Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. február 22., csütörtök Be vagyunk csapva!(?) Nyílt levél a Művelődési Minisztérium részére (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt Művelődési Minisztérium! Őszinte szándékaink saj- . nos — úgy tűnik — ütköz­nek. A jogi hiányosságokat elismerve, 370 hallgató ne­vében sérelmezzük, hogy szándékos megtévesztéssel, félrevezetéssel, tömeghangu­lat keltésével stb. vádolják a Miskolci Bölcsész Egyesüle­tet. Mi, akik idejöttünk tanul­ni, mindnyájan tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy a kísérleti jellegű ok­tatásból egyetem csak akkor lesz, ha a Parlament meg­szavazza a magánegyetemek­re vonatkozó törvényterve­zetet, illetve konkrétan a Miskolci Bölcsész Egyetem alapításának javaslatát. Hogy az MBE vezetői meny­nyire komolyan veszik a kí­sérleti jelleget, bizonyítja az is, hogy még leckekönyvet sem kaphatunk addig, amed­dig az Országgyűlés állást nem foglal ügyünkben, nem­hogy diplomát. Tisztelt Miniszter Úr! En­gedje meg, hogy mi, a leen­dő Miskolci Bölcsész Egye­tem kísérleti szemeszterének hallgatói, egy felajánlást te­gyünk önnek! Minden új jo­gi és gazdasági szabályozási formulát ki lehet próbálni, mielőtt bevezetésre kerül. Kérjük, az Önök javaslata alapján létrehozott kísérleti szemeszterünket tekintsék egy erre a célra felhasznál­ható modellnek. Sajnálattal vettük tudo­másul, hogy az MBE leendő, egyetemünkre vonatkozó ter­vezetében néhány kitételt kifogásoltak. Ebben ugyan valóban „egyetemről, egye­temi oktatásról” van szó, de Önöknek tudniuk kell,- hogy egy egyetem tervezetét össze­állítani, közzétenni lehetet­len az „egyetem, egyetemi hallgató, vizsga, diploma” szavaik nélkül. Azonkívül az MBE a beiratkozás előtt minden hallgatóval aláíratta azt a jelentkezési lapot, amelyben világosan közli, hogy egy leendő egyetemi oktatás ' KÍSÉRHETI SZE­MESZTERÉRŐL van szó! Mi valóban jóhiszeműek vagyunk. A kormányzattal szemben is! Ugyanis az egyesület konkrét informáci­óival szemben a művelődési tárca szándéknyilatkozatokat tett közzé, elismerte az igényt, majd csak részben is­merte el, kifogásolta bizo­nyos tantárgyak szükségessé­gét, majd — az évnyitó után — elhatárolta magát a kezdeményezéstől. Bízunk abban, hogy ez az Önök által jogellenesnek mi­nősített „magánegyetemi ak­ció” nem váltott ki felhábo­rodást és éles ellenszenvet a magyar felsőoktatás körében, már csak azért sem, mert a tanterv tervezetét a budapes­ti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem professzorai állítot­ták össze, s a Magyar Tu­dományos Akadémia tudo­mányos kuratóriumi tagjai valóban egyértelmű támoga­tásukról biztosítottak és ta­nítanak bennünket. Tisztelt Művelődési Kor­mányzat! Mi eddig bíztunk az Önök és az Ö/nök által vezetett tárca éleslátásában. Bíztunk abban, hogy megér­tik, ennék az országnak szüksége van jól képzett, kreatív, önálló gondolkodá­sú, kezdeményező, hazáját igazán szerető ifjúságra. Semmilyen magyar kormány­nak nem állhat érdekében, hogy egy új nemzedék pozi­tív változásokra irányuló törekvéseit elfojtsa! Természetesen mi is vál­laljuk az üggyel kapcsolat­ban ránk, s a minket veze­tő MBE-re háruló minden­nemű felelősséget. Tisztelettel: a leendő Miskolci Bölcsészcg.vetem kísérleti szemeszterének hallgatói A miskolci bölcsészhallgató-jelöltek felhívása A leendő Miskolci Böl­csész Egyetem kísérleti sze­meszterének hallgatói 1990. február 23-án, pénteken bé­kés demonstrációt szervez­nek a magánegyetemek és Miskolc egyetemének létjo­gosultságáért! A minisztérium ügyészsé­gi eljárást kezdeményezett a Miskolci Bölcsész Egyesület ellen. Várunk minden diákot, tanárt, társadalmi szerveze­tet, valamint mindenkit, aki ügy érzi, jelenlétével támo­gatni kívánja Észak-Magyar- ország humán műveltségé­nek ügyét! A demonstráció 12 órakor indul az MSZB tér 1. szám alatti volt párt­ház épülete elől. Az MSZMP választási gyűlése Sajószentpétereo Több száz párttag és ér­deklődő részvételével kezdő­dött tegnap délután az MSZMP választási gyűlése Sajószentpéteren, a Petőfi Művelődési Házban. A je­lenlevőket Szirmai László, az MSZMP helyi választási iro­dájának vezetője köszöntöt­te, imajd Orosz József, a párt központi bizottságának titkára kért szót. Bevezető­ben szólt az MSZMP prog­ramjáról, arról, hogy el akarják kerülni a tőkés vi­szonyok kialakulását, azt, hogy megszűnjön az esély­A Zöld Párt miskolci cso­portjának ma reggel nyílik meg a választási irodája. Bár telefonuk még nincs, a szervezők reggel 8 és este 6 óra között személyesen áll­nak az érdeklődők rendelke­zésére, a Hunyadi utca 2. szám alatt. így például csü­törtökön és pénteken is vár­ják azok jelentkezését, akik még ajánlószelvényükkel nem találták meg pártjukat, aiki-k bizalommal vannak a zöldek és jelöltjeik iránt. * Február 22-én, csütörtö­kön R.egécen, 18 órai kez­dettel alakuló ülést tart a Független Kisgazdapárt Dr. Kiss Gyula országgyűlési képviselőjelölt mindenkit vár. * A diósgyőri Vasas Művelő­dési Házban, az 59-es terem­ben, február 22-én, 18 óra­kor dr. Bodó Pál, a Szabad Demokraták Szövetsége kép­viselőjelöltje, az SZDSZ Or­szágos Tanácsának tagja ta­lálkozik választóival. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. egyenlőség a lakosság köré­ben. — Nem akarunk lemonda­ni egyetlen vívmányról sem, ami a dolgozó közösségek érdekeit szolgálja, fontos számunkra, hogy fennmarad­jon az ingyenes orvosi ellá­tás stb. Hívei vagyunk vi­szont a gazdaság korszerűsí­tésének, mi is a termelés szerkezetének átalakításáért küzdünk — mondta többek között az előadó, majd ar­ról szólt, hogy az MSZMP tagságának egésze nem te­hető felelőssé mindazokért, Az MDF Tiszas.zeder.kényi (Leninvárosi) Szervezete gaz­dasági fórumot rendez az ország, a megye és a város­környék gazdasági helyzeté­ről, az MDF leninvárosi gazdasági elképzelés e i ről. Előadók: Bőd Péter Ákos közgazdász, Bogár László közgazdász, Balázs Lajos gépészmérnök. A gazdasági fórum helyszíne a városi ta­nács III. emeleti nagyterme (Leninváros, Nógrádi S. u. 19.), időpontja: február 22- én (csütörtökön), este 7 óra. amiket most az ellenzék a nyakába szeretne varrni. A megújuló MSZMP a tagság pártja kíván lenni — hang­súlyozta az előadó. Ezuitán Orosz József kérte a részt­vevőket, hogy támogassák Hornyik László lyukóbányai aknász, miskolci lakos kép­viselővé jelölését és megvá­lasztását. Hornyik László 1959 óta dolgozik a Borsodi Szénbányák miskolci bánya­üzeménél, 1989 októberéig a bányaüzem pártbizottságának titkáraként tevékenykedett. A Kereszténydemokrata Néppárt Abaúji Szervezete bemutatkozó és tagtoborzó gyűlést tart 22-én Gibárton, 18 órai kezdettel a közösségi házban, Kékeden 24-én, 16 órakor, Abaújváron 18 óra­kor a művelődési házban. * Tojás'Vásárt rendez febru­ár 23-án, 14 órától! a Szocia­lista Párt Kazincbarcikai Szervezete három helyszínen: a Márka ABC mellett, a kór­ház előtt és a Denkovits té­ren, vagyis az autóbusz-vég­állomás mellett. A tojás 60 és 30 darabos csomagolásban, 3 forint/daralbos egységáron vásárolható meg. Orbán Viktor részvételével Fidesz-nagygyűlés Miskolcon 1990. február 23-án, pénteken, 18 órakor Miskolcon, a Tudomány és Technika Háza nagytermében választási gyű­lést tart a Fiatal Demokraták Szövetsége. A rendezvény előadója dr. Orbán Viktor, aki a Fidesz országos listáját vezeti. Bemutatkoznak miskolci képviselőjelöltjeink: Itépás- sy Róbert, joghallgató (2. vk.) és Wachsler Tamás, építész- mérnök hallgató (4. vk.). A fiatal demokraták minden ér­deklődőt várnak. Felelősséggel a demokráciáért Az elmúlt hét ország-világ előtt megis­mert leninvárosi atrocitása minden józanul gondolkodó embert megdöbbentett. Mi, itt- élők egyszerűen nem akartunk hinni a sze­münknek, amikor a városi televízió részben felvételről, részben egyenes adásban még aznap este beszámolt a helyi MDF által szervezett tüntetésről. Félelemtől, szorongástól feszülten figyel­te a város lakosságának többsége az elsza­badult indulatokat. A tüntetés végkimene­tele a demokrácia, a választási etikai kó­dex, az egyéni szabadságjogok megcsúfo­lása volt. Úgy gondolom, ha mi európai jogállamot, rendszerváltást, .többpártrendszert, igazi de­mokráciát akarunk, akkor az emberek döb­benetére, haragjára, félelmére alapozni fe­lelőtlenség. A tüntetés szervezésének jogát természe­tesen nem vitatom. Különösen nem ha ez a meghirdetett és a társadalom által elfoga­dott normák és szabályok szerint szervező­dik, és főleg a lefolyása is ennek megfele­lő. De azt minden felelősen gondolkodó po­litikai pártnak, és elsősorban vezetőinek tudnia kell (Miskolcon és Leninvárosban is): a tömegeket az utcára hívni rendkívüli felelősség, mely kockázattal is jár. Valószínűnek tartom, illetve tartottam, hogy felelősen gondolkodó, a város lakos­ságáért, illetve annak egy csoportjáért fe­lelősséget vállaló, érdekeiket kifejezni szán­dékozó csoport vagy párt átgondolta, hogy miért ezen a módon kíván tiltakozni. Fel­mérte azt is — hiszen politikusok vagy azokká kívánnak válni —, hogy nem ter­vezett körülmények vagy nem megfelelő átgondoltság miatt az „utca” határozhatja meg a hangulatot, veheti át az irányítást. Városunkban ez történt. Az!t sem vitatom, hogy a felgyülemlett társadalmi feszültségek és indulatok alól nem kivétel ez a település sem. Itt is van­nak megoldásra váró problémák, a gazdasá­gi élet gondjai — mégha kevésbé draszti­kusan is, szűkebb réteget érintve — érez­tetik hatásukat. A bizonytalanság, a kiszol­gáltatottság érzésével együtt élni, ugyanak­kor számos ellentmondást látni még ma­gunk körül olyan távlatvesztést eredmé­nyez, ami érthetően további feszültségeket indukál. Hiszem, hogy a helyi MDF első szándé­kaiban ez csendes tüntetés akart lenni Grósz Károly ellen. Azt is elfogadom, hogy az MSZMP joggal meghaladott és elvetett ideológiáját és gyakorlatát megtestesítő po­litikus megjelenése irritálhatott néhány vá­lasztópolgárt. Azt viszont vitatom és felelősséggel állí­tom, hogy a békés átmenetet és a véle­ménynyilvánítás szabadságát hirdetve nem így kell a véleményeknek hangot adni. Eb­ből az akcióból a leszámolásra, mint egyik célra, és nem a törvényes elszámoltatásra tudok csak következtetni. Nem tudom, és azt hiszem, hogy a józanul gondolkozó többség sem tudja a félelemkeltést, a van­dalizmust, a hirdetett eszmékhez rendelni. A meggyőző érvek és bizonyítékok való­színűleg hatásosabbak lettek volna a stú­dióvitában, mint a jogosan közfelháboro­dást kiváltó mindenféle emberi és etikai normát nélkülöző utcai megnyilvánulásban. A helyi problémák, feszültségek ismerete, azok meg- és feloldására hirdetett program, a program megvalósításának eszközei, a de­mokrácia megteremtése, ía néhézségék leküz­désében az életstratégiákhoz nyújtott minták mínd-imi.nd részei lőhettek volna ,az érvanyag­nak. Ha ezzel állították volna szembe a negyven év gyakorlatát, meggyőzőbbnek tűnt volna számomra és minden gondolko­dó ember számára, mint a „tömeg” ilyetén megnyilvánulása, „ítélete” (nép és tömeg ebben az értelemben sem azonos). Tiltakozni es demonstrálni, megtagadni és elvetni bizonyos gyakorlatot is csak mél­tósággal, a nép méltóságával lehet, hiszen ebből erkölcsi tartást, erkölcsi felsőbbren­dűséget, felemelkedettséget lehet meríteni a közakarat kinyilvánításához és győzelmé­hez. Itt pedig sajnos nem sz történt. Tilta­kozást szervezni is csak ugyanezzel a mél­tósággal és nagy-nagy felelősséggel szabad, ahol a felelősség nem merül ki az erő de­monstrálásában és az érzelmek, indulatok felkorbácsolásában, de ötvöződik a szakmai ismeretekkel és a példamutatással is. Abban is bízom, és hiszek benne, hogy a néhány száz fős tömeg nem azonos a le­ninvárosi néppel! A leninvárosi nép valós érzelmeire hivatkozni és a felelősséggel együtt arra hárítani az okokat és a követ­kezményeket, nem tűnik meggyőző érvnek. A szervezők elvesztették, ilyen lefolyás mellett csak elveszthették befolyásukat a „tömeg” felett, a következmények már is­mertek. Egyetértek azokkal, akik szerint csak a véletlenen múlott, hogy nem lett tragédia az eseményekből. A megtagadott, ugyanakkor alkalmazott gyakorlat elhomályosíthat, illetve szólam­szintté degradálhat minden követendő esz­mét, de bizalmat semmiképpen sem szül. Gondolom, hogy minderről a „nyugodt erő” pártját, annak területi és helyi vezetőit és tagjait nem kell külön meggyőzni. Úgy gondolom, nekem, mint a város egyik felelős vezetőjének kötelességem ebben az ügyben megnyilatkozni, s a saját benyo­másaimat, a környezetemben élők vélemé­nyét és a hozzám eljuttatott észrevétele­ket elmondani. Ami az utolsó lökést adta ahhoz, hogy a sajtó nyilvánosságával él­jek: az MDF Északkelet-magyarországi Te­rületi Irodájának az Észak-Magyarország 1990. február 19-i számában megjeleni nyi­latkozata a tiszaszederkényi eseményekről. Idézem: „A Magyar Demokrata Fórumnak joga volt a tiszaszederkényi emberek valós érzelmeit kifejező tüntetés megrendezésére: annak felvállalására.” Ebben az országban az ilyen típusú „munkamegosztásnak, fele- lősségiváltelásnaik” máig is nyögjük a fájdal­mait, ami remélhetőleg egyszer s minden­korra megbukott. Kölcsönös felelősségünk azon lenni, hogy a nép nevében, a nép he­lyett ne akarjon néhány ember dönteni. Különösen igaznak vélem ezt egy település vonatkozásában, ahol még közvetlenebbül jelenik meg mindenféle döntés. Bízzuk rá a közösségre annak eldöntését, hogy ők mit akarnak, mivel azonosulnak, mivel nem. Véleményem szerint minden hatalomra törekvő pártnak és a hatalom­ban részt venni kívánó pártnak arra kell törekednie, hogy ez utóbbi követelmény már a közvetlen jövőben a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljön. Csak ez a szem­lélet segítheti elő, hogy városainkban, köz­ségeinkben olyan feladatmegosztás jöjjön létre a helyi politikai pártok és az adott település között, melyben a politika alap­vetően szolgálja az ott élő emberek, azaz a konkrét település érdekeit. Meggyőződé­sem, hogy a nép ezt, de csak ezt a ma­gatartást honorálja és szavazásakor kifeje­zésre is juttatja. Közép-Európából nem („Közép-Keiret-íEurápábár sem) „Ázsián” keresztül kell Európába eljutni. Úgy gon­dolom, hogy van rövidebb út is. Keresni és megtalálni pedig csak az örök emberi érté­kektől vezérelve lehet. Az MDF jelképe, mely a nemzeti múlt, becsület és szeretet egységét zárja magába — véleményem sze­rint — ezt és nem ennek az ellenkező gya­korlatát szimbolizálja. Remélem, hogy szár- baszökkenése nem a gyűlölet és félelem- keltés talajából táplálkozik. Ezen az estén nem az európaiságból, a demokratikus módszerekből, jövőbe mutató példáról kaptunk tanúbizonyságot. Hegedűs György tanácselnök AZ ÖZD VÁROSI TANÁCS V. B. ELLATÁSFELÜGYELETI OSZTÁLYA értékesítésre meghirdeti az Ózd-városközpontban épülő, új piaccsarnokban levő szerkezetkész üzleteket (köz.mű~ és energiacsatlakozás biztosítva) elsősorban élelmiszer, zöldség-gyümölcs, tej, kenyér, tőkehús, vágott baromfi szakmákra Induló ár: 20 000 Ft m­5 db 16,12 m­5 db 15,60 m ’ 2 db 20,91 m A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE: 1990. MÁRCIUS 22. A versenytárgyalás közjegyző jelenlétében, 1990. március 28-án 9 órakor kerül megtartásra, az Ózd Városi Tanács V. B. termében (3601 Ózd, Vörös Hadsereg út 50.) A pályázattal kapcsolatos tájékoztató adatokat a városi tanács vb ellátásíeliigyeleti osztálya ad, 1990. március 5-től (3601 Ózd, Vörös Hadsereg út 50.) Levélcím: Ózd, PL: 210 Telefon: 47 11-322 72-es mellék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents