Észak-Magyarország, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-15 / 12. szám
1990. január 15., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A gazdaságosabb fuvarozás érdekében egyre nagyobb teherbírású járműveket alkalmaznák. Természetesen a nagyobb teherbírású járművek nagyobb teljesítményű motorok beépítését is igénylik, így ma már a 350—400 kW teljesítményű motorok alkalmazása sem megy ritkaságszámba. A nagy teljesítményű, levegöv isszahű téses, tu rbóié Költ ős motorokkal szemben nemcsak a nagy teljesítmény a követelmény, hanem az egyre gazdaságosabb üzemmód, a környezetikímélés és az alacsony zajszint is. nem kis fejtörést okozva ezzel a motorfejlesztő konstruktőröknek. ígéretes kísérleteket folytattak e célból a motorok gázzal történő működtetésére. A motorok, nyomatékváltók és fékberendezések folyamatos tökéletesítése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hosszú távú fuvarozást lebonyolító járművek vezetőfülkéinek komfortosítása. A vezetőfülke kényelmes kialakításán kívül gondolnak persze a karosz- széria minél kisebb légei lenállású kiképzésére, tető- spoilerekkel és fix vagy elhajtható oldallemezekkel va ló ellátására is. A cserefel • építményes és légrúgózású teherjárművek egyre terjednek. és ma már mind gyakrabban találkozunk a félre- kapcsolás lehetőségét kizáró, az optimális motorfordulatszámot és fogyasztást biztosító automatikus sebesség- váltókkal is. Képünkön egy nyugatnémet tervezésű, de az Egyesült Államokban elkészíteti és próbaútra bocsátott kísérleti gázüzemű nyerges- vontatót láthatunk. A 18 hengeres. furcsa formájú járműből tizenkét példányt készítettek, mélyeket gazdaságossági, sebességi és tartóssági szempontok alapján hónapokon keresztül tesztelnek az utaki utakon. A választásra készül a HNF Miskolc Városi Szövetsége Az idén is erdősítenek Hangulatos erdörészlet télen (f. I.) A HNF Országos Tanácsa létrehozta a Hazafias Választási Koalíciót, amelyhez csatlakozott a Hazafias Népfront Miskolc Városi Szövetsége is. A Hazafias Választási Koalíció és a Hazafias Népfront helyi szerveinek, a népfrontmozgalmon belül működő pártsemleges szervezetek, szövetségek és egyesületek összessége. Ennek a választási koalíciónak legfőbb törekvése, hogy valamennyi pártonkívüti állampolgár, minden, nem pártszerűen tevékenykedő tömegszervezet, a pártok harcában részt venni nem kívánó egyházak, a nemzetiségi és baráti szövetségek — a pártok által nem képviselt emberek, kisebbségi és hátrányos helyzetű rétegek és csoportok erkölcsi és anyagi forrásait összpontosítva — a pártok és a részérdekek kötelező képviseletétől független jelöltek parlamentbe való bejutását szolgálja. A Hazafias Választási Koalíciónak olyan jelöltekre van szüksége, akik feddhetetlen múlttal, szakértelemmel, tisztességgel, méltósággal képviselik választóik, a nép érdekeit. A jelölteknek minden értelemben — a nép kivételével — függetlennek kell lenniük. Ez a koalíció olyan új, a pártoktól független és a pártok küzdelmében semleges politikai erőt akar a parlamentben létrehozni, amely az elkövetkezendő nehéz évtizedben azt szeretné elősegíteni, hogy a nép bizalmával rendelkező személyekből álló új kormányzat ne kerülhessen .egy-egy, csak pártérdekeket szem előtt tartó parlamenti képviselők, vagy frakció döntésétől függő helyzetbe. A Hazafias Választási Koalíció a részletes választási programját — a HNF Miskolc Városi Szövetségén belül létrejött választási bizottság közreműködésével — a közeljövőben hozza nyilvánosságra. A választási bizottság ezúton is felkéri azokat a nem pártjellegű mozgalmakat, szervezeteket, egyesületeket, amelyből nem a népfront keretein belül tevékenykednek, hogy csatlakozzanak a Hazafias Választási Koalícióhoz, és szövetségi alapon vegyenek részt a független képviselő- jelöltek indításában, a választási kampányban. A Hazafias Választási Koalíció a választási kampány lebonyolításához igen szerény anyaigi és technikai eszközökkel rendelkezik. Ennek kiegészítéséhez a város és városkörnyéki jogi és magánszemélyektől szponzorálást fogad el. A támogatások — az anyagi felajánláson kívül — kiterjedhetnek a választási kampányban való konkrét munkára, a szakértelemre is. A Hazafias Választási Koalíció sem most, sem a jövőben nem akar a többi párthoz hasonlóvá válni. A koalíció a független személyiségeket tiszteli, akik képesek a nép, nemzet, haza kategóriákban gondolkodni, és cselekedni, önmagára nézve nem ismeri el a pártfegyelem fogalmát. A társadalmi stabilitást, a higgadt és nyugodt politikai küzdelmet, s a gazdasági helyzet jelentős mértékű javítását kívánja tisztességgel és becsülettel szolgálni. A változó gazdasági körülmények között mindinkább szerepet kap a közös gazdaságok gazdálkodásában a rendelkezésükre álló erdőbirtok. Megyénkben a tsz- ék álltai kezelt erdőterület nagysága megközelíti a 45 ezer hektárt. Két helyen, az erdővel rendelkező tsz-ek közös szerveződéssel fogtak hozzá az eredményesebb gazdálkodáshoz. így hozták létre az Özd környéki tsz- ek fagazdálkodési társulását, valamint a Csereháti Erdő- és Fafeldolgozó Közös Vállalatot. Az év végén készített leltár szerint a tsz-ék a múlt évben több, mint 270 hektárnyi területet telepítettek be csemetével. Erre a célra több, mint 9 millió forint állami támogatást kaptak. Jelentősen növelte meglevő erdőterülete nagyságát többek között a bükkábrányi, a sárospataki, a szendrői tsz. Elsősorban a táji adottságoknak megfelelően tölgyet, valamint nemesnyárt telepítettek. De az izsófalvi tsz például akácos csemetéiket ültetett, amely gyorsan, mintegy 30 év alatt ad jó minőségű, nagy tömegű vágásra érett fatömeget. Több tsz faültetésére, különösen a Hemád völgyében kedvezőtlenül hatott a nagy árvíz, amely lehetetlenné tette a csemeték ültetését, illetve egyes helyeken a már elültetett csemetéket is kimosta. Az előzetes elképzelések szerint az idén a múlt évinél kisebb területre, mintegy 100 hektárnyi részre Ikerül majd csak csemete, mert a pénzügyi lehetőségek erősen korlátozzák az új erdők ültetését. így a már meglevők gondosabb kezelésére kell elsősorban törekedni, hogy az új ültetvényekből minél több megmaradjon. Mi legyen a veszteséges vállalatokkal? Szinte minden hazai párt programjában nagy súlyt kap a követelés, hogy számolják fel a veszteséges vállalatokat. Ezzel szemben szó sem esik arról, hogy minden vállalatnál szüntessék meg a pocsékolást, számolják fel a bürokráciát. Ez súlyos egyoldalú szemléletet, sőt, tudati torzulást jelez. Előbb vágunk, aztán mérünk Nem a veszteséges vállalatikat kell felszámolni, ha- íem mindig és mindenütt a /eszteségek, a pazarlások, a élesleges kiadások ellen teli küzdeni. Mégpedig a neglévő működő vállalato- ton belül, és nemcsak azoktól, amelyek már vesztesé- íesek, hanem mindegyiknél, i nyereséggel gazdálkodóktól is. De mit tegyünk ak- tor. ha a múlt hibáiból sok 'eszteséges vállalatot örö- : öltünk? Biztosítani kell, hogy csak íz a vállalat legyen veszte- éges, amelyik valóban az. V mi jelenlegi árrendsze- ünkben, a mérlegadataink mellett semmi biztosíték tincs arra, hogy minden eszteséges vállalat valóban 'z. sőt, még .arra sem, hogy yereséges vállalatok valójában nyereségesek-e. Mi most előbb akarunk vágni, aztán mérni. Ezt a sorrendet feltétlenül meg kell fordítani. Nálunk a veszteségesség fogalmát nem társadalmi, hanem szűk vállalati szemszögből ítéljük meg. Veszteséges az a vállalat, amelyiknek kevesebb a bevétele, mint a kiadása. Ez így van jól a főkönyvelők és az adóhivatal szempontjából. A társadalmi érdek azonban mást kíván. Erre ugyan már jó hatvan éve Keynes felhívta a figyelmet, de még mindig nem vettük tudomásul. Mi van ugyanis, ha leállítunk egy veszteséges vállalatot? Nemcsak a veszteséget takarítjuk meg, hanem kiesik egy sor költségvetési bevétel, hiszen .nem fizet tovább bérjárulékot, más adókat. Már a veszteséges vállalatok jelentős hányada esetében ez több, mint a veszteség. De kiesik a vállalat eddig évente elszámolt amortizációja is. A vállalati veszteség pedig csak kivételes esetben nagyobb, mint a befizetett adók és az amortizáció összege. Ezen túl a leállítás esetén költségvetési többletkiadásként jelentkezik a munkanélküliek részére kiutalt segély. Ha ezt is szembeállítjuk a veszteséggel, akkor már aligha akad népgazdasági szempontból is veszteséges vállalat. A kieső bér Veszteségnek foghatjuk fel a dolgozók kiesett bérét is minden olyan esetben és addig, amíg nem sikerül újra elhelyezkedniük. Jobb volna a népgazdasági szemlélet eddigi hamis értelmezésétől végre megszabadulni. A gazdaság végcélja nem a költségvetési egyensúly, nem is a kormány pénzügyi helyzete, hanem a dolgozók jóléte. Különösen nem lenne zavaró. ha a kormány ugyan még évtizedekig gazdasági nehézségekkel küzde- ne. de közben a lakosság — ha nem is svéd, de elviselhető életszínvonalon élne. Azt kellene végre megtanulnunk, hogy egy modern társadalom nem azért gazdag. mert nincs ‘benne veszteséges vállalkozás, hanem azért, mert ezeket bőven ellensúlyozzák az eredményék, a népgazdaság haszna, az állampolgárok jóléte. A marxizmus legnagyobb tévedése abban állt, hogy hibák, veszteségek nélküli társadalmat akart. Kiderült, hogy minél tökéletesebb egy társadalom, minél magasabb abban az életszínvonal, annál több a veszteség is. Ezzel szemben, annak mi vagyunk a legjobb bizonyítékai, hogy korunkban a lehető legrosszabb az a gazdaság, amelyik minden áron a hibák kiküszöbölésén erőlködik. és köziben elfojt minden pozitív kezdeményezést, kiöl minden kockázatot. A vállalatoknak sem a hibák m'inden áron való megszüntetéséit kell erőltetni. hanem az eredménymaximalizálást. Ez pedig nagy kockázattal, azaz viszonylag sok veszteséggel jár. Mindez nem azt jelenti, hogy nem kell mindenütt a hibák kijavításán fáradozni. Sőt. ezt mindenütt kell tenni, nemcsak azoknál, amelyek veszteségesek, vagy annak tűnnek. A gyakorlati tapasztalatok szerint a legnagyobb tartalékok nem halódó ágazatokban vannak, hanem a legdinamikusab- bakban, azokban, amelyek nyereségesek. Egy nyeresé- gas vállalatnál több kárt okoz a kezdeményezéseket kiölő bürokrácia, az oda nem illő részletekkel való vesződés. Nem bányász, hanem _ a bürokrata sok Nem a veszteséges vállalatok felszámolásában, hanem a piaci viszonyok erősítésében. a vállalatokat nyomorító és költséges bürokrácia leépítésében vannak a legnagyobb tartalékok. Magyarországon nem a bányászokból, a műtrágya- gyári munkásokból van sok, hanem a bürokratákból. Amíg százezrével ülnek felesleges. vagy éppen kártékony munkát végző bürokraták a meleg hivatalokban, addig nem volna szabad egyetlen fizikai munkát végző munkást sem elbocsátani. Ne a veszteséges vállalatok felszámolásáért hadakozzunk, hanem az általános pocsékolás ellen. A nyereséges vállalatoknál sokszor akkora összeget ér el a pocsékolás, mint amekkora a veszteséges vállalatok hiánya. Lehet, hogy a politikusoknak a választások előtt nem tanácsos ujjat húzni a bürokratákkal, de legalább ne akarjanak politikai tőkét kovácsolni maguknak a munkások elbocsátásával. Tudom, hogy sokan munkásdemagógiával vádolnak, de az egyes körökben népszerűtlen igazságot is ki kell mondani. K. S.
