Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1990. január 6., szombat Mezőgazdaság Változatok Kiss Ernő verseire Feledy Gyula rajza Kiss Ernő versei Hajnal Az óra A redőny hasadékai rózsákkal virulnak ma ki. Elálmélkodom a csodán: szebben kell élnem ezután. láncom végén ott a kölönc, nem is tudnék nélküle menni: igy vonszol téged is a vágy, végén ott van a súlyos semmi. Emlék Anyám metélte igy a laskát, míg — kisdiák — mellette álltam én, álmodozva, látom-e majd Alaszkát, és melyik foknál vár a Jó Remény. A ketyegés mögött.. A ketyegés mögött ott az idő, az idő mögött az örök, az örök mögött a jóság, a jóság azt mondja: oszd szét mindenedet! Osztanám én színem-javam: szívem s agyam, de hát kinek kell? Agro Tv - a vidék önálló televíziója Még decemberben kaptam egy szórólapot, melyben arról tájékoztattak, hogy megkezdte működését a. vidék önálló televíziója, az Agro Tv szerkesztősége. Alapvető céljuk a magyar vidék — a döntő többség — egyenjogúsítása a fővárossal. Hogy a nemzet — amelyre oly előszeretettel hivatkoznak mostanában — legapróbb alkotó része is képviseletet kapjon, ország-világ előtt hallathassa szavát. Nyilvánvaló, hogy a központi tömegtájékoztatási eszközök (a Magyar Rádió, de mindenek előtt a Magyar Televízió) szemléletüket, témáikat tekintve döntően főváros-cenfrifcusak: az ország zömét kitevő vidék csupán esetlegesen, színesítő jelleggel jelenik meg bennük. Az Agro Tv szerkesztősége mást akar a tömegtájékoztatásban: a témában járatos, elkötelezett televíziós, filmes, rádiós és újságíró munkatársaikból, művészékből, tudományos szakemberekből álló stábjuk törekvése az, hogy a magyar vidék, e valójában vidéki Magyarország problémáit, igényeit, törekvéseit, kulturális kincsét, múltját és jelenét állítsa az országos nyilvánosság középpontjába. Ennek szellemében fordultak a Minisztertanácshoz stúdióalapítási kérelmükkel. Jelenleg azonban a Magyar Televízió kizárólagos joggal birtokolja az 1-es és 2-es csatornát, sőt az országos sugárzás lehetőségét is, (noha képtelen a teljes műsoridőt kitölteni.) Innét az a furcsaság, hogy az Agro Tv- nek, amely éppen az ország zömét alkotó nyolc és fél millió polgárt szeretné képviselni, az országos sugárzás jogosítványának elnyeréséhez a jelenleg hatályos jogszabályokkal is meg kell küzdenie. Nemzeti méretű vállalkozásuk támogatásáról nem csupán fontos érdek- védelmi szervezetek (Agrárkamara, Agrártudományi Egyesület stb.) biztosították szándéknyilatkozatukban, de az agrárvilághoz kötődő politikai pártok együttműködési szándékát is maguk mögött tudhatják. Az Agro Tv ügyvezető igazgatója Harcsa Béla tájékoztatója szerint Magyar- országot a főváros-vidék kettőssége jellemzi a civilizált 'Európában szinte egyedülálló mértékben. — A főváros a politikai, gazdasági, szociális döntés- hozatal abszolutizált központja; itt formálódik az is, ami a (főváros-központú) tömegtájékoztatás csatornáin „közvéleményként” jelenik meg. A vidék az, amely ebben a méltatlan elmaradott országban a valós súlypontot jelenti — lélekszámút, gazdasági erejét (lehetőségeit) tekintve egyaránt. Noha ez (a főváros-vidék végletes kettősségére épülő) szerkezet a távolabbi múltban gyökerezik, az utóbbi negyven év törekvései, tudatos politikája mélyítette el igazán: politikái téren a falusi, kisvárosi önkormányzatok felszámolása, társadalmi téren a tradicionális közösségek szétbomlasztása, gazdasági téren a mezőgazdasági magántulajdon radikális visszaszorítása jellemezte azt a folyamatot, amelyben a sokszínű és karakteres magyar vidék elveszítette önálló arculatát, politikai-gazdasági érdekérvényesítési intézményeit, sőt néha úgy tűnt, kultúráját, egész múltját is. A demokratikus jogállam, a piacgazdaság megteremtését célzó változások valódi kulcsa a nyolcmilliós vidéki tömeg kezében van és ezeknek az embereknek — úgy tűnik — elegük van abból, hogy a döntések a centrumban születnek — vidékre, jellegre, hagyományokra, egyéni érdekekre való tekintet nélkül. A magyar vidéknek és a magyar falunak ma sincs kellő számú fóruma, súlyánák megfelelő, törekvéseit támogató nyilvánossága. A helyi-regionális nyomtatott sajtó éppen csak most kezd újra magára találni. A korunkban legfontosabbnak tdkintett tömegközlési eszköz, a (Magyar) Televízió műsoridejének csupán egy töredékében ad teret a vidékhez kapcsolódó témáknak. Ráadásul ez többnyire amolyan „rétegműsort” jelenít, ahol a problémák megközelítésében, tálalásában csupán ritkán érvényesülnek a fogyasztók (a „vidékiek”) sajátos szempontjai, érdeke,i. Az Agro Tv Kft. országos televíziós programja a magyar vidék, és a magyar ag- rárium tévéje kíván lenni. B. Sz. L. A világ lakossága gyorsabban szaporodik, mint ahogyan eddig előrejelezték. Ma több mint 5,1 milliárd ember él a Földön. Az éves növekedés 1,7 százalékos, úgyhogy 1998-ra már 6 milliárd- nyian leszünk. Ha pedig a mostani ütem tovább folytatódik, negyven éven belül Földiünk lakosságának lélekszáma megduplázódik. A fejlett ipari országokban csak 0,6 százalékos az évi szaporulat, ellenben a kevésbé fejlett országokban ez az arány 2,1 százalékos. A régebbi előrejelzések azzal számoltak, hogy bizonyos „szegény” országokban a születések száma tartósan csökkenni fog. Iskoláinkban a szülői értekezleteket rendszerint osztályonként szokták tartani, s csak kivételes esetben ösz- szevontan. A sárospataki Rákóczi Gimnáziumban ilyen nagy jelentőségű szülői értekezletet hívott össze IBó- di Géza igazgató, amelyen több százan vettek részt, éspedig nemcsak a jelenlegi, hanem a leendő pataki diákok szülei is. A feltűnően nagy érdeklődésnek az a magyarázata, hogy az ősi iáköla 38 év után újra egyházi kezelésbe kerül. Erről adott tájékoztatást a Mudrány-teremben egybegyűlt szülőknek Kürti László, a Tiszán!nneni Református Egyházkerület püspöke. Közölte, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások eredményeként 1990. július 1-jén az egyház átveszi a Rákóczi Gimnáziumot a hozzá tartozó diákotthonaikkal együtt. Az új tanév kellő előkészítésére az egy- házkerüléti közgyűlés már kinevezte a református gimA pataki, gimnázium júliustól Ismét a református egyházé A hör mégsem zárult be? — De nem ám!... Most folynak a kissé hosszúra nyúlt parlamenti vizsgálatok, \Bokor Imre: Kiskirályok mundérban c. könyvében megírt állításokkal kapcsolatban — amit a minap a Tv-hír- adóban is láthattunk —, ahol néhai „valakik" szólaltak meg, leginkább kérdésre kérdéssel, vagy feltételes módon válaszolva. (Netalán egy újabb kör is lesz majd?) Szóba került többek között a hajdani élcsapat, és annak megboldogult elnöke is, pedig a közmondás igy tszól: „a holtakról vagy jót, vagy semmit!" — Egyébként ott is láthattunk egy-két jómadarat, igaz, már $zárnyaszegetten ... De ki viszi el majd a balhét? És még palami: •— Mintha korábban, egy rövidebb határidőről lett volna szó... (km) Némi irigységgel konstatálom, hogy a kritikus akár vezényelhetné is a Carment; fejében a partitúra. Számonikérhet minden hangot. De vajon mit szól ahhoz, hogy a lányok a meztelen combjukon sodorják a szivart ? Tetszik néki természetesen, ámbár megjegyzi, hogy a műveletre „van szöveg” Anouilh Eurüdikéjében. És tényleg van, a fene egye meg, kisvártatva nekem is beugrik: „Ezt úgy készítették a gyári kislányok — mondja kéjesen szivarozva az apa —, hogy végigsodorták meztelen .combjukon.” Az idézett mondatot a kritikus még Rát- kai Márton szájából hallotta. Egyébként ez volt a Vánkonyi-féle Művész Színház ama előadása, mely Darvas Ivánt fölfedezte. Én nagyon remélem, hogy a miskolci Carmen is felfedező erejű előadás. Nekem legalábbis az. Azért, mert a dohánygyári lányok a combjukon sodorják a .szivart? Igen, azért is; mert egyszerre nem énekkari szólamokat látok, hanem valódi húsvér nőket. S főleg azért, mert nem az operairodalom híres mezzoszoprán szerepe jön be, hanem egy cigánytány. Amilyennek Mérimée megálmodta, vagy inkább megismerte. Azaz: Érdekes, vad szépség, aki az első percben 'meghökkenti az embert, de sose lehet többé elfelejteni.” názium igazgatóját, dr. Tró- csányi Miklós, a Pécsi Tanárképző Főiskola angol— történelem szakos tanára személyében, áld maga is diákja volt a pataki gimnáziumnak. Az egyház nem kíván változtatni a jelenlegi létszámon, vagyis a négy évfolyam 24 osztályában továbbra is 850—900 diák tanulhat. Akik Patakon kezdték tanulmányaikat, ugyanitt folytathatják az érettségi vizsgáig — felékezetre, világnézetre való tekintet nélkül. A református gimnázium is biztosítja évfolyamonként 1—1 osztályban az emelt szintű, 2—2 osztályban pedig a kéttannyel- vű angoloktatást. A tanterv. tananyag ugyanaz lesz. Micsoda átfűtött szavak. Mérimée, aki kerülte a romantikus pózokat, aki szenvtelen volt, sőt ironikus, Carmen ábrázolásában bizony több, mint látó szem és tapintó kéz. „Cigányszem, farkasszem” — tartja a spanyol szó, s az író szemébe nézve a szép cigánylánynak,- megállapítja: „Csak a ragadozóknak van ilyen tekintete. Csupa elszántság és meghunyászkodás ez a nézés, mely pontosan elárulja vakmerő természetüket.” Ennek a tekintetnek horgán akad fenn Don Jósé, a kötelességtudó, vallásos baszik parasztfiú, akinek nagy-inagy álma már- már beteljesülőben: rövidesen őrmester lesz a hadseregben. Jósé eszi a spanyol katonák rendes ételét, a rizst és a halat, mintaszerűen látja el szolgálatát, s az egyszerű, de békés holnapra gondol. Carmen pedig csák a pillanatnak él: („Ha a mára gondolok, mit bánom a holnapot.”), s szeszélyes, mint a baszk föld időjárása. Jósé nem érti a lányt, aki ugyan megajándékozza szerelmével, de birtokolni — viselni, mint egy rangjelzést — már nem hagyja magát. Hogyan kívánhatnak tőle ilyet? Más vér, más erkölcs, más szokás. Egy szerelem, melyben ki-ki a maga mércéjével méri a másikat. Igazából most gondolom ezt így végig, bár az operával jó néhányszor találkoztam. mint az állami gimnáziumokban. Az új első osztályokba Sárospatakról és vonzáskörzetéből — felekezeti hovatartozás nélkül — mindenkit felvesznek, akik tanulmányi előmenetelük alapján megfelelnek a kívánalmaknak. A más területekről jelentkezők közül a református vallásnak előnyben részesülnek. Az új első osztályosok számára a hittantanulás kötelező, a régi diákoknak ajánlják, de csak külön szülői kérésre tanulnak hittant. Hitoktatókról mindegyik egyház maga gondoskodik. A tanárokat is átveszi az egyházkerület, természetesen azokat, akik továbbra is a Rákóczi Gimnáziumban kívánnak tanítani. Az egyház jó kapcsolatokat tart fenn a nyugatnémet és az amerikai református egyházakkal, amelyek német, illetve angol nyelvet tanító tanárokkal is segítségére lesznek a pataki gimnáziumnak. Különösen szoros a kapcsolat a 'Michigan-tó partján fekvő Holland nevű város lakosaival, akiknek ősei Hollandiából vándoroltak az Egyesült Államokba. Ők anyagilag is támogatják a gimnáziumot, ahogyan azt a második világháború utáni években tettek. A pataki református gimnázium a pénzügyi kormányzattól mindazt a támogatást megkapja, amit az állami gimnáziumok. Ezenkívül az Egyesült Államokban élő magyar reformá- tusság, köztük az ottani volt pataki diákok jelentős alapítványai biztosítják Sárospatak ősi iskolájának zavartalan működését. <h. j.) Igen az operával találkoztam, ahol nem a cigányok rejtelmes világából jött Carmen és Jósé sem hozta magával a föld illatát. Mindketten valamilyen színpadi takarásból léptek elém; rendszerint jól beskálázva. Pedig a Carmen .nemcsak zenéjét, hanem szövegkönyvét tekintve is igazi remekmű — kitűnő dráma. Nem utolsósorban azért, mert Mérimée elbeszéléséhez szerencsés kézzel nyúlt Meilhac és Halévy L. Nekik köszönhetjük Escamillót, a bikaviadort (ez a figura a novellában csak halvány jelzés; egy picador, akivel nem is találkozunk), s a hamvas parasztlányt, Micaelat. Velük teljesedik ki a drámai történés. Persze az imádságos lelkű kis parasztlány. inkább csak az elképzelt idill megtestesítője, míg a torrero a spanyol mindennapok császára. A mi kultúránkból hiányzik a bikaviadal, így hát nem is érthetjük igazán, hogy mit jelent a viadorok népszerűsége. , Escamillo a szakértők szemével pillant Carmenre. A lány nagy vad még az ő gyakorlatában is. De a torrero ért a nagyvadakhoz .. . örülök az előadás prózai mondatainak, vagyis, hogy opera-comiqueként szólal meg a mű. Konkrétabb, véresebb, valósabb, emberibb így. S mindannyian ott vagyunk — benn vagyunk! — az arénában; szembe kell nézni életünk testet öltött nagy indulataival, akarásaival, megtorpanásaival. Szembe kell nézni önmagunkkal. Mint minden jó színházban. S ez bizony nem lebecsülendő. Még akkor sem, ha az opera minden hangjával bizony nem tudunk elszámolni. w~'0< A ' 'O-eÁy A demográfiai robbanás folytatódik
