Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. február 24., szombat zásbarát politikát támogat a Fidesz (Folytatás az 1. oldalról) népmozgalom indította el a rendszerváltás folyamatát. Bizonyítékul elég a ’88 júni­usi tüntetéssel kezdődő, je­lentős politikai demonstrá­ciókra utalni. Jelenleg azon­ban a tömegnyomás ellenére sem békés átmenet, hanem békés átmentés folyik, mind politikai, mind gazdasági té­ren. A régi hatalom embe­reit találhatjuk most is ma­gas gazdasági pozíciókban. Véleménye szerint a magyar- országi választások nem le­hetnek tisztességesek, még­hozzá az indulási alap el­térése miatt. A Fidesz gaz­dasági programja alappilléré­nek a vállalkozásbarát poli­tikát jelölte meg, mert ez visszaadhatja az embereknek munkájuk eredményébe ve­tett hitét. Ugyanakkor a szo­ciálpolitikát sem lehet kiik­tatni, különösen a kisnyug­díjasok esetében. Végezetül elmondta, hogy a legnagyobb politikai veszedelemnek az „ígérgető pártok” megjelené­sét tekinti. Ezek ugyanis nem rendelkeznek saját programmal, viszont köny-. nyen megnyerhetik megva­lósíthatatlan ígéreteikkel a tömegeket. Mivel nem a re­alitás talaján állnak, buká­suk biztos, s így sokakait ki­ábrándíthatnak a még meg sem született magyar de­mokráciából. Tüntetés a miskolci bölcsészeiért (Folytatás az 1. oldalról) A felvonulás az MSZB-tér- ről, a volt pártház elől in­dult (jelenleg ez az épület ad otthont az egyesületnek). A több száz fős csoport transzparensekkel, tömött sorokban indult a Centrum Áruház felé, -rövid időre megbénítva a forgalmat. „Hová lett a gliasznoszty?” „A rendszer változhat, de a tudás örötk!” — hirdették a táblák. Voltak, akik értet­lenül bámulták a tömeget, mások beálltak közéjük. Ahogy nőtt a sor, úgy lett egyre lelkesebb a hangulat. A Centrum Áruházinál — a szökőkútra állva — rövid beszédet mondott egy leendő egyetemista lány. Majd irány a Széchenyi utcán keresztül a Kossuth tér, ahol újabb szónoklatot hallhattunk. Az egész országnak szólt a be­széd, kifejezve tanulni aka­rásukat, lelkesedésüket egy magasabb színvonalú szelle­mi élet reményében. Mi is hisszük: „Semmilyen magyar kormánynak nem állhat érdekében egy új nemzedék pozitív változá­sokra irányuló törekvéseinek elfojtása”. Dusza Erika A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Ér­dekvédelmi Szövetség csatla­kozva a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége Elnöksé­gének állásfoglalásához, a földkérdés legújabb fejle­ményeivel kapcsolatban, fel­hívással fordul a megye vá­lasztópolgáraihoz, és elsősor­ban a megye országgyűlési képviselőihez, akik elé a földtörvényt módosító javas­latot szándékoznak beter­jeszteni a parlament jövő heti ülésén. A kormány február 16-i ülését követően vált isme­retessé, hogy — a jogalko­tásra vonatkozó, törvénybe ütköző módon — ismételt földtörvény-módosításra ké­szülnek javaslatot tenni a parlamentnek. Az érdekkép­viseleti szerveket a kormány erről a szándékáról előzete­sen nem értesítette, vélemé­nyét nem igényelte. A Mezőgazdasági Érdek- védelmi Szövetség sajnálattal állapítja meg, hogy a föld- tulajdon kérdése a politikai csatározások központjába ke­rült, a tárgyilagos megítélés helyett szélsőséges megnyilat­kozások, szövetkezeti és ve­zetőellenes hangulat uralja a közéletet. Az európaiság és jogálla­miság hamis jelszava alatt jog- és törvénytipró kezde­ményezések, a falvak és a családok békéjét megbontó politikai törekvések kapnak hallgatólagos, vagy tevőle­ges kormányzati támogatást. A mezőgazdasági szövetke­zeteket az állam három év­tizeden keresztül egy „fél­államosított” állapotba taszí­totta és tartotta, tulajdonu­kat 1967-től kezdve „zár alá vette”. A szövetkezeti tag­ság csak az elmúlt év kö­zepén kapta meg azt a min­den szövetkezettől elidegenít­hetetlen jogot, hogy a fel­halmozott közös szövetkezeti tulajdonból saját közremű­ködése arányában tulajdon- részt szerezhessen. A kormány tervezett lé­pése, az előkészítést illetően törvényt sértő, a tartalmát •tekintve alkotmányiba ütkö­ző. Az alkotmány kimondja, hogy az állam elismeri a szövetkezetek önállóságát, a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését. En­nek alapján a szövetkezeti tulajdonban levő földek fe­letti rendelkezési joga kizá­rólag a tulajdonosokat, ta­gokat illeti meg. A szövetkezeti parasztság — megérezve egy igazi szö­vetkezés, egy emberibb fa­lusi élet lehetőségét — nem fogja eltűrni, hogy tulajdo­nát, életterét tőle az új ál­lam helyébe lépő új földes­urak élvezhessék! Nem fogja eltűrni, hogy a jogállamiság és az alkotmányosság csupán választási demagógia, politi­kai jelszó maradjon! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Ér­dekvédelmi Szövetség csatla­kozva az Országos Szövetség Elnökségének állásfoglalásá­hoz, felkéri a kormányt, fon­tolja meg még egyszer in­dítványának következménye­it. Felkéri az Országgyűlést, a földművelő emberek sor­sáért is felelősséget érző és viselő Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei képviselőket, ne legyenek részesei egy alkot­mányellenes rendelkezés meghozatalának. Válasz cikkeinkre Tisztelt Szerkesztőség! Az Észak-Magyarország 1990. II. 7-én megjelent számá­ban „Angyalarcú banditáik” címen megjelent egy írás, melynek szerzője nem írta alá a nevét. A cikk röviden arról szól, hogy cigány gye­rekek a villamoson tettleg bántalmaztak egy idős nénit, majd felhívja az egyesületek, tanácsok, pártok figyelmét, hogy ha akarnak, tiltakoz­hatnak, ők akkor is odaírják, hogy ezek az otromba, sza­dista hajlamú gyerekek ci­gányok voltak. Nos, én meg­fogadtam az újság tanácsát, felmentem a szerkesztőségbe és tiltakoztam. Kár volt. Mert az ÉszakúMagyaror- szág szerkesztősége szerintem nem szereti, ha bírálják őket. Ez abból is kitűnik, hogy az 1990. H. 21-én meg­jelent lapban „Itt a piros” címmel (mefyet Szarvas De­zső írt) újra olvastam az esetről, pontosabban arról, hogy egy legális szervezet képviselője (ez én vagyok) „le újfasisztáztam” a lapot, és hogy az ismeretlen újság­író „szemébe nézzek”, majd fajgyűlölőnek tituláltam őket. Ha megengedik, egy-két helyen pontosítanám az idé­zeteket, majd én is idéznék a szerkesztőség egyik mun­katársától. Én a következő­ket mondtam: Ha szadista hajlamú cigány gyerekekről egy újfasiszta lapban olvas­nék, nem lennék felháborod­va. Ez pontosan így hangzott el és nem másként. (Egyéb­ként a fasiszta szó fajgyűlö­let szítását is jelenti.) Erről ennyit. Hogy szerettem volna az is­meretlen újságíró szemébe nézni? Ez igaz. De csak azért, hogy elmondjam neki, honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy egy közösségre vonatkoztatva, kegyetlenke­désben, a mások kínzásában, szenvedésében élvezetet ta­láló, beteges hajlamú em­bernek titulálja a rosszalko­dó gyerekeket (mert a sza­dista szó ezt jelenti). Erről is ennyit. Az igaz, hogy válaszolhat­tam volna, melyet le is kö­zöltek volna. Bevallom, hi­ba volt, hogy nem tettem meg. De jobb későn, mint soha. íme, most megteszem, mert ezek a szadlslta hajla­mú, otromba gyerekek nem malájok, dél-kínaiak, nem szlávok, szerbhorvátok, nem német ajkúik, nem zsidók, nem magyar állampolgárok voltak, hanem cigányok. Itt viszont óhatatlanul eszembe jut az 1986. évi II. törvény a sajtóról, mely szerint (2.) bek. „a tájékozítatás nem sértheti az emberi jogokat, nem szolgálhatja az emberi­ség ellen elkövetett bűncse­lekmények igazolását, a há­borús uszítás, a más népek elleni gyűlölet felkeltését?, a sovinizmust, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a ne­mek közötti hátrányos meg­különböztetést. Most pedig én idéznék a szerkesztőség egyik munka­társától (nem szó szerint): „Majd, ha jön a többpárt­rendszer, majd akkor el fog szabadulni a pokol, mert tűrhetetlen, amit a cigányok művelnek.” Én ezt fenyege­tésnek éreztem. Végezetül visszatérve az ismeretlen újságíróra, újfent azt mondom, szeretnék ta­lálkozni vele szemtől 'szembe, na nem kettesben, és nem is verekedés céljából, hanem egy szemtől szembeni, nagy­nyilvánosság előtti vitafóru­mon. Anonymus válaszál várva, maradok tisztelettel: Szegedi Dezső 3527 Miskolc, Szondi Gy. u. 30/2. Phralipe független cigányszervezet tagja A szerkesztőség megjegyzése: levélírónk olyasmit eredez­tet munkatársunktól, ami nem hangzott el, másrészt, ami elhangzott, arra nem pontosan emlékszik. Manapság az ilyen megnyilvánulások, ellentmondások sajnálatosan gyakoriak és senkinek sem tesznek jót. A február 7-én megjelent jegy­zet utolsó mondatai egyébként így hangzanak: „Mit te­gyünk? Értük és értünk.” Talán mégis jobb lett volna, ha levélírónk is az ebben rejtő jószándékú törekvést érzi meg, ehhez nyújtana kezet. Továbbra is makacsul bízunk benne, hogy eme szándékunk egyszer nem ellenségeskedést vált ki, hanem segítökészséget. Mindenki részéről. A Zöld Párt miskolci cso­portjának meghívására feb­ruár 25-én. vasárnap, 15 és 17 órától kezdődően, az Avasi G iim ná zi urnban -elő­adást tart Rózsa Sándor, magyar származású, Köln­ben élő környezetvédő. A három órakor kezdődő elő­adás német nyelvű lesz, — hogy a gimnáziumban né­metet tanuló diákok, s a né­metül tudó felnőtt érdeklő­dők is gyakorolhassák a nyelvet, — míg iaz öt órától kezdődő, magyarul hangzik el. Ha nem Nagymaros, ak­kor mi? — című előadásiban szó lesz arról, hogyan he­lyettesíthetjük az ismert környezetszennyező techno­lógiákat, mit választhatunk az egészségünket veszélyeztető fogyasztási cikkek helyett, milyen legyen egy város stb. * Február 25-én, vasárnap, du. 4 órakor, a mezőcsáti kiultúnháZban választási gyű­lést tart a Fidesz. A rendez­vényen részt vesz Wachster Tamás, a Fidesz Országos Választmányának tagja, miskolci képviselőjelölt. A fiatal demokratáik minden érdeklőd őt várnak. G. Niagyné dr. Maczó Ág­nes. a 9. sz. választókörzet orszá g gy ű lés i képvisel ő jel ölt­je, 24-én, szombaton, 15 óra­kor Árkán, 18 órakor Bol- dogkőváral'ján tart választási nagygyűlést; ismerteti vá­lasztási programját, és a felmerülő kérdésekre is szí­vesen válaszol. Minden vá­lasztópolgárt szeretettel vár. A Magyar Demokrata Fó­rum választási gyűlést ren­dez Sajószögeden, 1990. feb­ruár 26-án (hétfőn) 17 órai kezdettel, a helyi művelődé­si háziban, valamint február 27-én (kedden) Sajóörösön, a helyi isik óla épületében. A gyűléseken bemutatkozik Tóth Imre László, ország- gyűlési kép viselő jelölt. * Sajószentipéteren, a Petőfi Sándor Művelődési Házban, február 25-én, 15 órakor gyűlést tart a Szabad De­mokraták Szövetsége helyi osoportja. Az 1990. évi költ­ségvetést fogják megbeszél­ni. amit a tanács bocsátott rendelkezésükre. Minden ér­deklődőt várnak. * Hernádinémetiben, február 24-én. 18 órakor, a pártház­ban választási gyűlést tart a Szabad Demokraták Szövet­sége. A gyűlés vendége Lat­rán Béla, képviselőjelölt, geológ usmérn ők, Török László közgazdász, dr. Hajas Sándor szakorvos és Csaté Sándor növényvédelmi szak­mérnök. * A Hazafias Választási Koalíció 1990. február 26-án, du. 17.30 órakor, a 33. Sz. Általános Iskolában (Mis­kolc. 'Hajós István u.) Békés átmenetet és gazdaság-élén­kítő környezetet címmé! vá­lasztási gyűlést tart. Előadó: dr. Orosz István, a Hazafi­as Választási Koalíció terü­leti listáján induló képvise­lőjelöltje. A választási gyű­lésre minden választópolgárt ezúton is tisztelettel meg­hívnak és várnak. A Hazafias Választási Koalíció ismerteti céljait és bemutatja országgyűlési képviselőjelöltjét a 7. sz. választókerületben dr. Ku- korellii István, alkotmányjo­gász (HNF OT ügyvezető elnöke) segítségével, 1990. február 28-án (szerdán) 17 órákor a városháza tanács­termében (városi tanács. Fő t. 4.). Kérjük a tisztelt vá­lasztópolgárokat, jöjjenek el. ismerjék meg elképzelésein­ket és alaposan vizsgálják meg jelöltünk. Bállá Árpád tudását, emberségét, tisztes­ségét, szándékait, céljai rea­litását. Tisztelettel hívunk és várunk minden választó- polgárt ! * A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (területi) választási bizottság az 1990. március 25-ii országgyűlési választá­son induló pártok megyei listája sorszámának nyilvá­nos sorsolását 1990. február 27-én, 9 órai kezdettel tart­ja a megyei tanács díszter­mében (Miskolc, Tanácsház tér 1.). Minden érdeklődőt tisztelettel vár a B.-A.-Z. megyei választási bizottság. + Oláh István, az Agrárszö­vetség képviselőjelöltje me­gyénk 8. számú választóke­rületében, február 26-án (hétfőn) du. 6 órakor, a he- jőszalontai kultúrházban — választási gyűlés keretében — mutatkozik be választói­nak. * Rondzik András, a Szoci­alista Párt képviselőjelöltje tisztelettel kéri Bükkszent- lászló választópolgárait, hogy ismerkedjenek meg sze­mélyesen is terveivel, gon­dolataival, osszák meg vele gondjaikat február 26-án (hétfőn) este 6 órától a helyi általános iskolában. * A Kereszténydemokrata Néppárt abaú'ji szervezete bemutatkozó és tagtoborzó gyűlést tart 1990. február 25-én, 15 órakor Korláton és 17 órakor Fónyban, a volt pártház épületében. Szere­tettel hívják és várják a ke­reszténydemokrácia iránt ér­deklődő és szimpatizáló ál­lampolgárokat. * Bükkszentkereszten hétfőn, 18 órakor, a régi pártházban dr. Bodó Pál, a Szabad De­mokraták Szövetsége képvi - selőjelöltje, az SZDSZ Orszá­gos Tanácsának tagja válasz­tási gyűlést tart. GONDOLJA MEG! Az Ipari Rt. saját kibocsátású letéti jegye évi 25%-kal kamatozik 1990. Január 1-től A letéti Jegyet magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek egyaránt megvásárolhatják önt nem érheti sem kár. sem meglepetés! A lejárat előtt visszaváltott 10 000 és 50 000 Ft névértékű letéti Jegyre pénzintézetünk magas kamatot fizet IPARI FEJLESZTÉSI SANK Rt TERÜLET! IGAZGATÓSÁGA 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky űt 17. * Telefon: (46) 16-681 Pénztári órák: fél 8-tól fel 12-ig BANK. AMELY NEMCSAK ÖNMAGÁT FEJLESZTI! A Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség felhívása az orszáonviilési kémeihez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents