Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-07 / 264. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. november 7., kedd megyei reidör-fökapitányságon (Folytatás az 1. oldalról) Október 25-én tömegvere­kedés tört ki Igriciben, a Kossuth utcai italboltban. A vendéglátóhely törzsven­dégei, a helyi cigányok ve­rekedtek össze, s a berende­zést teljes egészében össze­törték. Közben Dudás Jenő késével hasba szúrta hara­gosát. Albert Gézát, akinek életét az orvosi beavatkozás menthette csak meg. Eljárás folyik, mégpedig emberölés bűntette miatt egy 79 éves emberrel szem­ben. Ipoly János,- szendrői lakos szabadlábon védekez­het. Október 24-én. késő este az idős ember meg­ölte Barnóczki Ottót, aki rettegésben tartotta csa­ládját. Az említett napon szintén részegen érkezett haza, felriasztotta a gyere­keket, s megverte feleségét. Az idős ember kezében egy zsebkéssel lánya segítségére sietett, s a dulakodás köz­ben halálosan megsebesítet­te veiét. U. J. Őszi munkál a Bodrogközben (Folytatás az 1. oldalról) Igazságügyi szalkértőt kér­tünk ez ügyben, mert nem tudjuk elfogadni a szánal­masan keviés kártérítést. És most ott tartunk, hogy azt kértük: gyorsított eljárással szanáljanak minket,. Egyéb­ként nyugodtan írja meg, hogy bajunkban sérelmez­zük az Országos Kereske­delmi és Hitelbank Rt. ma­gatartását. mivel a szaná­lás idejére folyósított öt­millió forintos gyorsított se­gítséget azonnal leemelte a számlánkról. A mi „kintlevő­ségünk” tízmilliós nagyság- rendű, ki tudja, mikor tud­juk behajtani, ezért kellett volna az OKHB segítsége. Ettől függetlenül a soros munkát igyekeznek elvégez­ni szorgalmas dolgozóink. A ricsetektől vett 1954 hektár­ral bővült területünkön el­vetettünk 192 hektár őszi búzát és 120 hektár rozsot, a 370 héktár kukoricabeta­karítással is mindjárt vég­zünk. és az istállótrágyát is 160 hektárra szeretnénk ki­szórni. Nem messze innen, mind­össze 12 kilométerre —Kar­csún — a növénytermesztési ágazat két vállalkozóját ke­restük. ,hogv informálódjunk az őszi munkákról. Majoros László, általános elnökhe­lyettes és a főkönyvelőnő Berta Istvánná sorolják a munkákat, eszerint 1109 hek­tár őszi búzát vetettek, és 282 hektár káposztarepcét. A szántóterület felén kész az őszi mélyszántás, és a Claas Dominátorok lekom- bájno'ltak 750 hektár kuko­ricát. Karcsún a Dózsa Tsz szintén folytatja a térségi meliorációt, de nem lehet azt mondani, hogy minde­nütt támogatnák őket eb­ben. A közeli határ másik oldalán. Csehszlovákiában jó munkaikapcsolatot építettek ki a királylhelmeciekkel, de gépi munkáikért nem hoz­hatnak onnan talajjavító mészkőport, mert a Vám- és Pénzügyőrség nem járul hozzá. Most kilincselnek az engedélyért, és igazán szí­vesen adnánk róla hírt, hogy ez a fontos anyag már a harcsai határt javítja. A termelőszövetkezet hely­zetéről az elnökihelyettes óvatos derűlátással beszélt: Pácin, Karos és Karcsa kö­zös gazdaságát nem fenye­geti szanálás, és szerintük ez a sokféle vállalkozói for­ma bevezetésének köszönhe­tő. Ezért a vállalkozásokat minden ágazatban tovább akarják bővíteni. így telnek a Bodrogköz­ben a hétköznapok egymás után. s az időjárás hol se­gíti. hcl gátolna a munkát, tmiot az emberi, ahoay azt már megszoktuk évtizedek óta. Fotó: Laczn József ÍBekecsi) Kezdeményezés az MSZP baloldali szocialisták tagozata helyi csoportjának létrehozására Elvtársak! Kezdeményezzük az MSZP baloldali szocialisták tagoza­ta helyi csoportjának meg­alakítását Miskolcon. Szeret­nénk elkerülni, hogy azok az elvtársak, akik közénk tartoznának, kiszakadjanak a munkásmozgalomból, s még- inkább azt, hogy szélsőséges mozgalmakhoz, szervezetek­hez csapódjanak. A baloldali szocialisták ta­gozata befolyást akar gyako­rolni a Magyar Szocialista Párt működésére és jellegé­re, arra, hogy alapszabályza­tát teljes mértékben tartsa be, hogy mind belső, mind külső politikai kapcsolatai kiegyensúlyozottak legyenek. A Magyar Szocialista Párt csak akkor töltheti be a kongresszus által felvázolt történelmi szerepét, ha erős és szervezett balszárnya lesz. A baloldali szocialisták ta­gozata szorosan kíván együtt­működni a munkástagozattal. Keressük egymást! Csele­kedjünk együtt! A baloldali szocialisták ta­gozata miskolci csoportjába jelentkezni lehet Nagy Fe­renc szervezőnél. Miskolc, Marx Károly u. 49. sz. alatt, naponta 8 és 11 óra között. Telefon: 73-525. Magyar Szocialista Párt Miskolc 3. sz. Politikai Centruma Az NDK nagykövete Miskolcon Az elmúlt hét végén Mis­kolcon járt a Német Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti nagyikövete, Vehres Gerd és kísérete. A magas rangú vendéget Éles Gábor ezredes, az MHSZ megyei titkára fogadta és tájékoz­tatta az MHSZ tevékenysé­géről. a honvédelmi nevelés képzési, valamint, sportfel­adatokról. A nagy-követség vezetői és munkatársai látogatást tet­tek az MHSZ miskolci sport­bázisain. Mint ahogy azt. Fehérvári István őrnagy, megyei tit-kárhelyettes el­mondta, ez a találkozó már hagyománynak számít az NDK nagykövetsége és az MHSZ életében. Fehér—Helfer s Magyarország, 1956 A kádári Magyarország Ez a forradalom a maga ügyét, bárha csak néhány nap alatt, odáig vitte, ahon­nét már végleges körvona­lai is kirajzolódtak. Egy olyan világban, ahol a szu­perhatalmak cinikus módon összejátszottak, ahol a ra­dikális ügyek eredeti céljait oly gyakran elárulták, ahol a fölszabadító mozgalmak valódi üzenetét a legkülön­félébb konzervatív és fun­damentalista diktatúrák a saját képmásukra hamisítot­ták — a magyar október radikális demokratizmusával egy maga-teremtette „új köztársaságot” körvonalaz­ván, ígéretes és romlatlan példa-ként magasodik elénk. Olyan ügyként, amely képes volt ismét erkölcsi és társa­dalmi önbizalmat csöpögtet- ni egy nemzetbe, mely azt oly kétségbeejtő módon nél­külözte. És ez igenis nyere­ség, még ha mind ez idáig csupán potenciálisan is. A dolgok jelenlegi állása azonban, ha a hullámhe- gyek-hullá-mvölgyek napon­kénti váltakozásait tekint­jük, vigasztalan képet mu­tat. A kádári Magyarország persze -időközben ,a liberális nyugati sajtó kedvencévé vált. Ez részint afféle eset­legességéknek köszönhető, hogy „épp olyan normális és kedélyes diszkói vannak, mint a művelt Nyugatnak”. Ám nem kevésbé köszönhe­tő annak a nyilvánvalóan léiíyegibb szempontnak, hogy a varsói tömb országai kö­zül az elnyomás rendszere itt a legjobban megszerve­zett, a legkevésbé irracioná­lis (mi több: eszközeiben racionalizált) s ennélfogva bizonyos mértékig még a leginkább elviselhető. E ki­jelentés igazáról bárki meg­győződhet, aki nem sajnálja a fáradságot az összeha­sonlításra (amihez különben aligha lesz szüksége elmé­lyült kutatómunkára). Léte­zik azonban Magyarország­gal kapcsolatban egy alap­vető hazugság, s ez nem egyéb, mint a nép és a kor­mány között állítólag létre­jött kompromisszum divatos hangoztatása. Efféle komp­romisszum valójában nem létezik, s a jelen feltételek között nem is létezhet. Van ugyanis két olyan ismérv, amelynek hiányá­ban nem beszélhetünk való­di kompromisszumról. Az első a különböző társadalmi tényezők autonómiájának (noha némelykor csak meg- szorításos és viszonylagos autonómiájának) megléte, amel.y autonóm tényezők egyszersmind bizonyos tár­sadalmi erőt is képviselnek, jóllehet az nem szükség­képpen ölti fegyveres hata­lom formáját. Ezen többé­be vésbé autonóm erők le­hetnek mindkét oldalon in­tézményesültek (mint az a légiiberálisabb kapitalista or­szágokban a vállalkozók, az állam és a szakszervezetek formájában megvan), de le­hetnek csupán félig intéz­ményesültek, mi több, oly­kor még formális intézmé­nyesülés nélkül is elfoga­dottak. Viszonylagos auto­nómiájuk és egymástól való elkülönülésük azonban min­denképpen abszolút előfel­tétele bármely valóságos kompromisszumnak, amire érdekütközéseik egyeztetése nyomán juthatnak. A másik előfeltétel, jólle­het „szolidabbnak” tűnhet, valójában nagyon is lénye­gi jellegű. Ez pedig a mind­két fél részéről meglévő alapvető megegyezési kész­ség, más szóval a játéksza­bályok meghatározta korlá­tok kötelező érvényű tiszte­letben tartása, s ugyanígy bizonyos azon belüli jogosít­ványok kölcsönös eLismerése. Természetesen az egyes, kö­telező érvényűnek elismert korlátok időről időre vál­tozhatnak, mindazonáltal egy adott időszakon belül okvetlenül kell lennie né­hány (nyilvánosan és hall­gatólagosan egyaránt elis­mert) korlátozásnak, máskü­lönben az érdekkonfliktu­sokból forradalmi helyzet állna elő. Ezen jogosítvá­nyoknak a közvélemény nyílt vagy legalábbis hallgatóla­gos egyetértésén alapuló (legalábbis bizonyos mérté­kű) legitimációval kell ren­delkezniük, máskülönben el­vész a. társadalmi konflik­tusok kezelésének lehetősé­ge. Mármost a Kádár-rend­szerben egy valódi kompro­misszum éppoly lehetetlen, akár a legdurvább sztálinis­ta diktatúrákban (mond­juk Észak-Koreában vagy Albániában). Itt ugyanis semmiféle társadalmi erő nem rendelkezik autonómiá­val (leszámítva persze az apparátus „autonómiáját” a társadalommal szemben, más szóval: uralmát fölötte. En­nek a helyzetnek kettős oka van. Az egyik, hogy az apparátus nem akar meg­egyezésre jutni a lakosság­gal, annak továbbra is pa­rancsolni, vagy legjobb eset­ben is csak engedményeket tenni hajlandó. A másik, hogy ennek az apparátus­nak csupán konszolidált, nem pedig legitimált hatal­ma van, ezért sohasem vál­hat a nép elnyomója helyett annak döntőbírójává. Lássuk, melyek voltak e forradalom ama radikális követelései, amelyek azóta soha még csak a megvaló­sulás küszöbéig sem jutot­tak el! Először is: a nemze­ti szuverenitás teljes helyre- állítása. Másodszor: az álla­mosított munka demokrati­zálása egy közvetlen terme­lésirányítási rendszer beve­zetésével, amely egyrészt véget vetne a szükséglet- diktatúra uralmának, más­részt végiképp megakadá­lyozná a háború előtti rend­szerhez való visszatérést. Harmadszor: az emberek tanultak a tanácsrendszer bevezetésének korábbi naiv kísérleteiből. Ám az effé­le társadalmi tapasztalat, amennyiben azt megbízható és hiteles szószólók nem erősítik meg a politikai szfé­rában (ahol az embereknek, a közvetlen demokrácia ki­egészítő rendszere ellenére — legalábbis mindmostaná­ig — csupán közvetett kép­viselete lehet) igen könnyen az elárultatás, kijátszás vagy a teljes kiüresedés sorsára juthat, amikor is értéktelen kacatként már bátran a sut­ba vágható. Éppen ezért a magyar forradalom tömegei nem csupán az általános polgári szabadságjogok (a vallásszabadság, a sajtósza­badság stb.) helyreállítását követelték, hanem egyszer­smind sajátos módon ragasz­kodtak a politikai pluraliz­KIRENDELTSÉGEINKEN mus rendszeréhez is — jól­lehet ennek egy olyan vál­tozatához, amely a korábbi tapasztalatain okult köznép éber ellenőrzése alatt áll. Végül pedig mindehhez já­rul kiegészítésképp egy ki­emelkedő jelentőségű doku­mentum: Bábó Tervezete a magyar kérdés kompromisz- szumos megoldására, amely bizonyos tartalmi korlátozá­sokat a szabadságjogok min­denféle megszorítástól men­tes formális rendszerével foglalt egységbe. Megítélé­sünk szerint ez az akcióterv, ha a balsors ettől az esély­től meg nem fosztja, igen nagy népszerűségre jutha­tott volna. Egészében véve mindezen vonások a politikai forra­dalmak modern történeté­nek merőben újfajta példá­ját vázolják elénk: egy olyan forradalomét, amelyet a közvetlen tömegcselekvés emelt tetőfokára, függetle­nül azon ideológiáktól, ame­lyek e tömegek cselekvésé­ben ténylegesen manifesz­tálódtak és kifejeződtek. Senki sem állíthatja, hogy e radikális 'követelések bár­melyike akárcsak részben is valóra vált volna. Követ­kezésképp a magyar forra­dalom és annak programja, noha csak elvi mértékként, mindmáig nem került le Kelet-Európa általános poli­tikai napirendjéről. Azon hosszú időn át ti­tokban tartottt gesztusa ré­vén, hogy nem kért kegyel­met, Nagy Imre, egy legyil­kolt forradalom alakítója, szószólója, mártírja és szim­bóluma egyszersmind eluta­sította azoknak szánalmas rehabilitációs ajánlatát, akik készek voltak őt megölni, s valóban meg is ölték. Ezt a végakaratot mindazoknak tiszteletben kell tartaniuk, akik az emberséget becsül­ni tudják, s még inkább azoknak, akik mind az ő személyes munkásságát, mind a magyar forradalom nagy­ságát megértik. (VÉGE) amíg a készlet tart nagy árengedménnyel KAPHATÓK import elektromos szerszámgépek Volumair festékszórók, FLEX sarokcsiszoló gépek, AEG fakörfűrész-gép PH 38 elektropneumatikus ütve fúró gép és sok más AEG-kisgép R60 Nr. 7.2665 cső- és lefolyótisztító gép Panda 60 menetvágó gép 1/4”—2”-ig ROSPI 8 csőtisztító gép Elektromos csőmenetvágók SUPER MUNGÓ R 20 Rí, fúrógép RIDGID elektromos és kézi csőmenetvágó gépek HILTI TE 22, TE 72 elektropneumatikus ütve fúró gép Címeink: VASVILL KERESKEDELMI VÁLLALAT . Miskolc, Vágóhíd u. 6. Telefon: 46/38-331 Eger, Nagyváradi u. 18. Telefon: 36/12-866 Nyíregyháza, Tünde u. 7. Telefon: 4215-115 _____________________________ _______________________________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents