Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1990. január 8., hétfő flz MSZP elhatárolja magát mindenféle törvénysértéstől Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya (Folytatás az I. oldalról) Pozsgay Imre a választás­sal összefüggő kérdésekről szólt, s rámutatott: nem len. ne jó, ha az állampolgárok a négy évtized utáni első szabad választások idején passzívan, letargiával fogad­nák a döntés lehetőségét, igaz, van elég ok riadalom­ra. a tartózkodó magatartás­ra is. Véleménye szerint lármás, és nem mindig objektívnek nevezhető választási kam­pány kezdődhet. A nemzet érdeke azonban azt kívánja, hogy a demokratikus erők sikereket érjenek el. Han­goztatta azt is, hogy egy újabb hatalmi centrum ki­alakulását el kell kerülni, a hatalmi monopóliumoknak egyszer s mindenkorra véget kell vetni az országban. Szerinte az MSZP erkölcsi alapjai semmivel sem gyen­gébbek, mint bármely po­litikai erőé. Végezetül elmondta, hogy az MSZP minden egyéni vá­lasztókerületben indít saját jelöltet, illetve minden me­gyében saját listát állít, az országos listára pedig von­zó és megfelelő személyeket jelöl. Az MSZP vezetői a tájé­koztatón több kérdést kap­tak a magyar Watergate-ügy kapcsán. Nyers Rezső han­goztatta: az ügy törvényes kivizsgálását támogatják, az MSZP elhatárolja magát mindenféle törvénysértéstől, így az állampolgári szabad­ságjogokat sértő magatartá­soktól is. A párt szükséges­nek tartja a hírszerzéssel kapcsolatos mindenféle eljá­rási mód törvényes szabályo­zását, ellenőrzésének meg­teremtését. Pozsgay Imre visszautasította azokat a hí­reszteléseket, gyanúsítgatáso- kat, amelyek szerint az MSZP-nek bármiféle érdeke fűződött volna az ügyhöz. Horváth István belügymi­niszter, aki részt vett a ta­nácskozáson, bár nem tagja az országos választmánynak, szintén úgy nyilatkozott a testület előtt, hogy vállalja mindenféle törvénytelenség kivizsgálását, s ebben a szellemben nyilatkozott a miniszterelnök, Németh Miklós is. A belügyminiszter lemondását kezdeményezők akciójával kapcsolatban Pozsgay Imre arra figyel­meztetett, hogy mindenki­nek a jogállam formáihoz kell tartania magát, nem pedig az SZDSZ intenciói­hoz. Az, ha valakit megvá­dolnak, még nem biztos, hogy bűnös is. Horváth Ist­ván lemondásának kérdése a választmány ülésén nem került szóba, tette hozzá Nyers Rezső. Az MSZP kiket tekint po­tenciális szövetségesének? — hangzott a következő kérdés. Pozsgay Imre úgy véleke­dett, hogy egyetlen párt pon­tosabban egy-két párt kivé­telével a pártok többsége sincs abban a helyzetben, hogy elkötelezetten nyilat- kozhassék választási szövet­ségről, esetleges koalíciós partnerekről. Nyers Rezső egy másik kérdésre reagálva közölte: az MSZP-ben működnek munkás és értelmiségi tago­zatok, ennek ellenére e két réteg a lehetségesnél kisebb arányban van jelen. A KGST jövőjét firtató kérdés­re Nyers Rezső kifejezte meggyőződését-, hogy az együttműködésben új utat kell nyitni, a tervhivatalok koordinációin alapuló együtt­működés totális válságban van. Valódi piaci együttmű­ködésre van szükség, a kon­vertibilis pénznek és a vi­lágpiaci értékítéletnek kell helyet kapnia a kereskede­lemben. A mai kelet-, kö­zép-európai térségben sza­badkereskedelmi együttmű­ködési övezetet szükséges létrehozni, ez lehet a kiút. Nyers Rezső a személyét érintő kérdésre válaszolva elmondta: nyugdíjba ment, hogy a párt kiadásait ezál­tal is csökkentsék, elnöki tisztségét, munkálkodását azonban ez nem érinti. Ha­vonta csupán jelképes díja­zásban részesül. A párt el­nökének régebben volt olyan gyanúja, hogy esetleg lehallgatják a telefonját, ám ennek valódiságát soha nem kutatta. Mindig azon a vé­leményen volt: jobb, há epvonesben hallják vélemé­nyét. S végül arra a kérdés­re, hogy bizonyos belügyi akták lehetnek e áruk, így válaszolt: a gondolat számá­ra új, de semmi sem lehe­tetlen. (MTI) Japán hitei hazánknak (Folytatás az l. oldalról) hétfőn kezdődő európai útja során. A Jomiuni Simbun szerint ez az összeg csupán része a két országot érintő japán segélyprogramnak. A három éven keresztül fo­lyamatosan lehívható hitel célja a lap szerint az, hogy támogassák a magyar refor­mokat, amelyek a legelőre- haladottabbák a piacgazda­ságra való átállást megcélzó kelet-európai reformországok között. A kormánynak ez a lé­pése feltehetően ösztönző hatással lesz a japán ma­gánvállalatok beruházásaira és magyarországi exportjuk fokozására. Az Aszald Simbun arról is beszámol, hogy a kormány ellenőrzése alatt álló Exim Bankon keresztül nyújtandó hitelkereten kívül a japán kormány 400 millió dollár értékhatárig kereskedelmi garanciát is nyújt. Ez szin­tén azt a célt szolgálja, hogy ösztönözze a japán magán- vállalatok tőkebefektetéseit, azok kockázatát csökkentve a szavatosságokkal. A Nihon Keizai Simbun felhívja a figyelmet arra is, hogy a rendkívül előnyös feltételekkel rendelkezésre álló japán hitelek folyó­sításának előfeltétele a Nem­zetközi Valutaalappal való megállapodás a gazdaság- átalakítási reformokról! A lap szerint a hitelek jóté­kony hatással lesznek a Su­zuki kisautógyártó vegyes vállalkozás megvalósítására Magyarországon. A tervezett Suzuki-program a legna­gyobb japán magánvállalko­zás, amire Kelet-Európábán valaha is sor került. •lupán vezető gazdaságpo­litikai lapja arról is érte­sült, hogy a tokiói kormány kész akár már január má­sodik felében tárgyalásokat kezdeni beruházásvédelmi megállapodásról is, ha erre igény mutatkozik. A lap arról is beszámolt, hogy még az idén 100-100 magyar és lengyel szakem­bert fogadnak Japánban to­vábbképzésre. A vállalat- vezetés színvonalának eme­lését célzó tanfolyamokat öt éven át rendezik. A részle­tek kimunkálására még ja­nuár végén tanulmányi cso­port keresi fel Magyarorszá­got és Lengyelországot. Felemelt áron január 15-től értékesítenek Sajtótájékoztató a Merkúrnál A január 8 áll esedékes új gépkocsiárakról, az ár­változások mértékéről, vala­mint az idén beérkező sze­mélygépkocsik mennyiségé­ről, összetételéről tartottak sajtótájékoztatót vasárnap a Merkur-vezetői. Hellner Károly vezérigaz­gató elmondotta: igaz ugyan, hogy az új, átlagosan 25 százalékkal magasabb árak január ö-ától érvényesek, de csak január 15-étől kezdik árusítani felemelt áron a személygépkocsikat. A Mer­kur valamennyi fővárosi és vidéki telepe ugyanis egy héten keresztül leltározás miatt zárva tart. Mindössze azok vehetik át, éspedig ré­gi áron az autójukat, akik a teljes vételárat a letéti szám­lát vezető pénzintézeteknél, az OTP-nél, a takarékszö­vetkezeteknél, a Magyar Hi­tel Bank Rt.-nél és a Taka­rékszövetkezeti Bank Rt.-nél 1990. január 6-ig befizették. Kiszolgálásra elsősorban azok számíthatnak, akik Wartburg személygépkocsira várnak. A Merkur nem tartotta vissza az autókat, hangsú­lyozta a vezérigazgató, hi­szen szombaton és vasár­nap is nyitva tartottak, s az évközi, hétköznapi átlagnál, a 400 személygépkocsinál lé­nyegesen többet adtak át. Az áremelés mértéke át­lagosan 25 százalék, ezen belül legkevésbé a Trabant személygépkocsik ára emel­kedik, 91 ezer forintról 102 ezer forintra, a legjobban az 1500-as Ladáké, 240 ezerről 310 ezer Ft-ra. ill. a Polski Fiat ára növekszik, 120 ezer forintról 160 ezerre. Lénye­gében azok járnak a leg­rosszabbul. akiknek erre a típusra korábbi befizetésük volt, mert ebben az évben a szerződésben lekötött 8000 helyett mindössze négyezer darabot szállított a lengyel partner. Ebben az évben valamivel több, mint 180 ezer szocia­lista országból érkező sze­mélygépkocsira számít a Merkur, s mintegy 100 ezerre mái' meg is kötötték a szerződést. Harmincegy­ezer Ladára, 26 ezer Daciára, 14 ezer Wartburgra és 21 ezer kétütemű Trabantra már biztosan számítani le­het. Tárgyalnak arról is, hogy a 26 ezer Dacián felül Öleit, típusú autókat is vásá­rolnak Romániából. Annak érdekében, hogy a jövőben ne kerüljön sor az ideihez és a tavalyihoz ha­sonló torlódásra, hiszen ár­emelkedésre sajnos a továb­biakban is szímítani lehel, s a beérkezések meglehető­sen bizonytalanok, a Mer­kur leállította az előjegy­zéseket, mindössze 10 tí­pusra, kétféle Ladára, kétfé­le Volgára, Trabantra. Wartburgra és Dáciára fo­gadnak el előleget. A tájékoztatón szó esett arról is, milyen nyugati tí­pusú személygépkocsira le­het számítani az idén a Merkur forgalmazásában. A cég arra számít, hogy az első fél éveben 200 Volkswa­gen Golf, 300 Opel Kadett érkezik, s ezenkívül Ma- rutik is, ám itt a mennyiség bizonytalan, mert a magyar ellentételekben nehezen egyeznek meg a partnerek. (MTI) ' Magyar Watergate? Az SZDSZ és a Fidesz ügyvivői január 5-én a Graffiti moziban tájékoztatták a sajtó képviselőit arról, hogy az Állambiztonsági szolgálat III lll-as ügyosztálya, mind a mai napig — a levéltitok megsértésével és a telefon-lehallgatással is - adatokat gyűjt az ellenzéki pártokról és politikai szervezetekről. Zároltál az iratokat A Szabaddemokraták Szövet­sége és a Fidesz 1930. január 5- én törvénysértéssel vádolta meg a Belügyminisztérium Beist» Biztonsági Szolgálatát. A mi­nisztériumtól kapott tájékozta­tás szerint Horváth István bel­ügyminiszter ezzel összefüggés­ben elrendelte a Belső Bizton­sági Szolgálat ez ügyben érin­tett osztálya iratanyagának azonnali zárolását. Az intézke­dés célja, hogy az iratok csor­bítatlanul álljanak az ügyészsé­gi vizsgálat rendelkezésére. A miniszter egyidejűleg Horváth József vezérőrnagyot, a Belső Biztonsági Szolgálat csoportfő­nökét igazoló jelentés tételére kötelezte, az ügy lényeinek megállapítására, az ügyészség által feltett kérdések hiteles megválaszolására pedig külön­bizottságot nevezett ki. A tájékoztatás szerint a mi­niszter kezdeményezéssel fordul az Országgyűlés megbízott elnö­kéhez, hogy a következő ülés­szakon, amennyiben ezt a par­lament szükségesnek tartja, be­számolhasson az ügy kivizsgá­lásának állásáról. Ismételten kezdeményezi azt is, hogy a Minisztertanács mielőbb terjesz- szc az Országgyűlés elé a nem­zetbiztonságról szóló törvény javaslatát, amelynek tervezete a Belügyminisztériumban elké­szült. (MTI) 11 román külügyminisztérium nyilatkozata Szombaton késő éjszaka a román külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé Bu­karestben. A dokumentum hangsúlyozza: Románia új­jáépítésre és megújulásra irányuló, a Nemzeti Meg­A népszámlálás tapasztalatairól megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) számlálóbiztosok egyébként sorszámozott, névre szóló igazolványt kaptak, ha va­laki mégis kételkedne sze­mélyüket illetően, a személyi igazolványuk alapján azono­síthatja illetékességűiket. Me­gyénkben csaknem 4100-an vesznek részt a népszámlá­lás eredményes lebonyolítá­sában, jórészt tanácsi dolgo­zók, pedagógusok. Mivel az adatgyűjtés bevallás alapján történik, a számlálóbiztosok sem személyi igazolványt, sem bármilyen más doku­mentumot nem kérhetnek a lakosságtól, ennek ellenére kérik, hogy a valóságnak megfelelő adatokkal segít­sék a népszámlálás eredmé­nyességét. Újra hangsúlyoz­va, hogy az adatok statisz­tikai titokvédelem alatt áll­nak! Az összeírás elméletileg február 3-íg befejeződik, amennyiben valakit eddig nem kerestek fel, kérik, hogy ezután személyesen je­lentkezzen a helyi tanácson. Az ügy sikerében bízva to­vábbi türelmet, megértést és bizalmat kérnek a szakem­berek. —k Nyers Rezső vizsgálatot kér Nyers Rezső, az MSZP el­nöke Németh Miklós minisz­terelnökhöz írt levelében kérte, hogy a kormányfő rendeljen el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabá­lyozás alapján a pártiratok • ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb közvéleményt tájékoztassa. A pártelnök levelében le­szögezte, hogy múlt év de­cemberétől mindenfajta iratmegsemmisítést leállítot­tak. A valóság azonban, úgy tűnik, nem tud gátat vetni a hangzatos vádaskodások­nak, ezért fordult vizsgálatot kérő levelével a miniszter- elnökhöz. (MTI) mentési Front Tanácsának a nép akaratát kifejező prog­ramja arra irányul, hogy az ország külpolitikája szolgál­ja a jószomszédság, a barát­ság és a világbéke előmozdí­tását, beépülve az egységes Európa felépítésének folya­matába,».a kontinens népei közös hazájának létrehozá­sába. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy a Ceausescu-rend- szer Romániát az ország aka­rata ellenére távol tartotta a helsinki Záróokmány által kezdeményezett folyamattól. Ezért a külügyminisztériu­mot felhatalmazták arra, hogy kinyilvánítsa: Romá­nia visszavonja fenntartá­sait és értelmező kijelenté­seit, amelyet 1989. január 15­én a Ceausescu-rendszer uta­sítására fogalmazott meg a bécsi értekezlet záróokmá­nyával kapcsolatban. Meg­erősítette azt, hogy Románia egészében elfogadja a bécsi dokumentumot. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának zá­róülésén a román küldött­ség nyilatkozatott tett arról, hogy kormányának továbbra is fenntartásai vannak a zá­ródokumentum egyes részei­vel kapcsolatban. Románia csatlakozott ugyan a záródo­kumentumhoz „annak pozi­tív elemei miatt”, de nem vállalt kötelezettséget az utótalálkozó folyamán általa, ellenzett rendelkezések vég­rehajtására. üdvözölte a kelet-európai vál­tozásokat péntek esti sajtóérte­kezletén Tripoiiban Moamer el Kadhafi. A líbiai forradalom vezetője külön támogatásáról biztosítot­ta az új romániai vezetést. Saj­nálattal szólt arról, hogy a ro­mániai forradalomban curiberek estek el, erőszakos cselekmé­nyek történtek. Nem tért ki azokra a korábban lábra ka­pott híresztelésekre, amelyek szerint arabok harcoltak volna Romániában a megbuktatott diktátor, Ceausescu híveinek oldalán. Felhívta Csehszlovákia, az NDK, Románia és Mngyaror­Líbia támogatja az új romái vezetést szág figyelmét arra, hogy ne másolja le a nyugati többpárt­rendszereket, amelyekben sze­rinte súlyos gazdasági válság van, nagymérvű az infláció és a kizsákmányolás, sok a mun­kanélküli. Hangoztatta, hogy a nyugati országok, a kelet-euró­pai országoktól eltérően, a har­madik világ kizsákmányolásá­val teremtették meg gazdagsá­gukat. A líbiai vezető a továbbiak­ban Izrael és a zsidóság szere­pével foglalkozott. Szenvedélye­sen magyarázta, hogy mivel a zsidókat annak idején Európá­ból üldözték el és Palesztiná­ban telepedtek le, most vissza kell térniük korábbi lakóhe­lyükre. Kijelentette, hogy Izrael a második világháborúból visz- szamaradt képződmény, amelyet lel kell számolni. Azt hangoz­tatta, hogy Izrael léte veszélyt jelent a térségre, és ezért a zsidókat, valamelyik balti ál­lamban vagy a németektől egy­koron elcsatolt, Franciaország­hoz tartozó Elzász Lotharingiá- ban kell letelepíteni. De felve­tette azt is, hogy a zsidók ha­záját Alaszkában, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, egy­fajta ütközőövezetként teremt­hetnék meg. A líbiai vezető végezetül Wa­shington panamai beavatkozá­sát megsemmisítőén elítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents