonjárásra. az ártéri legeltetésre. Vállatkozótánsa, Tószegi István is felszámolta sz á z d a rabos j u hált o m ány á‘. Ezúton kérjük az ÉKÖVIZIG szakembereit, mivel személyesen nem találkozhattunk, hogy segítsék legalább azokat a vállalkozókat, akik jó- szágszeretetüket már bizonyították, a népgazdaságnak már tebbszáz mázsa hús! adtak, hogy enyhítsenek népünk gondjaim. Bizony érdemes megszívlelni a fentieket. Szívesen adunk hírt támogatásúikról.

Az ÉKÖVIZIG igazgatóhelyettese Stéfán Márton azonban elmondta: „A bérlő igyekezett a vezetőket személyében is megbántani úgy hogy még becsületséntési per is volt az ügyben. Most csupán annyit mondunk, részünkről a legtöbb az, hogy a bérlők ottlétéről, jószágairól, istállóiról a békesség miatt nem veszünk tudomás!."

Most itt tartanak.

(Bekecsi)

HHH

(Folytaidt> na /. oldalról)

éves, 250 nap kórüli munka- időalapból mekkora a kiesés. Képzelje: a táppénzek, szabadságok és más kiesések öszegzéséből az jön ki, hogy minden dolgozó 51 nappal kevesebb idő alatt keresi meg az általuk keveslett bért.

*

Balogh László művezető tárgyilagos:

— Biztos nem fakadnak ki az emberek, ha nincs ez a rengeteg’ áremelés. Tavaly buzdítottak a főnökök, azt mondták, a talpon maradásunk a tét. Jöttünk szombatonként is, túlóráztunk, hajtottunk. S az eredmény? Mi alig kapunk valami', a vezetők pedig hatalmas pénzeket vesznek fel. De még

mindig azt mondom, nem velük, nem az ö pénzükkel van baj, hanem azzal, hogy a miénk kevés. Túl nagy az űr az összegek között!

— Mit tehet ebben a helyzetben a szakszervezel?

— Kértük, vizsgálják felül a prémiumokat — kezdi Kiss Endre, szb-fitkár. — A válasz az volt, jogos mindegyik. Az igazgatóét egyébként is kívülről szabják meg. Még új vagyok ebben a pozícióban, nem tudom, az igazgatótanács munkájába mennyire szólhatok bele. Ha igen, ezt szóvá teszem. Ha sztrájk lesz, azt törvényesen csináljuk, valószínűleg úgy.

hogy majd ulólag bedolgozzuk a kiesést. Nem akarunk sem magunknak, sem másnak kárt okozni . . .

*

A betonelemgyavtó csarnokban feszült a hangulat. Amint elterjed a híre, hogy újságíró van itt. sokan jönnek és ömlik az emberekből a panasz. .

Molnár Mihály űgv tudja, hogy decemberben már kaptak prémiumot a vezetők. Nehezen hiszi el, hogy az a mostaninak csak az előlege volt. Szakács László állítja. titokban megy a

premizálás — ennek ellentmond, hogy mások személyesen az igazgatótól tudták meg. Iván Zoltánná tiltakozik

— Nem igaz., hogy csak a főnökök miatt jó a cég, az. érlékekel mi termeljük! Nehéz. fizikai munkával, szombatokon és túlórákkal.

Sokan szidják az. adórendszer!. Három túlórából csak egynek a bérét kapják kézhez. Éliás Józsefné csalódott :

— Hiába dolgoztunk, semmi közvetlen eredményét nem látjuk! Lassan a létminimum alá kerülünk ettől a sok áremeléstől!

Ez.t erősítik meg a művezetők is. Sárvári Béla Állítja. hogy háromszor annyian vannak a fizikaiak, mint a szellemiek, mégis, ez utóbbiak kétszer annyi bért vesznek fel. Keretek közé kellene szorítani a bérkülönbségeket — javasolja. Makó Zoltán a .százalékokat kárhoztatja: nem mindegy, mekkora alapot emel az. a húsz .százalék. Ö ii; megerősíti, a sztrájk ötlete az tizemből ered, alig tudták rávenni a munkásokat, hogy vegyék tel a munkát

♦

Ez. volt a múlt hét péntekén. Hiába törtem a fejem, nem tudtam eldönteni, mit várnak az újságtól a panasz- ködök. Hogy szolgáltassunk igazat? De hisz igazuk van:

ö—(1 ezer forintból képtelenség megélni És az igazgató? Ö sem beszélt mellé, a termelésből adhat csak több bért. ez könnyen belátható. Mint megtudtam, ől egyébként tisztelik, becsülik; csak hál a pénz lenne több!

Amíg a cikk megírásán töprengtem, megszületett a megoldás. Pillanatnyilag a legjobb. Vezetők és vezetettek összejöttek és meghánv- ták-ve tették a sérelmeket. Az előbbiek megígérték,, hogy a tavaly ..novemberre előrehozott, de idei béremelést újabb 20—25 .százalékkal fejelik meg. Ehhez, persze valóban jobb munka Kell. S mert erre is megszületett az ígéret, úgy tűnik, a felhők egyelőre elvonultak a Mezőpanel felöl.

>1. Szabó Zsuzsa