Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-08 / 185. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. augusztus 8., kedd Elkészült az MSZMP új programtervezete Gulyás Mihály: (Folytatás az J. oldalról) az ország érdekében sem leheli meg., hogy felkészü­letlenül várja a valódi, dön­tést hozó választásokat. 1 Pozsgay Imre úgy ítélte meg. hogy jelenleg az MSZMP és az ellenzék egy­aránt felkészületlen a vá­lasztásokra és a plurális tár­sadalmi berendezkedésre, a felkészültség azonban, mint mondotta, rövid idő alatt megteremthető. Az MSZMP-nek minde­nekelőtt megújulási szándé­kát és készségét 'kell a tár­sadalom számára elfogadha­tó módon bizonyítania. Tanú­ságot kell tennie arról, hegy új erőként és új módon ké­pes az ország és a nemzet érdekeinek szolgálatára. E tekintetben hallatlanul nagy a jelentősége a pártkong­resszusnak, amelyet egyé; - telműen a tagság kényszerí- tett 'ki. Az országos fórum­nak — Pozsgay Imre sze­rint — három alapvető mű­veletet kell elvégeznie. Elsőként össze 'kell fog­lalnia és szentesítenie kell a kongresszusnak a párt új politikai koncepcióját. Az MSZMP-nek ezen belül tisz­táznia kell viszonyát önnön múltjához és az elmúlt négy évtized történéseihez. Az ed­digi bátortalan, következet­len lépések után a legfel­sőbb pártfórumon kell kife­jezésre juttatni, hogy nem taktikai megfontolások. s nem a hatalom átmentésé­nek szándéka késztette az MSZMP-t a politikai nyitás­ra. hanem a valódi megúju­lás tisztességes szándéka. Nem önmarcangolásra van szükség, hiszen bizonyítható az ország közvéleménye előtt, hogy a párt tagságának döntő többsége nem részes azokban a bűnökben, amt- lyekérl egy-eg.v korszak oli- garchisztikus és szűklátókö­rű vezetősége felelős. Az egypárlrendszer sajátos kö­rülményei között ugyanis az MSZMP politikai konglo­merátumként szinte az ösz- szes aktív politizáló embert magába gyűjtötte, anélkül. (Folytatás az 7. oldalról) Más esetről szólva ismer­tette Káló József azt a zse- beléses lopássorozatot, me­lyet a mezőkövesdi piacon, illetve Egerben követtek el Lakatos József és Lakatos Mihály meZőtárkányi lako­sok. Az ötrendbeli lopást csoportosan, segítőtársakkal követték el. Bár egyikük munkanélküli, a másik segí­tő családtagnak van beje­lentve. 1500-as Ladával jár­tak lopni és volt egy másik gépkocsijuk is. Minden eset­ben bizonyítható volt a sér­tettek hanyagsága (a bevá­sárlókosár tetejére tett pénz­tárca például... ) Nagy felháborodást keltett Pácimlhan, hogy július 29-én Kocsi Károly ricsei lakos megerőszakolt egy 11 éves kislányt. Kocsi büntetett elő­életű, tavaly szabadult 3 év és 2 hónap után, amit erő­szakos közösülés miatt sza­bott ki rá a bíróság. hogy érdemi szerephez jut­tatta volna őket a dönté­sekben és az ügyek intézé­sében. Lehet-e egy társadalmat megcsonkítani ' úgy — tette fel a kérdést Pozsgay Imre —. hogy annak több mint 800 ezer tagját bűnösként elítélik és kitaszítják az al­kotmány sáncaiból? Ezt nem akarhatja az ellenzék sem. mert így kormányozhatat- lanná válna az ország. A kongresszus másik dön­tő feladata: meggyőző prog­ramot alkotni az ország gondjainak megoldására. E tekintetben nehezíti a hely­zetet — s a választópolgá­rok döntését is —. hogy az MSZMP és az ellenzéki pártok programja szükség­képpen hasonló lesz egy­máshoz, hiszen ugyanazon problémák megoldása a cél. Ezért nem baj, sőt kívána­tos, ha mindkét fél a meg­különböztető jegyeket hang­súlyozza. A harmadik fontos teen­dőiként a párt szervezeti megújulását és személyzeti politikájának gyökeres meg­változtatását említette Pozs- ga.y Imre. Olyan szervezeti és működési rendet kell ki­alakítani. amely visszaadja a kezdeményezés és a cse­lekvés jogát a párttagság­nak. Ki kell emelni a kom­munistákat abból a ikárho- zatos helyzetből, amelyben felelőssé tehették őket olyan döntésekért, amelyek meg­hozatalában nem vehettek részt. E változás igénye fe­jeződik ki a párton belüli reformmozgalomban, s nagy politikai hiba, ha ezt a szét­húzás. a bomlasztás szándé­kának minősítik. Lehetőséget kell teremteni arra is. hogy végre tisztá­zódjék: valójában hány párt­ból áll az eddigi egyetlen párt — mondta Pozsgay Im­re. Meg kell adni a jogot azoknak, akik az MSZMP úi programjával nem tudnak teljesen azonosulni, hogy más politikai szerveződések­be tömörüljenek, de minden harmadik cigány), hogyan lehelne megelőzni, csökken­teni a bűnözést e népcsoport körében. Káló József július 31-én az egyházak képviselőivel ta­lálkozott. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés megelő­zése és az általános erkölcsi nevelés területén kért segít­séget és kapott ígéretet az együttműködésre. Szó van arról, hogy a lelkészek be­járhatnak a fogdákba, bör­tönökbe lelki vigaszt nyúj­tani és szabadulás után segí­teni a beilleszkedésbe. Szó volt arról, hogy nő a nincstelen szegények száma, főleg a városokban. Miskol­con a tanács segítséget (épületet) ad egy éjjeli me­nedékhely-, átmeneti szállás kialakításához. Azok a sze­gények kapnának it;t helyet, egy tál meleg ételt, akiknek se állandó, se ideiglenes be­jelentem lakásuk nincs, pá­lyaudvarokon. lépcsőházak- ban húzzák meg magukat. rosszallás vagy egyéb követ­kezmény nélkül. Az MSZMP e tisztázó mű­velet nélkül nem lesz képes a nemzet centrumához kö­zeledni. s ez választási esé­lyeit is ronthatja. Nemzet­közi tapasztalatokra hivat­kozva jelentette ki Pozsgay Imre —, hogy nincs olyan erő, amely egy pártot a nemzet akarata ellenére meg tud tartani a hatalomban, s óva intett bárkit is az efféle elképzelésektől. Ha a tagság kezdeménye­ző- és cselekvőképességére épül a párt úi gyakorlata, akkor az eddigi működési elveket is felül kell vizsgál­ni. El kell vetni az úgyne­vezett demokratikus centra­lizmust. amelyről a gyakor­lat százszor bebizonyította, hogy csak bürokratikus cent­ralizmusként képes működ­ni. Természetesen nem ar­ról van szó, hogy központi akarat ne érvényesüljön a pártban, de ennek a tagság szándékait, véleményét,. s nem az apparátus uralmát 'kehi érvényre juttatnia. Ezzel kapcsolatban később — kér­désekre válaszolva — Pozs­gay Imre példaértékűnek nevezte a Zala megyei párt­értekezleten történi fordu­latot. Más kérdések kapcsán ál­lást foglalt amellett, hogy egyetlen pártnak se lehes­sen saját fegyveres testületé. A nemzeti fegyveres erők és testületek kötelékein belül ne működjenek pártszer­vezetek: s megfontolásra ajánlotta, hogy az igazság­szolgáltatásban dolgozók személyükben is legyenek függetlenek a pártoktól. A Hazafias Népfront és az általa is kezdeményezett Demokratikus Magyaror­szágért mozgalom viszonyát jellemezve kifejtette, hogy nem egymást helyettesítő vagy kizáró szerveződések­ről van szó, csupán tágabb lehetőséget, új terepet kell nyitni mindazok számára, akik a nemzet felemelkedé­sét nem pártok kötelékében kívánják szolgálni. ('MTI) Az egyházak itt is ígéretet tették a szállás kezelése, a felügyelet ellátása tekinteté­ben. Ez a kezdeményezés az országban egyedülálló, re­mélhetően sikeres lesz az együttműködés. Szeptembertől felállítják az úgynevezett polgári ta­nácsadó testületet. Az állam­polgárok, de az új pártok, mozgalmak segítségét, taná­csait is várja a rendőrség: milyen rendőrségei akarnak? Ez a testület összekötő ka­pocs lehetne a lakosság és- a kapitányság között. A sajtótájékoztató végén Káló József felhívta a fi­gyelmet egy „klasszikus“’ bűnözési forma ismételt megjelenésére. Az utóbbi években nem volt dolguk a régimódi zsebmetszőkkel. Most ismét megjelentek a villamosokon: pengével vág­ják ki a farzsebeket, s lop­ják el a pénztárcát. Erre is figyelni kell tehát a jövőben. (szatmári) 7. — Egy gyönyörűséges kas­télyt, üdülőf élét láttunk, a hegyoldalban. Azt mondták, az a román .királyé, az már Románia földje. Bár sose láttam volna, az ég szakád­ra rá! Egy város — nagynak lát­szott — állomásán veszte­gelt a íogolyszerolvény. Ki­nyitották az ajtókat. Óriási vas tartályok. — Itt a nyelvemen annak a városnak a ineve. de 'hát az idő. — P;1 o esti? — Hát te honnan tudod, fiam? Tényleg ez állt az ál­lomásom. Onnan Bukarestbe vitt az útjuk. A teherpályaudvaron állít meg a szerelvény. Azt mondták a vörösöknek, szed­jék össze magukat, mert Nagy-Románia fővárosa „díszszemlére” várja őket. Voltak olyan bolondok, akik még borbélyt is akartak. A románok csak röhögtek. 0 még akikor nem borotválko­zott. -a haja meg hadd -nő­jön, akár a fenekéig is, mit számít az. Széles utcára terelték eket. Egymás mellett tízen. Szó­val, egymás mellett tízen is elf értek, olyan széles volt az az út. Száz ilyen tízes sor. Laci a fronton, támadáskor se látott ennyi embert az út kél oldalán. Csak ne lelt volna olyan hosszú, talán 8 —10 kilométert is kitett. Es micsoda plakátok a falakon! Az embernek a gyomra majd’ felfordult, olyan csú­nya ördögfej mindegyiken, szarvval. És micsoda alá­írás! Valami efféle: „Itt hoz­zák a vörös ördögöket!" Bu­karest készült, jól felkészült a fogadtatásukra. Tíz-, meg tízezer ember. Kötélkordon, szinte méterenként szuro­ny os katonák — ők lehettek az elsők, olyan „vörös min­tapéldányok”, akiken a román tömeg kitölthette mérgét. Jó, hogy a,'nnyi katonát állítottak, mert a tö- ’ meg úgy megőrült, felfalta volna őket szőröstül-,bőrös­tül. A kölykök követ, téglát vagdostak közéjük. Aki csak tehette, igyekezett alkkorát köpni, hogy elérje a „vörös ördögöket". Laci kapkodta a fejét — az az ember legér­zékenyebb pontja —, nehogy Mint ismeretes, a múlt hét végén három országgyű­lési választókerületben volt pótválasztás. Mindhárom he­lyen jellemző volt a szava­zásra jogosult állampolgárok gyér érdeklődése. Kecske­méten 57,35, Szegeden 50,67, míg Kiskunfélegyházán csu­pán 411,65 százalékos volt a megjelenés. Két helyütt az MDF jelöltjét választatták meg új képviselőnek, a har­madik helyen nem hozott eredményt a pótvájasztás. .Juhász Pétert, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bizottságának titkárát a megyei visszhangról kér­deztük. — Az eltelt rövid idő ter­mészetesen kevés ahhoz, hogy hű képet adjunk a párttagság vélekedéséről. A hozzánk érkezett spontán jelzések és vélemények azt mutatják, hogy élénk vissz­hangja van a pótválasztások­nak, meglepetést váltottak ki mind a részvételi -arányt, mind a szavazások eredmé­nyét tekintve. A legjellem­zőbb vélemény: a pótválasz- tások jelentőségét ugyan nem kell eltúlozni, de az fi­gyelmeztetés az MSZMP és minden tagja számára. Töb­bek között azt fogalmazták meg, hogy végre az össze­eltálálják a begerjedt román suhan,cok. Nem értette, má­ig se érti. miért kellett ne­kik ez a cirkusz, egyálta­lán mire volt jó? A fegyve­res katonák alig bírták visz- szatartani a csőcseléket. A véres fejeiktől valósággal megőrültek. Még több vért akartak látni. Egy zabszem nem fért vol-r.u a 17 éves legény fenekébe, talán most ütött az utolsó órája. A lár­ma az eget' verdeste. Buka­rest így fogadta a legyőzői­teket. ezeket a véresre kö­vezett. kiéheztetett, nyomo­rult embereket, akik legszí­vesebben lefeküdtek volna a földre. „Nem bírjuk már! Tapossátok ki a belünket, de nekünk ebből a cirkusziból már elegünk volt, mi már élni se akarunk!” De aki megtör,pa-nt. végighúztak rajta. Tovább! Tovább! Ta­lán a katonák is. tartottak tőle, végleg elszabadul a po­kol, a hülyére felingerelt tömeg áttöri a kordont — Laci bácsi százezerre becsül­te az emberi fenevadak számát. Már nem is féltek. A halál, mely április végé­től állandóan ott ólálkodott körülöttük, megedzette őket, magyarán: nem a halált fél­ték. hanem annak módját, az elevenen megnyúzatást. szó­val. a kínhaláltól rettegtek. Vesszőfutás volt ez a javá­ból. Már túljutottak kálvá- riás útjuk felén, amikor magyar szó ütötte meg a fü­lüket. „D-rága magyar test­véreink!” „Aranyos magyar gyerekek!” És kenyér hullt közéjük, sok ételféle. Alig akartak hinni ennek a szo­katlan fordulatnak, de a szemüknek hittek, s egymást taposva vetették magukat az ennivalóra, hiszen elviselhe­tetlen éhség kínozta őket. Ez a tömeg magyar volt. Később hallotta. Bukarest­ben sok magyar él. A szuro- nyös román katonaság nem tudta megakadályozni, hogy rffejüik fölött berepüljenek a kerek cipók — a magyarok is tömeget alkottak, ellensé­ges érzületű emberek nem tolakodhattak közéjük. Igaz lehet, hogy a vér nem válik vízzé — a kenyeret dobálok szeméből patakzott a könny. Egy hatalmas mű ma lom épületébe hajtották őket. Orvosok nem jöttek, hogy bekötözzék a véres arcokat. fogásra, az egység építésére, a lakossági kapcsolatok meg­erősítésére kell minden erőt összpontosítani, az egymás- ramutogatás helyett. Az MSZMP-ben is meglevő, és természetesnek tekinthető különböző áramlatok, meg­közelítések esetében is a szo­lidaritásnak, az egymás iránt érzett felelősségnek kell len­nie a meghatározónak, azt kell erősítenünk, ami össze­köt bennünket, különböző­ségeinkkel is gazdagítva és nem gyengítve egymást, va­lamint az egész pártmozgal­mat. — Szokás napjainkban a politikai kultúrát, a vita­kultúrát elmarasztalni. Vé­leményem szerint az ilyen óhajokkal, sóhajokkal alig­ha tudunk változtatni, te­hát azt olyannak kell elfo­gadni", amilyen ma itt Ma­gyarországon, 1989-ben. A tudomásulvétel ugyan nem jelent belenyugvást, de rea­lizmust igen. Azaz a mai kö­rülményekhez, adottságokhoz kell szabni például egy pót­választás — nem beszélve az előttünk levő általános vá­lasztásról — előkészítését. És az előkészítésen én sem­miképpen sem csak az úgy­nevezett választási agitációt értem, hanem mindenekelőtt a lakosságot nyomasztó bevert fejeket; egymást gyógyítgalták. A románok közölték' velük, mától fogva nem esik bántódásuk, hadi­foglyokat megillető jogokkal rendelkeznek, de aki mene­külni merészel, a helyszínen felkoncolják — nem főbe lövik, az könnyű . halál, agyonszurkálják őket. mert a „vörös disznók” mást nem is érdemelnek, bolsevisták, egy követ fújnak a „vörös ruszkikkal”, és ez a legna­gyobb bűnük, Magyaror­szágnak ezért kell lakolnia... Vagy hetVenüket kiválasz­tották néhány napi pihenés után és a zojtoi'i szorosba kísérték őket. Itt egy nagy folyó volt — szélesebb, mé­lyebb a Sajónál. Laci ha­talmas tömegsírokat látott — magyar katonák feküdtek a hantok alatt. Nagy har­cok lehettek errefelé. Egyet­len faoszlop őrizte az el­esett magyarok emlékét. És rengeteg, megszámlálhatat­lan sírt is látott, mindegyi­ket kereszt jelölt — ezek­ben románok földi marad­ványai nyugodtak, őket nem hányták egy rakásra. Az üt­közet valamikor 16—17-ben játszódott le. Laci feltételez­te. hogy a románok győzel­mével végződött, az egysze­mélyes sírokból következte­tett erre. Volt ott egy kis falu. úgy emlékszik, Bereck volt a ne­ve, és éppen a régi Erdély és Románia határán áillott. Lakói magyarul beszéltek, de nagyobb bánat izzóit a szemükben, mint az övék­ben. Azt mondogatták: „Ti majd hazamehettek, de mi maradunk, velünk azt csinál­hatnak. amit akarnak. Sem­mi jóra nem számíthatunk.” Iparvasút vezetett valaho­vá. talán az Olt völgyébe ... Vadnai László megakad elbeszélésében, eltűnődik felsóhajt. — Jó volna még egyszer bejárni azokat a helyeket; Talán a Vöröskereszt se tud róla, hogy már hetven esz­tendeje sok ezer magyar fekszik ott, névtelenül. Ti­zenhét esztendős voltam akkor, pontosabban fél év­vel több. de mindenre jól emlékszem, megmutatnám (1 tömegsírokat. Talán már azt az emlékoszlopot is elvitte az idő ... (Folytatjuk) problémák ismeretét, a konk­rét gondokkal, bajokkal küz­dő ember megértését és segí­tését. — Az MSZMP-t támadó, bíráló körökben nagy a haj­lam árra, hogy egybemossák az emúlt négy és fél évti­zedet, minden bajért törté­nelmietlenül és a különböző meghatározó körülményeket figyelmen kívül hagyva, az MSZMP-t marasztalják el. Feledve, hogy a reformokat kezdeményező és azok meg­valósításában élenjáró MSZMP nem azonos korábbi önmagával, konkrétan az 1988. májusi országos érte­kezlet előtti párttal. Hozzá­teszem. hogy az azt meg­előző reformkezdemények nélkül aligha tartanánk a változásban a mai szinten. Ebből a pótválasztások nem­várt eredményét is figyelem- bevéve az a következtetés vonható le, hogy az MSZMP- nek ezt a mai, új arculatát még nem ismerik eléggé, avagy nem fogadják el elég hitelesnek a lakosság köré­ben. Számomra mindez ten­nivalóinkra utal és arra, hogy a többpártrendszerben kemény verseny vár ránk. (nz) A betörések közül említést érdemel Dán Zsolt 24 éves, és Lakatos József 21 éves miskolci lakosok ügye. Hét esetben törtek be magánla- káspkba, az okozott kár több millióra rúg, bár az ellopott tárgyak felét megtalálták. Szinte minden esetben biz­tonsági zárak nélküli ajtó­kon, ablakokon keresztül „sétáltak be” a “betörők, sőt nyitott ablakon (amelyet egy szúnyogháló „védett") is. A megyei rendőrfőkapitány ezután két találkozójáról számolt be. Június 17-én ' a cigány lakosság képviselői­vel vette fel a kapcsolatot, azt vizsgálták (miután a bűnelkövetők közül minden Ülésezett az SZMT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) távirati úton és egy rövid munkásgyűlés szervezésével a borsodi bányászok és az ózdi kohászok is csatlakoz­nak. Végül a június 27-i veze­tő titkári értekezlet állás­foglalását ismertette Szűcs Ferencné titkár. Igen fon­tos kérdés a szakszerveze­teknek a különböző pártok­kal. a szerveződő független szakszervezetékkel való vi­szonya. A rövid értékelések szerint a szakszervezetek egyedül maradtak harcuk­ban. s .morn érzik helyesnek, hogy az egyeztető tárgyalá­sok során a „háromoldalú asztalnál” inem foglalhatnak öl önálló oldált önálló néze­teik ellenére som. Szó esett a tegnapi ülésen a választási előkészületekről is. Az elnökség egységes vé­leménye, hogy mindaddig fölösleges személyi kérdések­kel foglalkozni, míg nincsen új választási törvény. Valutázók, zsebmetszök, betörők Figyelmeztetés az MSZMP számára A pótválasztások visszhangja megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents