Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám
1989. szeptember 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Dr. Kelemen Elemér miniszterhelyettes az új tanévről Az iskolákban ma megszólalt a csengő: új tanév kezdődött. Dr. Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettest nem a tanévkezdésről kérdeztük, hanem az iskolák állapotáról, a fejlesztés irányairól és lehetőségeiről. DIAGNÓZIS — A közoktatás fejlesztésének alapkérdése az általános iskola helyzetének rendezése — mondta. — Az általános iskolák működési zavarai nagyrészt azzal magyarázhatók, hogy az elmúlt évtizedekben súlyos hátrányok halmozódlak fel. Még ma is 3500- zal kevesebb az általános iskolai tanterem, mint ahány általános iskolás tanulócsoport van. Igen magas — 8 százalék körüli — a szükségtantermek aránya, ugyanakkor még igen sok nagy létszámú osztály, csoport is működik. Az iskolák 30 százalékában nincs tornaterem. Állandósult — itt most nem kifejthető okokra visszavezethetően — a képesítés nélküli tanítók száma. Az ellentmondást fokozta, hogy az általános iskola tartalmi fejlesztése az elmúlt évtizedek során, de különösen a hetvenes évek végén — az átfogó tantervi reform időszakában — elrugaszkodott a valóságtól: túlméretezett tan- tervek, túlzsúfolt ismeret- anyag, egyoldalú intellek- tualizmus jellemzi, és ez hozzájárult ahhoz, hogy néha a gyerekek és a pedagógusok számára is elviselhetetlen a feszültség, a hajsza, a versenyfutás az elsajátítandó tananyagért. Ugyanakkor riasztó mutatók jelzik, hogy romlik az általános iskola teljesítménye : szociológusok 20—25 százalékra becsülik az általános iskolát megfelelő tudás nélkül elhagyó gyermekek számát. Ez pedig súlyos, egyéni társadalmi problémákat sejtet, hiszen a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedésnek ma már feltétele az. hogy középiskolát végezzenek, szakmához jussanak: ennek híján a munkanélküliek növekvő táborának utánpótlását jelentik. A KISTELEPÜLÉSEK ISKOLÁJA — Mi lesz az aprófalvak egykor volt iskoláinak sorsa? — Ezek az iskolák az elmúlt évtizedekben nagyrészt eltűntek, megszűntek. A megszűnés hátterében azok a nagy gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, amelyek a városiasodással, a kistelepülések elnéptelenedésével, a munkalehetőségek, a gazdálkodó szervezetek, a tanácsi szervek evakuálásával függ össze. Ezek nyomán — de a falvak állapotának további leromlását önmagában is előidézve — számolták fel az iskolákat. A kistelepülések regenerálódásával egy időben ugyanakkor ma sok helyütt erős és jogos az igény az iskola visszaállítására. Ezt feltétlenül támogatandó folyamatnak tartom, de körültekintő mérlegelés döntheti el, hogy valós igényekről, reális szükségletekről van-e szó, és milyenek a feltételek ennek a megteremtéséhez. Magunk is szorgalmazzuk, hogy a következő tervidőszakban olyan kormányzati program készüljön, amely az önhibájukon kívül rossz helyzetbe került, és önerejükből a szükséges lépéseket megtenni nem tudó községek, települések, ön- kormányzatok számára alakítsunk ki valamilyen állami segélyrendszert, támogatási lehetőséget. Számolni szeretnénk természetesen az önkormányzatok helyi erőfeszítéseivel, törekvéseivel is. Célszerűnek tartanánk, hogy ennek a nagy programnak — egyfajta nemzeti adósság is ez — a megoldására, végrehajtására ne csak központi, hanem területi, megyei céltámogatási rendszerek is kialakuljanak. Ugyanez a véleményem a hátrányos helyzetű iskolák kérdésében. SZAKMÁT ÉS ÉRETTSÉGIT — Minden iskolatípusban túljelentkezés van, kivéve a középiskolát, s ez később komoly gondok forrása lehet. Mi erről a véleménye? — A magyar közoktatás egyik legfájóbb, legkritikusabb pontja a középiskoláztatás optimálisabb feltételeinek kialakítása. Ez hosszú időn keresztül csak a jelszavakban jelent meg, és lényegét tekintve tabutémának számított, mert összefügg az iskola- rendszer struktúrájával. Magyarország elmaradását a nálunk fejlettebb országoktól a gazdasági és egyéb tényezőkön kívül a teljes fokú középiskoláztatás, az érettségizők aránya is jelzi. Nálunk fele any- nyian érettségiznek, mint a fejlettebb európai országokban. A fiatalok mintegy 40 százaléka részesül teljes fokú iskolai érettségit nyújtó képzésben, a fejlett országokban 80. s a legfejlettebbekben pedig közel 1001 százalékuk. Nemcsak Nyugat-Európában, vagy Japánban van így. a közelmúltban találkoztam egy dél-koreai oktatási szakemberrel, aki elmondta: náluk a teljes érettségit nyújtó szakközép-iskoláztatás aránya 94—96 százalékos. — Reális volna ma kitűzni nálunk ezt a célt akkor, amikor a középiskolák — főleg a gimnáziumok — iránt csökken az érdeklődés? — Ha nem ezt tesszük, akkor óhatatlanul nagy mennyiségben „termeljük” az alacsony képzettségű, vagy képzettség nélküli munkaerőt. A kérdés megoldásának nagyon rugalmas módját kell kitalálnunk. Nem elég az, ha a gimnázium alapvető- funkciójút, a felsőoktatásra való felkészítést tartjuk csak szem előtt, mert akkor a felsőoktatásba be nem iutó gyerekek csak papírt — érettségi bizonyítványt —. és nem munkára jogosító dokumentumot kapnak. Meg kell találni ennek a valaha népszerű iskolatípusnak a differenciált fejlesztési módját. Arra kell törekedni, hogy a gimnáziumi érettségi mellé a munkamegosztásba való belépést jelentő szakmai végzettséget is kapjanak a fiatalok. — Mit tart Ön a szeptemberben kezdődő iskolaév legnagyobb újdonságának ? — Egy változást említettem már: a feltételektől függően és a szülők véleményének kikérésével lehetőség nyílik más idegen nyelvek oktatására is. Kisebb mértékű változás várható a történelemoktatásban is: az 1945 utáni korszakot nem a régi, rossz tankönyvből, — hanem különböző átmeneti megoldások segítségével, egy készülő szöveggyűjtemény felhasználásával — tanulhatják a gyerekek. A legnagyobb eseménynek azt tartom, hogy nem lesz igazán nagy, iskolát rengető változás. Változásnak tartom viszont, hogy sok száz iskolában részben központi kezdeményezésre, részben az iskolai törekvések markánsabb megjelenésével megkezdődik, folytatódik, vagy kibontakozik a közoktatás jövője szempontjából talán a legfontosabb önfejlesztő folyamat. RUGALMAS ÓRATERV — Száznál több iskola részvételével szeptembertől rugalmas óratervvel kísérletezünk. Ebben nagyon különböző iskolamegújító, korszerűsítési törekvések jelennek meg. Széles a választék az új tantervi programok kísérleti kipróbálásától a helyi tantervek, rugalmas óratervek kidolgozásáig. A közoktatás-fejlesztési alap országos pályázatára csaknem 500 iskola — nagy részük általános iskola — nyújtotta be anyagát, és a kuratórium a pályázó iskolák felét a benyújtott program alapján érdemesnek tartotta arra, hogy támogatásban részesítse. Ennek az innovációs pályázatnak a keretében a legkülönfélébb helyi törekvések fogalmazódnak meg. Valamennyi olyan, amelyik meggyőződésem szerint az iskolai önállóság erősödését. a szakmai igényességet, a pedagógusok vállalkozó kedvét bizonyítja az _'lismerten nehéz körülmények ellenére is. K. I. Közlekedni most nehéz... Ha jön a hideg Földgázzal Illetnek Edelényben Kész csoda, hogy nem történt közlekedési baleset mostanában Edelényben. Az utcák mindenütt föltárva, földhányások veszik el a- teret az amúgy sem tál széles aszfaltcsíkon, munkagépek dübörögnek, munkások szaladgálnak. És az autósok bizony tál merészek, nem nagyon csökkentik a sebességet a legkritikusabb helyeken sem. Ottjártunkkor a borsodi városrészen éppen eltört egy vízvezeték, a viz elöntötte a munkaárkot. — Kissé magasabban volt, mint a többi — magyarázzák a debreceni Forma Kisszövetkezet alkalmazottai. — Nincs nagy baj, mindjárt kijavítjuk a hibát. Munkavezetőjük, Erdödi István ebben cseppet sem kételkedik, mint mondja, erre a 17 fős csapatra aztán valóban lehet számítás ni. Ezek a húsz év körüli fiatalok valamennyien erdélyi menekültek. Lelkiismeretes, kiváló munkások. A kisszövetkezet lakást ad nekik, étkezést ott, ahol éppen a földmunkákat végzik, és szép fizetést: 14—17 ezer forint havi bruttót. És mivel munkát akarnak jövőre is, úgy dolgoznak, hogy jó hírük keljen a vidéken. — Tizennégy vállalattal vagyunk kapcsolatban. Ezek közül kiemelkedő munkát kapunk a budapesti TA- KEFT-től, amelynek alvállalkozója a Forma Kisszövetkezet, valamint a miskolci Energomer Kisszövetkezettől. Az előbbi több mint 2 millió forint értékű társadalmi munkát is végzett a városban. A tanács vb a Társadalmi Munkáért kitüntetés arany fokozatát szavazta meg nekik — mondja Urbán László, a városi tanács elnökhelyettese. — És a többi tizenkettő? — Nem panaszkodhatunk, mert végül is határidőre elvégzik valamennyi munkát. Volt egy időszak, amikor valóban megijedtünk, mert a Miskolci Mélyépítő Vállalatnak munkaerőgondjai támadtak, és nem haladtak. A városban mar olyan kósza hírek terjedtek el, hogy fel kell szedni a csöveket. Az emberek persze félnek, mert erre a télre már nem szerezték be a szenet, a fát... Szerencsére azonban megoldódik minden. 1986-ban vetődött fel a gondolat, hogy be kell vinni a földgázt Edelénybe, mert jól tudná hasznosítani technológiájában a helybeli ipar, és mert már akkor eladó volt a Coburg-kastély egy olyan vevőnek, aki négycsillagos szállodát alakítana ki belőle. (A kastély egyébként most is eladó, a svéd érdeklődő visszalépett.) A lakosság többsége nem lelkesedett a gázprogramért, bányavidék lévén, sokaknak jár illetményszén, amely olcsóbb, mint a gáz, és még 30 ezer forintot sem kell fizetni hozzájárulásként. Amikor azonban kiderült, hogy fogyóban a szénva- g.yon, az edelényiek mégiscsak megszavazták a gázbekötést. Tavaly megkezdődtek a műszaki munkák, és szeptember vége, október közepe között átadják a 40 kilométeres szakaszt. A gáz már itt van a finkei fogádóállo- máson, a környéken élők, körülbelül 15 utca lakossága pedig már szeptember 8-tól használhatja a földgázt. — Mennyien maradtak ki a mostani programból? — A nagy résszel elkészültünk, jövőre újabb 29 utcába vezetjük be. A későbbi, harmadik ütemre már csak néhány apró, féloldalas beépítésű utca marad. Lelkiismereti gondot az okoz nekünk, és ez alatt a tanácsot, sőt az edelényi lakosságot is értem, hogy belátható időn belül nem vállalkozhatunk arra, hogy elvisszük a gázt a társközségeinkbe, így Abodra, Balajt- ra, Damakra és Ládbesenyő- re. Ezek a falvak 6—15 kilométernyire vannak a várostól, és a települések közti szakaszokon, az úgynevezett holtrészeken, nagyon drága a vezetéképítés. Sajószent- péter és Edelény között, a 8 kilométeres szakasz 30 millió forintba került. — Hátrányos helyzetbe kerülnek azok az edelényiek is, akiknek az utcájába jövőre vezetik be a gázt. — Sajnos igen, mert az árváltozások miatt a mostani 30 ezer forintos hozzájárulás 40—50 ezerre növekszik. Aszerint válogattuk ki az első ütembe bekerülő utcákat, hogy hol volt a legtöbb jelentkező. Az egész városba egyszerre nem tudtuk megrendelni a munkát, egyrészt, mert ehhez a Ti- gáz gázkontingense sem adott módot, másrészt pedig elfogyott a pénzünk. Olyannyira nincs pénzünk, hogy jó néhány évbe beletelik, amíg a tanácsi intézményekben, a kórházban, a rendelőintézetben, az iskolákban, óvodákban, szociális otthonban is gázzal fűthe- tünk. Nincs pénz az épületekbe történő bekötésre és a felszerelésekre. — Be tudja-e szerezni a lakosság a fűtőberendezéseket? — Igen, van elegendő kazán, konvektor, ki mit választ. Felkészült erre a műszaki boltunk, és két magánvállalkozó is besegít. L. Gy. Fotó: F. L. Mérget - de nem mindenkinek! Július 1-jén lépett hatályba az a jogszabály, miszerint változott az árutermelő egyéni- és kistermelők által használatos növényvédő szerek forgalmazása. E szerint olyan hatékony, de egyben veszélyes szereket is használhatnak az említett körbe tartozók, amelyeket eddig csak nagyüzemekben alkalmazhattak. Az áj rendelet ezeket o készítményeket a „feltételes forgalmú" kategóriába sorolja - tehát az ide tartozó vegyszerek értékesítését és fel- használását fettételekhez köti. Természetes, hogy ez nagyobb felkészültséget kíván forgalmazótól és felhasználótól egyaránt. A bolti eladóknak például legalább növényvédelmi technikusi oklevéllel kell rendelkezniük. Az árut termelő egyéni gazdák és kistermelők is csak akkor vásárolhatnak a feltételes forgalmú szerekből, he a rendelet áltál megszabott engedéllyel bírnak. Ezt a megyei növényegészsegügyi és talajvédelmi állomás igazgatója adja ki azoknak, akik felső-, vagy középfokú növényvédelmi szakismeretet szereztek és ez igazolni tudják, valamint azoknak, akik a NiEM által előirt szakmai tanfolyamat elvégzik. A tanfolyamok 80 órasok, alkalmat adnak a hallgatóknak az alapvető biológiai, méregtani és környezetvédelmi ismeretek elsajátítására. A tanfolyam végén a hallgatók - ha valóban részt vettek az előadásokon - vizsgát tesznek. Hogy melyik hot és mikor lesz, azt a TIT megyei, illetve városi szervezeteitől tud hatják meg az érdeklődök. A tanfolyamok térítésesek.
