Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
POLITIKAI NAPILAP vagyunk az ünnepe ken, és az új év első napjaiban feltettük egymásnak a szokványos kérdést: Hát, hogy ünnepeltél? Ha végiggondoljuk - túl az ajándékozás örömén, a rokoni, baráti látogatások meghittségén -, a karácsonyi és újévi ünnepek egyáltalán nem voltak szokványosak. Karácsonyra Románia forradalma hozta lázba a világot, és több okból, kivált minket, magyarokat. A román diktatúra bukásával, ónnak csehszlovák és német előzményeivel együtt megszűnt Magyarország konzervatív, ne mondjuk „kisantant” körülzártság érzete. A körülöttünk lezajlott forradalmi változások lényegesen javították a honi demokratizálási, reform- folyamatok nemzetközi politikai feltételeit. Mindannyian azt várjuk, hogy a közel azonos, több mindenben rokon fejlemények kölcsönösen jó hatással lesznek a közép-kelet-európai változásokra. Bennünk, magyarokban a közvetlen szomszédság adta érdekegyezöségen túl erősödtek ama remények, hogy demokratikus viszonyok közepette radikálisan változik, egyértelműen javul a magyar kisebbségek helyzete. Ez pedig azért sem kis dolog, mert kereken egyharmadnyi országnépesség sorsáról van szó. Bár - mint a honi példák is mutatják - a csupán néhány falut, családot kitevő kisebbség sorsa sem lehet jelentéktelen civilizált európai viszonyok között. Túl az említetteken, minket, magyarokat azért is ért sokkszerűen a váratlan romániai karácsony, mert a robbanásig feszült helyzetben, a részben magyarlakta Temesvár fellépése, az ott élő magyar református lelkész, Tőkés László bátor kiállása jelentette azt a szikrát, amely elindította a robbanás-sort. Külön büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ezekben a hetekben Tőkés László neve fogalommá vált a világban, és hogy a magyar kisebbség vállvetve küzdött a román hazafiakkal. Magyarok, románok, szászok soha nem tapasztalt összhangban ünnepelték és ünnepük a világ e szörnyszülött önkényuralmának bukását. A győzelmi mámor azonban elmúlik. Reméljük viszont, hogy a tanulság örökre szóló lesz. Hiszen együtt gyászolták, gyászoltuk a gyilkos diktatúra áldozatául esett magyarokat, románokat, szászokat egyaránt. Úgy éreztük, a harc és a győzelem napjai nemcsak Románia népei számára történelmi jelentőségűek, hanem számunkra is. Ezekben a napokban vizsgáztunk emberségünkből, magyarságunkból egyaránt. Mert a nemzet legigazibb arcát mutatta meg: mindent háttérbe szorított az emberi együvé tartozás tudata, az egész magyarságért érzett felelősség és szolidaritás. A világ tapasztalhatta: nincs igazuk azoknak a reményeink szerint immár bukott, az emberi jogokat lábbal tipró, és mint a gyakorlat mutatta a politika és emberi magatartás minden aspektusában mélységesen reakciós erőknek, amelyek sovinizmusnak, nacionalizmusnak, irredentának minősítették az egyazon anyanyelvet beszélő nemzet tagjainak egymásért való felelősségérzetét. I tthon az ünnepek múltán a hétköznapok nyomasztó hírekkel köszöntek ránk: áremelés, lakbéremelés, kamatadó, ne soroljuk tovább ... Nehéz évnek nézünk elébe, és sok kérdésre keressük a választ, melyek végül is egy eredőben összegződnek: ugyan az újabb megszoritások, az újabb áldozatok látásközeibe hozzák-e már a sokat emlegetett alagút végét? Egy bizonyos: ha bizakodásunk és tenni akarásunk hajtóerői elhagynak, csak rosszabbra számíthatunk. Nagy Zoltán A kormány csütörtöki ülése sok megvitatandó kérdés miatt csak a késő esti órákban fejeződött be. A kormányszóvivői tájékoztatón ezért csupán a már megtárgyalt kérdésekről esett szó. A Minisztertanács a továbbiakban az alábbi döntéseket hozta: A kormány állást foglalt az alkotmányibíróság elhelyezéséről. A testület ideiglenesen az egykori MSZMP XlII. kerületi székházába 'költözik. A kijelölt székhelyen, Esztergomiban ugyanis •jelenleg nincs beköltözhető állapotban lévő, a testülethez méltó épület. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek az Allami-díj megszüntetését és a Kossulh-díj rangjának, hitelének visszaállítását. A Kossuth-díjat a jövőben minden év március 15-én a kivételesen magas színvonalú alkotásokért adományozzák. A díjazottak jelölésében illetékes bizottság elnöke a kormányfő. A testület meghallgatta Szinetár Miklós kormány- biztos előterjesztését az új Nemzeti Színház létrehozásáról és szakmai programjáról. Szükségesnek tartja, hogy 1990-foen részletes beruházási programtanulmány ikészüljön. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy magas szintű jogszabályban rögzítse az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetését. A törvény elfogadása esetén egészségügyi szerv rendelheti el az alkoholisták munkaterápiás intézetben történő gyógykezelését. (Folytatás a 2. oldalon) Ma: utolsó rohamok a boltok ellen Ma a boltok nyitva tartási ideje alatt utolsó lehetőség van arra, hogy sok-sok árucikket még régi áron vásároljunk meg. A tegnapi helyszíni tapasztalatok alapján nyugodtan kijelenthetjük, tetőpontjára hágott o felvásárlási láz. A megyei tanács a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat központjában „eligazítást" tartott o megyében működő kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint termelő és szállító vállalatok, helyi tanácsok képviselőinek arról, hogy mit, hogyan értelmezzenek az áremelés gyakorlati lebonyolításakor. Hegyei „elig # meiésekrő! Kapkodás, bizonytalanság, üres polcok Berta János, a megyei tanács termelési és ellátási főosztályának osztályvezetője, valamint Nagy Zsuzsanna főmunkatárs igyekeztek továbbadni mindazt, amit ő'k megtudtak a minisztériumban tartott tájékoztatón. Megítélésünk szerint, akik hallgatták őket (mi közöttük ültünk), bizonyos fokig és joggal voltak elégedetlenek: többet szerettek volna hallani. Például a sörárakról. vagy a gyermekélelmezésre kiható árakról... A Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat nevében felszólaló Amrtskó Dezső főosztályvezető például szóba hozta a némi fejetlenségre utaló malomipari árváltozásokat. Énről később a Csemege Kereskedelmi Vállalat Vörösmarty utcai ÁBC- áruházában az áruházigazgatóval személyesen is beszélgettünk, miután szemére vetettük, hogy egyetlen grammnyi liszt sincs kittévé boltjában. Nos, a helyzet e tekintetben az, hogy amíg egyes malomipari cikkek, például a liszt, vagy a rizs árát a minisztertanácsi rendelet szerint csak január 8-tól, vagyis hétfőtől emelheti a kereskedelem, ők már január 2-től emelt áron kapták azokat a malomipartól. Kettőt tehették: vagy kiteszik a lisztet, s árulják emelt áron, s ezzel magukra vonják a vevők és az ellenőrzés haragját (Kovács Gábor, a miskolci tanács illetékes osztályvezetője máris bejelentette: vizsgálatot indítanak a gabonaforgalmi áralkalmazás miatt...), vagy adják régi áron azt, amiért a kereskedelem már január 2-től többet fizetett. Legyen okos ilyen helyzetben valaki ! . .. . Visszatérve a miskolci tanácskozásra, mint mondtuk, nem csupán az alapvető élelmiszerárak változása, hanem azok járulékos hatása is téma volt. így például a még bizonytalan gyermekélelmezési árak mellett a vendéglátás előfizetéses étkeztetése, ahol a nyersanyagnormák 20,70 forintról 27,50 forintra nőnek, de nyilván nőnie kell a munkahelyi étkeztetés árainak is. Ám kihat a gyűrűző hatás például a táptakarmányok árára is. Ami máris érzékelhető abban, hogy a húsipar nem kap elegendő árut — azaz sertést — a mezőgazdasági üzemektől, mivel azok nem tudtak arról, miszerint az új és a régi felvásárlási ár közötti különbséget az állam megtéríti, s most visszatartották, visszatartják az élőállatszállítást az új árakig ... A tanácskozáson szóba került az is: az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelő(Folytatás a 2. oldalon) Megvan a Suzuki! A Suzuki és a magyar kormány között megszületett a megállapodás a japán kiskocsi magyarországi gyártásáról, jelentette pénteken a Kyodo hírügynökség, a Suzuki cégtől származó információkra hivatkozva. A tervezett japán—magyar járműipari együttműködés az egyik legnagyobb szabású vállalkozás lesz, ami valaha is létrejött a távolkeleti ország jés egy kelet- európai ország között. Tokiói magyar hivatalos körök megerősítették azt az információt, .hogy január 11- én újabb japán küldöttség utazik Budapestre, hogy már másnap — közvetlenül Kaifu Tosiki kormányfő magyarországi látogatása előtt — aláírják az erről szóló alap- egyezményt. Drágábbak az élelmiszerek is. Az iskolai konyhafőnökök bizony már eddig is zsonglőr- mutatványokra kényszerültek, hogy a kevés pénzből, az alacsony normából kihozzanak valamit. Vajon a gyerekek mennyire érzik meg a mostani nogy drágulásokat? Megérzik? (Képünk a hejöcsabai Szeretet Utcai Általános Iskola ebédlőjében készült.) Közlemény a Minisztertanács üléséről Így ünnepeltünk
