Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

1990. február 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 „Reméljük, a megújulás külső beavatkozástól mentes marad” Mini csomagolás - akár sterilen is Beszélgetés dr. Szabad Györggyel, az MDF Országos Elnökségének tagjával Mint ahogy lapunk hétfői számában közöltük, vasárnap a Magyar Demokrata Fórum Mezőkövesden választási nagy­gyűlést tartott. Ezt követően kértük beszélgetésre dr. Sza­bad Györgyöt, aki kérdéseinkre készségesen válaszolt. — Ön történész, aki a re­formkorral, a reformpoliti­kusokkal is foglalkozik. Ho­gyan vélekedik a Közép-Ke- let-Európában napjainkban zajló reformokról, a hazai békés átmenetről? — Valóban foglalkozom a reformkorral, annak tör­ténelmi személyiségeivel, Kossuthtal és másokkal is. A jelenlegi reformfolyamat mutat ugyan formai hason­lóságot _ az akkorival, de más a történelmi helyzet. A hasonlithatóság tulajdon­képpen abban van, hogy akkor is alkotmányos, a nemzeti önrendelkezést biz­tosító parlamentális kor­mányzati rendszerre töre­kedtünk, mint ah-ogy ima is arra törekszünk. Az akkori helyzettel szemben napja­ink jelentős biztató körül­ménye az, hogy a szom­szédságban most több he­lyütt hasonló irányú re­formtörekvéseket tapaszta­lunk. Ellentétben a 19. szá­zad derekával, közvetlen nagyhatalmi fenyegetettség­től nem kell tartanunk. Re­méljük, hogy Európa e so­kat szenvedett országaiban a megújulás külső beavat­kozástól mentes marad. Ha így lesz, akkor a nagyhatal­mak hajdan megosztó poli­tikája híján a barátságnak és a békés rokonérzelmű tö­rekvéseknek is nagyobb si­kere lehet. — A Reform december 22-i száma úgy írt az MDF- ről: „az oroszlán immár ug­rani készül”. Most, egy hó­nappal az első szabad vá­lasztások előtt, ön hogyan látja pártja helyzetét? — A hasonlat sokban meg­tisztelő, sokban azonban nem találó. Az oroszlán vé­rengző fenevad, az MDF pe­dig sokkal inkább a jó szán­dékú elefánt szerepére ké­szül. Ha kell, arra, -hogy a széles hátára vegye az or­szág sok terhét, és hasznára legyen a gazdasági, politi­kai, erkölcsi újraépítkezés- nek. A hasonlat tehát csak némi módosítással érvényes. Módosítással abban az érte­lemben is, hogy az orosz­lánnal ellentétben — amely ugrani készül —, az MDF meggondolja minden lépé­sét. — Professzor Űr, a vá­lasztási beszédében is szólt Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye helyzetéről, a teendők­ről. Pártja számára milyen feladatokat fogalmaz meg az itt élő emberek gondjai­nak enyhítésére? — Nyilvánvaló, hogy eb­ben a megyében fokozottan szükséges új munkahelyek létesítése. Könnyelműség lenne, hogyha ebben a te­kintetben rögtönöznék. Fel­tételezhető, hogy átmeneti­leg a mezőgazdaság meg­újulása is a jelenlegitől majd több munkáskezet igényel. Ügy gondoljuk, hogy ők a parlagok felszámolásában, a mezőgazdaság minőségi fej­lesztésében lehetnek jelen. Kivezető utat természetesen az ipar megújulásában lá­tunk. Borsod megye hagyo­mányosan ipari övezetét je­lenti Magyarországnak. Ügy gondoljuk, hogy a szerkezeti aránytalanságokon kell vál­toztatni. Anélkül, hogy elé­be vágnánk a dolgoknak, feltétlenül kívánatosnak lát­szik a borsodi könnyűipar fejlesztése. Továbbá az, hogy az óriási méretű vállalatok mellett — és ha kell, azok rovására is — a kis- és kö­zépüzemek sokkal nagyobb teret kapjanak. — Az MDF által Lenin- városban szervezett tüntetés nagy visszhangot váltott ki. önnek mi a véleménye az eseményről, hogyan minősíti az ott történteket? — Az MDF határozottan elitéi minden atrocitást. El­ítél mindent, ami a békés átmenetet veszélyezteti. Re­méli. hogy a tiiszaszederké- nyi (leninvárosi) fejlemé­nyeket elszigeteltnek lehet tekinteni. Ügy gondoljuk, di­cséret illeti az MDF rendező gárdáját. Ők a nehéz hely­zetben, amikor a népszerű­ségével nem pontosan szá­moló közéleti személyiség fi­zikai veszélyeztetettsége fel­merült, megtalálták a meg­oldást. Ha kellett, saját sze­mélyi biztonságuk kockázta­tásával megvédték a politi­kai ellenfelet. — A választásokat köve­tően ön milyen politikai szerepet vállal? — Elhárítottam az egyéni választókerületi felkéréseket. Külön is elnézést kérek az egyik borsodi választókerü­lettől, ahonnét — többek között — ugyancsak ilyen megtisztelő felkérés ért. En­nek ellenében az MDF el­nöksége úgy találta, hogy nem nélkülözhet az első szabad választásokat követő Parlament munkájából. Rá­beszélt arra, hogy a fővárosi, illetve az országos lajstromon jelölhessen. Nem kívánok politikussá válni, de nem térhettem ki a nagyon ha­tározott felkérés elől. Szol­gálatnak fogom fel ezt a megtisztelő felkérést. Siker esetén — a korom szabta le­hetőségek között —, vál­lalom a vele járó kötelezett­ségeket. Faragó Lajos Szerencsét hozó kéményseprők A háziasszonyok ugyan nem túlságosan szeretijk. ha megjelenik a kéményseprő, hiszen utánuk takarítani kell. Ennek ellenére mégis­csak van igazság abban, hogy „szerencsét hoznak”. Ment kéménytisztításukkal, a négyévenként rendszere­sen végzett éllenőrzésükkel, elejét veszik a kéménytü- zeknék. gázkonvektorok használatánál pedig a szén- monoxid-mérgezésnek — mondta Viszokai Tibor, a Kéményseprő és Tüzelés­technikai Vállalat főmérnö­ke. Tőle tudtuk meg, hogy napjainkban is csaknem száz, szerencsét hozó ké­ménykotró járja megyénk városait, falvadt. Nagyobb részük már a vállalat által névéit, fiatal szakmunkás, de még dolgoznak az idő­sebb korosztályhoz tartozók is. A hagyományos építésű kéményeket, elsősorban a családi házas övezetekben, ahol még elsődleges a szén­tüzelés, előre megállapított ütem szerint keresik fel, s végzik el a szükséges mun­kálatokat. Hasonlóképpen ellenőrzik azokat a több- emeletes épületeket is. ahol gáztüzelést alkalmaznak. Rendszeresen ellenőrzik és tisztítják a kazánokat, ame­lyeknek javítását, szervize­lését is elvégzik. A vállalat a váratlanul történő meghibásodások idő­beni javítására az egész megye területére megszer­vezte az inspekciós szolgála­tot. Ha valahol probléma adódik, például dugulás, amely szén- és gáztüzelésnél egyaránt előfordulhat, azon­nal intézkednek a hiba megszüntetésére. Ennek is köszönhető, hogy a vállalat hibájából, mulasztásából nem keletkezett kéménytűz! A tűzbiztonsági rendsza­bályok betartását tovább erősitik azzal, hogy a négy- évenkénti kéményvizsgálato­kat a korábbinál Ss követke­zetesebben elvégzik, s az esetleges hibák kijavítását is ellenőrzik. i i w? i Ä .Jj „J I Újszerű csomagoló- és töltőgépet állított üzembe a Novotoys Csomagoló és látékkészitő magyar-svájci vegyes vállalat. Az olasz gyártmányú Uoifill TR 86 folyékony termékktszerelő automata zárt technológiája miatt steril munkavégzést biztosít. A menedékhely nem népszerű Kiürül a „Tiszai szálló ff Február 9-tőd bezárt a „Ti­szai szálló”, 23 óra 30 perc- fel 3 óm 30 percig csak ér­vényes vasúti menetjeggyel rendelkező utasok tartózkod­hatnak a várótermekben. A MÁV-igazgatóság rendelete minden, az igazgatósághoz tartozó állomást érint. Miivel ezek közül a miskolci Tiszai pályaudvar az egyik legna- gyóbb, itt kerestük fel az üzemfőnököt, Gávai Pált. Meglepetésként ért minket az az információ, hogy nem a várótermek 15—20 szálló- vendége okozta <a legnagyobb gondot, hisz’ nekik sem a viselkedésükkel volt igazán baj. Igaz. előfordult, hogy a rendőrség segítségét kellett kérni egy-egy „vita” lezárá­sához, de éppen ilyen gya­kori volt a higiéniai vagy egészségügyi állapotuk miat­ti „kilakoltatás” is. Az igazi problémát mégiscsak az éj­szakái takarításkor okozták a csövesek. Az állandó ven­dégek már ismerték a ren­det. s illedelmesen átadták helyüket, a közélítő felmosó­rongynak és fertőtlenítő sze­reknek, az alkalmi kuncsaf­tok jó része viszont nem vet­te szívesen a „molesztálási”. A fűtött, de kényelmetlen váróteremmel szemben töb­ben a fűtetlen, viszont pár­názott. küilső vágányokon veszteglő vasúti kocsikat vá­lasztják. Az ilyen éjszakák általában nemcsak a kocsi tisztaságán hagynak mara­dandó nyomokat, de az ülé­sék huzatain, a lámpákon, az ajtókon, ablakokon is. A vagányok ráadásul komoly balesetveszélynek teszik ki magukat a sínek között, aho­vá tilos lenne bemenniük, hiszen az munkaterület. Mi­vel ezt a problémát egy kulccsal nem lehet megol­dani, fokozott rendőri segít­séget kért az üzemfőnökség. Végleges megoldást azonban még nem hoztak a razziák. Az éjjéli menedékhelyet csak néhány csöves veszi igénybe, az időjárás javulá­sával azonban egyre nagyobb a vonzereje a pályaudvari aluljáró kevésbé huzatos zu­gainak. Egy-'két itt éjszaká- zót még elvisel a MÁV, de mihelyt a legcsekélyebb mértékben is zavarják az utasokat, ha kell, rendőri se­gédlettel, minden „hálóven- déget” eltávolítanak innen is. —k —n Méhésztalálkozo lesz Edelényben Társadalmi munka 2 vállalat levelet ir az állampolgárnak, kinek is fel­hívja figyelmét, hogy bizo­nyos, több ezer forintokat még nem kapott meg tőle, ámbár ennek úgy három­négy évvel ezelőtt kellett volna bekövetkeznie. Illetve: Z vállalat - miként ugyan­csak közli levelében - ezt a pénzt igazság szerint nem is közvetlenül a szóban forgó állampolgártól várja, hanem B vállalattól, ohová annak idején a már többször idé­zett állampolgárnak a be­fizetést eszközölnie kellett. Ergo: Z vállalat tanácsolja, iiogy az állampolgár men­jen el B vállalathoz intéz­kedés céljából, melynek kö­vetkezményeként B vállalat átutalja a hiányzó Összeget Z vállalatnak. Az állampolgár {ki sza­badságot vesz ki, vagy he­lyettesítésről gondoskodik, vagy lóg, vagy vatomit kita­lál) felkeresi 8 vállalatot megfelelő iratokkal felszerel­kezve, ahol is bizonyos idő elteltével rámutatnak egyik iratára és mondják, hát ez kell igen és akkor már kül­dik is a pénzt Z vállalatnak, mivel az állampolgár való­ban befizette ide évekkel ez­előtt. Csak innen nem küld­ték el, éppen az említett irat hiánya miatt. Adja csak ide! Dehogyis adja! így az állampolgár, hiszen erre to­vábbra is szüksége van. így igaz. Látja be B vállalat és tanácsolja: készíttessen róla fénymásolatot. És azzal jöj­jön vissza. Vajon hol és mennyiért készítenek el ma egy ilyen fénymásolatot? És ki fizeti? Naiv kérdés. Ugyan ki fizet­né! Azért idő teltével meg­van a fénymásolat is, me­lyet 8 vállalat átvesz, közli, hogy minden rendben, a pénz most már - az állam­polgár áltat több éve idő­ben befizetett pénz - ól lesz utalva Z vállalatnak. öröm, boldogság. Mind­ahányon elégedettek, hiszen egy ügy ismét rendeződött, közös erőfeszítéssel, kölcsö­nös megértéssel, tenni aka­rással, egymás segítésével sikerült lezárni több fél meg­elégedésére. Az állampolgár viszont az utcán lassacskán mégis ab­bahagyja a vidám fütyöré- szést és teret enged magá­ban valami rossz íznek. El­intézett egy ügyet, melyet a Vét vállalatnak kellett volna egymás között intéznie. Tár­sadalmi munkában intézte el. Ügyesen beszervezték ... De hát miért kell mindig, mindenen ennyit lamentálni? örüljünk inkább annak, hogy enyhe a tél és már itt a hóvirág! (priska) Az edelényi Városi Könyvtár és a környék mé­hészeit összefogó Szathmáry Király György méhész szak­csoport között évek óta gyümölcsöző, jó a kapcsolat. E jó együttműködés éven­kénti nagy eseményei a könyvtárban megrendezett februári méhésztalálkozók. Ezekre nemcsak Edelény közvetlen közeléből, hanem a megye távolabbi települé­seiről is érkeznek méhészek. A jó itaipasztálatok átadásá­nak, a közös gondok meg­beszélésének Iki'tűnő alkal­mai ezek a rendezvények. Most február 24-én (szom­baton) 9 órakor kerül sor a következő találkozóra. Bu- chinger György, méhész, szakíró, a Magyar Méhész­egyesület elnöke lesz az elő­adó. A termelés, az értéke­sítés és a felvásárlás idősze­rű kérdéseiről tájékoztatja a méhészeket, de örömmel vá­laszol majd az érdeklődők más szakmai kérdéseire is. Salgótarjánban él. 1958-tól foglalkozik méhészkedés­sel. Kaptárait maga készíti. Ez irányú tapasztalatait mind a nagyboconádi fekvő, mind a rakodókaptár készí­tésére vonatkozólag közzé­tette a Méhészetben. 1967- ben az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás mézversenyén 1. díjat nyert. Ezt később Sőtér-díj, majd Apimondia arany díj követte. 1982 ápri­lisától a Méhészet c. folyó­irat szerkesztőbizottságá­nak tagja. Szakírói és szak­előadói tevékenységet foly­tat. A lap 1983. évi I—VI. számaiban sorozatot írt a fekvőkaptára'S rendszerű, farmszerű méhészkedésről. Az 1983-ban megjelent két­kötetes A méhészet kézi­könyve c. nagyon fontos se­gédkönyv vándorlás fejeze­tét is ő írta. Aktív méhész 100 kaptá- ras állománnyal. A ..tűzvo- nalból” ismeri a magyar méhészt és gondjait. Meg- szálo ttként végzi mind a fő­hivatását, mind pedig a mé­hészkedést, „csinálni rend­ben, fegyelmezetten” jelszó­val. Nyugtalan igyekezettel vett részt az 1984. júliusá­ban megalakult Magyar Mé­hészek Egyesületének meg­szervezésében. Hirdette, hogy a megalakulással sokat késett a magyar méhésztár­sadalom, mert ideje, hogy a méhészek kezükbe vegyék saját sorsuk alakítását. Meg kell szüntetni a méhészek elszigeteltségét — vallja. Az egyesület őt választotta el­nökévé. A neves vendég ugyanezen a napon 14 órakor Szendrő és környéke méhészeinek tart előadást a szendrői Mű­velődési Házban. Mindkét találkozóra minden érdeklő­dőt szeretettel várnak a ren­dezők. Slezsák Imre

Next

/
Thumbnails
Contents