Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-17 / 41. szám
1990. február 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Adózásról — ellenőrzésről III. — A magánszemélynek az adót a naptári évben megszerzett összes jövedelmének az adómentes jövedelmekkel és az összjövedelmet csökkentő kiadásokkal csökkentett része (adóalap) után kell megfizetni. Az így kiszámított adót pedig tovább csökkentik a személyi jövedelemadó-törvényben nevesített adókedvezmények. Az összes — összevonás alá eső — adóköteles jövedelem, tehát a bevallás 1—15. sorának összegzésével határozható meg. Ezt követően kell a bevallás 31—38. sorába — a legkésőbb 1990. január 31-ig kézhez kapott igazolások, bizonylatok stb. alapján — az adóalapot csökkentő tételeket beírni — mondta dr. Rózsa Ernő, az APEH megyei igazgatóság vezetője. — Kérdés, hogy melyek az összevont adóalappal szemben elszámolható összjövedelmet csökkentő tételek? — Legáltalánosabbként az alkalmazotti kedvezményt kell megemlíteni, ami a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló személyeket illeti meg — havi ezer forint összegben — mindazokra a hónapokra, amelyekben munkaviszonyuk (tagsági viszonyuk) az adott hónap minden munkanapján fennállt. A kedvezmény egyidejűleg csak egy munkaviszony alapján (például: több részidejű foglalkoztatásnál csák annál a munkáltatónál vehető igénybe, ahol az érintett személy munkakönyvét őrzik) jár. Az adott hónapban 10 munkanapnál több fizetés nélküli szabadság esetén sem igényelhető, kivéve, ha arra gyermek, vagy munkaképtelen, egyedülálló szülő gondozása miatt kerül sor. Nem jár a kedvezmény azökra a hónapokra sem, amikor a dolgozónak munkavégzési kötelezettsége nem volt, kivéve az éves munkarendben foglalkoztatottakat, ha esetükben a feltételek egyébként fennállnak. Előfordulhat azonban, hogy az adott hónapban a dolgozó jogszabályi jogosultság, vagy kötelezettség álapján nem végez munkát (például: sorkatonai szolgálat, táppénzes állomány, gyes évközi igény- bevétele, illetve arról való visszatérés stb.) a felsorolt esetekben megilleti a munkavállalót az alkalmazotti kedvezmény. Az adóalapot ugyancsak csökkenteni lehet az év során megfizetett szákszervezeti tagdíjjal. Ha a kedves olvasóktól munkáltatójuk vonja le a szákszervezeti tagdíjat, akkor a levonások éves összegét — a munkáltatói igazolás szerint — kell a (bevallás 32. sorában feltüntetni. Ha valaki az év 'Során nem teljesen adómentes kitüntetést kapott, akkor annak összegéből legfeljebb 5 ezer forint adómentesség jár. A leírtakból az is következik, hogy ha a kitüntetéssel adott ösz- szeg 5 ezer forintnál kevesebb, akkor azt, ha több, akkor viszont csak 5 ezer forintot lehet a bevallás 33. sorában feltüntetni. Ha társadalmi munkáért részesült valáki pénzjutalomban, akkor az adózót az ilyen jutalmak évi összegéből legfeljebb 2 ezer forint adómentesség illeti meg. — Az egyéni vállalkozókat szakmunkástanulók képzése és egyes (50 százalékban csökkent munkaképességű, illetve, korábban közhasznú munkavégzésen foglalkoztatott) alkalmazott foglalkoztatása esetén havi ezer forint összjövedelmet csökkentő kedvezmény illeti meg. Igénybevételének részletes szabályai a már említett — Pénzügyi Közlönyben, APEH-értesitőben, stb. közzétett — egyéni vállalkozói tájékoztatóban megtalálhatók? — Igen. Az adóalapot ugyancsak havi ezer forinttal lehet csökkenteni, súlyos testi fogyatékosság esetén — orvosi igazolás alapján — mindazokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. A bevallás 36. sorába tehát 'annyiszor ezer forintot — legfeljebb 12 ezer forintot — kell beírni, ahány hónapig a fogyatékos állapot fennállt. Az az adózó, aki saját háztartásában három — egyedülállóként két — gyermek eltartásáról gondoskodott 1989-ben, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket neveit, gyermekenként havi ezer forint adóalapot csökkentő kedvezményre jogosult. A gyermekkedvezmény a gyermek születésének hónapjától a 14. életév betöltésének hónapjáig illeti meg az arra jogosultakat. A 14 évesnél idősebb gyermek után is jár a kedvezmény, legfeljebb a 30. életév betöltésének hónapjáig, azokra a hónapokra, amelyekben a gyermek alsó-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányókat folytat. Súlyosan fogyatékos gyermek után életkortól függetlenül jár a kedvezmény. — A házastársak közül a kedvezményt csak az egyik szülő veheti igénybe? — Igen. Fontos tudni, hogy a térítés mellett intézetben elhelyezett, vagy elő- felvételisként katonai szolgálatot teljesítő gyermek után is megilleti a szülőt a kedvezmény. Nem jogosult viszont a szülő erre állami gondozott gyermeke után. Alapítvány, vagy közérdekű cél javára 1989. évben adományozott pénzösszeg után — az adományozási okirat, vagy a befizetést igazoló irat alapján — ez az összeg ugyancsak levonható az adóalapból. Levonható továbbá az 1988. évben tett felajánlásnak az a része is, amelyet az 1988. évi adóbevallásában (elszámolásában) nem tudott érvényesíteni. (Tehát a levonható összeg adóalapját meghaladta.) Alapítványnak, illetve közérdekű célú felajánlásnak az tekinthető, amit ilyenként engedélyeztek, vagy hirdettek meg. Ilyen például: az 1989 év végén a romániai események kapcsán tett felajánlás. Ezt a bevallás 38. sorába kell beírni. — Milyen adót csökkentő tételek számolhatók el a bevallásban? — A nyugdíj és a tagsági pótlék, vagy 108 ezer forint adója: nem kell az adót megfizetni annak a nyugdíjasnak, akinek nyugdíja és az 4989. évben megszerzett egyéb jövedelmeinek összege az évi 108 ezer forintot nem haladja meg. A nyugdíjast, ha a nyugdíjon kívül egyéb adóköteles jövedelemforrással nem rendelkezik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Akiknek évi nyugdíja és tagsági pótléka, vagy csak nyugdíja 108 ezer Ft-nál kevesebb, illetve legalább 67 százalékban csökkent munkaképességűek. de rokkantsági nyugdíjban nem részesülnek. a bevallás 61. sorába a 108 ezer forintra jutó adót. vagyis 11 770 Ft-ot írhatnak be. A nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tagok tagsági pótlékának adójáról: ennék elszámolására azok az aktív mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok jogosultak, akik tagsági pótlékban részesülnek, feltéve, hogy ennek évi összege az 55 ezer forintot meghaladja, a jelzett összeghatár alatt a bevallás 62. sorába nullát kell írni. (A tagsági pótlékot, mint jövedelmet a bevallás 15. sorában a termelőszövetkezet igazolása alapján kell feltüntetni.) A lakáscélú megtakarítás 20 százaléka, legfeljebb azonban 7200 forint: az említett adókedvezményre az a magánszemély jogosult, aki saját maga, házastársa, gyermeke, vagy szülője javára 1989-ben lakáscélú megtakarításra pénzintézettel szerződést kötött, és ilyen címen befizetéseket teljesített. A pénzintézeti igazolás alapján a befizetett összeg, legfeljebb azonban évi 36 ezer forint 20 százaléka, maximum a már jelzett 7200 forint vonható le az adóból. — A nyugdíjbiztosításra, 10 éves, vagy annál hosz- szabb tartamú életbiztosításra valamely biztosítónál 1989-ben befizetett díj 20 százaléka, de legfeljebb évi 36 ezer forint 20 százaléka, azaz maximum 7200 forint vonható le — a biztosító igazolása alapján — az adóból. — Az 1989. adóévben megfizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás, valamint az önkéntes villamoshálózat- fejlesztési hozzájárulás és a távközlési hozzájárulás 30 százaléka, mint adókedvezmény. ugyancsak csökkenti a fizetendő adót? — Igen. Fontos tudni, hogy a telefonkötvény nem minősül személyi jövedelem- adózás szempontjából kedvezményezett befizetésnek, a kedvezmény ez esetben is igazolás alapján érvényesíthető. Az adókedvezmények ösz- szegzése után kerül sor a fizetendő adó meghatározására. A fizetendő adó kiszámításához az útmutatóban rögzítettek alapján történik, a kiszámított adóösz- szeget szembe kell állítani az év közben levont és befizetett adóelőleggel, s a különböző összeg lesz a befizetendő, vagy visszaigényelhető adó. Az adókülönbözet rendezésére fizetendő adóösszeg esetén az egységcsomagban található befizetési csekk felhasználásával kerülhet sor. A pótlékmentes fizetési határidő, mint arról már szó esett, 1990. mároius 20. Amennyiben a számítás visz- szaigényelhető adót eredményez, a visszajáró összeget az adóhatóság az adóbevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja visz- sza. Külön felhívjuk a figyelmet, hogy a korábbi adóévhez viszonyítva jelentősen bővült a jogszabály által engedélyezett fizetési halasztások (halasztott adó) köre. Nemcsak az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adójának megfizetését lehet lakáscélú felhasználás esetén halasztani, hanem mint arról már szóltunk, a munkáltatótól 1989-ben ellenérték nélkül kapott vagyonjegy, részjegy, a térítés ellenében megszerzett 1989. évi dolgozói részvény jövedelme utáni adó megfizetése is elhalasztható a jelzett értékpapírtok) elidegenítéséig. Kifizetői kezességvállalás esetén az ideiglenes szabadalmi oltalommal rendelkező találmány esetében is alkalmazhatók a‘végleges szabadalmi oltalom elnyeréséig a korábban már leírtak szerint a halasztás szabályai. Még két fontos tudnivaló: a bevalláshoz a mellékleteket (igazolásokat) csatolni nem kell, az(oka)t elévülési időn belül, tehát 1994. december 31-ig meg kell őrizni. Végezetül kérjük, ne feledkezzenek meg a kedves olvasók az adóbevallás aláírásáról, a személyi szám (adószám) pontos kitöltésének utólagos ellenőrzéséről. (Folytatjuk) Egymás után dőlnek le a korábbi hatalmi rendszer bástyái. Az egy központból vezérelt, mindent központosító és mindent újraelosztó modell . végérvényes bukása — felülről lefelé haladva — végigvonul az állami intézményrendszer minden elemén. Ez a folyamat természetesen nem hagyja érintetlenül a tanácsokat sem. A működésükre vonatkozó törvények, rendeletek, jogszabályok százai ugyan még jórészt változatlanok, de ma már talán a legbigottabb bürokraták előtt is nyilvánvaló, hogy a működést meghatározó jogi keretek és a valóság diktálta követelmények között éles ellentmondás feszül. A korábban is meglévő, lappangó anakronizmusok felszínre kerülése az érdeklődés középpontjába állította a helyi, területi önkormányzatok kérdését a széles közvélemény előtt is. Változó szerepkörben a megye A helyi népképviseletek demokratikus átalakulása számos izgalmas, mindany- nyiunkfait érintő kérdést tár fel. Ez alkalommal azonban ezen szerteágazó témakör egy olyan vetületéről szólnék, amely mindezideig talán nem kapott megfelelő figyelmet. A megye, a térségi önkormányzat mind határozottabban érvényre jutó szerepváltásáról van szó, amelyen a megyei tanács 1989. II. félévében újjáalakult vezetése kezdettől fogva dolgozik. Nem az elvárt jogi formulák alapján (néha talán azok ellenére), hanem tájegységünk racionális érdékeit igyekezvén követni. Bizonyára van, akiiben felötlik: érdemes-e erről még beszélni, hiszen a megyéi tanács is. mint a pártállami rendszer egyik ‘központi akaratot közvetítő, elosztó hatalmi centruma jelent meg, s az ilyen funkciókra a jövőben nem lesz szükség. Ez persze így igaz, de bizony az igazságnak csák az egyik oldala. S ha azt a másik oldalt is hozzátesszük, akikor rajzolódik ki az a szerepváltási folyamat, amelyben úgy jelenik meg a regionális érdekek képviselete, menedzselése, hogy nem gátolja, hanem segíti a települések demokratikus ön- kormányzatának kiépülését. Ebben az átalakulásban kell azt a valóban európai szerepet kiépíteni, amelyről Franz Vranitzky. Ausztria kancellárja az 1989 novemberében, Bécsben megtartott konferencián iaz Európai Régiók Tanácsába tömörült több, mint 150 európai megye (tartomány) képviselői előtt így beszélt: „A társadalom nagy kérdései többé már nem oldhatók meg ia nemzeti államok által. EhheZ túl kicsik lettek... De ez csak a fejlődés egyik oldalát mutatja. Mert ezzel egyidőben Európában ezzel ellentétes fejlődés is bekövetkezett, éspedig ,a régiók felértékelése. Az állami alegységek ... mindenütt politikai súlyt nyertek, éspedig olyan országokban is, amelyeket korábban nagyon erősen szerveztek meg központilag — miint például a latin kultúrkör államait. Ez a folyamat — igazi és széles társadalmi szükségletnek felel meg ..., hogy kulturális, gazdasági és társadalmi újításokat hozhasson létre.” Európa tehát erre a következtetésre jutott. De hogyan is kell ezt lefordítanunk a magunk számára? Nos, mi úgy látjuk — és ezen dolgoztunk az elmúlt, fél évben is —, hogy tevékenységünk átalakítását két oldalról kell megközelíteni: Először is — nem várván az új törvényi rendelkezésekre — határozottan meg kell szüntetni a helyi tanácsokra rátelepedő hatalmi funkciókat. Ezzel párhuzamosan azonban ki kell építeni a régió modern érdekérvényesítési, menedzselési 'tevékenységét. Ezen a téren ugyanis egyre feszítőbbé váló hiátusok jelennek meg, nem utolsó sorban a pártállam lebontásához kapcsolódóan. A korábbi rendszerben — ki ne tudná — a megyei vezetők „érdekképviselő” tevékenységének jóformán egyetlen járható útja a főhatóságoknál, magas fővárosi hivataloknál történő kijárás volt, amely (szerencsére) csaknem teljesen megszűnt. De a megye (tájegység) sajátos érdeke megmaradt! Mert ki ne látná be, hogy Borsod- Abaúj-Zemplénnék Qgm azonosak a gondjai és a lehetőségei mondjuk. Győr- Sopronéval. Ha pedig ez igy van, akkor ezeknek nemcsak hangot kell adni, nemcsak szervezni kell megjelenítésüket, hanem olyan új utakat, megoldási módokat kell keresni, amely segíti és egyben szervezett keretet is ad mindazon erőfeszítéseknek, amelyek megyénk válsága további súlyosbodásának megakadályozásáért dolgoznak, 'illetve új fejlődési perspektívát keresnek. Nos — igen vázlatosan — ez az általunk helyesnek tartott szerepváltás lényege. Funkciók leépítésének és egyidejű kiépítésének szerves egysége. Az első talán a fontosabb, a második a nehezebb. Ami a helyi, települési önkormányzatiság kibontakozását gátló (várj megyei hatalom (ön)korlátozását illeti — a helyi tanácsokkal együttműködve —, viszonylag gyors ütemben tudtunk előrehaladni (a megyei apparátus leépítése; a pénzelosztó zártkörű alkumechanizmusok kiiktatása; a helyi tanácsi vezetők személyi függőségi rendszerének megszüntetése, a települések komplex felügyeleti vizsgálati rendszerének, felszámolása, több tucatnyi tanács- határozat és elnöki utasítás hatályon kívül helyezése, a tanácstestületek nyilvánosságának és meghatározó szerepének biztosítása stb.). Nyugodtan mondhatjuk, hogy a helyi tanácsok önállóságát akadályozó szabályok, rendeletek .többségét, ha nem is jogilag, de ténylegesen sikerült megszüntetni. (A végleges megoldást nyilván a tanácstörvényt fölváltó önkormányzati törvény jóváhagyása fogja megteremteni immár az új parlament által.) És hogy mi van az újonnan kiépülő megyei (regionális) szerepvállalással ? Mi úgy látjuk, ez az igazán izgalmas kérdés, s mondhatom, erőfeszítéseinket erre összpontosítjuk. Az eddig csak hatóságként, vagy intézményi ellátásért felelős szervezetben egyre sűrűbben kerülnek szóba idáig ritkán használt fogalmak. Vállalkozás-élénkítés, aktív foglalkoztatáspolitika, önálló kül- kapcsolatok, kistérségek fölzárkóztatása, tehetséggondozás stb. Törekvések a modem regionális feladatkör kiépítésére. Hol tart ez a folyamat, hozott-e eredményéket. ígér-e megyénk számára előrelépést, erről szeretnénk az elkövetkező hetekben — szombatonként visszatérően — tájékoztatni a tisztelt olvasót. Szeretnénk közelebb hozni, ismertebbé tenni olyan — a sajtóban is gyakran felbukkanó — fogalmakat, mint: regionális bank, átképzési központ, vállalkozás-segítés, oktatási innováció stb. Szeretnénk álláspontunkat kifejteni a bolcsészegyetemiről, az idegenforgalom élénkítéséről, a nemzetköz) kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, a tervezett falugondnoki hálózatról stb. Közös ügyünkről, mindannyiunk sorsát érintő kérdések egy fontos csoportjáról szeretnénk szólni. S ha a cikkek újabb gondolatokat. ötleteket hoznak felszínre, örömmel ismerkedünk meg velük. Első ismertetőnk az Észalk-Magyar- ország jövő szombati számában jelenik meg. Címe: A regionális bank. Szabó György a megyei tanács elnöke Ator-strafegia a felzárkózáshoz (Folytatás az 1. oldalról) már szintén aláírtuk, várhatóan egy hónapon belül megtörténik a cégbejegyzés. Előrehaladott tárgyalásaink vannak a BP, a Mobil és a Total cégekkel. — Mit várhatunk e vegyes vállalatok létrejöttétől? Mi lesz mindebből a haszna a magyar autósnak? — Mindenképpen jobb szolgáltatást. Üj kutakat. Példaként említhetem az Agip— Hungária egyik beruházását: az Ml—M7 közös szakaszán — Budaörsnél — rövidesen megépül egy úgynevezett útellátó központ. Ez az eg5'ség magában foglal két benzinkutat. egy százötven férőhelyes szállodát, szervizeket, büféket, shopokat. — Kénytelen vagyok egy, a vidéken élők örökös panaszával előhozakodni, nevezetesen: mindig csak Budapest és Dunántúl részesül ilyesféle előnyökből... — Ezt én is érzékelem, s megértem a keleti országrészben élők aggályait. Ezt a fajta nyugat-magyarországi koncentrálást az Áfor nem engedheti meg. Éppen ezért a már megalakult és a jövőben megalakuló vegyes vállalati szerződésekben feltételként szabjuk meg, hogy az ország más részein is legyenek bővítések. Egyébként az elmúlt négy esztendőben Borsodban voltak nagy fejlesztések. Oj ellátóbázis épült Leninvárosban, melynek révén a megye bekapcsolódott az Áfor országos távvezeték- hálózatába. Á miskolci telepen a végrehajtott rekonstrukció hosszabb távon megoldja az adódó feladatokat. A vegyes vállalatok — amennyiben a fent említett együttműködések valósággá válnak, a szerződéseket aláírják —, megjelennek majd Borsod-Abaúj-Zemplénben is. A BP a megépülő mezőkövesdi elkerülő szakaszon kíván új benzinkutakat építeni, míg Ózdon az Arai cég fogja felújítani a Vörös Hadsereg úti töltőállomást. Ugyancsak felújításra készül az ÖMV a sajószentpéteri kútnál. Az Esso a 3. számú út miskolci, Budapest felé vezető szakaszán található üzemanyagtöltő állomáson végez majd rekonstrukciót. Még egy jó hír a miskolciaknak: a tervekben szerepel, hogy a Total új benzinkutat épít a városban. Mészáros István Az alapot csökkentő tényezők — a különbözet
