Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

1990. február 24., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Borravaló — hálapénz magánrendelés — óraadás — Mi a helyzet a borra­valóval, a hálapénzzel ? — A borravalóból, hála- pézből származó bevétel is jövedelemnek minősül, me­lyet a tevékenység megjelö­lésével a bevallás 12. sorá­ban kell szerepeltetni. Ide kell beírni a különféle szol­gáltató szakmákban dolgo­zóknak az ilyen címen ka­pott bevételt, itt kell kimu­tatni a fokozott gondoskodás és figyelem elismeréseként kapott orvosi hálapénzt, a vállalkozóknak is ebben és. nem az egyéni vállalkozásból származó jövedelem (3) sor­ban kell szerepeltetni a bor­ravalót. A nyugdíjasok adózása közismerten kedvezménye­zett. A kedvezmény e kör­ben kettős, egyrészt a nyug­díjak önmagukban adómen­tesek, akkor pedig, ha a nyugdíj mellett egyéb jöve­delme is van a nyugdíjas­nak, a nyugdíj és egyéb jö­vedelem együttes összege után az adót 108 ezer forin­tig nem kell megfizetni. Külföldről származó jö­vedelem esetén elsősorban azt kell tisztázni, hogy van-e az adott országgal, ahonnan a jövedelem származik, ket­tős adóztatást kizáró egyez­mény. Amennyiben egyez­mény nincs, vagy abból a magyar szabályok szerinti adókötelezettség következik, a külföldi jövedelemre is a személyi jövedelemadó tör­vény rendelkezéseit kell al­kalmazni. Ha adókötelezett­ség van, akkor a külföldi pénznemben megszerzett jö­vedelmeket forintra kell át­számítani. Fontos tudni, hogy az adóköteles külföldi jövedelmet akkor is be kell vallani, ha azt nem hozták be az országba, hanem kül­földön költötték el. Ha az egyezmény, vagy viszonossá­gi gyakorlat alapján a jöve­delem idehaza adómentes, akkor azt nem kell bevalla­ni. Nem adóköteles a külföl­di nyugdíj, illetve- ajándék. Az előzőekben nem nevesí­tett jövedelmeket a bevallás 13. sorában az egyéb jöve­delmek között kell kimutat­ni. így például ide sorolha­tó az orvosi magánrendelés, a gép-bérlet, a magánóra­adás, az albérlet, stb. — És az újítások? — Az újításból származó kifizetések is egyéb jövede­lemnek minősülnek, így a találmányra vonatkozó ked­vezményes adózási szabályok az újítót nem illetik meg. Itt kell feltüntetni az ügy­védi, jogtanácsosi, jogi okta­tói munkaközösségek tagjá­nak a vállalkozói nyereség­adó alá nem tartozó — jogi képviseleti — tevékenységé­ből származó jövedelmet, a virág- és dísznövénytermesz­tő jövedelmét, a tudomány doktorának és kandidátusá­nak illetménykiegészítését, valamint az olyan kamatot is, amely nem takarékbetét, vagy értékpapír kamata. (Például, kölcsönösszegért kapott kamat.) Az egy szerződésből szár­mazó — a köznyelvben kis- összegű kifizetésként ismert — 2 ezer forint alatti jöve­delmet is itt kell szerepel­tetni, természetesen csak ak­kor, ha a kifizetés alkalmá­val írásban azt közölték a kifizetővel, hogy e bevételü­ket egyéb jövedelmeikkel össze kívánják vonni. Ha az egy szerződésből származó kifizetésből nem adóelőleget, hanem — az adózói akarat­nak megfelelően — adót (forrásadót) vontak, akkor ez nem minősül összevonás alá eső jövedelemnek, be sem kell vallani. A bevételből a jövedelmet a felmerült és igazolt költ­ségek levonásával kell meg­állapítani, melynek összege a 24 ezer forintot nem ha­ladhatja meg. Költség azon­ban legfeljebb annak a be­vételnek az összegéig számol­ható el, amelynek megszer­zése érdekében felmerült. Fontos tudni azonban, hogy több forrásból származó be­vétel esetében sem halad­hatja meg az évi 24 ezer fo­rintot. Ha a kedves olvasók a személyi jövedelemadó törvényben nevesített költ­ségkörbe nem tartozó kiadást, vagy évi 24 ezer forintnál több költséget kívánnak el­számolni, arra csak az adó­felügyelőségnél történő elő­zetes bejelentkezés mellett volt 1989-ben lehetőség. A bevallás 13. sora szolgál az olyan bevételek feltünte­tésére is, amelyekből költsé­get nem lehet levonni, így például a pénzbeli és tárgy- jutalmak, a nem adómentes kitüntetések, a társadalom- biztosítási igazgatóság által kifizetett adóköteles társada­lombiztosítási ellátások (táp­pénz, terhes-, gyermekágyi­segély, gyermekgondozási dí j stb.) a baleseti járadék, az öröklés útján megszerzett — tehát nem az eredeti jogo­sult által hasznosított — ta­lálmányból, szerzői jogi vé­delem alá tartozó alkotásból származó jövedelem. Itt kell szerepeltetni a társadalmi és érdekképvise­leti szervektől, valamint egyesületektől kapott tárgy- jutalom darabonként érté­kének 5 ezer forintot meg­haladó részét is. Akik ve­télkedők, vagy versenyek díjaként kapnak tárgyjutal­mat, ennek értékéből is az 5 ezer forint feletti részt itt kell feltüntetni. Nem tárgy- jutalom az értékpapír, a vá­sárlási utalvány (a könyv- utalvány kivételével), a ne­mesfémtárgy és az ékszer. Ugyancsak a 13. sorba ke­rülnek a társadalmi munká­ért 1989. évben kapott juta­lomösszegek, itt az ilyen ki­fizetések teljes összegét kell feltüntetni. Az egyéb adókö­teles jövedelemforrással is rendelkező nyugdíjasoknak a nyugdíj éves összegét a be­vallás 14. sorába kell beírni. Akik mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagként (nyugdíjasként, vagy aktív- dolgozóként) tagsági pótlék­ban részesülnek, a bevallás 15. sorában tüntethetik fel a tagsági pótlék éves összegét. (Vége) Diplomás ápolók Diplomás ápolók képzése kez­dődik meR az Orvostovábbkép- zö Egyetem egészségügyi főis­kolai karán. Az egészségügyi szakközépiskolát végzettek, a gimnáziumban érettségizettek március 1-jéig jelentkezhetnek az intézménybe. A Magyarországon szeptember­ben bevezetendő felsőfokú kép­zés négyéves, s a fejlett nyu­gati országok ilyen jellegű fő­iskoláihoz hasonlít az oktatási rendszere. Képesítést ad arra, hogy a végzettek az úgyneve­zett alapellátást önállóan, a gyó­gyító-ápolási feladatokat pedig orvos irányítása mellett végez­zék. A képesítés az ápolói cso­portok vezetésére, oktatására is szól. Elképzelhető, hogy a kör­zeti orvost nélkülöző, kisebb lé­lekszámú községekben gyógyító munkát is ellátnak majd a fő­iskolán végzettek. Az erre vonatkozó jogszabály előkészítésén még dolgoznak a szakemberek. (MTI) Küloníeges mérető - 90 centiméter étméroju - porcelóntófakot késxitenek Herenden a japán Hosht-Shoji cég megrendelésére. Az öt nagyméretű tál mintájául ai 1862-es lon­doni világkiállításra készült és a poisonyi országgyűlés Mária Teréziához intézett hűség­nyilatkozatát ábrázoló festménnyel díszített, hasonló meretü porcelántól szolgált. Egy-egy tál elkészítésén Mátis Miklós mesterfestö 4-5 hónapig dolgozik. {MTI.foto) Az országos küldöttközgyűlés előtt... Körinterjú az HHSZ-ben A Minisztertanács az el­múlt héten, köszönetét fejez­te ki a Magyar Honvédelmi Szövetségnek az ifjúság ha­zafias nevelésében és a hon­védelmi sporttevékenység szervezésében és irányításá­ban több évtizeden át vég­zett eredményes munkájáért. Ez korántsem a szövetség megszűnését jelenti, hanem az MHSZ-ről szóló 1024 1967. (VIII. 8.) kormányhatározat hatályon kívül helyezéséről és az ezzel kapcsolatos to­vábbi feladatokról intézke­dik. Ennek jegyében kerül sor Budapesten, február 24- én szombaton az MHSZ or­szágos küldöttközgyűlésére... Éles Gábor ezredes, az MHSZ Borsod megyei titkára, egyik kezdeményezője volt ennek a megújulási folyamatnak, a reformoknak. — Milyen „csomagtervveV' fog útbaindulni erre a rend­kívülinek is nevezhető kül­döttközgyűlésre? — A csomagterv meghatá­rozza közeli és távolabbi céljainkat. Azt szeretnénk elérni, hogy a szakágak és klubok csatlakozzanak a szö­vetséghez (jogutódhoz), de ez a tagság önkéntes elhatá­rozása alapján valósuljon meg. Javaslatunk az, hogy a szövetség munkáját válasz­tott bizottságok segítsék. El kell érni, hogy a szövetség a sportági szövetségekkel kö­zös érdekeket képviseljen, pártoktól független legyen és teljes önállósággal dolgoz­hasson. Azt akarjuk, hogy az országos választott testü­let ne irányító, hanem koor­dináló legyen, mert nem ha­tározatokkal és utasításokkal, hanem az önállóság tisztelet­ben tartásával kell a kibon­takozás útját megkeresni és a feladatokat megoldani. Alulról szerveződő, önkéntes alapon működő társadalmi szervezetté kívánunk átala­kulni. — Nyilatkoztak-e már az egyes szakterületek — mint például a búvárok, rádió­amatőrök, modellezők és má­sok —, hogy a szövetség ke­retében kívánnak-e maradni, vagy kiválnak? — A kérdés most nagyon időszerű, de erre talán a klubok jelenlevő képviselői adjanak választ, ők mondják el véleményüket, javaslatai­kat. Halász László, búvárklub: — Nem kívánunk kiválni a szövetségből, de önálló ér­dekképviseletet képzelünk el. A kezelésünkben levő va­gyonnak a klub tulajdonát kell képezni... Eszlári Zoltán, rádióama- 'tőr-klub: — A szövetségen belül nagy apparátusra nincs szük­ség — azt ellenezzük —, csak érdekképviseleti szerv­re. A klub aktívái az új helyzetben is dolgozni akar­nak ... Végh Dudás László, model­lezőklub: — A szövetségből mi sem akarunk kiválni, de további támogatást igénylünk. Terü­leti választmányi képvisele­tet szeretnénk... Bencze János, lövészklub: — Továbbra is a szövetség keretében képzeljük el mű­ködésüket, ha számunkra a feltételeket a jövőben is megteremtik. Én a magam részéről ebben bízom ... Végezetül Éles Gábor meg­erősítette, hogy Borsod me­gyében a megválasztott kül­döttek legitimitása nem kér­dőjelezhető meg, mert a vá­lasztás az ide vonatkozó sza­bályok szerint történt. (km) Változó szerepkörben a megye A regionális bank A struktúraváltással küsz­ködő, likviditási gondokkal bajlódó, viszonylag nagymé­retű ipari és mezőgazdasági vállalatok és szervezetek évek óta komoly fejtörést okoznak a megye, a régió minden rendű és rangú gaz­dasági irányítójának. Köztu­dott, hogy az évek során számtalan elemzés, közép- és hosszú távú terv készült a megye kátyúba ragadt gaz­daságának kimozdítására. A helyzet értékelése alap­ján fel kellett ismerni, hogy a térségi elmaradás felszá­molásának elősegítése, a re­gionális gazdaságpolitika szolgálata, a piacgazdaság kiépítésének felgyorsítása ér­dekében regionális pénzinté­zetet kell létrehozni. Olyan bankot, amelyik természete­sen üzleti vállalkozás, és nem jótékonysági intézmény lesz, mégis elsősorban a re­gionális érdekeket szolgálja, az itteni gazdaságok, vállal­kozók számára nyújt segít­séget. A bank alapítását előké­szítő csopoH egyik tagja .Széni Nándor, a megyei ta­nács elnökének gazdaságpo­litikai tanácsadója. Mint el­mondta, pontosan a regioná­lis érdekek, s a megyei ta­nács ezzel is összefüggő vál­tozó szerepköre magyarázza, hogy miért a tanács szerve­zi és koordinálja a pénzin­tézet megalakítását. (A bank- alapítás előkészítésének ope­ratív feladatait az MT köz- gazdasági főosztálya látja el.) Egyébként tervek szerint a megyei tanács mindössze 10 százalékkal vesz részt a részvénytársaságban, s első­sorban arra ügyel, hogy a bank a régióra koncentrál­jon. Ezt biztosítja, hogy a munkatársak is helyiek lesz­nek, s tanácsadó szolgáltatá­sai is elsősorban a megye vállalkozóit segítik, ebben a körben lát el feladatokat. A regionális pénzintézet a tervek szerint három fő fel­adatkört lát el, foglalkozik a klasszikus banki művele­tekkel (a számlavezetés és a készpénz nélküli fizetési for­galom lebonyolítása kivéte­lével), kockázati tőkebefek­tetéssel, végül gazdálkodási, pénzügyi tanácsadással, szol­gáltatások megszervezésével, elsősorban a magán-, kis- és közepes vállalkozások, a he­lyi önkormányzatok, taná­csok számára. A különböző típusú rész­vények kibocsátásával akar­ják elérni, hogy a magas hozadékú befektetéseket, vag}r a kevésbé kockázatos, de értékmegőrző befekteté­seket megcélzók és a befek­tetések közvetett hasznára számítóik is megtalálják szá­mításaikat. A pénzintézet nagy hangsúlyt fog helyezni a tartós források biztosításá­ra. Központi programokkal olyan pénzeket (akár külföl­di eredetű pénzeket is) akar a régióba hozni, melyek ko­rábban „megakadtak” Pes­ten, csak központi igényeket szolgáltak. Részvényeket nemcsak bel- és külföldi vállalatok, hanem magánsze­mélyek is jegyezhetnek majd. Ahogy már szó volt róla, a bank alapfeladata a re­gionális gazdaságpolitikában megfogalmazott célok való- raváltásának segítése. Ezért elsősorban az alábbi terüle­teket támogatja kiemelten: infrastruktúra fejlesztése: vi lágszínvonalú technológiai és technikai rendszerek meg­honosítása; kis- és közepes vállalkozások rentábilis be­fektetésének támogatása: magán- és kisvállalkozások alapítása; a természeti adott­ságok kihasználása; idegen- forgalom ; a mezőgazdaság szervezeti, technikai és ter­melési rendszerének korsze­rűsítése; a privatizálás tá­mogatása. A bank hitelpolitikájában mindig érvényesíti a rentá- bilitás elvét. A regionális gazdaságpolitikai célokkal összhangban speciális támo­gatási eszközökkel hitelké­pessé teszi a piacképes ötle­tekkel rendelkező, de saját- tőke-hiányban szenvedő vál­lalkozókat és vállalkozáso­kat. A feladatok felsorolásából kiemeljük a megyei tanács szemszögéből talán legfon­tosabbnak ítélt témát: az önkormányzatok tulajdoná­ban lévő piacképes vagyoni eszközök mobilizálását, ezek­re vállalkozások szervezését és beindításának segítését. Feltehetően az új önkor­mányzati törvényből kiderül majd, hogy mi kerül az ön- kormányzatok tulajdonába. (A tervek szerint a telepü­léshez tartozó földek, erdők, tavak, műtárgyak kerülnek a helyi közösségek birtoká­ba, ezeket eladhatják, bérbe adhatják, más módon hasz­nosíthatják.) Ebben tud és akar segíteni a regionális bank. De ha olyan pénze van a tanácsnak, amit nem tud azonnal felhasználni (mert például ahhoz kevés, amire költeni akarják), a bank átveszi, nyereséggel megforgatja. Ezen kívül egyes településeken például megfelelő ellenszolgáltatásért a bank vállalhatja munka­helyteremtő beruházás létre­hozásának megszervezését is. Ügy gondolom, hogy ezek mind nagyon fontos dolgok, mégis azt hiszem, hogy a bank egyik legfontosabb te­vékenysége egy bizonyos is­meretterjesztés. Hiszen bár­milyen hihetetlen, pénz most is van — van a kormány- program alapján, van a vi­lágbanki hitel és nyugati hi­telek is vannak —, ezeket azonban nem, vagy alig ve­szik igénybe még a vállala­tok is (nemhogy a magán- vállalkozók), elsősorban mert nem tudnak róla és mert nem tudják, hogyan kezdje­nek hozzá, hogyan bonyolít­sák le a hitelfelvétel ügyét. Ebben is segíteni fog a le­endő pénzintézet. Végül felsoroljuk, milyen szolgáltatásokat terveznek a banki tevékenységgel kap­csolatban: bankgarancia vál­lalása, váltókezesség vállalá­sa, faktoring tevékenység, lí­zing, pénzügyi lebonyolítói és vagyonkezelői szolgálta­tás. Az általános gazdálkodási, pénzügyi tanácsadás kereté­ben információkat nyújtanak a nemzetközi pénz-, tőke- és árupiacról. Befektetési ta­nácsadás a lakosságnak, a vállalkozóknak. Gazdasági, műszaki, pénzügyi, jogi ta­nácsadás. önkormányzatok vagyonhasznosítása, hitel- és pénzügyi műveleteivel kap­csolatos szolgáltatás. Külföl­di befektetők képviselete. Állami és helyi preferenci­ák, kedvezmények, alapok propagálása, pályázatok, hi­teligények előkészítése. A Regionális Fejlesztési Részvénytársaság még az idén megalakul. Rövidesen részletes tájékoztató jelenik meg a bank működéséről, amely elsősorban a leendő alapító tagokat érdekelheti majd, hiszen őket bizonyos kedvezmények is megilletik. Sorozatunk következő da­rabjában az oktatás, a kul­túra és a megye új kapcso­latával foglalkozunk. Szatmári Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents