Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

1990. január 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ki kit győz le? Választási előzetes Leninvárosból a „fair play" jegyében Sportszerű küzdelem vé­gén, békésen osztozott, meg az első helyen a Magyar Szocialista Párt és a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének csapata Leninváros- ban, 1989. december 30-án. Mindkét párt képviselői egy­aránt 19—19 pontot szerez­tek. A városi televízió ki­tett magáért. Szilveszteri elő­zetesként egész napol „csi­náltak végig” a városban. Közreműködtek benne az iskolák — igazgató bácsitól, gyerekestől, apukástól-anyu- kástól — és az iskolákhoz sorsolással „párosítva” az egyes politikai pártok csa­patai is. Az MDF, az MSZP és az SZDSZ mellett csata­sorba állt. a HNF és a PKP (a Párton Kívüliek Pártja) is. Komoly volt a küzdelem, a versengést nagy figyelem, óriási lárma kísérte. Volt itt úszóverseny, evezés gumi­zz MDF nevében a szer­vezet egyik leninvárosi ügy­vivője, Tóth Imre László: A Magyar Demokrata Fó­rum taglétszáma a városban és a választókerületben fö­lötte van az MDF országos szervezettsége arányának, összességében mintegy 200 tagunk van a 12. számú vá­lasztókörzetben, a velünk szimpatizálók köre sokkal nagyobb. A választásokon a választók szavazatainak mintegy felére számítunk. Reméljük, hogy mór az első fordulóban eldőlhetnek a legfőbb kérdések. Nevezete­sen, hogy melyik párt kép­viselője jut be az Ország- gyűlésbe. A leninvárosi MDF-szerve- zet az 1989-es esztendőt, mind saját városában, mind a körzetiében, mind az or­szágos folyamatokhoz kap­csolódva, tisztességgel végig- küzdötte. Politikai súlyunk­ban, jelentőségünkben fo­lyamatosan gyarapodtunk. Nélkülünk itt már egy éve nem lehet érdemi várospoli­tikát csinálni. Radikális szervezet vagyunk. A gyors és áltíogó változások hívei. Már egy éve napirenden tartjuk az eredeti városnév visszaállításának kérdését. A gazdaságban arra törekszünk, hogy ellenőrzött úton men­jen végbe a privatizáció és részvények formájában az emberek is részesüljenek az üzemek hasznából. Felvet­Az MSZP képviseletében Gíilik László, a pórt városi elnöke: A Magyar Szocialista Pórt a választókerület legnagyobb létszámú pártja. Tagságunk elsősorban baloldali értelmi­ségiekből áll, de nálunk ha- mar létrejött a munkástago­zat, és megkezdődött pártunk matracon, víz alatti kötélhú­zás .... és eközben megnyil­vánult minden lehetséges módja, tormája és fortélya az ellenfél legyőzésének. Ám a kemény küzdelem mindvégig a „fair play” jegyében folyt. A pártok képviselői, barát­ságosan váltak el egymástól. December 30-án, a nemes vetélkedés végén, az MSZP és az SZDSZ csapatai osztoz­tak a dicsőségben. A játékos pártharcok többi résztvevő­je sem vesztesként hagyta el a pályáit. De mi lesz a vá­lasztásokon? Hogyan, mi­lyen küzdelem folyik majd az egyéni országgyűlési kép­viselőjelöltek megválasztásá­ért és majd azt követően. Erről próbáltunk informáci­ókat szerezni Leninvárosból a különböző pártok — (abc szerinti sorrendben) a Ma­gyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Pórt és a Szabad Demokraták Szö­vetsége — képviselőitől. tűk a harcot az MSZMP ha­talomátmentési mesterkedé­seivel, hiszen országosan a TVK az egyik legjobb bú­vóhelye a letűnt idők káde­reinek. A várospolitikában a mai tanácshatalom mielőbbi felszámolását akarjuk, ide­iglenes — a helyhatósági vá­lasztásokig hivatalban levő — tiszteletdíjas polgármester megválasztásáért emeltük fel szavunkat. Mindezeket a Szederkényi Holnap címen alapított időszaki lapunkban is rendre megírjuk. Két szá­ma jelent meg eddig, nagy viharokat kavarva. Hogy mennyire, azt jól példázzák azok a névtelen fenyegető­zések, melyekkel mór két ízben kellett a rendőrséghez fordulnunk. Ebben a választókerület­ben a választásokon Lenin- város és környéke lesz a meghatározó. Ezért olyan képviselőjelöltet állítunk, aki tudja hozni az itteni voksok 50 százalékát. A mostani legsürgősebb feladatunk az, hogy a választókerület Mis- kolchoz közeli részén is meg­ismertessük jelöltünket. El­fogadtassuk nemzeti érzüle­tű, a helyi önkormányzatok létrehozását és gazdasági erejük biztosítósát szorgal­mazó, valamint a gazdaság­ban a magántulajdon és a valóságos városi és községi tulajdon kialakítását célzó politikai programunkat. Hi­teles programot, hiteles sze­mélyiség által. ifjúsági szervezetének meg­alakítása is. Mit tartunk fontosnak? Elsődlegesen, minden mást megelőzően fellépni az első számú „közellenség”, az inf­láció ellen. Az MSZP a lét­bizonytalanság fokozódása, az elszegényedés tömegessé válása ellen lép fel, a szo­ciális biztonságért kíván dol­gozni. Mindezekhez az alapvető feltételeket a gazdaság adja. Ezért nagyon fontosnak tart­juk, hogy még tőkeerős üze­meink is térjenek át. a „több lábon állásra”. Fel kell ol­dani az egyoldalú nehézipari jelleget. Szorgalmazzuk a valódi tulajdonreform meg­valósítását, amelynek ered­ményeként a munkás, a me­zőgazdasági dolgozó érde­keltsége a legkézzelfoghatób- ban érvényesül. Fölvállaljuk a vidék gondjait: egészséges ivóvizet, normális telefonel­látást. akarunk. Mindezek képviseletéhez feddhetetlen jelölteket állí­tunk. Olyanokat, akiknek emberi tartásához, múltjá­hoz, szavahihetőségéhez, hoz­záértéséhez semmi kétség nem fér. Aktívahálózatunk is bizonyítja, hogy a tagsá­gunk mellett, mögött egy szélesebb körre is számítha­tunk. Felelősen gondolkodó, célkitűzéseinkkel szimpatizá­ló emberekre, akik további csoportok szervezésére, moz­gósítására képesek. Számo­Az SZDSZ leninvárosi szervezetének egyik ideigle­nes ügyvivője, dr. Zabos Gé­za: Mint mindenütt az or­szágban, az ellenzéket az a szomorú felismerés hozta létre, hogy az elmúllt évek, évtizedek vezetői az orszá­gos érdekek szolgálata he­lyett, beosztásukat döntő többségükben személyi ja­vaik gyarapítására fordítot­ták. Mindezt annak a mun­kásosztálynak, parasztságnak a nevében tették, amelynek mai, egyre elkeserítőbb hely­zetét éppen e felelőtlen ve­zetőréteg hozta létre. Városunkban kezdetben az ellenzéki véleményt az itt is megalakult MDF képviselte. Azonban a népszavazással kapcsolatosan az MDF-ben keletkezett eszmei zűrzavar sokak ellőtt kétségessé tette, hogy ez a politikai irányzat a nemzet érdekeit helyesen képviseli-e. Végül: e felelet nélküli kérdések, továbbá az SZDSZ eddigi, több szelle­miséget tükröző, a nemzet érdekeit valósabban szolgá­ló politikája indított soka­kat arra, hogy akár tagság­gal, akár gondolatilag az SZDSZ-hez csatlakozzanak. Mindezek következtében a helyi szerveződés városunk­ban csak közvetlenül kará­csony előtt jött létre. És mert annak tényét a helyi újság még csak január 11- én közölte, ebben a pillanat­ban mindössze 20 tagunk van. A tagság zöme ma még értelmiségi foglalkozású, de joggal remélhető, hogy a kö­zeli jövőben csatlakoznak hozzánk a munkásság és a környéki parasztság leg­jobbjai is. Közismert, hogy az SZDSZ teoretikusainak dogmatiku­san előírt programja nincs. Ennek következtében önál­lóan dönt saját programjai­ról minden szervezete, ter­mészetesen az alapigény, az lünk persze reálisan azzal is, hogy a választási küzdelem „éleződése" következtében lesznek, akik elhagynak, bennünket. A karrieristák leválnak, megnézik: „me­lyik lóra tegyenek". A választási „előcsatározá- sokban” nem tartjuk kor­rektnek azt az ádáz küzdel­met, amely a kommunisták ellen folyik. Amely nincs te­kintettel „sem istenre, sem emberre”, sem MSZMP-, sem MSZP-tagra, amelynek „képviselői” mindenkit egy­formán, azonnal le akarnak hengerelni. Mi is helyesel­jük, hogy a pártállam le­épült, de nem akarjuk, hogy helyette, utána egy más dik­tatúra valósuljon meg. Ma­gunk is szorgalmazzuk a gazdaság teljes átalakítását, de nem értünk egyet az olyan radikális választási programokkal, amelyek kö­vetkeztében az ország min­den mai nehézsége azonnal és teljesen „rászakadna” a lakosságra. Nem tartjuk tisztességesnek azt sem, hogy szociális demagógiától fűtöt­ten hangzanak el a válasz­tási sikerek reményében fe­lelőtlen ígéretek. Nekünk a választási küz­delemhez nincsen pénzünk. Fortélyait eltanulni nem mentünk Nyugatra, megva­lósításához anyagi-technikai segítséget nem kapunk. Tisz­ta, egymás emberi méltósá­gát meg nem sértő, s nem az egyéni ambíciókat, hanem a haza sorsát mindenek elé helyező választási küzdelmet akarunk. emberi szabadság figyelem- bevételével. Ezt tettük mi is! Hosszú és kemény vita után, minden jelzőt mérlegre té­ve határoztuk meg céljain­kat: tiszta erkölcsű, Istent hite szerint tisztelő, embert és hazát szerető, európai szemléletű, szabad társadal­mat akarunk, amely együtt­véve a jóléti polgári társa­dalom megvalósulását jelen­ti. Meggyőződésem, hogy a kiürített kamra láttán egyet­len gazdasszony sem ígér­het bőséges vendéglátást lá­togatóinak. Természetesen az SZDSZ sem ígérhet azonnali gondtalan jóllétet. De szelle­mi adottságainkat és gazda­sági irányvonalunkat arra megfelelőnek tartom, hogy megállítsa e felgyorsult zu­hanást és egy-két év múlva elindulhason ez a nemzet fölfelé. A választásokra minden szervezet céljainak elérése érdekében megtámadhatatlan előéletű, képzett szellemisé­gű, ilyen-olyan posztra je­lölhető valakiket keres. E keresgélés következtében vesztettem el mindeddig gondosan őrzött politikai szüzességem. És a párt tag­ja lettem. E lépésemnek alapfeltétele volt, hogy — kerüljek bárhová — tettei­met a továbbiakban is csak ennek a nemzetnek tiszta szolgálata jellemezheti, még akkor is, ha éppen mást sugallnának a pillanatnyi pártérdekek. És ez az alap- gondolat lesz irányadó a vá­lasztási küzdelmünkben is. Leninvárosban, a 12. szá­mú választókerületben így készülnek hát a választások­ra. Túdják, hogy ez már nem „szilveszteri előzetes” lesz, de szeretnék és kívánják, hogy a „fair play” szabályai szerint, történjen. Mert a tél sokkal nagyobb! Faragó Lajos MDF: A választók szavazatának felére számítunk MSZP: Első számú „közellenség" az Infláció SZDSZ: Jóléti polgári társadalmat Botrány a búza körül Nyílt levél az igazgatóhoz Tisztelt Igazgató Or! A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei gabonavertikum, a ga­bonatermelők érdekeinek ér­vényesítése céljából 1989. július 27-én' Gabona Egyesü­let alakult. Ehhez a szer­vezethez a B.-A.-Z. Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat .is csatlakozott. Kinyilvánította együttmű­ködési készségét abban is, hogy a vállalat egy olyan korszerű szervezeti forma kialakítására törekszik, amely a leginkább érvényre juttatja a gabonatermelők, a -felvásárlók, -feldolgozók érdekeit és nem teszi szük­ségessé a fogyasztói árak ki­feszítését. Ügy tűnt, kölcsö­nös egyetértés alakult ki ab­ban, hogy a megyei gabona- termelők és -feldolgozók részvénytársaságának létre­hozása erre a legalkalma­sabb forma. E szervezeti forma kiala­kításának megteremtődött a jogi feltétele is, az átalaku­lásról szóló 1989. év,i XIII. sz. törvény és az 1070/1989. (VI. 10.) MT. számú hatá­rozattal. Tehát megszűnt a jogi akadálya a kölcsönös érdekeket érvényesítő kor­szerű vállalkozási forma ki­alakításának. Az átalakulás dinamikus előkészítését már az sem nehezíti, hogy a vál­lalati döntéseket egyeztetni kell a Gabona Tröszttel (amire eddig gyakori volt a hivatkozás), mivel az 1990. január 1-jével megszűnt. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatói, vezetői és a gabonatermelők képviselői 1990. január 4-én, Budapesten, kölcsönösen megállapodtak abban, hogy a vállalatok 1990. március 13-ig elkészítik az elmúlt évi mérleget, és a törvény­nek megfelelően előkészítik a részvénytársasággá törté­nő átalakulást. Azokban a megyékben, ahol előrehaladott az előké­szítés, ott termelői és fel­dolgozói közös akarattal, 1990. március 13. és 1990. június 1. között az átala­kulás megvalósul, de a töb­bi megyében is befejeződik 1990. december 31-ig. Me­gyénkben az előkészítés az elsők között, 1989.június hó­napban megkezdődött, és ennek 1990. június 1-ig tör­ténő eredményes végrehaj­tása kizárólag csak a t Cím hozzáállásától függ. Sajnos, a gabonatermelők azt ta­pasztalják, hogy a vállalat vezetésének gyakorlati tö­rekvése nem egyértelmű, mivel az eredményesebben működő vállalati tevékeny­ségeket kft. formává szer­vezik, pillanatnyi érdekeik­nek megfelelően kimentik, a vezetést átszervezik, csök­kentve ezzel a kereskedelmi tevékenység pozícióját. Ezek az intézkedések sértik a gabonatermelők érdekeit, de sértik a fogyasztók érdeke­it is, mert a gabonavertikum érdekeltségének és szerve­zettségének hiánya a térség­ben növeld az élelmiszerek fogyasztói árát. Egyértelmű, hogy az intézkedések ellen­tétesek az eddigi egyeztetett, kölcsönösen elfogadott ál­lásponttal. A B.-A.-Z. Megyei Mező- gazdasági Érdekvédelmi Szö­vetség, a Gabona Egyesület, a Növény termesztési Szakta­gozat vezetése és a szövet­kezeti szektorhoz tartozó ga­bonatermelők 1990. január 9-én arra az egységes meg­állapodásra jutottak, hogy kénytelenek nyílt levélben kérni a vállalat igazgatóját, hogy vizsgálja felül eddigi intézkedéseit, készíttesse el a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a vállalat va­gyonmérlegét, az átalakulá­si tervet és ezek előkészíté­sébe vonja be a Gabona Egyesület Elnökségét. Állás­pontjáról 1990. január 20-ig tájékoztassa a megyei Me­zőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Elnökségét. Amennyiben a megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat kérésünket eluta­sítja, tehát nem veszi figye­lembe a termelők és fo­gyasztók érdekét, valamint az Ön által aláírt Gabona Egyesület alapszabályát, úgy a gabonatermelő gazdaságok vezetői elzárkóznak a t. Címmel történő szerződésikö­téstől és keressük a terme­lők érdekeinek megfelelő ér­tékesítési lehetőséget, illet­ve annak megteremtését. Bízunk abban, hogy az Igazgató Űr az eddigi intéz­kedéseit tárgyilagosan, kor­szerűen átgondolva, munká­jával segíti a részvénytár­saság mielőbbi létrehozását, a vállalati dolgozók, a ga­bonatermelők és a fogyasz­tók érdekeinek érvényesü­lését. Miskolc, 1990. január 9. Pataki László MÉSZ elnöke, Fábián Gyula MÉSZ ügyvezető elnöke, Riczkó Attila Gabona Egyesület elnöke. Pisák János Növénytermesztési Szaktagozat elnöke Az automata csomagológépen az egykilós lisztet „kiszerelik'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents