Észak-Magyarország, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

1989. november 4., szombat

az MSZP

I- ........................._ .................................

Ú

j alapszervezet az Avas-délen

1989. november 2-án, Miskolcon, az Avas-déli lakótelep II. ütemében megalakult a Magyar Szocialista Párt önálló körzeti alapszervezete. Az új pártszervezet várja a lakótelep II. ütemében: az Engels, a Sályi I., a Ku- lich G.y. és a Bokányi D. úton és környékén lakókat, akik a munkát, a szabadságot, az igazságot és a demokráciát alapvető értéknek tartják.

Hívjuk azokat, akik MSZP - tagságukat munkahelyükön már megerősítették, várjuk az újonnan belépetteket, a belépni szándékozókat és várjuk pártoló tagjainkat. Hívjuk az MS2MP volt tagjai közül azokat is, akik átigazolásukról még nem döntöttek, s baráti beszélgetésre szívesen látunk mindenkit, akik az MSZP-program- ja, céljai iránt érdeklődnek.

Egyik alapvető célunk, hogy alapszervezetünk — a városnyi • lakótelep többi MSZP-szervezetével, társadalmi szervezeteivel, és az itt élő, minden tisztességes polgárral együttműködve — a helyi politizálás egyik fóruma legyen. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy segítsük a lakótelepen élők életkörülményeinek, közérzetének jobbítását, a lakossági érdekek közvetítését és érvényesítését.

Összejöveteleinket minden csütörtökön, 17 órától tartjuk az Engels út 66. szám alatt.

Megalakult a Szentpéteri kapui MSZP-szervezet

Sorainkba hívunk, várunk mindenkik, aki a társadalom és a gazdaság válságának leküzdéséért a nem.zati demokratikus báliaddal összefogásával tenni kész. Együtt fogunk munkálkodni mindazokkal, akik a közmegegyezés híveiként elutasítanak

minden hozzánk nem méltó szélsőséget, akik a .szocializmus, a demokrácia, a társadalmi és világbéke őszinte hívei. Támogatjuk és várjuk az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóinak kollektív jelentkezését, tagozati c s op or t járnák szerveződését.

Regisztrálási, vagy új belépési szándékúkkall keressenek meg bennünket. Őszinte szívvel várunk mindenkit. Érdeklődni és tájékozódni lehet a Kassai út 68. szám all at ti, volt I 5-ös .MSZMP- ihelyiségben, minden hétfőn és csütörtökön 16—19 óra •között. Telefon: 16-320.

Kormány-állásfoglalás

Ismertté vált, hogy november 4-én a Magyar Radikális Párt és a Magyar Október Párt tüntetést szervez a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt. Ezzel kapcsolatban a .Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a kormány nevében az alábbiakat kívánja a közvélemény tudomására hozni: Ma, amikor hazánkban korszakos változások zajlanak, megnőtt a súlya az ország jövőjéért érzett felelősségnek, a történelmi tények helyes megítélésének, a tettek hitelének. Kiemelkedő fontosságú, hogy a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolataink az európai hagyományoknak megfelelően, a

kölcsönös bizalmon és egymás megbecsülésén alapuljanak. Különösen igaz ez a jelentős társadalmi reformok, az átépítés útjára lépett Szovjetunió esetében. A gorbacsovi politika ugyanannak a közös európai otthonnak a megteremtésén fáradozik, amelynek mi is lakói szeretnénk lenni. Magyarország létfontosságú érdeke a magyar—szovjet viszony ápolása, a két ország együttműködésének, az új feltételekkel összhangban álló fejlesztése.

Átmeneti korunk amúgy

is kényelmes egyensúlyait szükségtelen, sőt, káros feszültségekkel, nehézségekkel terhelni. Márpedig ilyen, a Magyar Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak kárt okozó, a nemzeti érdekeinkkel ellentétes fellépésnek tekintjük a két párt felhívását.

A Magyar Köztársaság kormánya elhatárolja magát az ilyen és ehhez hasonló akcióktól és kifejezi reményét, hogy a történelmi eseményekről való megemlékezésekben a józanság kerekedik felül. (MTI)

Új programja és alapszabálya van a népfront Miskolc Városi Szövetségének

A Hazafias Népfront idei kongresszusa megalkotta új programját és alapszabályát azzal, hagy 'a he.lyi népfront- szervezetek önállóan, a településnek legjobban megfelelő, a lakóhely állampolgárai érdzkeii közvetlenül is kifejező programot és alapszabályt alkossanak. A HNF Miskolc Városi Bizottsága 1989. október 25-i ülésén ennek szellemében megalkotta városi alapszabályát. Ez az alapszabály a város népfront- mozgalmának egyúttal az alaptörvénye. mely magába foglalja a mozgalom hosszú távú célkitűzéseit és szabályozza működési mechanizmusát.

Az elfogado-tt alapszabály meghatározó céljának cs feladatának tokimti hogy:

— mindazon emberek mozgalma legyen, akik világnézette', pártállástól függetlenül közösségi érzelmüek, készek városunkért. s annak lakóiért önzetlenül cselekedni;

— továbbra is az önkéntesség elvén nyugvó állampolgári mozgalomként működjön, amely elsősorban humán törekvésén

keresztül kíván hatna a politikai és gazdasági viszonyokra. Ilyenek lehetnek: az ember-, a család-, a természet-, a környezetvédelem, a honismeret. a nemzeti tudatformálás, hagyományápolás. városvédő, -szépítő mozgalmiak és nem utolsósorban az ..Egészséges Magyar- országért” mozgalom:

—- a humán törekvésekre irányuló közösségi kezdeményezéseket támogassa, s tevékenységüknek színteret biztosítson. Ilyenek lehetnek többek között a különböző egyesületek, baráti körök, társaságok létrehozása. működésének segítése;

— hirdetője legyen az emberi a lap értéket jelentő erkölcsnek, tisztességnek, az ember és ember közötti kiegyezésnek;

— szociális érzékenység j :I- lemézzé a mozgalmat, s lehetőségeihez képest segítséget nyújtson a rászorulóknak;

— nép, nemzet, város kategóriákban gondolkodjék. :s felvállalja a független pclítizs.'ó mozgalom megszervezését,

amelynek célja a közjóért, a város lakosságáért történő munkálkodás, a lakosság ált?: kinyilvánított közakarat érvényre ■j uttatása;

— szélesítse a haza- és yá- rosszerctetet, a honismeretet;

— az önkormányzati népképviseleti rendszer széles körű kibontakoztatásának kezdeményezője legyen. A helyhatósági testületben a városi népfront- mozgalom igyekszik a lakosság bizalma alapján részt válla'hi és jelölteket állítani;

— együttműködjön az egyházjakkal. vallási közösségekkel és egyházi személyekkel, tevékenységével, közéOet:! fórumot biztosi t s on szá m u k ra;

— bármely párttal, mozgalommal. szervezettel szövetkezzen a magyar nemzet felemelkedésének munkájában, a békés úton történő demokratikus Magyar- ország megteremtéséért, a jog- államiság kialakításáért, mert mindez csak a nemzet sorsáén felelősséget érző erők együttműködésével érhető el;

— együttműködjön a nemzetiségi szövetségekké’, támogassa a nemzetiségi jogok maradéktalan érvényesüléséi. hagyományaik, anyanyelvűk, kultúrájuk ápolását— a humán és szövetsógszor- vező funkcióján kívül részt vegyen a város gazdaságpolitikai, egészségügyi és szociáipo’V.:'':?: koncepciók, programok. város politikai célok és tervek kezdeményezésében. kidolgozásában és megvalósításában. kezdeményezi és szervezi a település- fejlesztést szolgáló társadalmi mimikát. a helyi önkormányzat gazdasági önállóságát erősítő források feltárását.

Ezeknek az alapszabályban megfogalmazol! főbb céloknak és feladatoknak a megvalósítása érdekében szervezi tagságát és a tagsági viszonyt a városi népfrontszövetség, amikor kimondja. hogy a népfront tagja ieiiet mindon magyar állampolgár. jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mozgalom, aki. amely egyetért a népfrontpolitika célkitűzésével. vállalja a népfront f el a d a i a i n a k m s g v a 1 ó s í»á s á b ? r.

való közreműködést.

A Hazafias Népfront Mi-.kc'c Városi Szövetsége minden érdeklődő állampolgárt jogi személyt. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, mozgalmat tisztelettel vár és fogad az új j a a 1 a k u 1 ó nép fron t m ozg a 1 o m - ban való részvételre.

Az érdeklődőket várják a lakóhelyeken működő körzet b: zottságok és a várost szervezet (Miskolc._Széchenyl ú: 79.).

HAZAFIAS NÉPFRONT MISKOLC VÁROSI SZÖVETSÉGE

AGROKER GROWER

JUGOSZLÁV IMPORT CSEMPE ÉS PADUOBURKOEÖ

kedvezményes áron kapható

TELEPÜNKÖN.

15 m- feletti vásárlás esetén a számla sorsoláson vesz részt.

Főnyeremények:

20 m- csempe hátipermetező és egyéb tárgyak.

Telefon: 41-165

AGROKER

MÁLYI

vegyes osztály

Fehér—Heller :

Magyarország, 1956

a

Szükségszerű volt-e a forradalom?

Mindenekelőtt el kell oszlatnunk azt a legendát, hogy a magyar forradalom elsődlegesen katonai akció volt. Ez a forradalom, amely föltartóztathatatlan lendülete csúcspontján is legjobb esetben néhány ezer fegyveres felkelőt tudhatott az oldalán, túlhaladottá tette mindazon vitákat, amelyeket a XIX. századi szocialisták folytattak (kiváltképp Engels, aki előszeretettel tetszelgett egy forradalmár-generális pózában). Az arról folytatott vitára gondolunk, hogy vajon a fegyveres akciók mennyire lehetnek célravezetőéit a „modern haditechnika”, s különösképpen a nehéztüzérség korában.

A rendének: a fegyveres fölívelésről tett megállapítása, miszerint az „gyakran egyáltalán inem, vagy csak olyankor tor ki, amikor már szükségtelen”, szó szerint ad.ia vissza a történteket. A magyar fegyveres fölkelést ugyanis nem egy legeindás méretű katonai ellenerő, hanem éppenséggel a rendőri és katonai erők, s azok vezénylő tisztjelnek fölbomló ■belső fegyelme tette teljes mértékig fölöslegessé. Ezt a fegyelmet éveken át módszeresen aláaknázta a sztálinizmus ellen lázadó, zömmel (ha mem is kizárólag) kommunista írók. újságírók erkölcsi-politikai propagandamunkája. Ám emellett mindjárt egy másik tényezőt is meg kell említenünk: a korábban már elemzett nemzeti közmegegyezés váratlanul föltámadó szellemét, ami igen erős hatással volt a társadalmi cselekvő erőkre. Mert akár valóban 'hittek benne, akár csak színlelték, a „Minden magyar testvér!” jelszava (az ÁVH egységeit kivéve) a legtöbb esetben bénító morális parancsként hatott a fegyveres akciókba került magyar katonaságra.

A rádió október 23-i ostroma, amit az ávósolí legelső sortüze provokált .ki, s ami a tényleges felkelés kezdetét jelentette. Inkább csak dühödt reakció volt azon konok elutasításra, amellyel a hatóságok megtagadták a népkövetelések közzétételének engedélyezését. Valójában az adórendszert egy energiaáilomásoin eleve működésen kívül helyezték. és a konmány attól az estétől fogva közvetlenül a Parlament épületéből sugározta közleményeit. Az .adók .különben is a városo- .kon kívül, .s többnyire szovjet katonai őrizet alatt voltak, ám még ha nem is őrizték azokat, kikapcsolásukra soha senki nem tett kísérletet. Az emberek pedig nem voltak ostobák, hogy ázzál áltassák magukat: a rádió épületének rögtönzött ostroma egyszersmind megbénítja a kormány egész kommunikációs kapacitását. Egyébként is (— s ez okvetlenül megjegyzendő) volt egy másfajta eszközük is a még mindig kormánykézen lévő hírközlő .központok befolyásolására: forradalmi stratégiájuk teljes latbavetése.

Néhány középületet persze azért elfoglaltak; mindenekelőtt a börtönöket (amelyek még ez idő tájt is tömve voltak politikai foglyokkal) és a nyomdákat — a legkülönfélébb forradalmi dokumentumok, fölhívások, újságok és kiáltványok sokszorosításához és forgalmazásához.

Lássuk, melyek voltak c forradalom gyakorlati módszerei és tényleges megnyilatkozási formái. Mindenekelőtt az általános sztrájk amely később, a második szovjet intervenció után (azt követően, hogy a munkástanácsok a Nagybudapesti Munkástanács megalakításával létrehozták koordinatív központjukat) immár összehangolt akcióvá váilt. A sztrájkok voltaképpen már október 24. reggelén kitörtek. eleinte még spontán módon és .szórványosan, ám mindenütt gyorsan továbbterjedve. Ez részben annak a zűrzavarnak tulajdonítható. ami az első intervenciót követte (hiszen a termelés rendes menetét igen nehéz ■egy olyan városban fenntartani, amelyik telis-teli van ideges és ellenséges katonákkal. akik a helyi lakosság nyelvét nem értik, de az első gyanúsnak vélt jelre készek a fegyverüket használni), részben pedig annak a spontán haragnak, amit. az október 24—26. közötti kormányközlemények a munkásságot gyalázó és rágalmazó hangnemükkel kiprovokáltak. (S e vádaskodások szövegezői állítólag épp e munkásosztály nevében gyakorolták az ország fölötti hatalmukat.)

Az általános sztrájk szervezetlen jellegéből következően azonban mindenütt akadtak munkások (esetenként ők jelentették a többséget), akik változatlanul bejártak munkahelyükre, s ez (gyakorlatilag tíz év óta először) lehetővé tette, hogy egymással szabadon érintkezzenek. és megvitassák közös ügyeiket. Ezekből az alkalmi gyűlésekből formálódtak ki azután lépésről lépésre a munkástanácsok új, történelmi intézményei.

Másfelől a békés, de szenvedélyes tömegtüntetések feltartóztathatatlan hullámai Budapesten de vidéken is a forradalom jelszavait, üzenetét jóval távolabbra elvitte, mint azt bármely „központi rendelet” tehette volna. Ezek a demonstrációk valójában azoknak az antik kórusoknak voltak a föl újított változatai, amelyek egymásra felelő, egymást alakító szólamai maguknak a résztvevőiknek az okulását szolgálták. S ez valóban önművelődési folyamat volt! Meglehetősen tisztán emlékszünk arra, mennyire meglepő, már-már hihetetlen vollt számunkra, akkori reform-kommunisták számára az. ahogyan az október 23-i háromszázezres tüntető tömegben a „Nagy Imrét a kormányiba!” jelszó egyetlen óra alatt átfordult a „Szabad választásokat!” .teljes tabula rasa-helyzetének követelésébe. „A forradalmi folyamatban részt vevő tömegek politikai önművelődése”, a .pártszernináriumok e száraz szlogenje egyszerre élő valósággá lett, s a végnélküli tömegtüntetések, amelyeknek egyetlen valódi funkciójuk épp ez az önkifejezés és önművelés volt, ellenállhatatlan vonzerővel hatottak úgyszólván mindenkire.

Harmadrészt: az egész országot magával ragadta a polgári engedetlenség kollektív pillanata. A világ hamar tudomást szerezhetett, erről, hiszen a kormány nyilatkozataiban váltakozva hol megfélemlítőn, hol kér- lelőn fordult a lakossághoz, egyik percben a hadiáltepot azonnali elrendelésével fenyegetőzve. a másikban viszont úgymond „a nép belátására, és jobb érzéseire” apellálva. Ez az atyai szigor és gyöngéd anyai érzékenység közötti, némiképp zavarba ejtő ingadozás azzal a triviális okkal magyarázható, hogy az emberek nem engedelmeskedtek többé egyetlen kormányrendeletnek. még kevésbé párthatározatoknak ; ih ovatováb b még a nem politikai, csupán polgári kötelezettségeiknek is fittyet hánytak. Ha csak lehetett, még az utcán közlekedő járművek is „egyénileg kivitelezett” alkalmi forgalmi rendjüket követték. Ez a konok engedetlenség már-már öncélúnak tetszett (mint ahogy valóban .gyakran az is volt), és jókora zűrzavarhoz vezetett. Ezt azután a kormány, amely a terror jól szervezett „rendjéből” önnön merevsége és döntésképtelensége folytán egy egész nemzetet a teljes bizonytalanság állapotába taszított, utóbb jócskán kamatoztatta is a maga propaganda-céljaira. Ebből az önfejű engedetlenségből kitűnt a lázadó alattvaló legfőbb ismertető jegye: szelidílhetetlen a?itiautoriánus volta, hatalomel- lenessége.

Végül negyedszerre: az emberek nem várva semmiféle bátorításra, vagy engedélyre, minden különösebb hűhó nélkül egyszerűen megvalósították a sajtó- szabadságot. Azok, akik propagandái iil m jei kb e n ko - rabiban maguk ás oly előszeretettel mimtázgatták az önnön rendíthetetlen nyugalmát a legnagyobb forradalmi fölbolyduilás közepette is szilárdan megőrző Lenin figuráját, most nem győztek szörnyülködni azon a „rendetlenségen”, ahogyan a magyar forradalom sajtója működött, ahogyan sokszorosították és terjesztették. Valójában azonban nagyon is biztató jelnek .számított (s egyben a forradalmárok általános tisztességét bizonyítja) az a tény, hogy miután a Dudás-csoport, az egyik legelszántabb szabadcsapat, megszállta a pártsajtó nyomdáját, a lefoglalt nyomdagépeken nem tagadta meg egyetlen, egymással olykor szögesen ellentétes irányvonalai lap .kinyomtatását sem. Csupán egyetlen olyan kiadványról tudunk, amelynek kinyomtatását a nyomdászok elutasították, ez .pedig a Virradat című nyilaskeresztes lap volt.

(Folytatjuk)

Vállaljuk:

LEMEZDARABOLÁST

gépi lemezollón 2000x16 mm-ig

ALAKOS DARABOK LÁNGVÁGÁSÁT

700 mm befoglaló méretig, 50 mm vastagságig

LEMEZIIENGERÍTÉST 2000x20 mm-ig

Érdeklődni a helyszínen: Miskolc, Tatár u. 27 a, vagy a 88-847-es teleíonszámon