Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. január 6., szombat A kormány javaslata a vagyon védelméről A kormány még januárban a parlament elé terjeszti az állami vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonalapról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály-előkészítő munka jelenlegi helyzetéről Matkó István kormányfőtanácsos tájékoztatta pénteken a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Elmondotta, hogy a Minisztertanács a két törvénytervezetet még az egyik decemberi ülésen megtárgyalta és elfogadta azzal, hogy azokat a politikai pártokkal és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni kell. Az egyeztetés során a pártoik és az érdekképviseleti szervezetek túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy a két törvénytervezetet a Parlament januári ülése elé terjesszék, mégpedig sürgősséggel. A kormány számos javaslatot hasznosított a jogszabályok előkészítése során. Megalapozottnak tartotta a nemzeti vagyon csorbításának más formáira vonatkozó aggodalmakat is. A vagyonvédelmi törvényt átmeneti megoldásnak tartja, amely csak a társaságalapítás, az értékesítés során alkalmas az állami javak kiárusításának megakadályozására. Szükség van arra is, hogy a jövőben jogszabályokkal korlátozzák a felelőtlen költséggazdálkodást és bérpolitikát, a vagyon felélését. A két új jogszabály törvénybe iktatásával a kormány a már folyó spontán privatizációnak kíván törvényes kereteket biztosítani, nem akadályozva a tulajdonváltást, megszüntetve az állami javak értéken aluli eladását. Közlemény a Minisztertanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács áttekintette a munkásőrség ingatlanjainak folyamatban lévő hasznosítását. Ügy rendelkezett, hogy néhány ingatlan esetében az e célból kiírt pályázatot meg kell ismételni. A kormány döntött a soron kívüli személygépkocsi- értékesítés fokozatos megszüntetéséről. Átmeneti intézkedésiként 1990-iben a felére csökkentette az így kiutalható gépkocsik számát. Megvitatta a kormány a fejlődő szocialista országoknak nyújtható gazdasági segítség irányelveit. Megállapította, hogy az ország nem képes az eddigi támogatások fenntartására. Ezért a jövőben gazdasági megfontolás alapján mérlegeljük e döntéseket. Az Országgyűlés határozata alapján az idén nem adunk segélyt. A Minisztertanács megtárgyalta munkaprogramját. A munkaterv az ismert okok miatt csak 6 hónapra szól, és csupán a testület tevékenységének fő irányát határozza meg, valamint nyitott az időközben felmerülő problémák előtt. (MTI) Az ’56-os elítéltek helyzetének rendezése Adókedvezmény a segítőknek A romániai eseményekkel egy időben a magyar társadalom rendkívüli segítőkészségről tett tanúbizonyságot. Az 1989. december 22-től felajánlott adományokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadott közleményben a Ptk. 593. paragrafusa (1) bekezdése szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősítette, ezzel is elismerve a Románia népeinek adott segítség önzetlen jellegét. A közlemény ugyanígy minősíti a Magyar Vöröskereszt 235-90171-8147 MNB-számlá- jára, valamint más jogi személyek által vállalt közérdekű célra történő kötelezettségvállalás számlájára átutalt befizetéseket is. Az adományok ilyen minősítése Megyei „eligazítás az áremelésekről (Folytatás az 1. oldalról) ség kezdeményezte a megyéknél, hogy szigorúan ellenőrizzék az árváltozások végrehajtását. Ehhez bizonyos szempontrendszert is kidolgoztak. Berta János és Nagy Zsuzsanna arra kérte a helyi tanácsok képviselőit, adjanak meg ők is minden segítséget az ellenőrzésekhez. Mint tudjuk, a lapokiban megjelent áremeléseik tulajdonképpen a termelő vállalatok árajánlatai a kereskedelem iszámána. Ám ezek olyan pontos gazdaságossági számításon alapulnak, hogy a Kereskedelmi Minisztérium hivatalosan is ajánlotta ezek elfogadását. Éliás László, a Miskolcot ellátó helyi élelmiszer-kereskedelmi vállalat igazgatója beszélgeté- sünkkör elmondotta: ők is elfogadták ezt, s nem térnek el ezektől fölfelé. Amikor rákérdeztünk, azt is hozzátette: lefelé sem, mert akkor veszteséges kereskedést folytathatnának... A rövid és borús hangulatú tanácskozás után tettünk egy sétát a városban, megtekintve a nagyobb boltokat. Szomorú kép tárult elénk. A Széchenyi utcai Húsáruházban például nem volt hús. Igaz, éppen akikor raktak le néhány fagyos félsertést az egyik szállító- kocsiról, ám azok kiengedésére legalább egy órát kellett várniuk a vevőknek. S állítólag útban is voltak szállítmányok különböző helyekről, de hogy azok megérkeztek-e, s hogy mikor, azt nem tudhatjuk. Viszont el tudtuk képzélni magunk számára, hogy milyen helyzet alakult .ki a kisebb, vagy a többi nagyobb boltban ... A fentebb már szóba hozott Csemege ÁBC-'ben például, ahol néhány napja még garmadában állt az előre csomagolt húsáru, most két csirkecombas csomag árulkodott csupán ... S hogy . egy pozitívumról is szóljunk: a gabonaipar korábbi áremelése ellenére tegnap még a régi áron volt kapható a kenyér és a péksütemény. Hogy az árkülönbözetet a sütőipar, avagy a gabonái,par nyelte-e le, nem tudhatjuk. Számunkra a lényeg az volt, hogy nem mi. Hétfőtől úgyis mi következünk ennél, s a többi árucsoportnál is... (nyikes) lehetőséget ad arra, hogy az adományozók — ha arra igényt tartanak — adókedvezményt kapjanak. A kötelezettségvállalásokkal ösz- szefüggő adókedvezmények igénybevételére a következő tájékoztatást adjuk: Az adományok összege, illetve értéke (pl.: pénz, élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati eszközök, vér és vér- készítmények) levonhatók az adóalapból. Az 1989. december 22-től december 31-ig bezárólag történt felajánlások a vállalkozások és a magánszemélyek esetében egyaránt az 1989. évi eredményelszámo- lás, illetőleg adóbevallás keretében érvényesíthetők. Az e közlemény megjelenéséig tett felajánlások bármilyen hitelt érdemlő módon igazolhatók. Hitelt érdemlő igazolásnak tekintendő például az átvételi elismervény, a postai feladóvevény, a könyvelési bizonylat. Az 1990. január 1-je után történt felajánlásokat az 1990. évi jövedelemmel szemben lehet elszámolni. Jelen közlemény megjelenését követően már csak a közérdekű kötelezettségvállalás kezelője által kiállított, szabályos igazolás fogadható el. A magánszemélyek az 1990-ben tett felajánlásaikkal kapcsolatos adókedvezményt az adóelőleg-levonásnál is érvényesíthetik, ha az igazolást a munkáltatójukhoz benyújtják. A magánszemélyeknek az igazolásokat az adóbevalláshoz csatolni nem kell, de az 1989. évre vonatkozókat 1994. december 31-ig, az 1990. évre vonatkozókat 1995. december 31-ig meg kell őrizniük. (OS) Közös közleményt adott ki az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Belügyminisztérium az 1956-os népfelkeléssel összefüggésben elítéltek és a közbiztonsági őrizet alá helyezettek társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről, valamint korábbi nyugdíjcsökkentések megszüntetéséről. A jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a következőkre hívjuk fel az érdékeltek figyelmét, a teljesség igénye nélkül. Akinek saját jogú nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, mezőgazdasági szövetkezeti járadéka) van, és 1956. október 23. és 1963. április 4. között elítélték, az ügyében első főkön eljárt bírósághoz fordulhat, amely igazolja szabadságvesztésének tényleges tartamát, valamiint azt, hogy az elítélést az említett törvény alapján semmisnek kell tekinteni. Az igazolást ahhoz a szervhez kell megküldeni, amely a nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot annak idején megállapította. Az igazolás megküldése mellett közölni kell azonosítás céljából a személyi számot, az annak idején hozott megállapító határozat számát, és a nyugdíjfolyósító törzsszámot is. A nyugdíj-megállapító szerv a bíróság igazolása alapján kiszámítja azt az összeget, amely - lyel a nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot fel kell emelni, és erről értesíti az igénylőt, valamint a nyugdíjfolyósító szervet, amely az emelést végrehajtja. Az emelés a) egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén havi 500 forint, b) egy évet meghaladó szabadságvesztés esetén az a) pont szerinti 500 forinton felül minden újabb megkezdett évre további havi 250 forint (az ötödik évvel bezárólag), c) a szabadságvesztés hatodik évétől kezdve minden újabb megkezdett évre további havi 200 forint. Ha az 1956. október 23. és 1963. április 4. között a népfelkeléssel összefüggésben elítélt személy már nem él, özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra vagy szülői nyugdíjra jogosult hozzátartozója kérheti az elítélés semmissé nyilvánítását. A hozzátartozóiknak az elítélt jogán megállapított ellátását személyenként annak az összegnek a felével kell felemelni, amely a meghalta! megillette volna. II. Az 1956. évi 31. törvény- erejű rendeletén alapuló közbiztonsági őrizet igazolt tartama a jövőben szolgálati időnek számít. Akikor is ez a helyzet, ha az őrizetbe vétel nem a munkaviszony vagy az egyéb szolgálati idő tartama alatt történt. Azok tehát, akiknél a közbiztonsági őrizetet szolgálati időiként nem vették figyelembe, a határozat módosításáért, azaz a beszámítás •iránt ahhoz a szervhez fordulhatnak, amely a nyugdíjukat annak idején megállapította. III. Havi 500 forinttal fel kell emelni annak a személynek az időközben megállapított bármilyen címen járó nyugdíját, mezőgazdasági szövetkezeti járadékát vagy kivételes nyugellátását, akinek „az ellenforradalom során megrokkant vagy meghalt személyek, illetőleg hozzátartozóik nyugdíjjogosultságának szabályozásáról” szóló 1957. évi 45. törvényerejű rendelet 3. paragrafusában megjelölt bizottság annak idején nyugdíj helyett kivételes nyugellátás folyósítását engedélyezte. Az emelés iránt az érintett nyugdíjas — a rendelkezésre álló egykori okiratokat csatolva és személyi számát, valamint nyugdíjfolyósítási törzsszámút közölve — ahhoz a szervhez fordulhat, amely nyugdíját, kivételes nyugellátását folyósítja. IV. Akinek a nyugdíját 1959. január 1-je és 1963. április 30-a között azon a címen állapították meg csak havi 500 forintban, mert a nép- köztársaság, az államhatalom és az államigazgatás rendje, vagy a népgazdaság ellen szándékosain elkövetett bűntett miatt 1958. december 31-e után három évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélték, a nyugdíját annak idején megállapító szervhez fordulhat, kérve a megállapító határozat módosítását. V. Akinek a nyugdíját a) 1959. január 1-je és 1963. április 30-a között azért csökkentették, mert olyan személy volt, aki a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei közé tartozott és megállapítást nyert, hogy a felszabadulás után ellenséges politikai magatartást tanúsított, vagy b) 196.3. május 1-je és 19715. június 30-a között azért csökkentették, mert a bíróság 1959. január 1-je után az állam vagy a béke és a emberiség elleni szándékos bűntett miatt háromévi, vagy egyéb szándékos bűntett miatt ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésre ítélték, a nyugdíját folyósító szervtől kérheti nyugdíja csökkentés nélküli összegének folyósítását. A kérelemben a nyugdíjfolyósítási törzsszámot és a személyi számot fel kell tüntetni. A magasabb nyugdíjat a kérelem benyújtásától számított hat hónapra visz- szaimenő'leg, de legkorábban 1989. október 1-jétől lehet folyósítani. Emelkednek a betétek kamatai KaiMllozások az OTP-nél Az Országos Takarékpénztár a takarékbetétek kamatait felemelte, illetve felemeli. Január 1-jével már életbe lépett néhány intézkedés: így az átutalási betétszámla kamata évi 12 százalékról 14 százalékra emelkedett; a KST-betétekre pedig évi 8 százalék helyett 10 százalék kamatot térítenek az 1989. évi őszi befizetési időszak kezdetétől számítva. Február 1-jétől a kamatozó- könyves betétek kamatai az alábbiak szerint alakulnak: 1 éves lekötés esetén évi nettó 13,5 százalék helyett nettó 19 százalék; 2 éves lekötés esetén évi nettó 14 százalék helyett nettó 19,5 százalék; A Szociális és Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium közös közleményt juttatott el az MTI-hez. Eszerint: az élelmiszerárak január 8-i emelkedésével egyidejűleg a költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél alkalmazott élelmezési nyersanyagnormát -- a zavartalan ellátás biztosítása érdekében, az alábbiakban részletezett felsorolás szerint — 25 százalékkal fel kell emelni. Ennek megfelelően változnak a gyermekintézményi térítési díjak is, melynek időpontja azonban 1990. február 1. A nyersanyagnormák és térítési díjak emelkedésének eltérő időpontja miatti többletterhek fedezetéről az intézmény felügyeleti szerve gondoskodik. A napi élelmezési nyersanyagnormák a következők: A) Egészségügyi intézmények Ft 1. Kórház, klinika, belgyógyászati osztály, szülészeti és nőgyógyászati osztály szülészeti ágyai, funkcionális idegosztály Munkaterápiás intézet (Pomáz) 62 Tüdőgyógyintézet és osztály. Hepatitis osztály, Országos Rehabilitációs Intézet, Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézet, műszerképző tanműhely, Heine-Medin utókezelő és heveny osztály 77 Szanatórium (magaslati gyógyintézet, gyógy fürdő-kórház stb.) 83 Egyéb kórházi, klinikai osztály 58 Kórházi, klinikai tejkonyhái élelmezés 30 Minisztériumok közleménye az új térítési díjakról 2. Szülőotthon 3. Egészségügyi gyermekotthon 4. Csecsemőotthon gyermekélelmezés anyaélelmezés 5. Hatnapos bölcsőde 6. Bölcsőde (tízórai, ebéd, uzsonna) 7. Szociális intézmények a) szociális otthonok szakosított szociális otthon tüdőbetegotthon elmebetegek szociális otthona időskorúak szociális otthona pedagógusok, művészek egészségügyi dolgozóinak otthonai b) szociális intézetek (vakok és gyengénlátók, mozgási ogyatékosok, értelmi fogyatékosok), valamint az itt elhelyezett szakmunkástanulók e) idősek klubja és felnőtt fogyatékosok napközi otthona (ebéd) (reggeli) (vacsora) 8. Véradás (esetenként) konyhával rendelkező intézet 53 44 58 45 30 58 62 53 23 0 21 34 konyhával nem rendelkező intézet B) Üdültetés felnőtt üdültetés, családos gyermeküdültetés egyéb gyermeküdültetés (pl. úttörőtáboroik) Zánka úttörő város C) Oktatási intézmények 1. Napközi otthon óvodai napközi otthon (tízórai, ebéd. uzsonna) általános iskolai napközi otthon (tízórai, ebéd, uzsonna) hatnapos napközi otthon 2. Nevelőotthon, gyermek- otthon 3—6 éves gyermekek (óvodások) 7—10 éves gyermekek (I—IV. o. tanulók) 11—14 éves gyermekek (V—Vili. o, tanulók). továbbá 3—14 éves tanultok együttes elhelyezése esetén. 64 1:5—18 éves tanulók (középiskolások) 60 gyermek- és ifjúsá'gvéd'el- mi intézet, különleges nevelőinjtózet 68 3. Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete 74 Mozgásjavító általános iskola és diákotthon 74 4. Ebéd általános iskola 23 középiskola 25 39 80 28 58 62 5. Diákotthon, kollégium általános iskola középiskola (extennátus) fogyatékosokat nevelő, oktató intézmény 6. A.rtilstáképző (ebéd) Állami Balett Intézet Színház- és Filmművészeti Főiskola, Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 68 8. Tesitnieveaösi Főiskola tanárképző főiskoláik test- nevelési tanszaka (ebéd) 31 ('reggeli, ebéd, vacsora) 68 9. Egyélb felsőoktatási intézm. (ebéd) 30 (ebéd. vacsora) 58 10. Nemzetközi előkészítő int. 68 11. Tanfolyam iskolás korúak (18 évesig) 51 felnőttek 80 12. Szakmunkástanulók a) diákotthoniban (kollégiumiban) elhelyezett vájár, kohász tanulók — munkanapon (reggeli, tízórai, vacsora) 5i — munkaszüneti napon 74 b) diákkottiKHiban (kollégiumban) elhelyezett egyéb tanulók — munkanapon, (reggeli, tizörai, vacsora) 34 — munkaszüneti napon 59 c) iskolai tanműhely tanulók (ebéd) 25 13. Állami gondozottak tízóraikiegészítése 11 D) Személyzeti étkeztetés Intézeti dolgozók 43 3 éves lekötés esetén évi nettó 15 százalék helyett nettó 20 százalék. A takaréklevél kamata 6 év eltelte után az eddigi nettó 16,5 százalék helyett évi 20,8 százalék lesz, amely a kamatadóval együtt bruttó 26 százaléknak felel meg. A lakásra gyűjtött megtakarítások — ifjúsági takarékbetét, újotthon-betét és la- lcástakarékossági betét — eddigi 18 százalékos kamata, 5 év utáni felhasználás esetén, évi 22 százalékra emelkedik. A nyugdíj-előtakarékossági betét mindkét változatánál a takaréklevélével azonosan emeli a kamatot a pénzintézet; ezek kamata is nettó 20,8 százalék lesz. A gyámhatósági betétekre fizeti az OTP a legmagasabb kamatot; az addigi évi 20 százalék helyett 22 százalékot. Uj és módosított takarékossági formákat is bevezet az OTP. A takaréklevél az eddigieknél magasabb címletekben Is váltható lesz. Az úgynevezett bianco takaréklevél alsó összege 100 ezer forint, s ez további 100—100 ezer forinttal növelhető. Ezt az újszerű takaréklevelet március 1-jével vezetik be, akárcsak a takaréklevél plusz elnevezésű betétformát, 500 ezer forintos és afölötti címletekben. Ennél már 3 év eltelte után is megkapja az ügyfél a bruttó évi 26 százalék kamatot. Erre a betétre 6 év után, egy később meghatározandó mértékű ptuszprémlu- mot is térítenek. Az eddigi idei intézkedések eredményeként a betétek átlag kamata 6 százalékkal növekszik. Az OTP a betétek kamatadóját ebben az évben is megfizeti az ügyfelek helyett. Más befektetési formákat is kínál ügyfeleinek a takarék- pénztár; új értékpapirként pénztárjegyet bocsátanak ki. Ez január 15-től előjegyzéses formában kapható lesz, s akár hetekre is leköthető. Éves kamata bruttó 22 százalék. A már kibocsátott letéti jegyekre az emelt prémiummal együtt évi bruttó 24 százalék kamatot számolnak el. Az OTP II. elnevezésű kötvényre 6 százalék prémiumot fizetnek. így hozama adómentesen évi 18 százalék lesz. A betétek kamatának változásával együtt a hitelek kamata is emelkedik. Az új típusú változó kamattal folyósított hosz- szú lejáratú lakáskölcsönök kamata 1000-ben 24.5 százalék. A fogyasztási hitelek kamata pedig február l-jétöl 28 százalékra emelkedik. (MTI)
