Észak-Magyarország, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-08 / 185. szám
1989. augusztus 8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Mi újság a Tiszai Erőműben? Ma meg van energia, de holnap lesz-e elegendő? Két és fél milliárd kilowattóra tartalék A számítógép táblánként 148 adatot rögzít A Tiszai Krűmű Vállalat hő- és vízierőművei megbízhatóan. az igényeknek megfelelően fejlesztik a villa- mosenergiát. Mindig annyi áramot termelnek, amennyit a népgazdasági érdek megkíván. —- Messze nem használjuk ki a meglevő kapacitást — mondja Zagyvái Bélit vezér- igazgató. — Ennek íredig kézenfekvő oka van, nem kell annyi viHamosenergia, amennyit tudnánk szolgáltatni. Ez viszont még mindig jobb, mintha szűkében lennénk a lehetőségeknek, így legalább van bizonyos tartalék olyan időszakra, amikor megnő majd az energiafogyasztás. — Hogy számokkal is szolgáljak — folytatta Zagyvái Béla — az új. !!(>() megawattos szénhidrogéntüzelésű erőművünk névleges kapacitása mintegy 5,2—5,3 milliárd kilowattóra. Ezzel szemben átlagosan 2,4—2,6 milliárd kilowattórát fejlesztünk. Ebből kitűnik, hogy bizony erősen vissza kell. fognunk az erőmű teljesítményét. Ennél valamivel kedvezőbb a helyzet a régi üszapalkonyai széntüzelésű erőművünkben, amely másfél milliárd kilowattóra, energia előállítására képes és ténylegesen 1,3 milliárd kilowattórát termel. — Van tehát tartalék azokra az évekre, amikor megugrik majd. az áramfogyasztás? — Valóban, rendelkezünk bizonyos áramfejlesztő tartalék-kapacitással. De erre szükség is lesz, hiszen a szakemberek számításai szerint a kilencvenes évektől megugrik majd az ország villamosenergia fogyasztása. Nem kizárt, hogy évenként legalább egy-másfél százalékkal nő az energiaigény, s ha új kapacitásokat nem hoznak létre, könnyen gondot okozhat a népgazdaság ellátása. Azt pedig már mi tesszük hozzá, hogy a magyar ember természetesnek tartja, ha hazamegy a lakásába és megnyomja a kapcsolói, a lakást fény árasztja el, műsort sugároz a televízió, működik a hűtőgép, és a különféle háztartási berendezések, kdlíemessé téve a családi otthont. S ez így van rendjén. Megnyugvásai vehetjük tudomásul, hogy hazánk európai szintű villamosenergia szolgáltatással rendelkezik. S mindenképpen elejét kell venni annak, hogy később egy esetleges villamosener- gia-hiány termeléskiesést, károkat okozzon a népgazdaságnak, hogy a lakosság körében pánik következzék be, hogy meglevő politikai és gazdasági gondokon túl újabb nehézségekkel találjuk szemben magunkat. Visszakanyarodva a vezér- igazgatóval folytatott beszélgetésre: a következő évtizedben soU minden tisztázódik a villamosenergia- fejlesztés frontján. — így például eldől az a kérdés, hogy a szénbányák, visszafejlesztése müven hatással lesz a tüzelőanyag- ellátásra, nevezetesen: lesz-e elegendő szén ? — jegyezte meg a vezérigazgató. Aztán az sem lehet közömbös, hogyan alakul az új Tiszai Erőmű szénhidrogén ellátása. Itt van egy olyan lehetőség. hogy Tovább növeljük az alacsony fűtőértékű, úgynevezett inerl-gázok fel- használását, ebből a fűtőanyagból mintegy félmillióid köbmétert, tüzelhetünk el évente. — De tisztázni kell azt a lényeges kérdést is, hogy hol és milyen erőmű létesüljön annak érdekében, hogy a villamosenergia szolgáltatás minősége ne romoljon az elkövetkező években, évtizedekben — húzta alá nyomatékkai Zagyvái Béla. — Ami a Tiszai Erőmüvet illeti, a maga területén mindent elkövet az igények kielégítéséért. — Tudvalevő, hogy a széntüzelésű tiszapalkonyai erőmű már több mint harminc éve üzemel, a berendezések állapota sokat romlott, ezért nagyszabású rekonstrukcióra szorul — hallottuk a vezérigazgatótól. — Kidolgoztunk tehát egy tervet az erőmű felújítására. E szerint teljes rekonstrukciót hajtunk végre a kazánüzemben. Erre a .munkára a Szlovák Energetikai Gépgyárral írtunk alá szerződést. Ez a gyár szállította ugyanis mind a tiszapalkonyai, mind pedig a szén- hidrogénláizellésű erőmű részére a kazánokat. A rekonstrukciós munkák 1991- ben kezdődnek és négy évig tartanak. Kapacitásbővítésre azonban nem kerül sor, marad az eddigi 235 megawattos teljesítmény. — A régi erőmű rekonstrukciója azért is fontos — hangsúlyozta Zagyvái Béla -— mivel szoros szálak fűznek bennünket a két nagy ipari üzemhez, a TVK-hoz és a TlI'O-hoz, valamint a városhoz, hiszen az itt termelt villamosenergia nagy részét a vegyipar és a kő- olajfinomító használja fel, ezenkívül Leninváros hő- és melegvíz-szükségletét teljes egészében Tiszapalkonva biztosítja. — Hogy halad az idő: immár tíz éve termel a 860 megawattos szénhidrogén bázisét erőmű. — Egy évtized nem túlságosan nagy idő, de a biztonság elsődleges. Ezt szolgálja a vállalatvezetés döntése is, melynek értelmében szétszereljük a gázturbinákat, amelyeket ezután a Láng Gépgyárban tüzetes, vizsgálat, próba alá vetik, hogy meggyőződjenek műszaki állapotukról. Hasonló vizsgálatokat végzünk a Kiskörei Vízerőmű forgógépein is, ugyanis az erőmű 1974 óta termel folyamatosan. — Azt hiszem, manapság kevés olyan vállalat van, ahol kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes hangulat, uralkodik. Mi ezek a kevesek közé tartozunk. Persze, inálunk is érezhetők» a társadalomban végbemenő változás bizonyos jelei. Így például megszűnt az üzemi párt- bizottságon a függetlenített titkári funkció, a jövőben társadalmi munkában töltik be ezt a tisztet. A szakszervezet is egyre jobban hallatja szavát. Megfogalmazták például, hogy azt a dolgozót. aki legalább húsz éven keresztül váltóműszakba járt, illesse meg a nyugdíj-korkedvezmény, ezenkívül, a vátóműszakért járó díjazás adózás szempontjából essék riiás elbírálás alá. Nagyon is megfontolandónak tartom ezeket a javaslatokat. Azt viszont állíthatom, hogy a politikai áramlatoktól függetlenül, a Tiszai Erőmű Vállalat kollektívája a jövőben is biztosítja a zavartalan villamos* energia szolgáltatást — mondta végezetül a vezér- igazgató. Lovas Lajos el ___ __ J ( Folytatás az 1. oldalról) — összesen tízezer-nyolc- százötvenöt hektáron termeltetjük a cukorrépát a három megyében. Eredetileg csak a termelőszövetkezetek és a szakcsoportok, egyéni gazdák több, mint tízezer •hektár vetettek, az állami gazdaságok 1200 hektárt. A baj ott. volt, hogy tavasszal összesen több, mint háromezer hektár kipusztult, de már újravetni csak 2174 hektárt lehetett a késői bel- vízborítottság miatt. így maradt ebben az évben a három megyében a már említett 10 855 hektár. Ezek nagy részét vegyszeres alapkezelésben kell részesíteni, hogy legalább a korai gyo- • mosodást elkerüljük. A gyenge kis répa gyámoltalan, a versengésben a gyomok, legyőznék. És azok., alak bérelt területen vállalnak répatermesztést, csak úgy mennek bele a szerződéskötésbe, ha az alapkezeléseket elvégzi a bérbeadó. Sokan azt hiszik közülük, hogy kétszeri kapálás után automatikusan jár a holdonkén- ti tizenöt-húszezer forint szerencsés évben. A gyár a Cukoripari Közös Vállalat budapesti központjába rendszeresen küldi a tájékoztatást a növényápolásról, még a vetési tőtávolságról is, de ettől még a répa gyomos lehet. vissszamaradhat a — Az első és legfontosabb — szögezi le Szekeres Béla —, hogy kínálati pozícióba kerültünk. Szerepe van ebben az év eleji áremeléseknek — ennek nem örülünk — és két másik tényezőnek. Az egyik, hogy már tavaly megszűnt a megyén kívülről jövő .,tejimport'', valamint, hogy tovább erősödött vállalatunk feldolgozó-kapacitása. A tejtermelés persze nem nőtt magától. Az utóbbi o—4 évben több mipt ('■ ezer üszőt helyeztek ki nagyüzemekbe és a háztájiba a tejipar segédletével. Ez abban állt, hogy az akcióhoz szükséges kölcsönök kamatát — mintegy 15 millió forintot — a vállalat fedezte. Az említett „önellátás' viszonylagos, mert magában foglalja azt. hogy Borsod még mindig kap 30 millió liter lejjel egyenértékű egyéb terméket (sajtokat főként) más, társvállalatoktól fejlődésben, cukortartalma esetleg nem növekedik. Egyik jelentésükből kiderült: „Június időjárása továbbra sem kedvezett a cukorrépa fejlődésének. Termelési körzetünkben szeszélyes területi elosztásban 60—120 milliméter csapadék hullott. Tovább folytatódott az újravetett területek kipusztulása is. Heterogén a növényállomány, megkezdődött a levél- tetvek letelepedése. A sok csapadék hatására megindult a terület gyomosodása.” Mindezek ellenére a szakember azt bizonygatja, hogy a tervezett répamennyiség meglesz. A répát állandóan tesztelik minden termelőnél, ahol a táblákban kijelölt parcellákból állandóan gyűjtik a mintát. A három megyében jó és közepes minősítést kapott az állomány, az átlag gyökérsúly július végén negyvenhat deka volt. a jól felfogott választék- bővítés érdekében. S hogy miből fogyasztottunk mi, vevők kevesebbet? Izsépi Béla az ömlesztett sajtokat említi. Ezekről könnyebben lemond az ember, a kemény sajtok azonban jól felhasználhatók sütemények, tészták dúsítására, ízesítésére. Még mindig olcsóbb, mint a hús, teszi hozzá. Majd azt taglalja, hogy a tejtermékek most viszonylag drágák. Ha így haladunk az árakkal, relatíve megint olcsóbbak lesznek, várható, hogy nő a fogyasztásuk. És ez azért fontos, mert erre készülni kell a tejiparban, mégpedig hosz- szú távon. * — Ami az ivásra szolgáló tejet illeti, annak egy főre jutó mennyiségében közelítünk a fejlett, nyugathoz — állítja Szekeres Béla. — Van azonban mit javítanunk a A cukortartalom 11,8 százalék volt. ami a tavalyi hasonló időszak digesztió,jától azért maradt el, mert: a tavalyi aszályos időszakban „kényszerérettek” voltak a répák. Mindezeket az adatokat már nem lehet fejben tartani, a cukor árában második éve azok a számítógépek is benne vannak, amelyek tavaly óta száznegyvennyolc szempont, szerint dolgozzák fel a répatermelés adatait. A számok sokaságából pár év alatt olyan megbízható következtetéseket vonhatunk majd le, ami egyre biztonságosabbá teheti a cukorrépa-termesztést. A gyáron belül persze most más is foglalkoztatja a dolgozókat, vezetőket egyaránt. Az nevezetesen. hogy mire az első szállítmány' répa megérkezik, végezni kell minden javítással, felújítással. Ennek ellenére alig-alig látunk embekülönböző tejtermékek vásárlásában, no és természetesen a gyártásában. Az ivó-tejnél nagy lépés volt az a felismerés, miszerint fölösleges a tejet „sétált arttni”„ .azaz: bevinni például Abaújból Miskolcra és zacskóba töltve visszaszállítani. Ezért a megyei vállalat és az encsi Zója Tsz létrehozott egy feldolgozót, amely „Abaújtej” néven máris tejet, túrót forgalmaz. Működik részben a taktaharkányi Petőfi Tszszel közös üzem is — egyelőre csak a hűtőkapacitása —:, az új cég Taktatej néven kerül majd be a köztudat- ba... önmagában már ez a két közös vállalat is magyarázat arra, hogy a központi, miskolci üzemben megnőtt a feldolgozóképesség. Kevesebb tej jön be, jut idő és hely másra. A szakemberek a magasabb feldolgozottsági fokot jelentő termékekre szavaznak. Készítenek a központban rövidesen joghurtokat, bővítik a 'közismert és szeretett Gervais-csalá- dot. a Danone-termékek sorát. Továbbá: újdonságuk a Bodrog névre keresztelt juh- túró-krém, ami nemcsak tovább eláll, mint közönséges változata, hanem könnyebben kenhető és alacsonyabb a kalóriatartalma... — Nehéz megváltoztatni a fogyasztói szokásokat — reket a hatalmas gyárudvaron. — Pedig e pillanatban hatszáz dolgozó van ide- benn — mondja ifj. Bodnár Imre, és ezt bizonyítandó végig is visz bennünket a mechanikától a nyersgyáron, a kiszerelőn keresztül a centrifuga-állomásig, a diffúziós tornyokig. A kiszerelőben. a csomagolóban ugyanolyan hajtás van, mint „üzemben”. Kelendő a cukor. és a mokkából ezernégyszáz-kilót kell naponta elkészíteni a rámahúzóknak. Hasonlóan szalagrendszerben dolgoznak a csomagoló és a dobozoló asszonyok is. Lényegesen csendesebb munkát végeznek az idegen vállalatok dolgozói. Akárhogy is van, a szeptemberi indulásra itt minden fogaskeréknek, csapágynak a helyén kell lennie, és minden egyes embernek is. (Bekecsi) mondja Szekeres Béla. — Sok-sok türelem, propaganda kell az ízlés formálásához! * Úgy él a köztudatban, hogy a tejiparnak —i sok más, alapellátást biztosító céghez hasonlóan — ellátási kötelezettsége van. A kötelesség teljesítéséhez azonban pénzt is kellene kapniuk. Mint a két szakember elárulta, ez bizony csak „elvárás”, azaz: olyan valami, amiért, nem jár támogatás. — A feldolgozóiparnál megszokott alacsony jövedelmezőségi kategóriába tartozik a vállalatunk — fejtegeti Szekeres Béla —, támogatást nem kapunk. De nem is állunk sorban a bankban! Nem titok, hogy nyereséges a cégünk. Azt- mondhatnám, hogy erkölcsi kötelességnek érezzük egymillió ember tejjel és tejtermékkel való ellátását. S hogy hogyan tovább? A már említetteken — finomabb ízek. szebb csomagolás, hosszabb szavatosság — kívül mindkét szakember a minőséget említi. Hogy ne menjen össze a tej, ne legyen csomós a tejföl, ne ömöljön ki a joghurt — ez a céljuk, amihez önmaguk, kevesek, nagyban függenek a csomagolóanyagot gyártóktól. Ezért velük szinte naponta tárgyalnak. És utaznak. üzletelnek: „Te adod ezt, én a másikfélét’’ — valahogy így megy ez. Mindannak érdekében, hogy mi. vásárlók még inkább rákapjunk termékeikre. Mert a tejiparnál még mindig —, és változtatni ezen nem kívánnak — azt tartják alapelvnek. hogy: „A tej élet, erő, egészség!” M. Szabó Zsuzsa Hová, merre, tejipar? Elvárás és ellátás Ilyenkor nyáron gyakran a figyelem előterébe kerül a tejipar. Főként a reklamációk miatt: hogy hamar $ova- nyodik o tej, folyik szerteszét. .. Az idén alig érkezett panasz a tejiparra, legalábbis, szerkesztőségünkbe. Hogy minek köszönhető ez. erről beszélgettünk a Borsod Megyei Tejipari Vállalat két szakemberével, Szekeres Béla kereskedelmi igazgatóhelyettessel és Izsépi Béla áruforgalmi osztályvezetővel.
