Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1989. szeptember 4,, hétfő Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (Folytatás az I. oldalról) támogató nézetekkel nem éntett egyet, mert a képviseleti demokrácia elvei alapján, az állampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a lakóterületi pártszerveződés. A kollektívák természetesen rendelkezzenek a politikai szerveződés szabadságával, de nem vehetnek részt a gazdasági, intézményi dön_ té.s hozatal ban. Nem működhetnek pártszervezetek az államigazgatásban, a jogszolgáltatásiban és a fegyveres testületek szolgálati helyein, a meglevő szervizeteket a legközelebbi választásokig lel kell számolni — fogalmazódott meg a másik variációban. A tanácskozás indulatoktól sem mentes vita után támogatta a kecskeméti re. lormikör korábbi és nyilvánosságra is hozott felhívását. A tanácskozás legfontosabb döntéseiből és állás- foglalásaiból is kitűnt: a reformkorok és -alapszervezetek képviselőinek többse, ge az új típusú párt meghatározására, a modellváltás—rendszerváltás vitájának eldöntésére, a kongresszuson követendő stratégia és taktika kialakítására, továbbá á munkahelyi politizálással kapcsolatos ál láspon tju k egyeztetésére ford í to t tűk energiáikat. Az új típusú párt meghatározásában nehezítette a konszenzus kialakulását, hogy néhányon nem pontosan fogalmazták meg javaslatukat. Végül is két ellenpólus alakúit ki: az egyik szerint már most, vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártat keli szervezni, míg a mások a jelenlegit radikálisan átalakítva kívántak új pártot építeni. Jó néhányan figyelmeztették a résztvevőket, hogy ne riogassák már most a kongresszust a pártszakadással, inkább a reformerők győzelmére kell törekedni. A modellváltás—rendszer- váltás kérdésének eldöntéséhez sokan fontosnak tartották, hogy a reformkorok mondják ki nyíltan: kiktől, milyen áramlatoktól határolódnak el. Például, ha rendszerváltásról van szó, akkor élesen el kell határolniuk magukat a Ribánszki-féle áramlattól. A tanácskozás résztvevői végül is a rendszerváltás mellett tették le voksukat abban az értelemben: az elmúlt 40 év során létező rendszer nem tekinthető sem szocialista formációnak, sem afelé mutató közvetlen átmenetnek. ÚJ SZOCIALISTA PARTRA VAN SZÜKSÉG Ezekről a kérdésekről is szólt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a tanácskozást záró nagygyűlésen. Elöljáróban megerősítette a tanácskozás döntését, hogy új szocialista pártra van szükség. Ennek létrehozásán munkálkodik az MSZMP vezetősége, erről vitatkoznak a reformkorok és a párt más áramlatai is — a legjobb megoldásokat keresve — mondotta. A pártelnök véleménye szerint ez a párt örököse és folytatója a Magyarországon száz éve létező szocialista mozgalomnak. Örököse kell, hogy legyen — és minden bizonnyal az lesz, tette hozzá — az MSZMP haladó törekvéseinek, alapvető kérdésekben megrefor- málója, újraalakítója lesz a politikának. Utalva arra, a tanácskozáson is lezajló vitára, hogy gyökeresén új vagy megreformált pártra van-e szükség, ismételten kijelentette: az MSZMP-ből kell reformpártot kialakítani. Ugyancsak a reformkörök vitáját felidézve leszögezte: a párt egészéhez képest nincsenek többségben azok, akik a reformok tudatos vallói, vállalói és harcosai. Ök meghatározó kisebbséget alkotnak, de ez nem jelenti azt, hogy a többség reformellenes. Az igazi kérdés az, hogy a még bizonytalan párttagokat sikerül-e a reformköröknek megnyerniük, vagy a kételkedés és a keserűség keríti hatalmába őket? Nyers Rezső, a párt megújulásához szükséges feltételek közül elsősorban a vezetéssel foglalkozott. Megítélése szerint nagyon sok új vezetőre van szükség, s a vezető posztokat elsősorban a fiataloknak kell elfoglalniuk. Azoknak azonban nem szabad ilyen funkcióban maradniuk, akik tisztességes emberek, de a vezetésben csak szürkék tudnak lenni, tehetetlenek. A párt elnöke részletesen szólt az MSZMP törekvései - íől, a politikai egyeztető tárgyalásokon képviselt magatartásról. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a többpártrendszert elvi alapon kell elfogadni, mert társadalmi értéket fog hordozni a szocializmus, a magyar nép számára. De senki ne gondolja azt, hogy a nép érdeke száz százalékig bármikor azonos a pártok egyeztetett érdekével. A társadalmi szervezetek és a társadalom önszerveződései teljesíthetik csak ki a pártok útján szerveződő magyar demokráciát — hangoztatta. Nyers Rezső foglalkozott a modellváltás—rendszerváltás dilemmájával is, a modellváltás mellett téve le vok- sát. Szerinte modellváltásra van szükség abban az értelemben, hogy ez a politikai és gazdasági rendszer megreformálását, megváltoztatását jelenti. Hozzáfűzte, hogy a kifejezés még így sem pontos, hiszen ami eddig volt. ami ma van. az íor- mációelméletileg nem nevezhető szocializmusnak. Ugyanígy az államszocializmus és a demokratikus szocializmus sem tisztázott fogalom — mondotta. Végezetül, a párt újjászületésének folyamatáról, s az újjászületett párt feladatairól elmondottak összegzéseként rámutatott: amikor az MSZMP megalakult, bú csút mondott a Magyar Dolgozók Pártja politikájának. Legalább ugyanilyen jelentőségű változásra van szükség most a párt-mozgalomban. A SZÍNVALLÁSOK IDEJE IS ELJÖTT Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja is felszólalt a tanácskozáson. Bevezetőjében hangoztatta, hogy közeledve a kongresszushoz, küzdvén egy jó kiegyezésért a nép javára, a színvallások ideje is eljött. Megítél tetősét elsősorban e körre bízza, mert kezdettől fogva részt vett a reformmozgalomban. Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalomhiány a válság logikus következménye és terméke. Ha az nam így vetődik fel a kongresz- szuson, akkor a párt hiába küzd ilyen-olyan platformok alapján, a nép bizalmát nem tudja meg- vagy viszszaszerezni. Szerinte a párt sem a politikai egyeztető tárgyalásokon, sem a nép- szemében nem erőtlen, mert bár veszteségei hitelben és tekintélyben is óriásiak, most nem hatalmi tényezőként. hanem politikai küzdőiéiként kíván rész.t venni a tárgyalásokon. Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzódik a páriton belüli erők kompromisszum-készségé- gének határa. Ez nem jelent ítélkezési jogot, de megbékélésre sem ad lehetőséget a reformerőkétől merőben eltérő koncepciók, tói. Egy ilyesfajta magatartás a nemzet félrevezetését jelentené, a reformerők saját vereségüket készítenék elő. Ezzel összefüggésben hangoztatta: kiegyezésre, egyezkedésre a homlokegyenest más nézetet vallók között nincs lehetőség. A nyílt elhatárolódással szerinte a párt reformerői tiszteletet, becsületet vívhatnak ki a még ingadozó párttagság körében, s e lépéssel tárgyalási alapot is teremthetnek a nemzet számára. Ugyanakkor figyelmeztetett az eltérő nézetek tiszteletben tartására, hiszen a politikai pluralizmus elvi vállalása ebben az irányban is szabadságot teremt. Az viszont megengedhetetlen, hogy a túlhaladott álláspontot e nemzet történelmében a jövőben bármikor „inkvizícióval” lehessen védeni. A kisebbség védelmében szólt arról, hogy minden fontos, kezdeményező gondolat e körből származik, ezért a párton belüli demokráciában éppúgy, mint a társadalomban, a legszigorúbb garanciákat kell megteremteni a kisebbség védelmére. Véleménye szerint a megújuló magyar szocialista párt nem számíthat tévedhetetlen, kizárólag tiszta lappal induló emberekre. Akiket viszont valóban súlyos felelősség terhel az elmúlt évtizedek hibás döntéseiért — s bennük nincs kellő önmérséklet, önismeret —, a párt kérje őket arra, hogy ne vállaljanak tisztséget, illetve tegyen róla. hogy ne vállalhassanak funkciót. Pozsgay Imre kifejezte meggyőződését, hogy a kongresszus vereségeken és sikereken edzett, tiszta gondolkodású vezetőket fog választani, ha a reformkörök és a reformmozgalom szándéka érvényesül1. Ily módon nem egy „átmentési művelet" megy végbe, mint azt némelyek elképzelik, s mint ahogy ezt a politikai ellenfelek feltételezik, A párt bizonyítani kívánja: nem egyszerűen elitváltásban, hanem rendszerváltásban gondolkodik, a modellváltás azon értelmében, ahogy azt a reformkorok m eg f oga Ima ztá'k. Ellenzékbe vonul a LEMP? Amennyiben nem teljesülnek a LEMP elvárásai, mindenekelőtt az ország belső és külső biztonságával összefüggésben, azaz a Szolidaritás ajánlata nem elégíti ki a pártot az új kormányban való részvétel ügyében, a LEMP ellenzékbe vonul — jelentette ki Mieczyslaw Ra- kovvski, a KB első titkára a PAP lengyel hírügynökségnek adott pénteki interjújában. A LEMP a konstruktív ellenzék szerepét vállalná, azaz bírálná a kormány lépéseit, de ez egyben a kerékasztal teljes bukását, a gazdasági és a politikai reformok megvalósítását célzó nemzeti közmegegyezés végét is jelentené — hangsúlyozta Rakowski, s nagy nyomatékkai figyelmeztette a Szolidaritás meg nem ne-v vezett politikusait: az elmúlt 45 év vívmányait, Lengyel- ország biztonságát és szuverenitását teszik kockára, amikor a Varsói Szerződésből való kilépés gondolatával játszadoznak, még akkor is, ha ezt nem azonnal, hanem fokozatosan, egy későbbi időpontban képzelik el. Rakowski szerint Moszkva, Berlin és Prága igen éberen figyeli a Varsói Szerződéssel összefüggő megnyilvánulásokat és — vélekedett — a VSZ-tagság, a szocialista táborhoz tartozás kérdésében minden lengyel politikus előtt két választási lehetőség áll: egy realista és egy öngyilkos megoldás. Az interjúban Rakowski cáfolta, hogy korábbi reformvonalával felhagyva az úgynevezett betonszárnyhoz csatlakozott volna. Nem lehet így értelmezni azt, hogy nem tér ki a viták, a polémiák elől, nem keresi az ellenzék kegyeit, mint egyes LEMP-beli politikusok — mondta. Ügy vélekedett — nyilván az egyre élesebben követelt rendkívüli párt- kongresszusra utalva —, hogy előbb az ország alapvető ügyeit, az államhatalom kérdéseit kell rendezni, és csak azután lehet az energiákat a párt megújítására, reformjára fordítani. A belső viszály a jelenlegi helyzetben semmi esetre sem időszerű a LEMP soraiban. (MTI) II Miinnich Ferenc Társaság közgyűlése A Munkások Marxista— Leninista Pártja anarchista színezetű kezdeményezés, ahhoz a Münnich Ferenc Társaságnak (MFT) semmi köze. attól egyértelműen elhatárolódik — jelentette ki Aggod József, az MFT intéző bizottságának alelnöke szombaton Budapesten, a nemzeti színű és vörös zászlókkal feldíszített ELTE TTK Gólyavárában. A társaság közgyűlésén — amelynek jelszava „Hűség a szocializmushoz” volt — 19 megye és Budapest 400 küldötte vett részt. Jelen volt Rajki Sán- dorné, az MSZMP Politikai Intéző Bizottság tagja is. A közgyűlést levélben üdvözölte Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Ebben egyebek közt rámutatott: nagyon rokonszenves számára. hogy a Münnich Ferenc Társaság nem a tagadás ma oly divatos álláspontját képviseli, hanem az előremutató közös cselekvés módozatait kutatja. Őszinte örömét fejezte ki, hogy a társaság nagy felelősséggel foglalkozik a nép sorskérdéseivel. Aggod József beszámolójában hangsúlyozta: a társaság célja a népi demokratikus és szocialista forradalom vívmányainak megőrzéA külföldi sajtó a hazai belpolitikai helyzetről Az AP amerikai hírügynökség a Pozsgay Imre köré tömörülő reformszárny kudarcaként értékelte szombat reggeli jelentésében az MSZMP KB előző este véget ért ülésén hozott döntést, hogy az MSJMP — a reformerek javaslatával szemben — nem vonul ki a munkahelyekről. Az AP idézte ugyanakkor a KB állásfoglalásának azt a részét, amely szerint más pártok is zöld utat kapnak a munkahelyeken való működésre. A hírügynökség másfelől, egy magát megnevezni nem kívánó MSZMP-forrásra hivatkozva azt írta, hogy a reformkörök szombaton nyíló tanácskozására a Központi Bizottság 113 tagjából mindössze 20-an kaptak meghívást, „annak jeléül, hogy a legfelső vezetés nem egész egyhatoda tekinthető a reformok iránt teljesen elkötelezettnek”. A Jelentés a Magyar Televízióra hivatkozva, beszámolt arról is, hogy (a hivatalosan bejelentett Sarlós Istvánon és Karvalits Ferencen kívül) bejelentette KB-tagságról való lemondását Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. A KULTURÁLT A T.ASZSZ szovjet hír- ügynökség röviden, kommentáló megjegyzés nélkül tudósított a KB üléséről, kiemelve a KB-tagok többségének véleményét, miszerint az MSZMP-nek nem szabad kivonulnia a munkahelyekről. A londoni The Times szombati száma kommentárt szentelt a magyar belpolitikai helyzetnek. Szerzője úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben nincs olyan politikai erő, amely kész lenne a döntő lépést felvállalni Magyar- ország gazdasági válságának megoldására. Bár sürgős cselekvés lenne szükséges, a hatalmi harc a pártokon belül, és nemzeti szinten zavarodottságot szül. ötletekben nincs hiány, de hiányzik a politikai bátorság — mutat rá a londoni lap kommentárja. Az MSZMP reformszárnya nem akar népszerűtlen kezdeményezésekkel ellenállást kelteni, az ellenzéki pártok kezében viszont nincs hatalom, s ezek különben is minden erejüket a választási előkészületekre összpontosítják. Paradox módon — összegzi végül a lap — mindez akadályozza a gyors cselekvést, amely pedig szükséges lenne ahhoz, hogy az ország úrrá legyen pénzügyi és gazdasági bajain. se, továbbfejlesztése. Az olyan reformokat ellenzik, amelyek a szocialista értékek elsorvasztását célozzák. Ugyanakkor síkra szállnak a népi, demokratikus és szocialista célzatú reformokért, sőt, a radikális átalakításokért. Mint mondta, a kommunisták nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő forradalmárai, újítói is. Szólt arról is, hogy a társaság ellenzi a sztrájkokat, de nem fogadhatja el szó nélkül, hogy a dolgozó nép figyelmen kívül hagyásával döntsenek tulajdonról, árakról. Ezért vállaltak szolidaritást a SZOT kezdeményezésével. Berényi Ferenc ügyvezető titkár a szervezeti életről adott áttekintést. Elmondta, hogy a társaság 1984-tben történelmi bizottságként kezdte meg munkáját, miután néhányan arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik a Münnich Ferenc életével kapcsolatos emlékeket. Politikai szervezetté 1988 őszén váltak. Munkájukat a népfront önálló szervezeteként végzik, s kritikai szövetségesei az MSZMP-nek. Bírálta ugyanakkor az MSZMP budapesti reformkörének platformját, amely szerinte polgári restaurációs törekvéseket tartalmaz. Berényi Ferenc úgy vélekedett, hogy a sokat emlegetett csendes többségnek igenis van véleménye. Ezért az .MSZMP nem felejtheti el, hogy a munkások, a dolgozók pártja. Boltvezetők, kiskereskedők, viszonteladók, üzemi felhasználók, kisiparosok figyelem Vállalatunk megkezdte jugoszláv importból származó, kiváló minőségű horganyzott fittingáru NAGYKERESKEDELMI ÁRON, RAKTÁRRÓL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉT JELENLEG AZ ALÁBBI KÉSZLETTEL RENDELKEZÜNK: BB-könyök, 1/2" 13,65 Ft db BB-könyök, 3/4” 16,81 Ft/db BB-könyök, 1" 29,Ft/db T-idom 1/2" 18,49 Ft/db T-idom 3/4" 25,38 Ft/db T-idom 1” 35,01 Ft/db Közcsavar 1/2" 12,05 Ft/db Közcsavar 3/4" 14,24 Ft/db Közcsavar 1” 19,77 Ft/db Karmantyú 1/2" 12,05 Ft/db Karmantyú 3/4” 13,71 Ft/db Karmantyú 1" 19,02 Ft/db KB-szükitö 1X3/4" 13,27 Ft/db KB-szükitő 3/4X1/2" 10,41 Ft/db A FELTÜNTETETT ÁR ÁFA NÉLKÜLI NAGYKERESKEDELMI ÁR Várjuk megrendelésüket, melyet igen rövid időn belül teljesítünk TSZKER Területi Központ, Miskolc, Vörös Hadsereg u. 6. Ügyintéző Zsupos József, telefon: 65-811 MISKOLC
