Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

POLITIKAI NAPILAP vagyunk az ünnepe ken, és az új év el­ső napjaiban fel­tettük egymásnak a szok­ványos kérdést: Hát, hogy ünnepeltél? Ha végiggon­doljuk - túl az ajándéko­zás örömén, a rokoni, ba­ráti látogatások meghittsé­gén -, a karácsonyi és újévi ünnepek egyáltalán nem voltak szokványosak. Karácsonyra Románia for­radalma hozta lázba a világot, és több okból, ki­vált minket, magyarokat. A román diktatúra bukásával, ónnak csehszlovák és né­met előzményeivel együtt megszűnt Magyarország konzervatív, ne mondjuk „kisantant” körülzártság ér­zete. A körülöttünk lezaj­lott forradalmi változások lényegesen javították a ho­ni demokratizálási, reform- folyamatok nemzetközi po­litikai feltételeit. Mind­annyian azt várjuk, hogy a közel azonos, több minden­ben rokon fejlemények köl­csönösen jó hatással lesz­nek a közép-kelet-európai változásokra. Bennünk, magyarokban a közvetlen szomszédság ad­ta érdekegyezöségen túl erősödtek ama remények, hogy demokratikus viszo­nyok közepette radikálisan változik, egyértelműen ja­vul a magyar kisebbségek helyzete. Ez pedig azért sem kis dolog, mert kere­ken egyharmadnyi ország­népesség sorsáról van szó. Bár - mint a honi példák is mutatják - a csupán né­hány falut, családot kitevő kisebbség sorsa sem lehet jelentéktelen civilizált eu­rópai viszonyok között. Túl az említetteken, min­ket, magyarokat azért is ért sokkszerűen a váratlan romániai karácsony, mert a robbanásig feszült helyzet­ben, a részben magyarlak­ta Temesvár fellépése, az ott élő magyar református lelkész, Tőkés László bátor kiállása jelentette azt a szikrát, amely elindította a robbanás-sort. Külön büsz­keséggel tölt el bennünket, hogy ezekben a hetekben Tőkés László neve fogalom­má vált a világban, és hogy a magyar kisebbség vállvetve küzdött a román hazafiakkal. Magyarok, ro­mánok, szászok soha nem tapasztalt összhangban ün­nepelték és ünnepük a vi­lág e szörnyszülött ön­kényuralmának bukását. A győzelmi mámor azonban elmúlik. Reméljük viszont, hogy a tanulság örökre szóló lesz. Hiszen együtt gyászolták, gyászoltuk a gyilkos diktatúra áldozatául esett magyarokat, románo­kat, szászokat egyaránt. Úgy éreztük, a harc és a győzelem napjai nemcsak Románia népei számára történelmi jelentőségűek, hanem számunkra is. Ezek­ben a napokban vizsgáz­tunk emberségünkből, ma­gyarságunkból egyaránt. Mert a nemzet legigazibb arcát mutatta meg: mindent háttérbe szorított az embe­ri együvé tartozás tudata, az egész magyarságért ér­zett felelősség és szolidari­tás. A világ tapasztalhatta: nincs igazuk azoknak a reményeink szerint immár bukott, az emberi jogokat lábbal tipró, és mint a gyakorlat mutatta a politi­ka és emberi magatartás minden aspektusában mély­ségesen reakciós erőknek, amelyek sovinizmusnak, na­cionalizmusnak, irredentá­nak minősítették az egy­azon anyanyelvet beszélő nemzet tagjainak egymá­sért való felelősségérzetét. I tthon az ünnepek múltán a hétközna­pok nyomasztó hí­rekkel köszöntek ránk: ár­emelés, lakbéremelés, ka­matadó, ne soroljuk to­vább ... Nehéz évnek né­zünk elébe, és sok kérdés­re keressük a választ, melyek végül is egy eredő­ben összegződnek: ugyan az újabb megszoritások, az újabb áldozatok látásközei­be hozzák-e már a sokat emlegetett alagút végét? Egy bizonyos: ha bizakodá­sunk és tenni akarásunk hajtóerői elhagynak, csak rosszabbra számíthatunk. Nagy Zoltán A kormány csütörtöki ülé­se sok megvitatandó kérdés miatt csak a késő esti órák­ban fejeződött be. A kor­mányszóvivői tájékoztatón ezért csupán a már megtár­gyalt kérdésekről esett szó. A Minisztertanács a továb­biakban az alábbi döntése­ket hozta: A kormány állást foglalt az alkotmányibíróság elhe­lyezéséről. A testület ideig­lenesen az egykori MSZMP XlII. kerületi székházába 'költözik. A kijelölt székhe­lyen, Esztergomiban ugyanis •jelenleg nincs beköltözhető állapotban lévő, a testület­hez méltó épület. A Minisztertanács java­solja az Országgyűlésnek az Allami-díj megszüntetését és a Kossulh-díj rangjának, hi­telének visszaállítását. A Kossuth-díjat a jövőben min­den év március 15-én a ki­vételesen magas színvonalú alkotásokért adományozzák. A díjazottak jelölésében il­letékes bizottság elnöke a kormányfő. A testület meghallgatta Szinetár Miklós kormány- biztos előterjesztését az új Nemzeti Színház létrehozá­sáról és szakmai program­járól. Szükségesnek tartja, hogy 1990-foen részletes be­ruházási programtanulmány ikészüljön. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy magas szintű jogszabályban rögzít­se az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógy­kezelésének megszüntetését. A törvény elfogadása esetén egészségügyi szerv rendelheti el az alkoholisták munkate­rápiás intézetben történő gyógykezelését. (Folytatás a 2. oldalon) Ma: utolsó rohamok a boltok ellen Ma a boltok nyitva tartási ideje alatt utolsó lehetőség van arra, hogy sok-sok áru­cikket még régi áron vásá­roljunk meg. A tegnapi hely­színi tapasztalatok alapján nyugodtan kijelenthetjük, te­tőpontjára hágott o felvásár­lási láz. A megyei tanács a Miskolci Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat központjá­ban „eligazítást" tartott o megyében működő kereske­delmi és vendéglátóipari, va­lamint termelő és szállító vállalatok, helyi tanácsok képviselőinek arról, hogy mit, hogyan értelmezzenek az áremelés gyakorlati lebo­nyolításakor. Hegyei „elig # meiésekrő! Kapkodás, bizonytalanság, üres polcok Berta János, a megyei ta­nács termelési és ellátási fő­osztályának osztályvezetője, valamint Nagy Zsuzsanna főmunkatárs igyekeztek to­vábbadni mindazt, amit ő'k megtudtak a minisztérium­ban tartott tájékoztatón. Megítélésünk szerint, akik hallgatták őket (mi közöt­tük ültünk), bizonyos fokig és joggal voltak elégedetle­nek: többet szerettek volna hallani. Például a sörárak­ról. vagy a gyermekélelme­zésre kiható árakról... A Miskolci Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat nevé­ben felszólaló Amrtskó De­zső főosztályvezető például szóba hozta a némi fejetlen­ségre utaló malomipari ár­változásokat. Énről később a Csemege Kereskedelmi Vál­lalat Vörösmarty utcai ÁBC- áruházában az áruházigaz­gatóval személyesen is be­szélgettünk, miután szemé­re vetettük, hogy egyetlen grammnyi liszt sincs kitté­vé boltjában. Nos, a hely­zet e tekintetben az, hogy amíg egyes malomipari cik­kek, például a liszt, vagy a rizs árát a minisztertanácsi rendelet szerint csak január 8-tól, vagyis hétfőtől emel­heti a kereskedelem, ők már január 2-től emelt áron kapták azokat a malomipar­tól. Kettőt tehették: vagy kiteszik a lisztet, s árulják emelt áron, s ezzel maguk­ra vonják a vevők és az el­lenőrzés haragját (Kovács Gábor, a miskolci tanács il­letékes osztályvezetője már­is bejelentette: vizsgálatot indítanak a gabonaforgalmi áralkalmazás miatt...), vagy adják régi áron azt, amiért a kereskedelem már január 2-től többet fizetett. Legyen okos ilyen helyzetben va­laki ! . .. . Visszatérve a miskolci ta­nácskozásra, mint mondtuk, nem csupán az alapvető élelmiszerárak változása, ha­nem azok járulékos hatása is téma volt. így például a még bizonytalan gyermek­élelmezési árak mellett a vendéglátás előfizetéses ét­keztetése, ahol a nyers­anyagnormák 20,70 forintról 27,50 forintra nőnek, de nyilván nőnie kell a mun­kahelyi étkeztetés árainak is. Ám kihat a gyűrűző ha­tás például a táptakarmá­nyok árára is. Ami máris érzékelhető abban, hogy a húsipar nem kap elegendő árut — azaz sertést — a mezőgazdasági üzemektől, mivel azok nem tudtak ar­ról, miszerint az új és a ré­gi felvásárlási ár közötti különbséget az állam megté­ríti, s most visszatartották, visszatartják az élőállat­szállítást az új árakig ... A tanácskozáson szóba ke­rült az is: az Országos Ke­reskedelmi és Piacfelügyelő­(Folytatás a 2. oldalon) Megvan a Suzuki! A Suzuki és a magyar kormány között megszületett a megállapodás a japán kis­kocsi magyarországi gyártá­sáról, jelentette pénteken a Kyodo hírügynökség, a Su­zuki cégtől származó infor­mációkra hivatkozva. A tervezett japán—ma­gyar járműipari együttmű­ködés az egyik legnagyobb szabású vállalkozás lesz, ami valaha is létrejött a távol­keleti ország jés egy kelet- európai ország között. Tokiói magyar hivatalos körök megerősítették azt az információt, .hogy január 11- én újabb japán küldöttség utazik Budapestre, hogy már másnap — közvetlenül Kaifu Tosiki kormányfő magyaror­szági látogatása előtt — aláírják az erről szóló alap- egyezményt. Drágábbak az élelmiszerek is. Az iskolai konyhafőnökök bizony már eddig is zsonglőr- mutatványokra kényszerültek, hogy a kevés pénzből, az alacsony normából kihozzanak valamit. Vajon a gyerekek mennyire érzik meg a mostani nogy drágulásokat? Megérzik? (Képünk a hejöcsabai Szeretet Utcai Általános Iskola ebédlőjében készült.) Közlemény a Minisztertanács üléséről Így ünnepeltünk

Next

/
Thumbnails
Contents