Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

1990. január 8., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Nagy nézetkülönbség az árvitában Nincs még szerződés a TVK és az OKGT között Hovastova már egy éve akadozik a TVK vegyiparibenzin-ellá- tása. A szállító, vagyis az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszl (OKGT) egyáltalán nem méltányolta a Tiszai Vegyi Kombinát benzinigényét, annak ellenére, hogy egészen a múlt év végéig az országos irányító hatóságok kontingenst állapítottak meg a kőolajipar számára, amit elvileg illett volna teljesíteni. Az OKGT pedig hivatkozott tűre-fára, hogy miért nem tudja teljes egé­szében biztosítani az akkor még hatósági áras vegyipari ben­zint. Nem is szállította le a kombinát által kért mennyiséget. és létesült vezetékes kap­0 Miskolcon, a Gelka Munkácsy utcai szervizében minden tipusú magnósrádiót és le­mezjátszót javítanak, szervizeinek. Kelendőbb volt a forralt bor, miot az autó Vasárnap a Zsarnain — Most 1990-et írunk, s az illetékesek döntése értel­mében, ettől az évtől kezd­ve az a vegyipari benzin, amelyet a hatósági áras im- portkőolajból állítanak elő, szabad árformába tartozik. S van egy monopolhelyze­tei élvező Országos Köolaj- és Gázipari Tröszt, amely a vegyipari benzint biztosítja az egyetlen nagy hazai fo­gyasztónak, a Tiszai Vegyi Kombinátnak. Lehet ezt a mai helyzetet piacgazdaság­nak kikiáltani? — kérdez­tük Várhegyig Miklóstól, a TVK kereskedelmi vezér­igazgató-helyettesétől. — Mi tudomásul vesszük azt a helyzetet, hogy ha a kőolajipar a mindenkori vi­lágpiaci áron vásárolja a kőolajat, az ebből keletke­zett terméket, kőolajszár­mazékokat hasonlóképpen az érvényes világpiaci áron ad­ja tovább. Egyetlen gon­dunk Van: hogyan tudjuk mi a megnövelt árat a vegy­ipari benzinből készült ter­mékek esetében érvényesí­teni. — Mert mi a helyzet — folytatta a gondolatsort a vezérigazgató-helyettes. — Az OKGT annyi pénzt sze­retne kapni az általa előál­lított vegyipari benzinért, amennyi a rotterdami sza­badpiaci ár, s ehhez hozzá­adják még a vámot, az il­letéket, s fuvarköltséget. Szerintünk az így megnövelt világpiaci ár elfogadhatat­lan, aligha lehet érvekkel megindokolni. Azt persze mi is tudjuk, hogy a kőolaj­iparnak az az érdeke, hogy az olajból minél értékesebb, magasabb feldolgozottság ú terméket gyártson, mivel nem nagy üzlet a vegyipari benzin előállítása. Ugyan­akkor arról sem szabad meg­feledkezni, hogy hazánkban a petrolkémiai ipar fejlesz­tése a szovjet kőolajra épült, csolat a Tiszai Vegyi Kom­binát és az OKGT vállala­tai között. Ha most egysze­riben a vasútra terelődne át mind a kőolaj, mind pedig a benzin szállítása, óriási költségnövekedést idézne elő, de a vasút sem tudna fenn­akadás nélkül továbbítani több százezer, illetve több millió tonna kőolajat, illet­ve benzint. Mi az ésszerű áremelésnek nem vagyunk ellenségei, de ahogyan az OKGT a vegyiparibenzin­árral igyekszik manipulálni, abba nem nyugodhatunk bele. — Mint értesültünk róla, a nézetkülönbség változat­lanul nagy még január első napjaiban is a TVK és az OKGT közölt. — Legutóbb december 28- án tárgyaltunk az OKGT vezetőivel, de megállapodás a mai napig nem született. Pedig mi azon vagyunk, hogy mihamarabb szerződé­sileg szabályozzuk nemcsak az árakat, de a kőolajipar által szállítandó benzin­mennyiséget is. Mert bizony a mennyiséggel is gondunk van. Ebben a hónapban például szükségünk lenne 80 —85 ezer tonna vegyipari benzinre, de az OKGT csak 40 ezer tonnányit ígér. — Megismétlődik az 1989- es esztendő, amikoris több, mint százezer tonna benzint volt kénytelen importálni a kombinát? — Könnyén megeshet. Mint említettem, januárban feleannyi benzinre számít­hatunk belföldről, mint amennyire szükségünk len­ne. Ebben a kényszerhely­zetben megkíséreljük, hogy importból szerezzük be a hiányzó mennyiséget. A vá­sárlásnál szóba jöhetnének a szomszédos országok, mint például Csehszlovákia, valamint Jugoszlávia. Ám ezek a források sem telje­sen biztosak, hiszen egyik ország sem bővelkedik fo­lyékony szénhidrogénekben. Lehetőségként kínálkozna még a többlet köolaj-leldol- gozás, megoldás lehet az Adria-kőolaj vezetéken tör­ténő szállítás, hogy néhány beszerzési lehetőséget említ­sek. — Mit eredményezhet, hu időközönként vissza kell fogni az olefingyár termelé­sét? — Értelemszerűen, ha ke­vesebb a vegyipari benzin, csökken az ebből előállított petrolkémiai alapanyagok, j mint például az etilén, a ■ propilén, és ez utóbbiból gyártott polipropilén terme- j lése. Ez esetleg átmeneti za- ] varokat idézhet elő a mű- ] anyaggyártásban, illetve -fel­dolgozásban. — Tudunk róla, hogy a kombinát a vegyipari ben­zint helyettesítő új nyers­anyagforrás után kutat. Mi ennek a lényege? — Fejlesztési elképzelé­seink között kiemelt helyen szerepel az olefingyári re­konstrukció. Ennek kettős célja van; egyrészről növel­ni szándékozunk az etilén- termelést. másrészről alkal­mazkodni igyekszünk a vál­tozó, illetve szűkös vegyipari- benzin-ellátáshoz. Ugyanis az ez évben elkészülő, mo­dern konstrukciójú, önálló hőhasznosítású, mind ben­zin, mind pedig gázolaj bontására alkalmas pirolí- ziskemence alkalmas az új nyersanyag azaz az atmosz­ferikus gázolaj feldolgozá­sára, amelynek révén mint­egy évi 50 ezer tonnával nö­velhető az olefingyár etilén­termelése. Ha a rekonstruk­ció meghozza a remélt si­kert, további kemencék át­alakítására is sor kerül a TVK-ban — mondta vége­zetül Várhegyi Miklós. L. L. (Folytatás az 1. oldalról) A kínálat viszont eléggé egy­oldalú. Leginkább régi. 9—10 esztendős kocsik várnak új gazdára. Volt még néhány kisteherautó és mikrobusz is. Ezek kínálati árát „reális­nak'' mondták. A tömegben összeakad­tunk használt autókkal ke­reskedővel is. Azt mondja, hogy a jobb autók az elmúlt hetekben már elkeltek. Aki­nek komoly vételi szándéka volt, az a pénztárcájának megfelelő kocsit már meg­vásárolta. Aki pedig még nem adta el autóját, most már tartalékolja. Még na­gyobb árat remél. Szerinte hiába. Potenciális vevők egy ideig nem lesznek. Sétálunk a kocsik sorai között. A vevők meg-megáll- nak egy-egy kocsinál, néze­getnek, összehasonlítanak, de nem nagyon kényszerítik kiszállásra a kocsikban me­legedő eladókat. Aki mégis kiszáll, felnyitja a motorház tetejét, hamar visszazárhat­ja. Igaz, többségük nagyon vigyázva teszi, hogy leg­alább a festék összetartsa még a karosszériát. Mert az autók zöme 9—10 esztendős . . . P-től T-ig kez­dődő rendszámmal. Van persze köztük „drága” is: Volkswagen Passat, 9 éves, 400 ezerért. Opel Ascona, 5 éves 450 ezerért. Kínáltak Mitsubishit 2,3-es, Ford Es- cortot 1,3-es motorral. Volta piacon Renault 5-ös dízel és BMW is. Akadt eladó, aki 1—2 hónapja Nyugaton meg­vásárolt kocsiját kívánta el­adni. Biztosan nagyon meg­szorult, hogy sürgősen a Zsarnaira szaladt vele! Az áremelések hírére, mondják a tájékozottabbak, az újabb évjáratú autók sza­badpiaci ára 100 ezer forint­tal nőtt. A Wartburg Limou­sin új ára 253 ezer lesz. Itt, a piacon egy októberben megvásároltat 350 ezerért szerettek volna eladni. A Lada 2107-es mától 310 ezerért kapható, a Zsarnain 425 ezerért kínálták. Az új áron 217 ezerért megvehető Dáciáért 240 ezret kértek volna. Egy 5 ajtós Samara. amU 295 ezerért vehetnénk, ha kapnának, most félmil­lióért megvásárolható. Volt itt KV-s rendszámú Lada 1200-as (5,5 éves) 160, JK-s rendszámú 1500-as 250 ezerért. Szóval hideg és rideg volt vasárnap a miskolci autó­piac. És nemcsak az időjárás miatt. A kocsisorokból csak elvétve száguldott ki egy- egy autó próbaútra. Hogy megvették-e? Nem láttam. Azt viszont igen, hogy töb­ben fázva és bosszankodva többször fordultak a forralt bort árusító lakókocsi és a piac között. Talán attól ke­vésbé szédültek meg, mint az autópiaci áraktól. Faragó Lajos 0 Minisztertanács közleménye egyes központi fogyasztói ér­és szociálpolitikát intézkedésekről A Minisztertanács az Ország- gyűlés által jóváhagyott 1990. évi gazdaságpolitikai program és állami költségvetés alapján a következő fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézkedésekről döntött. 1. 1990. első hónapjaiban a la­kosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő áremelésre kerül sor. Az áremelések a ráfordítások növe­kedésével, a termelői és fogyasz­tói ártámogatások csökkentésé­vel, az adózási feltételek válto­zásaival vannak összefüggésben. Az élelmiszerárak a mező- gazdasági támogatások jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó és költségváltozások következtében január 8-án, il­letve egyes termékeknél azt kö­vetően számottevő mértékben emelkednek. Ez időponttól az élelmiszerek körében csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú pasz­tőrözött tej, a fehér kenyér, a kifli és a zsemle marad ható­sági árformában, ezért ezek ki­vételével a tájékoztatás a ter­melők által ajánlott árakra épül, és így egyes kereskedel­mi egységeknél eltérő árakkal is találkozhat a vásárló. A húsipari termékek árai át­lagosan mintegy 32 százalékkal emelkednek. Ezen belül az át­lagot meghaladó mértékben drágulnak a sertés tőkehúsok. Így például 1 kg sertéscomb és rövidkaraj ára no forintról 250 forintra emelkedik, a baromfi- ipari termékek átlagosan 20—28 százalékkal drágulnak. A húst tartalmazó konzervek árai is emelkednek. A tej és tejtermékek árai mintegy 42—18 százalékkal emel­kednek. így például a maxi­mált árformába tartozó 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztő­rözött tej literenkénti ára 12,90 forintról 18,20 forintra emelke­dik. a 20 százalékos zsírtartal­mú, 0,2 literes poharas tejföl ára 13 forintról 18,40 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtar­talmú vaj ára 11,00 forintról 18,90 forintra, az eidami sajt ki­logrammonkénti ára 152 forint­ról 205 forintra változik. A malomipari termékek közül a liszt ára 22 százalékkal, a rizsé 10 százalékkal emelkedik. A sütőipari termékek árai vár­hatóan mintegy 2G százalékkal növekednek. A zsír-, zsírszalonna- és étke- zésiszalonna-árak átlagosan 32 százalékkal emelkednek. Az élvezeti cikkek közül a fogyasztási adó emelése és a tér. tnelői ráfordítások növekedése miatt a cigaretta, a sör és az égetett szeszesitalok kb. 20—22 százalékos drágulásával kell számolni a termelő vállalatok árközlései alapján. Az üzemanyagok árai is ja­nuár 8-án emelkednek, a mo­torbenzineknél 3,50 forinttal, az ólommentes benzinnél 3,00 fo­rinttal és gázolajnál 4,00 forint­tal literenként. A normálbcnzin új ára literenként 28 forint, a szuperbenziné 29,50 forint, az extra és az ólommentes benzi­né 3i forint, a gázolajé 17 fo­rint lesz. A lákosság részére nyújtott közüzemi ivóvíz és csatornaszol­gáltatás díjai január 8-tól átla­gosan 330 százalékkal emelked­nek. Ezen belül az ivóvíznél a díjemelés átlagos mértéke 310 százalék, a csatornaszolgáltatá­soké 437 százalék. A vizdíjemelés nemcsak a sa­ját tulajdonú lakásokra, hanem a bérlakásokra is vonatkozik. Azokban a bérleményekben, amelyekben a . vízfogyasztás mérhető, ott a fizetendő díj az igénybe vett szolgáltatáshoz iga­zodik. Ha a vízfogyasztás laká­sonként nem mérhető, 1990-ben a díjfizetés a bérlemények kom­fortfokozatának és szobaszámá­nak függvényében differenciált normatívák alapján történik. Az új dijakat február 1-jétöl kell megfizetni, erről a terü­letileg illetékes ingatlankezelő vállalatok írásban tájékoztatják a bérlőket. A lakbérek február 1-jétöl át­lagosan 35 százalékkal emelked­nek. A komfort nélküli és a félkomfortos állami bérlakások bérleti dijai változatlanok marad­nák. A komfortos állami laká­sok lakbére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az össz­komfortosoké 15 forintról 22 fo­rintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér konkrét megállapítá­sánál a műszaki állapottól és a településen belüli fekvéstől füg­gően, az eddigieknél nagyobb differenciálással élhet. Tekintet­tel arra, hogy a lakbér megfi­zetése mindig előre, a tárgyhó­napban esedékes, ezért az első magasabb összegű díjat már februárban kell fizetni. Február 1-jétól a helyi köz­lekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal nőnek, a tarifaeme­lés Budapesten 55 százalékos, egyes vidéki városokban 43 szá­zalékos, a Volán helyi közle­kedésnél 27 százalékos lesz. A 70 éven felüliek ingyenes uta­zási lehetősége továbbra is fenn­marad. A tanuló és nyugdíjas bérletek változatlanul a teljes­árú bérlet egynegyedébe kerül­nek majd. A vasúti és a közúti személy- szállítási díjak szintén február 1-jétöl átlagosan 20 százalékkal emelkednek. A munkába járás­nál, valamint a tanulók iskolá­ba járásánál ,a szociálpolitikai kedvezmények mértékei válto­zatlanok maradnak. A taninté­zetek által igénybe vett külön­járati autóbuszok tarifái ugyan­csak február 1-jétöl 15 százalék­kal emelkednek. A postai szolgáltatások (így például levél, csomag, távirat) díjai január 8-ától átlagosan 22 százalékkal, a távközlési szol­gáltatásoké (például telefon, telex) pedig február 1-jétöJ, 11 százalékkal emelkednek. A tévé- előfizetés dija február 1-jétöl havi 30 forinttal nő. II. A fogyasztói árszínvonal növe­kedéséből adódó lakossági több­letterhek ellentételezése, illetve mérséklése érdekében 1990. ja­nuár 1-jévcl a nyugdíjasok, já­radékosok, valamint a gyerme­kes családok teljes körét érin­tő intézkedésekre kerül sor. 1. Az Országgyűlés december 18-án jóváhagyta a Társadalom- biztosítási Alap 1990. évi költség- vetését. amely a januárban vég­rehajtandó intézkedésekre 33 milliárd forintot tartalmaz. Tör­vényi rendelkezés született ar­ról is. hogy a fogyasztói ár­színvonal-emelkedés tényleges mértékéhez igazodóan, év köz­ben további intézkedéseket kell tenni. A nyugellátásokat, nyugdíj­szerű szociális ellátásokat iá- nüártól, amint a Miniszterta­nács 1989. december 21-ei saj­tótájékoztatóján már részletesen ismertette, differenciált össze­gekkel kell emelni. Az emelés a nyugdíjak nagyságát és a nyug­díjba vonulás időpontját figye­lembe véve, két külön összeg­ből tevődik össze. Minden 0000 forint alatti nyug­díjat, járadékot 550 forinttal, a 0001—10 000 forint közötti ellátá­sokat 400 forinttal, a 10 001— 20 000 forint közöttieket 300 fo­rinttal, a 20 000 forint feletti nyugdijakat pedig 200 forinttal kell emelni. Ezen felül a nyug­díjazás éve szerint függetlenül a nyugdíj nagyságától, az 1975. július 1. előtti nyugdíjazottak­nak 500 forint, az 1975. július és 1980. december 31. között nyug­díjazottaknak 300 forint, az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjazottaknak 200 forint kiegészítő emelés jár. Ez­zel például az 1974-ben megál­lapított, 1989 decemberében 0000 forintot cl nem érő nyugdíj havi 1050 forinttal, az 1984-ben meg­állapított, 1(1 000 forintot cl nem érő nyugdíj havi 000 .forinttal emelkedik. A házastársi pót é : 550 forinttal kerül kiegészítésre, ugyanilyen összegű emelést kap­nak házastársuk után azok, a 0000 forintnál kisebb nyugdíj­jal rendelkezők is, akik jöve­delempótlékban részesülnek. 1990. január í-jétöl azoknak az özvegyeknek, akik saját jogon is nyugdijat szereztek, a kél nyugdijat 0000 forintig együtte­sen folyósítják. (1989-ben ez az összeghatár 3890 forint volt.) Az özvegyi nyugdíjra jogosulttá vál­tak a gyermekeket nevelő és a nyugdíjas férfiak is. Az intézkedés biztosítja a szá­mított létminimumra (4300 fo­rintra) való nyugdíjkiegészítést nemcsak — az idén tett intéz­kedésekhez hasonlóan — a 70 éven felüli és az 1. és II. cso­portú rokkantsági nyugdíjasok számára, hanem az 1980. január 1. előtt megállapított valameny- nyi saját jogú, özvegyi, szülői nyugdíjban részesülőknek is. A nyugdíjemeléseket nemcsak az 1990. január 1-jén már nyugdíj­ban levők, hanem az 1990. év folyamán nyugdíjba vonulók is megkapják. A családi pótlékot (jövedelem­pótlékot) gyermekenként egysé­gesen havi 300 forinttal, a gyer­mekgondozási segélyhez járó jö­vedelempótlékot pedig a nyug­díjak alapemelésének megfele­lő összeggel, havi 550 forinttal kell emelni. A gyermekgondozá­si díj legkisebb összege — az öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének megfelelő emeléssel — 4190 forint lesz. Az ellátások emeléséről a fo­lyósító szervek hivatalból — kü­lön kérelem nélkül — intézked­nek. Csak az új feltételek sze­rinti özvegyi nyugdijak esetében kell az egyéneknek igénylést be­nyújtaniuk. A január hónapra járó nyugdíjemelés összegét nem a januári nyugdíjjal folyósítják együtt, hanem azt külön — de még január hónapban —, fize­tik ki. Februártól azonban már az emelt összegű nyugellátás ke­rül folyósításra. A január hó­napra járó emelt összegű csa­ládi pótlékot az érintettek a feb­ruár havi bérfizetés időpontjá­ban kapják kézhez. A január hónapra járó és februárban ki­fizetésre kerülő gyermekgondo­zási segélyhez már az emelt összegű kiegészítés jár. 2. A tanácsi szociális támoga­tások emelése A nyugdíjemelésekhez kapcso­lódóan januártól meghatározott összegekkel emelkednek a ta­nácsok által megállapított rend­szeres szociális ellátások is. A rendszeres szociális segély, a rendszeres szociális segélyben részesülő családtagjának kiegé­szítő segélye, a központi szo­ciális segély és az e segélyben részesülő családtagjának- kiegé­szítő ellátása havi 550 forinttal emelkedik. A vakok személyi járadéka, a vakok rendszeres szociális segé­lye, a hadigondozási pénzellá­tások egységesen havi 1050 fo­rinttal emelkednek. Ha ezen ellátások közül valamelyiket nyugdíjjal együtt folyósítanak, a két ellátás együttes összegét kell emelni, de az emelés ösz- szege ez esetben sem lehet ke­vesebb havi 1050 forintnál. A rendszeres szociális ellátá­sok emelésével egyidejűleg emelkednek az ellátások meg­állapításának, illetve folyósítá­sának feltételéül szolgáló kere­seti és jövedelem értékhatá­rok is. A tanácsok az általuk folyó­sított ellátások emelését külön kérelem nélkül, hivatalból inté­zik. 4. január hónapra járó emeléseket még nem a januári ellátásokkal együtt, hanem azt követően, utólag fizetik ki. A tanácsok által folyósított rendszeres szociális ellátások emelésének többletköltsége a helyi feladatoknál, az egy ál­landó lakosra jutó normatívába beépítésre kerültek. Ez a nor­matíva tartalmazza továbbá a tanácsi eseti segélykeretek, a gyámügyi rendszeres és eseti segélykeretek növeléséhez bizto­sított támogatásokat is. Ezen felül a tanácsi költség- vetési keretek tovább növeked­tek az egyedi szociális támoga­tásra fordítható összegekkel. így lehetőség van a gyermekintéz­ményi és a szociális étkeztetés­ben részesülők térítési díjked­vezményeinek további támoga­tására. A lakbéremelésről, a lakáscélú kedvezményes állami kölcsönök utáni adózásról és a kapcsoló­dó kompenzációs lépésekről a bevezetést megelőzően részletes tájékoztató jelenik meg. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents