Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1990. január 15., hétfő Németh Miklós nyilatkozata japán lapoknak (Folytatás az 1. oldalról) Nemzetközi kérdésekre át­térve a miniszterelnök kö­zölte: Nyikolaj Rizskov, szovjet kormányfővel Szó­fiában egyetértésre jutott abban, hogy a szovjet csa­patok magyarországi jelenlé­tére sem politikai, sem ka­tonai szempontból nincs to­vább szükség, és azok mi­előbbi kivonásában állapod­lak meg. A KGST jövőjéről — a Jomiuri szerint — el­mondta. hogy a szervezet akkor fog érdemiben átala­kulni, ha a Szovjetunió át­tér a piacgazdaságra, amivel a lap szerint azt érzékeltet­te, hogy a KGST reformjá­hoz még hosszú időre lesz szükség. A lapok idézik a kormányfőnek az egyes KGST-tagországok gazdaság- irányítási módszereiben és fejlettségi színvonalában meglévő különbségeket vá«- zoló szavait, és azt a beje­lentését is, hogy Magyaror­szágnak szándékában áll az azonos fejlettségi szinten álló Csehszlovákiával és Lengyelországgal egy csoport létrehozása a szervezeten belül. Romániai helyzetkép A lakosság nem helyesli a halálbüntetés eltörlését Bukarestben éjfél után, Temesváron éjfél előtt csen­desült le a város a péntek esti tüntetésék után. Szom­baton reggel mindkét vá­rosban a megszokott élet kezdődött: kinyitottak a bol­tok, s akik nem voltak sza- .bad szombatosok, munkába igyekezték. . Bukarestben a tüntetők elégedetten vették tudomá­suk hogy fő követeléseiket a Nemzeti Megmentés! Front Tanácsa rugalmasan kezel­te. és lényegében teljesítet­te. A megmozdulást az vál­totta ki, hogy sók helyen a vezető testületekben még mindig olyanok ültek, akik­nek „pettyes” a múltjuk. Nemkívánatos személyek­nek tartják őket, különösen az állami hivatalokban. Az a tény, hogy a Front taná­csa „törvényen kívülinek nyilvánította a Román Kom­munista Pártot”, azt jelenti: ez a Ceausescu-rendszer idején 3,8 milliós tagsággal bíró párt megszűnt létezni, vagyona az állam kezelésé­be kerül. • A halálbüntetés eltörlése is elégedetlenséget váltott ki az országban. Azzal min­denki egyetért, hogy a nem­zetközi jogi gyakorlathoz igazodva hozták meg a Nem­zeti .Megmentés! Front Ta­nácsa részéről a döntést. Azt viszont ellenzik, hogy azok a Securitate-vezetők, akik a népbe lövettek, békés ál­lampolgárokat kaszaboltat- tak le, gyermekes anyákat kínoztak és ölték meg — életben maradjanak. A pén­tek esti tüntetésen Dumitru Mázlin, a Front tanácsának első alelnöke beszédében úgy fogalmazott: „Halálért ha­lált”-. Ezt a tömeg átvette, és még az éjszakai órákban fel­vonulók is ezt harsogták. Megalakult az MSZP Országos Egyeztető Bizottsága Szombaton megtartotta alakuló ülését az MSZP Or­szágos Egyeztető Bizottsága (OIEB). A bizottság fő fel­adata, hogy segítse a párt alapszabály szerinti műkö­dését, s őrködjön a pártta­gok jogai felett. Az O'EB a szocialista párt hitelessége miatt különösen fontosnak tartja, hogy a párt tisztség- viselői, tagjai ne csaik poli­tikai, hanem etikai szem­pontból is vállalják a nyil­vánosság kontrollját. Ezért javasolja, hogy tegyenek va­gyonnyilatkozatot. (MTI) Szakmai hozzáértés és erkölcsi tisztaság A Magyar Demokrata Fórum Miskolci Szervezete és a Füg­getlen Rendőrszakszervezet Mis­kolci Szervezete a kapcsolatfel­vételt és kötetlen eszmecserét követően az alábbi közös nyi­latkozat szövegében állapodott meg: A tárgyaló felek rögzítik, hogy ' a közszolgálat részeként nélkülözhetetlen a rendőrség rendfenntartó és bűnüldöző te­vékenysége. s közös érdek, hogy a feladatot a megfelelő szakmai hozzáértéssel rendelke­ző szakapparátus pártatlanul lássa el. A Független Rendőrszakszer­vezet Miskolci Szervezete a rendőri munka színvonalas vég­zésének követelményét szem előtt tartva helyzetelemzést vé­gez és ennek alapján összeál­lítja a javaslatait. Az MDF Miskolci Szervezeté­nek jogászai felajánlják, hogy a jogi természetű kérdések el­bírálásánál a szakszervezet ál­tal igényelt körében a szakmai segítséget megadják, s már most utalnak arra, hogy a Füg­getlen Rendőrszakszervezet Mis­kolci Szervezete a szakszerve­zet alapszabályának 4. pontja értelmében önálló jogi személy­nek minősül. Megállapítják a tárgyaló fe­lek. hogy az egypártrendszerü diktatúra az élet minden terü­letét parancsuralmi utasítások­kal, büntető jogszabályokkal rendezte, s ennek is köszönhe­tően alakult ki a rendőrség je­lenlegi szervezeti felépítése. Az elnyomó funkció érvényesülése jelentősen közrehatott abban, hogy a rendőri hivatást a tár­sadalom ma nem becsüli, s a személyi állomány kiválasztó­dásában a politikai rátermett­ség döntőbb volt, mint a szak­mai hozzáértés, s ez a jelenség a vezetőknél is megmutatko­zott. A rendőrségen belül kifeje­zetten elkülönült politikai rend­őrség a jelentőségéhez mérten eltúlzott létszámmal dolgozott, ami különösen akkor szembetű­nő, amikor az emberek min­dennapjait megkeserítő közbiz­tonsági helyzet és bűnözési hul­lám szakszerű kezeléséhez nem volt meg a kellő személyi és technikai előfeltétel. A tárgyaló felek szükségesnek tartják, hogy a rendőrségnél a jövőben — a közszolgálat más területeihez hasonlóan — a ve­zetők minél szélesebb köre vá­lasztás útján kapja meg a tiszt­ségét. A választás rendszerét pályázatok kiírásával kell ösz- szekötni. Kívánatos, hogy az ál­lomány által el nem fogadott személy ne tölthessen be irá­nyító funkciót. A személyi al­kalmasságnál a szakmai hozzá­értés és az erkölcsi tisztaság legyen a legfőbb követelmény. Biztosítani kell a rendőri ál­lomány szakmai presztízsének növelését, s ennek érdekében lehetővé kell tenni a technikai fejlesztést, az anyagi helyzet javítását és alanyi joggá kell tenni a továbbtanulás lehető­ségét. Az MDF egyetért azzal az el­képzeléssel. hogy a közbizton­ság javítása érdekében meg kell vizsgálni a korábban be­vált rendőrőrsi szervezet visz- szaállitásának kérdését. A tárgyaló felek indokoltnak látják, hogy a közeljövőben a politikai pártok képviselőinek bevonásával a szakszervezet szer­vezzen időszaki tanácskozásokat. A tárgyaló felek kinyilvánít­ják, hogy az önkormányzatok felállításával egyidejűleg legké­sőbb a rendőri szervezet fel­építését is ezzel összefüggően kell megváltoztatni úgy, hogy a változás a rendőrség szakmai feladatainak ellátását hatéko­nyabbá tehesse. A tárgyaló felek végül meg­állapodnak abban, hogy a jö­vőben a város lakosságának érdekeit szem előtt tartva fo­lyamatosan együttműködnek. Miskolc, 1990. január 12. Az MDF országgyűlési képviselőjelöltjei: dr. Balás István, Balázsi Tibor A Független Rendőrszakszervezet képviselői : Horváth György, Vincze Csaba, Czeglédi Antal Többlettámogatás a kritikus körzetekben Az ország több területén feltehetően számottevő fog-5' lalkoztatási gondökat tíkoz a veszteséges vállalatok fel­számolása, illetve a szerke­zetváltás. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat létszáma például mér ez évben mint­egy ezerrel csokikén, s jövő­re még több munkahely szű­nik meg. Pécset és vonzás­ikörzetét ezért az Országos Érdekegyeztető Tanács a kö­zelmúltban kritikus foglal­koztatási körzetté minősí­tette. ■Pulay Gyula, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese az MTI érdeklődésére elmond­ta, hogy más területeiken is tapasztalhatók erőteljes fog­lalkoztatási feszültségek, így például vizsgálják, hogy kritikus körzetté minősít­hető-e Egeroséhi, Recsk és Bátonyterenye térsége. A rendelet a napi ingázás távolsága által határolt te­rületet tekinti körzetnek, s adott esetben egy-egy ilyen térség nyilvánítható külön támogatásra érdemesnek. Az Országos Érdekegyeztető Ta­nács előzetes konzultációk alapján akkor nyilváníthat kritikussá egy körzetet, ha egy éven belül legalább ezer munkahely szűnik meg ott, s a munkahely nélkül mara­dó dolgozók 25 százalékát nem tudják megfelelően fog­lalkoztatni. Ilyen körzet le­het az a terület is, ahol a munkanélküli-segélyre jo­gosultak száma eléri az ak­tív keresők számának 5 szá­zalékát. A kritikus körzetekben .felhasználható többlettámo­gatás összegéről az ÓÉT ja­vaslata alapján a Miniszter- tanács dönt. A keretössze­gek célszerű hasznosítását úgy érik el, hogy a helyi érdekegyeztető fórumok ha­táskörébe utalják. Ezekben a megyei, fővárosi testüle­tekben képviseltetik magu­kat a munkavállalóik, a mun­káltatók, a tanácsok, illetve a központi államigazgatás. Ilyen fórumot már létrehoz­tak Pécsett. A foglalkozta­tási alapról és a kritikus körzetekről kiadott rende­let az Idén, január 1-jétől lépett hatályba, és azokra a dolgozókra vonatkozik, akik­nek munkaviszonya 1989. augusztus 31. után szűnt meg. A kritikus körzetekben egy sor többlettámogatást vehétnek igénybe — meg­határozott feltételek esetén — a munka nélkül mara­dóik. Január 27-én Folytatja XIV. kongresszusát az MSZMP Először ült össze a Központi Bizottság Január 2'7-én, ,az Építők Rózsa Ferene-székházában folytatja XIiV. kongresszusát a Magyar Szocialista Mun­káspárt — erről döntött egyébek között a párt első ízben összehívott Központi Bizottsága szombaton. Még tartott a tanácskozás, ami­kor Thünmer Gyula, a — január 2-án bejegyzett — párt' elnöke tájékoztatta az újságírókat az ott történtek­ről. (A december IV—i XW. kongresszuson a 89 tagú KB egy részét választották meg, mintegy kétharmadát az alapszervezetek delegálták.) A pártelnök kiemelte: az ülésen mindenekelőtt érté­kelték a kongresszus decem­beri, első szakaszának mun­káját. Megállapították, hogy egy új. korszerűen működő és gondolkodó marxista párt jött létre, amely új arcu­lattal, új szervezeti szabály­zattal, új vezetőtestülettel kapcsolódott be a politikai életbe. A KB megerősítette: a párt kész együttműködni minden baloldali erővel, együttműködik a szakszer- vezetékkel, az agrár- és szö­vetkezeti mozgalmakkal. A Magyar Szocialista Párttal ki­egyensúlyozott kapcsolatokra törekszenek. (Az MSZMP- • nék az MSZP-;hez intézett nyílt levelére egyébként po­litikai reagálás még nem ér­kezett. A pártelnök remé­nyét fejezte ki, hogy az MSZP, a tagság véleményét kikérve, nem utasítja el az együttműködési szándékot.) Döntötték arról is, hogy a jelenleg 82 ezer tagot szám­láló MSZMP részt vesz a márciusi országgyűlési vá­lasztásokon. Célja: a jobb­oldali fordulat megakadá­lyozása, és markáns balol­dali képvisélet megteremté­se az országgyűlésben. A KB ismételten elhatá­rolta magát az elmúlt évti­zedek hibáitól és bűneitől — mondotta Thürmer Gyu­la —, határozottan elutasít­ja és tiltakozik a baloldali érzelmű emberék és kom­munisták üldözésének min­den formája ellen. Burkolólap­vásár! 5—30 százalék engedménnyel Minden termékünket termelői áron kínáljuk vásárlóinknak, mely további 10 százalék megtakarítást jelent Önnek! Csak Rom hány ban! Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. Tel.: 27/11-345, 27/12-134, 27/12-268. Nyitva: 7—15.30-ig. Szombaton: 7—12-ig. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Kai Tosiki miniszterelnök életrajza Kaifu Tosiki 1931. január 2-án, Aichi (prefektúrában született egy fotóstúdió tu­lajdonosának elsőszülött fia­ként. Felsőfokú tanulmánya­it 1948-ban, a Chuo Egye­temen kezdte, majd négy évvel később átiratkozott a Waseda Egyetem jogi kará­ra, ßhol 1955-ben szerzett diplomát. /Ezt követően az intézmény politikatudományi karán folytatott posztgra­duális tanulmányokat. A japán parlament alsó­házi képviselőjének 1960- ban választották meg, majd kilenc alkalommal válasz­tották újjá. Számos fontos párt-, illetve kormánytiszt­séget töltött be. iPolitikusi pályafutásának legjelentő­sebb állomásai: munkaügyi államtitkár 1967—68-ban; a kabinet főtitkárhelyettese 1975—77-ben; művelődési miniszter 1977—78-bán; a'Li­berális ]Demokrata Párt (UDP) főtitkárhelyettese 1979—80-ban, majd 1985-től 1986- ig ismét e funkciót töl­ti be, ezt követően pedig 1987- ig művelődési minisz­ter. Az ország miniszterelnö­kének &8 éves korában vá­lasztották 1989. augusztus 9-én. Tanaka iKakuei után Japán második, legfiatalabb miniszterelnöke. Amikor IKajfu Tosikit a parlament legfiatalabb tag­jaként, 1960-ban beválasztot­ták az alsóház tagjai közé, az ünnepélyes fogadáson ki­jelentette: 29 év múlva, ami­kor miniszterelnök lesz, ki­fejezi háláját, támogatóinak. Kaifu akkor azért tréfált így. mert beceneve „Mr. 29” volt. A választások idején töltötte be ugyanis 29. élet­évét, s az volt Japán 29. választása, továbbá a Sho- wa-kor (1926—1989) 29. évé­ben fejezte be egyetemi ta­nulmányait. A tréfa azon­ban valósággá vált, ponto­san 29 évvel később Japán 76. miniszterelnökévé vá­lasztották. Ő a 48. személy e poszton. Kaifu Tosikinek egy fiú- és egy leánygyermeke van. (MTI) Szovjet fegyverpanama Tizenkét darab korszerű és vadonatúj T—72-es típu­sú páncélost, teljes fegyver­zettel, tartálékalkatrészekkel próbálták kicsempészni is­meretlen tettesek a Szov­jetunióból. A botrányos fegvverpanamáról vasárnapi számában számolt be a Szovjetszlkaija Rosszija című lap. A riport szerint kará­csony előestéjén furcsa vas­úti szerelvény érkezett a fekete-tengeri Novorosz- szijszk kikötőjébe. Tizenkét nyitott platán ponyvával le­takart páncélosok sorakoz­tak, 1989-.es gyártmányú, korszerűsített T—7i2-esök tel­jesen harcra készen. A vas­úti hatóságok és a KGB helyi ügynökeinek érdeklődését az keltette fel, hogy az előírt katonai kíséret helyett mind­össze három polgári személy felügyelt a ^szállítmányra”. A hatóságok érdeklődés’ét látva, mindhárman olajra léptek, sorsára hagyva az egyik uráli hadiipari üzem­ben gyártott fegyveréket. S habár az eddigi vizsgálatok sók mindenre fényt derí­tettek, az még mindig nem tisztázott teljesen, hogy ki is a tanlkok tulajdonosa, s ki- nék is akarták eladni a korszerű fegyvereket — ír­ja a lap. A szállítmányt a kísérő- okmányokban „szállítóesz­közök, összeszerelt állapot­ban” elnevezéssel illették. A rajtuk levő gépfegyverek „vasúti kályháik” voltak a szállítási dkmányok szerint. A KGB vizsgálatot indított az ügyben, s a szovjet lap információi szerint „az egyik európai ország egyik cége” volt a szállítmány címzettje. Lehet, hogy ezt követően a világ valamelyik forró térségébe kerülték vol­na a tankok, de az sem ki­zárható, hogy a Kaukázuson túli szovjet területeiken te­vékenykedő szélsőségesek is nagyon örülték volna a T— 72-esek tűzerejénék, támo­gatásának — vázolja a lehe­tőségeket a Szovjetszíkaja Rosszija. Bakui összecsapások Halálos áldozatokat követelő, súlyos összecsapás volt szomba­ton este Bakuban. A szovjet hírügynökség rövid telcxjelen- tése szerint az azerbajdzsán fő­városban garázda elemek pro­vokálták ki a rendbontást. A helyi párt-, tanácsi és igazság­ügyi szervek intézkedtek a nyugalom helyreállítása érdeké­ben. A belügyi egységek őrizet­be vették az erőszakos cselek­mények elkövetőit, s ügyükben megindult a vizsgálat. Azerbajdzsán több területén hosszabb ideje tart az újból felizzott elégedetlenség. Egyfe­lől az iráni határ mentén élők határromboló akciói keltettek nyugtalanságot, másfelől a köz- társasági népfront szervezésé­ben lezajló akciók okoznak ko­moly zavarokat. Az utóbbiak keretében több helyütt elfog­lalták a helyi párt- és tanácsi szervek székházait, a köztársa­sági kormány haladéktalan le­mondását követelik, s az Azer­bajdzsánnak tetsző azonnali és végleges megoldást szorgalmaz­zák Karabah ügyében. A Szatmár Bútorgyár bemutatja KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁIT a Bútorker Áruházban 1990. JANUÁR 15-27. KÖZÖTT Miskolc, Besenyői u. 14. sz. Minden vásárlót és érdeklődőt szeretettel vár az áruház vezetője, Lemesáriszky Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents