Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

1989. október 9., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 fl programnyilatkozat és az alapszabály vitája Milyen mértékű az azonosulás az új párt programjával Mindenki a maga zászlaja alá álljon! Siirlai Petemével, :i pedagógus pártbizottság titkárával, miskolci küldöttel a reformerők szerepéről, a párt megújulásáról váltottunk szót. — Már a kongresszus nyitó napja látványosan a reform, re­formerők. a reformmal azonosulók, a modellváltók, a modellvál­tás mellett elkötelezettek „győzelmét hozta”. Ami viszont már ke­vésbé tetszik, hogy alacsony ,az emberek vitakultúrája. Megdöb­bentőnek hat az is, hogy lltevés a tolerancia. És egyesek hozzá­szólása tényleg a primadonna szereplésével hat, ami számomra azért szomorú, mert nagyon okos gondolatokat mondanak el, és ugyanakkor ehhez nem biztos, hogy mindig megnyerik, hanem esetleg éppen ezért eltaszítják azokat az embereket, akiket ez a stílus riaszt. Nagyon remélem azt, hogy meg tudjuk újítani belül­ről ezt a pártot! Én azon, hogy a párt újjászervezése, nem egy erőszakolt, másképp felcímkézett, de ismét csak látszat egységet értek. A tiszta viszonyok megteremtése érdekében éri azt tartanám erkölcsösnek, hogy azok. akik az elfogadandó programnyilatkozat alaptételeivel nem értenek egyet, elköszönnének tőlünk. Akár úgy, bogy kivonják magukat a politikai életből, akár úgy, hogy új, re­mélhetőleg baloldali töltésű pártot alapítanak. Mindenki a maga zászlaja alá álljon 1 (ha) Pozsgay Imre és Horn Gyula (Folytatás a 2. oldalról) A felszólalásokban, ha nem is élesen, de bizonyos véleménykülönbségek fel­színre kerültek. Éppen az igazi konfron­tációt hiányolta Huszár Ti­bor budapesti küldött, aki szerint azok az ellentétes nézetek, amelyek a korábbi vitákon tapasztalhatók vol­tak, a kongresszusi eszme­cserén eddig még nem ke­rültek felszínre. A párttag­ságon belül nagyon mar­káns törésvonalak alakultak ki olyan kérdésekben, mini a többpártrendszer, a de­mokratikus centralizmus, az 1956-os események megíté­lése, a modellváltás vagy rendszerváltás ügye. Az or­szág jelenlegi körülményei között azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a párt kongresszusán létrejövő egy­ség mennyire valóságos. A Kínában történtek arra fi­gyelmeztetnek: olyan em­berek, akik egyértelműen a reform híveinek vallották magukat, kiélezett válság­helyzetben inkább a vissza­rendezést választották. Ezért nagy szükség lenne arra, hogy sikerüljön tisztázni: ki milyen mértékbén azo­nosul az új párt program­jával. Huszár Tibor emlékezte­tett arra is: néhány nappal ezelőtt egy felelős magyar pártvezető a moszkvai tele­vízióban a párt programter­vezete alapján olyan képet alakított ki, hogy Magyar- országon jelentős jobbrato- lódás megy végbe. Ennek a vezetőnek mindenképpen kötelessége lett volna a kongresszuson megindokol­ni, miért .alakult ki ilyen véleménye a pártprogram- föl. Egy másik felelős elv­társ, aki éveken keresztül irányította a magyar ideoló­giai életet, szombaton a párt jellegéről kialakított dokumentum vitája során több rövid felszólalásában egyebek között belebocsát­kozott abba a vitába: ki a í'eformkommunista. Mivel ebben a kérdésben az ille­tőnek igazán lenne mit tisz­táznia, ezért Huszár Tibor azt várta, hogy vasárnap bővebben is kifejti: 1972— 73-ban miért konfrontáló­dott a reformmal. Hangsú­lyozta: ha ezek az ügyek tisztázatlanok maradnak, a nártnak sem a választáso­kon sem a kiéleződő szociá­lis harcok időszakában nem lesz kellő hitele. Böjthe András Komárom megyei küldött azt vetette fel. hogy a programból nem olvasható ki egyértelműen, mivel és miért kíván szakí­tani a párt. A tagság így nem tudja hányadán is áll. ■a kívülálló számára pedig úgy tűnhet, hogy a párt: igazi arcát most álarccal takarja el. Véleménye sze­dni a program nem kerül­heti meg a marxizmussal való elszámolást; ki kell mondania, hogy azt a mar­xizmust. ami a köztudatban él. s amely az eredeti el­torzult, hamis változata, el­veti, de az igazi marxi fi­lozófiát. dialektikus szemlé­letet ápolja, alkalmazza. Az esti órákban a XIII. kerület küldötteként felszó­laló Barabás János vélemé­nye szerint a programnyi­latkozatban vázolt legfonto­sabb stratégiai kérdésekben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Az új párt lét­rehozásénak pillanatában Az MSZMP kongresszusa, s az új párt megalakulása szombaton és vasárnap ve­zető helyen szerepelt az ame­rikai tájékoztatásban. A hely­színi híradások egybehang­zóan azt emelték ki, hogy a reformerek átütő győzelmet arattak a konzervatívokkal szemben. „Nyugati típusú szocialista párt alakult, elvetették a ré­gi párt nevét, ideológiáját, sőt a vezetőit is” — kom­mentálta a fejleményeket a CBS. Mark Palmer, buda­pesti amerikai nagykövet a hálózatnak adott interjúban azt mondotta, hogy az új párt csak a teljesen szabad választásokon bizonyíthat, s ha valóban átformálódik, ak­A szünetben Kulcsár Kálmán, Németh Miklós, Medgyessy Péter és Hütter Csaba. Külföldi lapvélemények kor „lehet valamelyes esé­lye”. A The Washington Post el­ső oldalas budapesti tudósí­tásában rámutatott, hogy bár a teljes program kidolgozá­sa még hátravan, a kong­resszus a legjelentősebbnek ígérkezik az elmúlt 41 év­ben. A tanácskozás Pozsgay Imrének, a reformszárny ve­zetőjének nagy győzelmét hozta. Ö az egyetlen vezető kommunista, aki tömeges tá­mogatást élvez a lakosság körében. Pozsgay és követői a jelek szerint elszigetelték a régi gárda kommunista ikonzervatívjait. A fejlemények a lap sze­rint párhuzamosak a len­gyelországiakkal, ahol nem­kommunista kormány ala­kult, ám — Lengyelország­gal ellentétben — a magyar változások a párton belülről jöttek. Pozsgay Imre sajtóértekez­letéből a The Washington Post kiemelte, hogy külpoli­tikai tekintetben óvatosabb volt, és .nem támogatta egyes reformisták állításait, hogy Magyarország semleges lesz. A The New York Times rövidebb tudósításában be­számolt a szombati fejlemé­nyekről, rámutatva: várha­tó, hogy a pártot most elha­gyók egy része (Nyers Rezső szerint a tagság egyharma­da) új pártba tömörül. „Az új vezetés megalakításával a legnagyobb vesztes valószí­nűleg Grósz: miután Kádár Jánost tavaly felváltotta, Grósz vonakodó reformernek bizonyult.” A kongresszus sajtóirodá­ja közleményt adott ki ar­ról, hogy Pozsgay Imre va­sárnap a késő délutáni órák­ban neves személyiségekkel találkozott a Magyar Szoci­alista Párt kongresszusának helyszínén. A Bihari Mihály politológus professzorral, Csoóri Sándor költővel, Len­gyel László közgazdász po­litológussal és dr. Timkó Iván jogásszal folytatott ba­ráti beszélgetésen véleményt cseréltek az MSZP meg­alakulásáról és a békés át­menetben, a nemzeti kibon­takozásban kívánatos szere­péről. A találkozón részt vett: Ágh Attila, Gazsó Ferenc, Kosa Ferenc és Tabajdi Csa­ba, a Reformszövetség kong­resszusi küldöttei is. (MTI) Lapzártakor az alapsza­bály-tervezet részenkénti vi­tája, illetve az azt követő szavazás még tart. Az általános programvitát az esti órákban zárták le. A programnyilatkozat ál­talános vitáját lezárva az esti órákban megkezdődött az alapszabály-tervezet fe­letti részletes szavazás, amelynek keretében számos szövegmódosítást vitattak meg a küldöttek. Az alap­szabály kapcsán egyebek közt olyan lényeges kérdés­ről döntöttek, mint a párt Le fognak válni a dogmatikus kövületek Dr. Kovács László, Miskolc város tanácselnöke: — A kong­resszust, a reformerők nagyon határozott előretörése, még­hozzá igen élénk hangulati elemekkel is kísért előretörése jellemezte, jellemzi. Az én személyes meggyőződésem — ko­rábban is ez volt — nem is volt más alternatíva. Itt és most a reformerőknek és a reformerőkkel szövetkező platformok­nak kellett győzedelmeskedniük. Még egy nagyon érdekes momentumot emelnék ki. Nevezetesen azt, hogy itt a kong­resszuson a vidék megerősödött. Ez mindenkeppen nagyon haszos és üdvözítő számunkra. Egy példát hadd mondjak ennek bizonyítására. Meg az első napon a késő éjszakai órákban részt vettem a reformszövetség megbeszélésén, és ott az egyik szövetségbeli tag azt mondta: M,a délután a vi­dék leváltotta a reformszövetség elitjét. Ezt nyilvánvalóan képletesen kell érteni. De a kongresszus hangulata, ,az ed­dig elhangzott vélemények alapján ez teljességgel így igaz. Valahogy úgy érzem, a reformszövetség szellemi elitje meg­értette, hogy a vidék nélkül nem lehet győzni Magyaror­szágon. s a vidéknek vannak olyan sérelmei, amelyeket ha jó értelemben felhasználunk, egy átformálódó párt alakí­tásához hatalmas erőt nyerhetünk vele. Korábban is azt mondtam, azt jósoltam, a Magyar Szocialista Párt létrejöt­tét nem lehet megállítani. Ez csupán idő kérdése volt. Hogy a Magyar Szocialista Párt mellett létre jön-e más, szintén utódpárt? Ennek is megvan az esélye. A kongresszuson létre­jött új pártról le fognak válni a dogmatikus kövületek, ame­lyek nem azonosulnak az alapszabállyal és a programnyilat­kozattal. Aki viszont az alapszabállyal azonosul és elfogadja a programnyilatkozatot (még ha bizonyos részletével vitat­kozik is), ez jelenti a szocialista párt alapját, illetve a hozzá való tartozást. (ha) világosabbá, konkrétabbá, szellemi értelemben radiká­lisabbá kell tenni a progra­mot. Vasárnap este egy kérdés hangzott el az MSZP kong­resszusán, amely szerint olyan híresztelések kaptak lábra, hogy kormányválság lenne, a kormány több tagja lemondott volna. Ezt a híresztelést a plénum előtt Németh Miklós kormányfő cáfolta. A küldöttek nagy tapssal fogadták ,azt a be­jelentését, miszerint a kor­mány a helyén van, egyet­len tagja sem mondott le. nincs kormányválság. Mint megjegyezte: a miniszterek közül az esti órákban néhá- nyan valóban távoztak a te­remből, amit azzal magya­rázott a miniszterelnök, hogy készülniük kell a hétfői munkanapjukra. Itt pártkongresszus folyik, a párt dolgaival foglalkoz­zon mindenki — mondta a kormányfő, aki a kormány nevében egyben sok sikert is kívánt a tanácskozás munkájához. Tragikus hírről értesültek a kongresszus küldöttei vasárnap: Teleki Lajos, a Zala megyei küldöttcsoport tagja életének f.(i. évében vasárnap hajnalban vá­ratlanul elhunyt. A küldöttek néma felállással adóztak emlé­kének. (MTI) működési alapelvei, a párt országos szervei, s az utób­bi hónapok már-már neu­ralgikusnak számító kérdé­se: kivonul-e a párt a mun­kahelyekről. Megyénk küldöttei között Vélemények a kongresszusról Kuzmi István, a mezőkeresztesi takarékszövetkezet elnöke, a mezőkövesdi vonzáskörzet küldötte, ö így vélekedett a Kongresszusi Palotában folyó munkáról: — Jó benyomást tett rám a kongresszus vitája. Megleptek a vidéki küldöttek hozzászólásai, méghozzá pozitívan. Nagyon jól közelítették meg a politikai helyzetet, és összességében úgy tűnt, hogy sok a közös gondolat. Ügy tűnik számomra, hogy sokan va­gyunk egy platformon ebben a teremben. Sokan vagyunk, akik erőteljesen igényeljük a változásokat. Simon Péter, a Tiszai Vegyi Kombinát küldötte: — Az a véleményem, hogy egy jó ügyrendet fogadtunk el, amely biztosította a kongresszus demokratikus működésének a ke­reteit, s ez a működési mód teret ad valamennyi irányzat­nak, platformnak arra, hogy nézeteit kifejtse. Mi több: a hozzászólások rendjét úgy határozta meg, hogy a támoga­tottság mértékének függvényében jutnak szóhoz a platfor­mok képviselői. Tapasztalható a vidék kezdeményező, meg­határozó szerepe. A mi küldöttcsoportunk is aktív munkát végez, és azon dolgozunk, hogy a vidék, éppen a mi kül­döttünkön, képviselőnkön keresztül helyet kapjon majd az új pártvezetésben. Erőteljesen munkálkodunk azon, ihogy Szabó György bekerüljön az űj párt országos elnökségébe. A párt jellegéről kiadott dokumentumban nyilvánosságra ke­rül, hogy milyen nézeteket, szemléletmódot és politikai gya­korlatot magukénak vallóktól kívánja az új párt elhatárolni magát, kiket nem lát szívesen tagjai sorában. Optimista va­gyok abban a tekintetben, hogy az új típusú párt az ország baloldali progresszív erőit tömöríteni tudja és mozgósítani képes már a következő választásra is. Hívja a miskolci 17-280-at! Vasárnapi visszhang a kongresszusról Megyénk párttagsága nagyon örül annak, hogy a kong­resszuson nem következett be pártszakadás. Erőteljesen hang­súlyozzák emellett, hogy a baloldalnak mindenképpen bent kell maradnia az új nevű pártban is. mert nélkülük, rész­vételük és markáns tevékenykedésük hiányában nem tudják elképzelni a kommunista mozgalom folytonosságát és a meg­újulást sem — hangsúlyozták, akik éltek az alkalommal és felhívták a megyei pártszékházban működő üzenetrögzítő te­lefont a 17-280-as számon. Nyers elvtárs beszéde általános elismerést váltott ki, tár­sadalmunk legégetőbb gondjait fogalmazta meg, ezek meg­oldásának legkézenfekvőbb tervét vázolta fel, és ehhez mozgósítható egész társadalmunk, ez választási programnak megfelelő. Az új névvel kapcsolatban több helyről pártszavazást tar­tanának szükségesnek. Ügy vélik, a küldötteket nem ha­talmazták fel arra, hogy ilyen fontos kérdésben a tagság megkérdezése nélkül dönthetnének. Az MSZMP név meg­szüntetése sok párttagot elérzékenyítctt. A vélemények szerint a kongresszus a legfontosabb poli­tikai kérdésekkel foglalkozik. Ám mégis úgy látják, hogy: — a személyi kérdések, a hatalomért és a beosztásért foly­tatott harc háttérbe szorítja a lényegi kérdéseket. — Fontosak az általános politikai kérdések, de a gazda­ságról, az életkörülmények alakulásáról, az egyre tömege­sebbé váló elszegényedésről, a munkanélküliség fokozódásá­ról alig vagy egyáltalán nem is esett szó. Várakozások van­nak a kongresszussal kapcsolatban továbbra is. Milyen lesz a program? Kik lesznek a vezetők? Mi lesz a pártvagyon- nal? összefoglalva: a párttagság véleménye egyáltalán nem ho­mogén. Az érdeklődés általános, a várakozás ugyancsak mindenkire jellemző, a helyeslés és ellenérzés egyaránt je­lentkezik. Fellelhető a változások üdvözlése és elutasítása is a megyében. Bizonytalanság, szükebb körben félelem és aggodalom is jelen van. Kétségtelen, hogy nagy figyelem kíséri nemcsak a párttagság, hanem a lakosság körében is az MSZP kongresszusát. Nemcsak a párt megújulását, a nemzet jövőjét is féltik.

Next

/
Thumbnails
Contents