Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
1989. július 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Olasz Iné maid szegedi fesztivál Gazdag nyári program vár a miskolci Szinvavölgyi Vasas Néptáncegyüttes tagjaira. Július 2-án, vasárnap az Abruzzo tartománybeli Te- ramo városába utaznak. A közép-itáliai kisvárosban ugyanis az Interamnia Kupa, sport- és folklór napok keretében rendezik meg a III. nemzetközi népzenei és néptánc seregszemlét, amely július 4-től 10-ig tart. A Te- ramoi Tanácsi Kulturális Szolgáltató Központ rendezvényére mintegy 80 országból érkeznek sportolók és népi táncosok, s összesen mintegy 1800 résztvevőre számítanak a Mezőkövesd nagyságú tengerparti városban. Az 1940-ban alakult, a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ valamint a megyei kórház által fenntartott miskolci néptáncegyüttes az olaszországi turné során mindennap fellép, s a teljes magyar néptánckincs keresztmetszetét viszi az itáliai közönség elé. Az együttes 31 fővel vág neki az útnak. Vezetőjük Jóna István, a tánckar vezetője Czene Tünde, a zenekar vezetője pedig Csiszár István. A hozzátartozók és a szülők július 13-án a délelőtti és a kora délutáni órákban érdeklődhetnek a pontos érkezés felől az 52-220-as telefonszámon. Az olasz úttal természetesen még nem ér véget a nyári program, hiszen július 14—18 között Csobajban a szokásos kempingezésen vesz részt a csoport, ahová szeretettel várják az egykori táncosokat is. Július 18—19- én főpróba, majd 20-tól tíz napon át Szegeden tartózkodik az együttes, ahol a szabadtéri játékok keretében fellépnek a tizenkettedik alkalommal megrendezett szegedi nemzetközi néptáncfesz- tiválon. A Dóm téren július 28-án és 29-én szerepelnek a Jövendőmondó című gálaműsorban. Ezen a produkción egyébként 18. csoport lép fel. A szegedi szereplés után rövid pihenő következik, majd az új évad első próbáját augusztus 14-én tartják. (eb) Nyáron a határon Százhúsz pár cipő az ágyban Gyerekeket, kékét és nyugalmat Rozsnyainé Fcdor lErzsé- bet szigorú vámos hírében áll. Persze, ha jól belegondolunk — akad egyáltalán lágyszívű vámos? Nem valószínű ... Államhatár, Hidasnémeti, vasútállomás. A trillázó muzsika után a bemondó hangja a Kórpáty nemzetközi gyors érkezését jelzi. Varsóból jön, Bukarestbe megy. Hosszú az út. És mint ilyen, nem éppen kellemes. A kupéban gyötrődni több, mint huszonnégy órán keresztül ... Mondjuk ki: büdös, áporodott a levegő, hiába húzták le az ablakot. Egy vagon sarlkában egy részeg utas nyoma. Azt mondja a fiatal vámosnő: — Néha majd kifordul az ember gyomra, miikor felszáll a vonatra,, ám itt, a mi hivatásunkban ismeretlen a „nem”, be kéll menni a fülkébe, bármilyen is annak az állapota, bárkik is utazzanak benne. Persze, azért a többség kulturáltan viselkedik utazás közben ... Mostani beszélgetésünk előtt a Centrum Áruházban találkoztam Tóth Zsuzsával és Kántor Jánossal. Nagy gondban voltak, edénykészletet vásároltak. Ám. ami szép lett volna, annak műanyag volt a fogója, aminek pedig fémfogója volt, az nem volt szép. — Mi lett a vásárlás vége? — teszem fel a kérdést a beszélgetés elején a fiataloknak. — Hosszú tanakodás után nekiindultunk a városnak. A második boltban már szép és fémfülű készletet találtunk ... — Azt kell rólatok tudni, hogy ma lesz az esküvőtök. De érdekes lenne az is (bár még messze van az ötven együtt töltött év), hogyan ismerkedtetek meg? — Sárospatakra jártunk mindketten a tanítóképző főiskolára (idén kaptuk meg az oklevelet) és ott egy mezőgazdasági jellegű munkán találkoztunk először — kezdi a történetet Zsuzsa. Ez abból állt, hogy éjszaka csirkét kellett pakolni. Első alkalommal nagyon elfáradtam, nem is akartam menni, de a barátnőim hívtak: gyere, mert ott lesz Johnny is. Végül csak elmentem. — Hogy gondoltok az esküvőre? — Félünk tőle — válaszolja János. De várjuk, már csak azért is, hogy túllehessünk rajta, s a budapesti nászút után költözhessünk. — Budapesti nászút? ... — Persze. Hisz’ szép város Budapest. Nem? Egyébként pedig annyira jól nem vagyunk eleresztve, hogy mondjuk Velencébe mehetnénk. Itt kedvezményesen kapunk szállást. — Sokszor a szülőktől a nászutat kapják ajándékba a fiatalok. Ezek szerint nálatok ez nem így volt. — Az én szüleimtől többek közt egy színes tévét, és egy szőnyeget kapunk. Johnny édesanyjától pedig egy szekrényt. Van, ám már ülőgarnitúránk is, amit a bizományiban legalább 30 ezerrel olcsóbban vettünk mint eredetileg lett volna. Pénzünk persze nem volt, hát felhívtuk a rokonokat, és megkérdeztük, hogy nagy gond lenne-e, ha már az esküvő előtt elmennénk a nászajándékba szánt pénzért ... Nem biztos, hogy egy hónap múlva megtaláltuk volna ugyanezt. — Most még gondolom, minden nagyon rózsaszín, de hogyan képzelitek a jövőt? — Putnokra megyünk tanítani. Tanulmányi szerződésem volt a megyei tanácsnál, ők kérdezték, hogy elfogadom-e ezt a helyet. És miután Zsuzsának is van itt álláslehetőség, kimegyünk. Lehet, hogy maradunk is, lehet, hogy nem. Mindenesetre azt hiszem, hogy csak tanítóként nem nagyon tudnánk érvényesülni, ezért szeretnénk továbbtanulni. Hogy mit szeretnénk a jövőben? Gyerekeket, békét és nyugalmat ... — Akkor nem marad más hátra, minthogy ezt kívánjuk nektek! (dk) Rozsnyainé, törzszászlós. Blúzán azonosító számot visel. csakúgy, minit minden szolgálatban lévő kollégája. Az itteni vámhivatal parancsnoka Tóth György főhadnagy : — A számokat minden nációbeli ismeri, így, ha valakinek gondja-ibaja van a vámvizsgálat során a vámossal, tud reflektálni, tudja jelezni, panaszt tenni: ki végezte a vizsgálatot, kinek a munkájával elégedetlen. Kérdem: volt-e, van-e probléma embereivel. A parancsnok büszke rá: ailiiig. Előfordul .néha egy-kél „túlkapás”, de ez olyan ritka, mint a fehér holló. Ámbátor, ha valakitől a vámosok elvesznék szászhúsz pár cipőt. az nem biztos, hogy ezt állítja. A példa nem légből kapott: — Néhány héttel ezelőtt, a nemzetközi gyors együk há 1 óko csijá n a k f ül ké jében tál ált ük, szépen beágyazva az ágyban — mesélik a vámosok. — A tulaj, hogy rajta feküdt, bízott benne, nem keltjük fel. Felkeltettük ... Nézzük a vámáruraktárt a Hidasnémeti vasúti határ- állomáson. Dugig áruval a polcok. Töméntelen pulóver, konyak, kávé. látni magnó- kazettát. a pénzt nem i,tt őrzik. Tóith főhadnagy mondja: — Pár napja találtunk egy gépkocsi tetőcsomagtartójának csörészeiben majd’ ezer dollárt. Ez sem egyedi eset. A törzszászilósnő a délelőtt eseményeiről beszél: — Két — hadd mondjam úgy: — lengyel vonatot vizsgáltunk át. a Krakowiát és a Kárpáty.t. Mindkettőn zömével lengyelek utaznak, mindkettő főttük jön. Ezúttal senki sem sértette meg a vám_ és devizaelőírásokat, ám beszedtünk 34 ezer forint vámot. Ez harminchat tételt takar. A parancsnok a naplót mutatja: — Ez, idén már a tizenkettedik. A többi betelt. Csak júniusban mintegy nyolcszázezer forint vámot róttunk ki. Vélhetően igencsak elcsodálkozhattam. mert a Vá.m- és Pénzügyőrség megyei parancsnoka. Földesi Balázs alezredes hozzáteszi: — Szó sincs, arról, hogy érdekelve lenne a testület a vámbevételekből. A beszedett vám a központi költségvetés kasszájába vándorol. Nekünk nincsenek tervmutatóink. hogy is lehetnének ... A vámoson nem múlik az utasszám. s az sem. ki hoz be vámköteles árut az országba ... Vámvizsgálat egy autóbuszon, Sátoraljaújhelyen. Kevesen járnak errefelé. Bár az idő egyelőre nem csábít a nyári turistáslko- dásra. de az igazat megvallva. a vonattal és autóval hozzánk érkezőik között nem is olyan sok a turista. Az igazi turista. Aki az ország szépségeire, természeti adottságaira kíváncsi. Főleg lengyel barátaink nem azok. Hatalmas csomagokkal mecA vámáruraktár dugig tömve áruval Fotó: Balogh Imre pakolva, egyértelmű úticéljuk: valamely város piaca... — Lassan kezd fellendülni az idegenforgalom — mondja Hidasnémeti vámparancsnoka. — Naponta átlagosan 5—10 ezer ember lépi át a határt, több. mint fele lengyel. ök, ha először érkeznek hozzánk, ötezer forint értékhatárig vámkedvezményt élveznek, minden további határátlépés esetén megszűnik ez a kedvezmény. vámot leéli fizetniük. A magyaroknak minden egyes kiutazáskor megvan ez a kedvezmény. Persze, van abban jó dolog is. hogy a lengyelek ruhaneműt, kisebb műszaki cikkeket hoznak be az országba. s azt árulják: lényegesen olcsóbban juthat a magyar cipőhöz, trikóhoz, vasattóhoz, esernyőhöz, mint a hont boltokban. A piac tehát él és virull. Jól jár a magyar, és jól jár a külföldi ... Hidasnémetitől. Göncön, Telkibányán. Pálházán keresztüli. még egy óra sincs másik nemzetközi határállomásunk, a sátoraljaújhelyi. Miklós Gyula százados, az itteni vámhivatal parancsnoka már korántsem tud olyan imponáló számokkal előrukkolni. mlint hidasi kollégája: — Sajnos, ez a határállomás. még mindig kihasználatlan. tavaly is mindössze 575 ezren fordultak meg nálunk. pedig háromszor. négyszer ennyi utast is zökkenőmentesen át tudnánk bocsátani. Tőlünk messze van Kassa. Nagymihály, Tőke terebes pedig nem olyan felkapott hely. Persze, amióta eltörölték a kötelező valutabeváltást, azóta a forgalom öt százalékkal, megnőtt. Körösiné Dékány Klára vámos alhadnagy, egy magyar rendszámú Skoda vizsgálatával végzett: — Semmi — mondja. — Semmi rendkívüli. A határ túloldalán lévő másik Üj- helybe mennek, a „Tulipánba” ebédelni. Lényegesen olcsóbb ... Meg a benzin is. Valóban gyér a forgalom, percek telnek el. míg érkezik egy autó. egy autóbusz. Még egy szám: itt. az újhelyi határállomáson ez idáig alig 90 ezer forintnyi vámot róttak ki. Hidason egy délelőtt ennek harmadát. Átmegyünk Slovensko Nőve Mesto-ba. Sátoraljaújhely Trianon után ott maradt részébe. A kis „Piroska” becenévre hallgató vonat pár perccel érkezett otthonról, ide, külföldre. Miklós Gyula mondja: — Egy hónapja indult meg a vasúti forgalom a két ország között, vonatonként és átlagosan 15—30-an váltanak jegyet. Közvetlen a csatlakozás Kassa felé. talán kedveltebb lesz a vonat később ... Az utasok első dolga: egy korsó sör a restiben. Jobb is. olcsóbb is, mint a miénk. Már ezért megérte kijönni. (illésy) * A megélénkülő érdeklődés a statisztikai információk iránt arra készteti a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy bővítse a nyilvánosan megjelenő kiadványainak körét, és szűkítse azökét, amelyek kisebb példány- számban és a terjesztést korlátozó minősítéssel jelennek meg. A széles körű tájékoztatást szolgálja két új kiadványsorozat: az Iránytű a gazdasághoz és A fogyasztói árszínvonal változása. Az Iránytű a gazdasághoz című sorozatot a KSH és a Gazdaságkutató Intézet közösen készíti, s negyedéves gyakorisággal jelenik meg'. Egy-egy példány kb. 50 oldalon tartalmaz szöveges értékelést, néhány oldal táblázattal kiegészítve. Számot ad a gazdaság helyzetéről, a termelő ágazatok fejlődéséről. a termelési tényezők (munkaerő, anyagellátás stb.). a termelési struktúra alakulásáról. Bemutatja a beruházások, a lakossági jövedelmek. a kiskereskedelmi forgalom és áruellátás helyzetét, a fogyasztói árak alakulását. Tájékoztat a külgazdasági kapcsolatokról, ezen belül az exportról, a külpiaci értékesítési lehetőségekről. az árak és a cserearány változásáról, az idegenforgalomról. Esetenként megyénkénti, továbbá nemzetiközi adatokat is tartalmaz majd. Az Iránytűt egyaránt jól hasznosíthatják a gazdálkodó szervezetek, az irányító és a politikai szervek, de az érdeklődő szakemberek is. A fogyasztói árszínvonal változása című sorozat ugyancsak negyedévenként jelenik meg. Kiadását az indokolja, hogy a fogyasztói árak jelentős méretű emelkedésével a lakosság jó részének jövedelme nem. vagy alig tud lépést tartani. 1988- ban a fogyasztás egésze emiatt csökkent, s az ez évre várható árszínvonalemelkedés ugyanilyen tendenciát vetít előre. Ebben a kiadványsorozatban a Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan tájékoztat az áralakulás részleteiről, bemutatja az egyes termékcsoportok árindexeit, továbbá azt. hogy a lakosság eltérő fogyasztásától függően, egyes társadalmi rétegekre jellemző fogyasztói árszínvonal miként változik. Így pl. megtalálhatók benne az aktív és az inaktív keresők, a jövedelem színvonala, a gyermekek száma szerinti árindexek. Termelők, fogyasztók. irányító és érdek- képviseleti, valamint politikai szervek, szervezetek hasznosan forgathatják. Mindkét kiadvány egyedileg és sorozatban is megrendelhető. Újdonságot jelent, hogy a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak — így a Borsod-Abaúj- Zemplén megyeinek is — a megyéjük helyzetéről hagyományosan negyedévenként készülő, s eddig csak meghatározott körben terjesztett összefoglaló jelentése ez év első félévétől nyilvános jelentéssé válik. Ez azt jelenti, hogy mindazon szervek. szervezetek, amelyek hivatalból nem jutnak hozzá. megvásárolhatják. A jelentés bemutatja a termelés és értékesítés, a népesség és népesedés, a foglalkoztatás, az életszínvonal főbb tényezőinek (lakosság pénzügyei, átlagbérek, -keresetek, oktatás. egészségügy stb.) megyei helyzetét, változását, részben szöveges elemzés, részben táblázatos adatközlés formájában. Az egyéb, különféle témában készülő megyei jelentések döntő többsége ugyancsak nyilvánossá válik, s az érdeklődők térítés ellenében szintén megkaphatják — tudtuk ‘meg a KSH megyei igazgatóságától.
