Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
1989. július 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 A nyilvánosság diadala Tabuk nélkül Aligha túlzás azt állítani, hogy az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb műsorát láthatták a szovjet tv-nézők milliói május utolsó és június első heteiben, amikor is élő adásban követhették nyomon a népi küldöttek első kongresz- szusának eseményeit. S hogy a műsor nemcsak a nézőknek, hanem a résztvevőknek is tetszett, mi sem bizonyítja jobban: az eredetileg tervezett egy bét helyett két és l'él hétig tartott a tanácskozás. Oly hatalmas volt ugyanis a hozzászólni vágyók tábora, hogy még a „rájátszás” sem adott lehetőséget minden szó kimondására. A kongresszust mindemellett a sokoldalú és alapos szókimondás jellemezte, olyan, korábban tabuként kezelt kérdéseket is felvetettek a küldöttek, mint például a katonai kiadások, az Államvédelmi Bizottság (KGB) szerepét a mai szovjet társadalomban, vagy az afganisztáni katonai beavatkozás eddig még nem ismert részleteit. Az pedig már a politikai peresztrojka egyik pikantériája volt, hogy a krembeli kongresszusi palo- ita emelvényéről éppen az a Szaharov akadémikus fejthette ki a még ma is sokaknak nem tetsző véleményét, aki kilenc éve a belső .száműzetést is vállalta ha- .sonló gondolataiért. S bár •gyakran szélsőséges és egy- . másnak szögesen ellentmon- idó nézetek is elhangzottak, 's a hallgatóság nem mindig itanúsított szükséges megértést a szónalcokkal szemben, iezért az egyértelmű volt: a ■ demokrácia erősödő fuvallata járta át az üléstermet. ! Éppen ez, a szólás szabadságának korábban csak pa- ,'píron deklarált szabadsága jelentette az újabb nagy áttörést a szovjetunióbeli átalakítás széles frontvonalán. Az pedig, hogy az éppen hogy csak a csecsemőkorba lépett demokrácia gyakorlásába disszonáns hangok is 'vegyültek, főképpen a hagyományok hiányával maJ.gya rázható. Nem elég kinyilvánítani a demokráciát, éini is tudni kell vele és a Szovjetunióban most zajlik az a folyamat, amelynek során képviselők és választók egyaránt még csak tanulják a demokráciát. A tanácskozás zárszavában Mihail Gorbacsov — akinek kezében pártfőtitkári és államfői tiszte következtében igen nagy hatalom összpontosul — a Szovjetunió történetének legkiemelkedőbb eseményének nevezte a kongresszust. Minden bizonnyal joggal, hiszen az elhangzottakat a dokumentumok. de az emlékezet is megörökítik s a tények ismeretében a választók több beleszólást kérhetnek-kap- hatnak az ország sorsának alakításában, a legfelsőbb vezetés már nem hagyhatja annyira figyelmen kívül az állampolgárok akaratát. Az „annyira” szócska pedig csak arra figyelmeztet, hogy a régi rend hívei, az appa- ratosikok, a bürokraták nem adták még fel összes hídfőállásukat, s bizony előfordulhat. hogy egy-egy konkrét döntés nyomán az egyszerű szovjet állampolgárnak nem a népi kongresz- szus, hanem a brezsnyevi pangás idejének légköre jut eszébe. Ez annál is inkább előfordulhat még a közeli 'jövőben, mert bizony a testület — nem adott ténylegesen nyomon követhető irányvonalat a vezetés számára, új akcióprogramokat nem sikerült elfogadni, Szaharov akadémikus szerint pedig nem teremtették meg az előrelépéshez szükséges hatalmi struktúrát. így a peresztrojka kerékkötői zavartalanul folytathatják korántsem áldásos tevékenységüket. A kongresszus egyik markáns szereplője, Borisz Jelcin pedig azt hiányolta, hogy a vezetés nem terjesztett a kongresszus elé a bajok áthidalását célzó rövid távú gazdasági és pénzügyi tervezetet. Amire viszont igencsak nagy szükség lenne, ismerve a hatalmas ország még hatalmasabb és egyre nyomasztóbb gazdasági, nemzetiségi, szociális és környezetvédelmi gondjait. A népi kongresszust követő időszaknak — beleértve természetesen az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanács munkáját is — az lesz a legsürgetőbb feladata, hogy old fel a peresztrojka célkitűzései és az eddigi eredménytelenség közötti ellentmondást. Mert az áruhiány és az infláció miatt az embereket semmi sem ösztönzi a jobb munkára — anélkül viszont lehetetlen megtölteni az üzletek polcait. Kínálkozna ugyan az import — többen szorgalmazták is ezt a tanácskozáson —, ám ezt a költségvetés anyagi helyzete nem engedi meg. Az újraválasztott Rizskov kormányfő drámainak ecsetelte, hogy az ország külföldi adóssága 52 milliárd dollára rúg, évi 20 milliárd dollárt költenek termelési eszközökre és nyersanyagokra, így a 14,6 milliárdos deficit mellett nem költhetnek sok valutát fogyasztási cikkek importjára. Amennyiben tehát nem sikerül minél hamarabb gyökeres fordulatot elérni a gazdaságban, s elfelejteni a kézi vezérlésű utasításos rendszert, akkor hiábavalónk lehetnek a legmerészebb politikai reformelgondolások is. A mostanában éppenhogy csak ébredező széles tömegek az; üres polcok és hosz- szú sorok láttán ismét a közönyt választják, ez a politikai passzivitás pedig csakis a konzervatív erőknek kedvezhet. Szóval most először is jól kell lakatni az országot, hiszen teli hassal a politizálás is köny- nyebb — mint ahogyan utalt is erre a szovjet miniszter- elnök a tv Panoráma című műsorában. Daróczi László (MTI-Press) Szaharov akadémikus nyilatkozik a tanácskozás egyik szünetében „Kétségtelen, hogy nem létezik még egy olyan állat, mely oly fontos szerepet játszott volna a Föld történetében, mint a giliszta.” Charles Darwin A humusztermelés fontos stádiuma a komposzt és a giliszta szétválasztása. Ez különböző szitákkal, rostákkal megoldható, ám nagyobb méreteknél már szükség van egy szeparáló berendezésre, például egy olyanra, mint amit a konferencia helyszínén, a Tudomány és Technika Háza előtt állított ki az egyik hazai cég. E kijelentés után. valószínű, hogy Darwlint nevezhetjük az első gilliiseta bar útnak. aki e piciny állat jelentőségét a korlátozott kutatási viszonyok között is felismerte. Pedig nem tudott róla mindent! A világon elsőként 1940-ben a ginseni (Németország) egyetemen kezdtek el foglalkozni a gilisztával, ám a piac csak a '00-as éveik elejére figyelt lel a lehetőségre. Bár több csalás történt, főként az olasz üzletpartnereknél. mégis fellendülőben van világszerte a technológia. Néhány év alatt Magyarországon ezreket kezdett el foglalkoztatni a jó üzlet lehetősége, ,s ma feltehetően mór 7 ezer a vállalkozók száma. Szakcsoportokba. gmk-ba, részvénytársaságokba tömörülve, egyre szervezettebb erőt képviselnek. Ennek bizonyítéka az elmúlt héten Miskolcon megrendezett 4 napos konferencia is. melyet a konkurens cégek meghívásával1 — ez,t igen sokan értékelték nagyra! — elsősorban tagjai számára rendezett az Extraprém Szakcsoport. BIOPROGRAM AZ EGÉSZSÉGÉRT A Mezőgazdasági Minisztérium bioprogramja a gilisztahumusz segítségével megvalósítható, komoly gazdasági érdeket képviselő technológiáról vian tehát szó. A világpiacon ugyanis egyre nehezebben adhatók el a.zok az élelmiszerek, melyek kemikáliákkal szennyezettek. A vegyszermentes növényi termékek előállítása mellett rengeteg előnnyel bír még a gilisztakomposzt. Ezek kutatásait az Extra- prém jelentősen támogatja. A természeti környezetet súlyosan veszélyeztető és folyamatosan nagy meny- nyiségben. keletkező koncentrált szerves szennyező- anyagok (sertés hígtrágya, vágóhídi melléktermékek, szennyvíziszap sltb.) trágya- gitisztával történő feldolgozással értékes, környezetbarát talajkondicionáló és regeneráló anyaggá, giliszta- humusszá alakíthatók. Talajvédelmi szempontból növeli a talaj hurnusztartaíl- mát, javítja a tápanyagok hasznosulását, gátolja a könnyen mozgó tápanyagok kiimosódását. megköti a káros sókat és fitotoxikus elemeket stb. Bár kevés konk- Tét kísérlietet folytatta, k még a mezőgazdaságban, ennek ellenére meglepő eredmények születtek: szőlő esetében 4—4.5-szere.s többlettel' mésről, k alászosok. burgonya, virág és zöldség esetében 70 százalékos eredményről számolt be a konferencián dr. Nagy Lóránd, a keszthelyi Riometod nyugdíjas igazgatója. MINEK KÖSZÖNHETŐ? Az említett csodákat a kaliforniai trágyagiliszta, az 'Eisennia Foetida produkálja. Különböző eredetű szerves anyag okból, a tápcsatornájából kikerülő giliszta,ürülékkel. a sötétbarna, fekete színű, szagtalan, morzsalé- kos gi'lisztahumuszt termeli. Optimális körülmények között naponta a saját tömegével egyenértékű anyag- mennyiséget fogyaszt el. s 60 naponta megduplázódik a giliszták száma. Egyszerűnek látszik a dolog, óriási haszonnal kecsegtetve. Ám aki foglalkozott már g i! isztaten yés ztésse 1. kom- poszttermeléssel, tudja, hogy a legkisebb probléma, s a várt. siker könnyen elmaradhat. A választott technológia betartása igen fontos, s ezzel a témával kapcsolatban. a miskolci biofórumról sok hasznos tanáccsal térhettek haza a termelők. Ml KELL A GILISZTÁNAK? Tudni keli. hogy a természetben élő vadgílaszlta fúrja magát, míg a tenyésztés lényege, hogy mindent, ami elé kerül, el kell. hogy fogyasszon. Ezt csak akkor teszi, ha a körülmények olyannyira megfelelnek számára. hogy a résztvevőik között a giliszták „leikéről” is hallani lehetett némi sug- d dl óz ást. Ez talán túlzás, de a jó minőségű trágya tényleg előfeltétele a sikernek. A különböző állati ürülékek közül a szarvas- marha-. a ló-, a jühitrágya a legelőnyösebb, de minden más állaté felhasználható további adalékanyagként. Az egyik legfontosabb része a tenyésztésnek a trágya előkészítése, azaz az élőfermien tálas, mely során 3—8 hét alatt a trágya átesik egy 50 Celsiius-fok körüli hőfolyámaton, majd ismét lehűl. A hallgatóság nagy örömére Pacs István, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat gödöllői intézetének munkatársa részletesen tárgyalta ezt a folyamatot. A giliszták fészekben való lerakása ultán a napi locsolás mellett, az úgynevezett ráetetésre kell gondosan ügyelni, hívta fel a figyelmet. ugyanis, ha a rendelkezésre álló trágyát már átdolgozta a giliszta, és mines számára újabto tápanyag. leáll a szaporodás, vagy egyszerűen menekülni kezd. szökik. Egyetlen állat sem szeret ugyanis a saját ürülékében hosszabb ideig tartózkodni. APRÓ TANÁCSOK A szökés problémája többeket is foglalkoztatott. Mint Vígvári Zsolt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársa említette: „A giliszta csú- s.ztk-mászilk, ugrik, csak éppen repülni nem tud.” Érdemes tehát megtenni az óvintézkedéseket! A prizma aljzata legyen műanyag zsákvászonból, szélénél rakjanak friss trágyakupacokat a termelők. A 18—22 Cel- sius-fok az ideális hőmérséklet a giliszta számára, ami nyáron, nem is okoz gondot, ám a téli tenyésztésnél igen. A fóliasátor létrehozása sokak szerint nemigen éri meg. A felszólaló szakemberek ehelyett azt tanácsolták, hogy ősszel 40 —50 centiméter vastag friss trágyával takarják a prizmát. ez egész télen biztosítja a giliszta számára az optimális hőmérsékletet. Sokan kértek segítséget a konzultációkon a kártevők elleni védekezés ügyében js. A giliszta számára ugyanis ellenség miniden rágcsáló, néhány madár és rovarfaj. A földbe ásott sörösüveg elmés módszere mellett (a szél fütyülése az üvegben elriasztja a rágcsálókat), a műanyagfóliával kibélelt vizes árok a prizma körül szintén megfelel védekezés gyanánt. Horváth Róbert, a gödöllői Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársa fontos kérdésről, a trágya, illetve a komposzt minősítéséről tájékoztatta a résztvevőket. Ugyanis, ha a megtermelt komiposzt nem felel meg a paramétereknek (a szabvány mér elkészült, és itt Miskolcon hallhattak először részletesen róla a termelők!). eladhatatlanná válik, kárba vész a fáradságos, egy éven át tartó munka. Az intézet laboratóriumától több száz vizsgálat kérhető, úgymint: a tápanyag-, alapanyagvizsgálat. az összes elemek meghatározása. blotieszt stb. Ezek közül .életbevágóan fontos” a mérgező elemek, a nehézfémek kimutatása, különösen a szennyvizek, szeinm y víziszapo k a d a golása esetén. Igaz, a giliszta felhalmozza testében a nehézfémeket. ám ha túltelítődik szervezetében. pusztulásához vezethet, rrü több. a szennyezett humuszban termelt növények fogyasztása következtében, az emberi szervezet is súlyosaim károsodhat. Egy hátér után a króm kötő- és nyálkahártya, máj. vese; a kadmium vérnyomáscsökkenés. állandó fáradékonyság; a higany kézremegés, elbutulás; a nikkel bőrgyulladás, szív- infarktus; az arzén rák; az ólom vérszegénység, a központi idegrendszer megbetegedéséhez vezethet. Arra figyelmeztetnek ezek a tényék. hogy mi, vásárlók, csak minősített humuszt vásároljunk, a termelők pedig lelkiismeretesen bánjanak az adalékanyagokkal! A NAGYÜZEMEK NEM VESZIK KOMOLYAN A nagyüzemi módszerek bevezetésére több előadó is biztatott a biofórumon, ugyanis tapasztalataik szerint nem veszik még elég komolyan ezt a technológiát. A keletkező hulladékok teljes egésze visszadolgozásá- nak a környezetvédelmi szempontok mellett igen szép gazdasági eredménye is lehet. A gépesítés miatt 500 négyzetméteres terület alatt nem szabad belevágni ilyen vállalkozásba, de az újabb beruházást megspórolva a gom'bakomposzt készítésének gépei jól alkalmazhatók a gilisztatenyésztésnél is. mint ez bebizonyosodott az Oj- szászi téeszben. A szabad- tartásos rendszer lényege a locsolás, a zártnak a fény biztosítása. A biztató eredmények ellenére nem feltételezhető, hogy hónapok alatt nagyméretű termelés alakuljon ki Magyarországon, így elsősorban az exportlehetőségekre kell koncentrálniuk a hazai termelőknek. Nyugat- Európa és az arab államok (ahol mindent megadnának, hogy a sivatagos területeket termőfölddé tudják varázsolni !) előszeretettel vásárolják a magyar komposztot, VERSENY AZ EXPORTÉRT Az exportjogok elnyerése magas felvásárlási árakat eredményezhet, ugyanis mindkét termék szabadáras kategóriába tartozik jelenleg. így az a helyzet állt elő, hogy az árak rendkívül eltérőek: giliszta 15 fillér és 1,20 forint között kapható darabonként, humusz 200—500 forint között mázsánként, így a magyar cégek egymás alá ajánlgatnak, ami a nyugati piacoknak kedvez jelenleg. Dr. Nagy Lóránd ezért- felvetette a fórumon, hogy nagyobb koordinációval, egy humusztermelő tanács létrehozásával a paraméterek és az ár megváltozásával, változtatni lehetne ezen a helyzeten. Az eladást a szállítási költségek befolyásolják a legjobban, hiszen a gilisztát életterével együtt lehet csak szakszerűen utaztatni, egyébként elpusztul. További piacok is jelentkeznének, ha a gilisztafeldolgozásra is ráállna a magyar mezőgazaság. A gilisztatest ugyanis 68—70 százalék fehérjét tartalmaz, s a kísérletek azt bizonyítják, hogy a sertéseknek napi 10 dekagrammos adagolással 70—80 dekagrammos súly- gyarapodás jelentkezik, mi több 80 dekagrammos „fehér jebombával” 90 százalékossá nő a sertések termékenysége. A termelők első nagyobb országos méretű találkozója, konferenciája itt, Miskolcon igen nagy érdeklődéssel zárult, legközelebb Kaposváron terveznek hasonlót. Négy napon át a konzultációk, előadások teltházas közönség előtt zajlottak, a termelők mellett sok laikus részvételével. Mert valljuk be. csodás meggazdagodásokról, óriási lehetőségekről hallani szerte az országban, sokan vágnak bele még ma is „az üzletbe”. A biofórumon elhangzottak bizonyítják: a gyors eredménynek ára van! Rendkívüli türelmet, odafigyelést igényel, s a gilisztával lassan telítődő piaci mozgás azt mutatja, a jóval hosszabb ideig tartó kom- poszt-előállításnak van csak jövője. Nagy Zsuzsanna Fotó: Fojtán László Biofórum Miskolcon Humuszt a sivatagba
