Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-10 / 160. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1989. július 10., hétfő Dokumentumok aláírásával ért véget a VSZ PTT ülése Nyers Rezső—Ceausescu találkozó V •: Javaslatainkra nem kaptunk érdemi választ Nyers Rezső, az MSZMP elnöke szombaton Bukarestben, román 'kezdeményezésre találkozott Nicolae Ceausescuval, az RKP KB főtitkárával, az RSZK elnökével. A kötetlen, nem hivatalos eszmecserén áttekintették a magyar—román kapcsolatok több időszerű kérdését. A megbeszélésen részt vett Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és iSzűts Pál, Magyarország bukaresti nagykövete. Román részről jelen volt Constantin Dascalescu miniszterelnök, Ion Stoian, az RKP KB külügyi kérdésekért felelős titkára és loan Totu külügyminiszter. A Nyers Rezső—Nicolae Ceausescu találkozóról Bukarestben Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. Mindenekelőtt elmondta, hogy a találkozó román kezdeményezésre jött létre. Szólt arról, hogy a magyar küldöttség nem könnyen határozta el magát erre a lépésre, mert a tapasztalatok szerint az ilyen találkozók nem járnak túl sok haszonnal. „Végül is azért döntöttünk úgy, hogy elfogadjuk a kezdeményezést, mert megítélésünk szerint tárgyalni kell, különösen olyan viszonylatban, amikor nagyon súlyos problémák vannak” — fűzte hozzá. Nyomatékkai hangsúlyozta: a magyar fél mindjárt az elején tisztázta azt, hogy kötetlen, nem hivatalos véleménycserére kerülhet sor. KÉT SZOMSZÉD NÉP ÉRDEKE „Sorra vettük mindazokat a problémákat, amelyek kapcsolatainkat terhelik. Egyetértés gyakorlatilag csak abban a kérdésben volt, hogy szomszédok vagyunk és a két szomszédos nép érdeke megköveteli, hogv a viszonyokat javítsuk. A magyar delegáció kifejtette azt, hogy gyakorlatilag csak a gazdasági kapcsolatok terén kielégítő a helyzet, politikai téren viszont mélypontra jutottunk. Az aradi csúcstalálkozót követően érdemi lépésre nem került sor. Felvetettük azt, hogy egyetlen magyar javaslatra, kezdeményezésre sem kaptunk érdemi választ román részről, illetve ezeket a javaslatokat elutasították. Gyakorlatilag egyetlen olyan témáról nem hajlandók tárgyalni, amely feszíti a két ország viszonyát. Felvetettük, hogy súlyosan terheli a két ország viszonyát az erdélyi magyarság helyzete, méghozzá rosszabbodó helyzete. Egyértelmű álláspontunk szerint Románia ezen a területen nem teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit, amelyek az ENSZ-tagságból, a Helsinki Záróokmányból, a nemzetközi okmányokból erednek. Tovább folytatódik az úgynevezett településrendezési program, aminek következtében nem csupán egzisztenciálisan vált súlyossá a magyarság helyzete, hanem más téren is, mert megsemmisülnek évszázados kulturális és minden más értékei. Érveket felsorolva, határozottan felvetettük továbbá A Nagy Imre és társai javára emelt törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség — bűncselekmény hiányaiban — megszüntette a nyomozást Losonczy Géza ellen. A néhai áílamminiszter ellen 1957. március 10-én rendelt el nyomozást a Belügyminisztérium, annak bizonyítására, hogy 1955 végétől egészen 1956. november 23-ig — tehát a jugoszláv nagykövetségen is — elkövette a szervezkedés bűntettét. A Legfőbb Ügyészség mostani határozatának indokolásából kiderül, hogy Losonazt is, hogy az utóbbi időben egy széles körű politikai propagandakampány bontakozott ki Romániában Magyarország ellen, amely nemcsak meghamisítja a magyar törekvéseket, hanem megkérdőjelezi mindazoknak a változásoknak a létjogosultságát vagy helyességét, amelyek Magyarországon zajlanak, például a demokratikus fejlődés kibontakozása érdekében tett erőfeszítéseinkét. Ugyancsak súlyosan terheli kapcsolatainkat, hogy az utóbbi hónapokban bizonyos katonai fenyegetőzések is megjelennek. Ilyen megnyilatkozások, kijelentések hangzanak el Romániában. Ügy ítéljük meg, például ez utóbbival kapcsolatban, mintha román részről tudatos törekvés lenne az ellenségeskedés szítására. Hogyan lehetne tovább lépni e kapcsolatok rendezése érdekében? Alapvető fontosságú az erdélyi magyarság helyzetének javítása. Határozottan leszögeztük azt is, hogy haladéktalanul le kell állítani a településrendezési program további folytatását. Csak ezen az alapon, ezeknek a kérdéseknek, ezeknek a problémáknak a rendezése alapján indulhatunk el, és nem úgy, mint korábbi tapasztalat szerint, amikor megfogalmazták román részről, hogy egynéhány kérdésről hajlandók voltak tárgyalni. a legélőíbb, a legfeszítőbb problémákat viszont a szőnyeg alá söpörték. Tehát új megközelítésre, új tárgyalási alapra van szükség.” „ELFOGULTAN VISZONYULUNK” A külügyminiszter a román reagálással kapcsolatban arról adott tájékoztatást: Nicolae Ceausescu hangoztatta, hogy a felvetett problémák nem léteznek Romániában. Az országban tökéletesen megoldották a nemzetiségi kérdést, ezen a területen nincs gond, sőt a világon a legjobban Romániában oldották meg ezt a kérdést. A magyarságnak minden joga biztosított, és azok az állítások, megnyilatkozások, amelyek Magyarországon elhangzanak, teljesen megalapozatlanok, „hiszen mi magyarok elfogultan viszonyulunk a romániai helyzethez, a romániai fejleményekhez”. Erre a magyar fél azt javasolta: „Ha mi elfogultak vagyunk, akkor engedjék meg, hogy egy pártatlan, nemzetközi szakértőkből álló delegáció utazzék Romániába, amely megczy Gézát 1957. április 11- én Romániában tartóztatták le, s azt követően többször 'kihallgatták. Az iratok szerint augusztusban ismertették a nyomozás anyagát a gyanúsítottal, aki arra töibb mint 60 oldalnyi észrevételt tett. Ezt követően azonban a nyomozást nem fejezték be, hanem 1958. január végéig folytatták. Losonczy Géza 1957. december 21-én a börtönben elhunyt. Egészségi állapotára vonatkozóan nem találtak egyértelmű adatokat. Az akikor hatályos jogszabályok szerint az előzetes levizsgálja a helyzetet, megállapítja a tényeket, úgy, ahogyan ez az ENSZ emberi jogi bizottságában megfogalmazódott.” Nicolae Ceausescu hangsúlyozottan aláhúzta: ilyen delegáció beutazására soha nem fog sor kerülni. Felvetette azt is, hogy Aradon javasolták a miniszterelnöki találkozót. Tény, hogy utána megerősítették a Németh Miklós miniszterelnök részére szóló meghívást. Magyar részről erre a válasz az volt — és ezt most is aláhúztuk a találkozón —, hogy készek vagyunk a miniszterelnöki találkozó lefolytatására, de csak abban az esetben, ha a felsorolt problémákat sorra vesszük és valamilyen módon meg tudunk állapodni azoknak a megoldásáról. Meg kell mondanom — hangsúlyozta Horn Gyula —, hogy az egész találkozót egy rendkívül heves vita jellemezte, s gyakorlatilag csak egy megállapodás született — a településrendezéssel összefüggésben: Nicolae Ceausescu megerősítette, utazzék Romániába egy magyar tanácsi delegáció. Mi ezzel egyetértettünk, viszont kértük, hogy ez a helyszínen, főképpen Erdélyben tanulmányozhassa a település- rendezési programot. A válasz erre az volt, hogy a delegáció programját majd ők állítják össze. TÁRGYALÁSOK KELLENEK Egy érdeklődésre, hogy mindezek után hasznos volt-e leülni tárgyalni, Horn Gyula kifejtette: Románia esetében figyelembe kell venni azt, hogy egy szomszédos országról van szó. Ezenkívül nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy olyan VSZ-beli tagállamról van szó, amellyel egy védelmi szövetségi rendszerben vagyunk. De ugyanakkor ezzel az országgal rendkívül kiélezett, feszüli viszonyban állunk, s ilyen körülmények között nem szabad kihagyni a tárgyalások lehetőségét, ezt nem szabad elmulasztani. Nagyon lényeges az, hogy hogyan tárgyalunk és mit vetünk fel a tárgyalásokon. A továbbiakban szólt arról, hogy a VSZ PTT bukaresti ülésein az egyes tagállamok közötti 'kétoldalú kapcsolatok kérdései nem szerepeltek. Az újságírók érdeklődtek arról is: a Szovjetunió milyen mélységben ismeri a magyar—román problémát, s van-e valamilyen reagálása. Horn Gyula kifejtette: „elég jól”, de utalt rá, hogy a Szovjetunió stratégiai felelősséget visel a Varsói Szerződés helyzetéért, ezért bizonyára számára nem jó, hogy két tagállam viszonyában ilyen helyzet alakult ki. „A Szovjetunió nem akar ebbe a viszonyba beavatkozni” — mondotta végezetül. tartóztatÚE elrendelésének általános feltétele mindenekelőtt a bűncselekmény elkövetésének allapos gyanúja volt. iMivel ez nem állott fenn. az egykori államminisztert haláláig törvénytelenül tartották fogva — mutat rá a határozat. Utal a magyar—jugoszláv kormányközi egyezményre is, amely szerint a Jugoszlávia budapesti nagykövetségén tartózkodók elhagyhatják az épületet, őket inem vonják felelősségre. Az eljáró szerveknek tehát figyelembe kellett vdlna venniük ezt az egyezményt is. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) nukleáris fegyvereik csökkentéséi, és azt követő megsemmisítését, valamint a ‘bizalom erősítését kontinensünkön. A VSZ-tagéHam ók szerint az európai hagyományos fegyveres erőkről folyó tárgyalások legközelebbi célja az, hogy már a megkötendő alapegyezmény eredményeként egyenlő, közös felső szinten állapodjanak meg a NAT-O-országok és a VSZ-fagálilamok csapatainak létszámában és fegyverzetük fő fajtáinak mennyiségében Európában, s a kontinens egyes térségeiben. Ezeknek az új .színiteknek jelentősen kisebbeknek kell lenniük a két félnek jelenleg rendelkezésére álló erők szintjénél. A fegyveres erőik és fegyverzetek csökkentésének szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett kell megvalósulnia. A HAGYOMÁNYOS FEGYVERES ERŐK CSÖKKENTÉSE A VSZ-tagállamok megállapították, hogy találkoznak álláspontjukká1! azok a kiegészítő javaslatók, amelyeket a NATO-tanács közelmúltban tartott legfelsőbb szintű értekezletén fogalmaztak meg az európai hagyományos fegyveres erőkkel kapcsolatban. A VSZ országai most azt várják, hogy a NATO-tagálla- mok részletezik és a bécsi tárgyalásokon a lehető legrövidebb időn belül előterjesztik ezeket az indítványokat. Így mód nyílhat arra, hogy további konstruktív megtartás esetén már 1990-iben sor kerüljön azel- sődleges megállapodások megkötésére. A VSZ-orszá- gok szakértői megbízást kaptak arra, hogy operatív módon dolgozzák ki a ezzel kapcsolatos javaslatokat. A bukaresti tanácskozás nyilatkozatának aláírói egyetértenek a Szovjetuniónak azzal a szándékával, hogy a NATO-országok készsége esetén tárgyalásokat kezd a harcászati nukleáris fegyvereikről, és kész egyoldalúan tovább csökkenteni Európában levő harcászati nukleáris rakétáit. A tagállamok támogatják a Szovjetuniónak azt a döntését, hogy még az idén egyoldalúan kivon a szövetséges szocialista országok területéről 500 harcászati nukleáris töltetet. Támogatják azt a bejelentését is, hogy 1989—91. között kész .kivonni szövetségesei területéről valamennyi nukleáris harcászati eszközét, ha az Egyesült Államok arányos válaszlépést- tesz. Vasárnap, helyi idő szerint este 9 órakor elutazott Phenjanból a magyar VIT- delegáció is. A nemzeti küldöttségek elutazásával véget ért a 13. Világifjúsági és Diáktalálkozó. A nyolcnapos fesztivál eredményének 1 összegzéseképpen a szervezőbizottság tagjai felhívást fogadtak el. A | dokumentum elkerüli az állásfoglalást a fesztiválon felmerült politikai kérdésekben. Ehelyett egy következő fesztivál megszervezéséhez kiindulópontként ösz- szefoglalja azt a néhány gondolatot, amelyekben sikerült egyetértésre jutni a bizottságban. A magyar küldöttség részvételét tapasztalatlanság, felkészületlenség, megosztottság, sőt, olykor érdektelenség és belső viszály jellemezte a phenjani 13. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Mindez jórészt a még hagyományosan működő fesztiválmozgalom és .a Magyarországon zajló politikai átalakulási .folyamat ellcntA VSZ nyilatkozata,ugyan- akikor rámutat arra, hogy a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő megvalósulása során nem llehet figyelmen kívül hagyná a haditengerészeti erőket és fegyverzetüket, valamint a haditengerészeti tevékenységet. A tagállamok ezért arra törekszenek, hogy e témakörben aktívabbá váljék a párbeszéd. Az érdekelteiknek, s elsősorban a jelentős tengeri hatalmaknak, meg kell kezdeniük küll öntárgyailá saáikat. Aimii az általános európai politikai légkört, a kontinens államai közötti kapcsolatokat illeti, a VSZ-tag- országolk leszögezték: az egyes államok vagy állam- csoportok közötti .különbségek nem akadályozhatják a kölcsönös megértésit és együttműködést. Éppen ellenkezőleg, az európai népek .tapasztalatainaik sokrétűsége .a kölcsönös gazdagodás forrásává válhat. A VSZ nyilatkozata határozottan leszögezi: az európai béke és együttműködés alapvető feltétele, hogy minden országban maradéktalanul érvényre juttassák azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, amelyek az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatában és az Emberi Jogok Nemzetközi Szerződéseiben, a Helsinki Záróokmányban, valamint más, az ENSZ és az összeurópai folyamat keretei között elfogadott dokumentumokban fogalmazódtak meg. MINDEN NÉP HATÁROZZA MEG A SORSÁT Ami az államközi kapcsolatok általános normáit illeti, a VSZ-országok abból indulnak ki, hogy minden nép maga határozza meg országának sorsát, jogában áll megválasztania a maga számára legalkalmasabbnak tartott társadalmi, politikai és gazdasági rendszert, állami berendezkedést. A társadalmi berendezkedés kérdésében nem létezik egyfajta szabvány. A nemzetközi stabilitás feltételezi a konfrontációs doktrínák, az erőre történő támaszkodás elutasítását, a más államok belügyeibe való közvetett és közvetlen beavatkozás elvetését. Egyetlen ország sem írhatja elő az események menetét más álilamdkoin belül, nem támaszthat igényt a bíró és a d ön. ín ölt szerepére — szögezi le végezetül a VSZ- tag'országok nyilatkozata. A bukaresti ülés másik okmánya, a Politikai Tanácskozó Testület tapasztamondására vezethető visz- sza. A magyarok mindössze három kérdésben jutottak egységes álláspontra. (Megkésetten ugyan, de csatlakoztak a finn delegáció felhívásához Kína ügyében, előzetesen egyetértettek Forrai István felszólalásával az emberi jogokkal foglalkozó tanácskozáson. A harmadik, ugyancsak későn született állásfoglalásban pedig a delegáció .Antonic- wicz Rolandnak, .a magyar —lengyei országjáró diák- szövetség elnökének, s így a magyar dclegációvczctés egyik tagjának megnyilatkozásaitól határolta cl magát. Antoniewicz Roland ugyanis ■'— nem kérve a küldöttség véleményét — több ízben felszólalt politikai fórumokon, úgymond a magyar kommunisták nevében. Beszédeiben (hajbókolt a KNDK, annak vezetői és eszméi, valamint Nicolae Ceausescu és Jan Fojtik politikája, nézetei előtt. Revíziós törekvéseknek ncvezlatait összegző közlemény-az európai helyzet kapcsán megállapítja: a VSZ tagállamainak el tőikéit szándékúik, hogy minden eszközzel elősegítsék a bécsi utó- ta/látkozón elért megállapodások végrehajtását, az európai béke és biztonság megerősítését. Arra törekszenek, hogy a VSZ és az Észak-atlanti Szövetség kapcsolatait • konfrontációtól mentessé tegyék, .megteremtsék közöttük a konstruktív párbeszédet. ALKOTÓ FOLYAMAT Az ütés résztvevői tájékoztatták egymást országaik belső fejlődéséről, a szocialista építés problémáiról, s rámutattak arra, hogy erősödik a bel- és külpolitika közötti kölcsönhatás. Meggyőződéssel állapították meg, hogy nem létezik semmiféle egyete mes érvén y ű s z ocialiamu s-<m o del 1, senki sem rendelkezik az igazság monopóliumával. Az új társadalom építése alkotó folyamat, amely az egyes országokban a helyi feltételeknek, hagyományoknak és szükségleteknek megfelelően valósul meg. Minden országnak joga, hogy önállóan, mindenféle külső beavatkozás nélkül dolgozza ki politikai stratégiáját és taktikáját. Végezetül pedig, ami magát a VSZ-it iilieti, a tagállamok elhatározták, hogy újabb lépéseket tesznek politikai jellegének erősítése érdekében, s azért, hogy a szervezet keretein belüli együttműködés mechanizmusát demokratikusáhbá tegyék, korszerűsítsék. * A Nyers Rezsőnek. az MSZMP elnökének vezetésével Bukarestben, a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett ínagyar küldöttség szombaton hazaérkezett. A delegáció tagjai voltak: ‘Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Horn Gyula külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredCjS, honvédelmi miniszter. A küldöttséget a 'Ferihegyi repülőtéren Iványi Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Glatz Ferenc művelődési miniszter, Somogyi Ferenc, külügyminisztériumi államtitkár és Krasznai Lajos vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta. Jelen volt Traian Pop, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. te a magyarországi folyamatokat, és likvidátoroknak minősítette Pozsgay Imrét, Nyers Rezsőt, Horn Gyulát. A magyar küldöttség e megnyilvánulásokat megdöbbenéssel fogadta, } azokat szélsőséges egyéni véleménynek minősítette, és elfogadhatatlannak tartotta, hogy az egész küldöttség álláspontjaként hangzottak el. Ügy értékelte, hogy ezek a felszólalások sértik a magyar nemzet érdekeit, s ezért határolta eil magát nyilvánosan tőlük. A magyar küldöttség, s rajta keresztül a magyarországi helyzet iránt egyébként elég nagy volt az érdeklődés, amely főleg a1 különböző .nemzeti találkozókon, illetve /egyéni beszélgetések során nyilvánult meg. A Magyar Természet- barát Szövetség, nemzetközi kapcsolatait építve, tagja lett ia Környezőt- és Természetvédelmi Ifjúsági Szervezetek Nemzetközi Szövetségének. Losonczy Gézát törvénytelenül tartották fogva Szélsőséges megnyilatkozás a VIT-en
