Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
1989. július 22., szombat ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 3 Szerencsejátékosok mondanak ilyet. Vagy azért, mert Fortunával paroláz- talc, vagy pedig azért, mert végső elkeseredésükben inget-gatyát kockáztatnak. A vabank (va ban- que) az egész bankért, tétért játszott szerencsejáték. Rizikós vállalkozás, amikor a játékos mindent egy lapra tesz /öl. Félrevezetném az olvasót, ha most rögtön az elején nem jelenteném ki: ez nem egy látványos, játék- kaszinós beszámoló. A tudósítás nem Monte-Carló- ból íródott. És nem is Las Vegasból. A közelmúltban Miskolcon járt a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az államtitkári rangban levő dr. Bartha Ferenc. Ö vette védelmébe a bankot. Ö mondott kimondatlanul is vabankot. A bank érdekében is, de talán másért is. Erről szól ez az írás. A kívülálló számára, s mi vagyunk többségben, a bank, s általában a pénzügyi intézményrendszer: szent állat, érthetetlen, titokzatos szervezet, a leg- * elegánsabb intézmény a sok között. A bank pénzt ad, s pénzt kasszíroz. Banki műveletekkel akár a mennybe, akár a pokolba lehel juttatni egy gazdaságot .. . Manapság megszaporodott a bankok száma. Most a gazdaság fejlődésének zászlajára került a gyorsabb lépést segítő szabad pénzmozgás. A bankok, a bankárok sokat tehetnek. De — egy közkeletű hasonlattal élve — gúzsba kötve nem lehet táncolni. Az ország első számú (jegy)bankjának elnöke maga is elismerte, hogy egy konzervatív gazdálkodási konstellációban szükségszerűen a bank- rendszer volt a legkonzervatívabb. Ennek így kellett lennie. A minden szinten érvényesülő központi irányítás különösen érvényes volt i(s talán még ma is az) a pénzügyekre. A bank, illetve a központi akarat diktált, s ez, kinek szerencsét, kinek tragédiát okozott. Sötétítette a képet, hogy a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása túl hosszú időt vett igénybe. így aztán a viszonylag kevés pénz még kevesebbnek tűnt a valóságosnál, egyszerűen azért, mert a hangyamód szorgos igények mögött elmaradtak a csigalassúságéi lehetőségek. A múlt idő használata nem teljesen indokolt, hiszen pénzügyeink reformja még mindig elmarad a politikai reformok gyorsaságától. A vér-, illetve pénztranszfúzió pedig sokat segíthetne egy álmatag magyar gazdaságon. Régi igazság, hogy pénzt, több pénzt, csak pénzből lehet csinálni. Nekünk annyi van, amennyi. A hitelek ésszerű hosszúságú takaróján sem nyújtózhatunk túl. Mit lehetne tehát tenni házon, hazán belül? Gyorsabban kellene a pénzt forgatni. Mert a kevés ezzel is több lesz. |Mért nemcsak a lakásokban vannak bankórejtekhelyre alkalmas szalmazsákok, hanem a vállalatoknál és intézményeknél is. iA töke szabad áramlása, a tőzsde, az értékpapírpiac még csak álom. De a jogi lehetőség ma már adott. (Néhány évvel ezelőtt ilyesmit mondani bűnnek számított.) A bankok számszerű növekedése látványos aktus, de talán jellemzőbb, hogy a különböző pénzintézetek, A kisvonat Újhely főutcáján. „A megye és a város is követelte megszüntetését.” (?) Fotó: Loczó József A miniszter szemaforja szabadot jelez Újból lesz vasút n utat, elképzelhető, hogy Pál— Sajnos, ez így igaz. Mintegy 250 lakossági kár- bejelentés érkezett hozzánk. A kiköltöztetett lakók száma meghaladta a hatvanat, a totálkáros épületek száma öt volt. Az eddig megállapított kár kétmillió forint felett van, de ez még nem végleges adat. S hol vannak még azok, akik például sem velünk, sem a társbiztosítóval nem kötöttek szerződést, s most futhatnak a pénzük után . . . — Az MKBT révén tudjuk, hogy nőtt a megyében a károsult gépkocsik száma is ... — S még korántsem vagyunk a végén, hiszen a legnagyobb forgalom nyáron van. amikor igen sok az átvonuló külföldi autósturisták száma is. Több mint 2 ezer autóskárosulttal kellett foglalkoznunk az első félévben. ,s valósággal megdöbbentő, hogy 41 gépkocsi totálkáros lett. Szerencsénk van, hogy a megyeszékhelyen, a Bajcsy-Zsilinszkj' utcai új fiókunk állni tudta a károsultak rohamát. — Fizet tehát az ÁB a károsultaknak. Volt-e azért valamiféle örömük is? — Nekünk már az maga öröm, ha ügyfeleink ügyes- bajos dolgait hamar és rendben rendezzük, hiszen ez azt jelenti, hogy jól végezzük a munkánkat. De örülünk annak is. hogy az első félévben 78 ezer borsodi lakos kötött nálunk újra lakásbiztosítást a korszerűbb módozatot választva. Továbbra is népszerű a CSÉB. S egyre gyakoribb, hogy ezt a munkáltatók kötik a kiemelkedően dolgozók részére, mintegy jutalmul, vagy elismerve ezáltal is a hűséget, a vállalatnál töltött sok-sok évet. Ny. I. jobb szó híján ezt Kell mondani, decentralizálód- nak. A bajt ott kell orvosolni, ahol a probléma felmerül. Erősödik hát a helyi önállóság, s felértékelődik az igazgatóságok, fiókok szerepe, iNem a fővárosban döntenek el mindent, bár az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ma minden pénzintézet központja Budapesten található. (Egy emberöltővel ezelőtt, a történelmi Magyarországon a bankok háromnegyede vidéki székhelyű volt.) Ez év tavaszán, s erről lapunk is beszámolt, felelős és hozzáértő emberek a miskolci ipártszékházban arról tanácskoztak, hogy kellene egy jó kis bank, itt Miskolcon, a régió speciális pénzügyeinek intézésére. Amolyan háztáji vállalkozás lenne ez, természetesen a „nagyokra”vonatkozó szabályokkal. Ez a regionális • pénzintézet gyorsan és a hely szellemének megfelelően tudna finanszírozni azonnali elintézésre váró ügyeket. Mert ilyen „ügyek" bőven akadnak megyénkben. Mert itt, a bőség idején is, egy krajcárral mindig kevesebb volt. Mert itt az országos gond, a hiány kétszeres súllyal esik latba, Mert itt az élet minőségi jellemzői nemcsak az átlagtól maradnak el, hanem a kor követelményeitől és a jogos igényektől is. Az országnak ez az „érdes része” szóbeszéd tárgya, s az itt élők napi keserve. iS erről nemcsak a szenvtelen statisztikák vallanak. Vabank? Ügy hozta a szó, hogy piár nem a bankról, nemcsak a sok pénzintézetről kell beszélnünk. De vállalkoznunk, kockáztatnunk kell. S gyaníthatóan a játéknak abban a szakaszában vagyunk, amikor mindent egy lapra kell föltennünk. Azaz: vabank. Brackó István A következő idézet majd’ pontosan két évvel ezelőtt, 1987. .június 13-án kelteződött : „Sziimte bizonyos, hogy a kisvasút hegyiközi vonalának visszaállítása ma sokba kerülne. De az :is blizitos, ha, az elhatározásit tett is> követné, akkor igen nlagy lenne az összefogás érette. Nem végeztem közvéleménykutatást, de nem kétlem: ia Hegyköz népe egyként állna a feiis- vonat mellé, anyagiakkal is, meg társadalmi .munkával is. És ha beszállna az építkezésbe az idegenforgalom, meg kinyitnák bukszájukat a környék vállalatai, gazdaságai, akkor már nem is lenne olyan elképzelhetetlen az egész. A vonaJtközlekedés ma is olcsóbb, mlint a közúti. Lett légyen aikár személy-, akár árufuvarozásról szó.” Akkori mondataim ma különösen igazak. A jelszó itt és most: bukszát nylisis-! Lehet, újból lesz vasútja a Zemplén e csodálatos tájékának, a Hegyköznek K?) Egyben reménykedők: mégpedig abban, hogy megnyitja pénztárcáját az a Pullai Árpád, aki akkor közlekedési mdraíszter volt, az a Ladányi József, aki akkor megyei tanácselnök volt. az a Bodnár Ferenc, aki akkor — ..amikor kimondatott a végítélet — megyei első titkár votlt. és még sokan, azok közül, ,akiknek valamilyen közük volt a hegyközi kisvasút megszüntetéséhez. felszámolásához. Jómagam, aki 1980. november 29-én, a kisvonat utolsó útján els,írattam a vasutat: szintén előveszem pénztárcámat. De egészen más aspektusból . .. Nem felejt, nem felejthet a Hegyköz népe. A jót, azt, ami hosszú évtizedekig hozzá tartozott a tájhoz: nem lehet elf ele j te.nl. Részlet egy levélből. A feladó: Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter. A címzett: Csajka Imre, Sátoraljaújhely. Kazinczy u. 3. szám alatti lakos. Az a férfi, aki talán, a legtöbbet tette a kisvasút visszacsinálásáért: „A koirmány ielnökéhez és hozzám intézett — a környék lakóinak aláírásával alátámasztott — kérését gondosan megvizsgáltattam ... Amennyiben vállalkozó van az újjáépítésre, úgy a szóban forgó vonal megépítését engedélyezem. A MÁV nem zárkózik el az üzemeltetés elől, és építőipari kapacitásával is kész közreműködni.” Szóval, a miniszter szemaforja szabad utat jelez. És hogy ehhez mit szól egykori elődje, miit szólnak a megye akkori vezetői? Nos, Ladányi József, a megye nyugdíjas tanácselnöke egyszer azt nyilatkozta, hogy Pullaiinak nem lehetett nemet mondani. Lehet, valóban. így volit, ám nem érdekes, hogy a vonal szabolcsi szakaszán még ma is vígam zakatol a kisvonat? ök — mármint a szabolcsi vezetők — tudtak nemet mondani ? Azt írja Derzsi András, hogy „a kisvasút megszüntetését hosszadalmas gazdaságossági vizsgálat, egyeztető tárgyalássorozat előzte meg. Mind a megye, mind a város akkori vezetése egyértelműen követelte a Sátoraljaújhely főutcáján vezető kisvasút megszüntetését. A MÁV engedett a kérésnek ...” Hogy is van ez? Százmilliók kellenének Most már mindegy. Fő az, hogy a mostani miniszter igent tudott mondani. Mást azonban nem. Pénzt nem ígér. Persze, az is óriási dolog, hogy elvi engedélyt adott az újjáépítésre... Sókba, irtózatosan sokba kerülne az építkezés. Csajka Imre javaslata, amely új, normál nyomlközű vasút kiépítését célozza meg, Derzsi András szerint a következőképpen valósítható meg: „Sátoraljaújhely állomás I. számú vágányának folytatásaként Páliháza ipartelepig egy 40—60 kilométer óra sebes ségű, 21 t tengely - nyomású, normál nyomtávú vasútvonalat célszerű kialakítani. Pálháza ipai'telep és Füzérkomlós között, mintegy 7,5 kilométeres szakaszon a régi pálya — az íwiszo- nyok miatt — nem felel meg a normál nyomtávú vasút építésénék, ezért ezen a szakaszon a közlekedési igények kielégítését közúton, vagy keskeny myomközű vasúton célszerű biztosítani. Figyelembe véve a Pálháza —Kőkapu közötti — helyre- állítás allatt álló — kisvasháza—Füzérkomlós között rs egy kisvasút kerülne helyreállításra — ha vállalná valaki a visszaépítés és üzemeltetés költségeit,” És most essék szó az anyagiakról: „A részletes vizsgálatok szerint Sátoraljaújhely—Pálháza közötti keskeny nyomtávú vasút visszaépítésére a régi nyomvonal zömének felhasználásával nyílna lehetőség. Az építés költsége mintegy 200 millió forintot tenne ki. A Pálháza—Füzérkomlós közötti szakasz keskeny nyomlközű visszaépítése mintegy 50 millió forint további ráfordítást igényelne. Jelentős beruházást tenne szükségessé a mozdony és kocsipark beszerzése. a javítóbázisok kialakítása is. A Sátoraljaújhely—Pálháza szakasz normál nyomtávú építése 415 millió forintos beruházás mellett lenne csak megvalósítható.” Ki viselje a terheiket? Csajka Imre 17 ezer (!) aláírást gyűjtött a kisvasút, érdekében. Az ő mondatai: — A kocka el van vetve! Most már Sátoraljaújhely és a Hegyiköz vállalatainak, vezetőin ék kéll megkeresni a kisvasúit megépítésére a vállalkozót. Kéz a kézben, pénz a pénzben — közös összefogással. Egy .társaságot kell létrehozni az újbóli kisvasút érdekében. Ebben elöl járhatnak az olyan vállalatok, mint az Elzett-Cer- ta, az erdőgazdaság, adhatna pénzt, támogatást a megye, a város, az idegenforgalom. Mi, itt élőik segítünk. Ki így, ki úgy. Pénzzel is, társadalmi munkával is. Megkerestem kérésemmel Habsburg Ottót is, gróf Károlyi Lászlót is. Milliomos barátaik vannak ... Bízom benne: megépül Hegyköz ifeis- vasútja... Ebben mi is reménykedünk .. . Persze sok víznek kell még lefolyni a „hajózható” Ronyván addig, míg a kisvasút újból zakatolhat. Ha nyitnak egy csekkszámlát a vonal újjáépítésére, akikor az elsők között fizetek be rá, sajnos csak egy jelképes összeget. Mondjuk száz forintot. Sok kicsi, igaz, sokra megy. Talán vonatot hoz... Illésy Sándor Fizet az ÁB... Sokmilliós mezőgazdasági kár Borsodban Megyénk legnagyobb biztosítójánál az elmúlt napokban vonták meg az idei hatalmas mezőgazdasági árvíz-, jég- és belvízkárok mérlegét. Bcrczeli Gyula, az ÁB Borsod Megyei Igazgatóságának helyettes igazgatója tájékoztatóját azzal kezdte, hogy szerencsére csak ritkán akad a mostanihoz hasonló esztendő .. .-— Ä megye nagyüzemeit 3 közelmúlt árvizei miatt igen nagy károk érték. Ezt érzékelteti, hogy mi 16 227 hektárnyi területet minősítettünk károsultnak, s erre majdnem 53 millió forint kártérítést fizetünk. Igen jelentősek a jégkárok is. Csak amit mi elfogadtunk károsult területnek, az is meghaladja a 4 ezer hektárt. A jégverések okozta károkra eddig 700 ezer forintot fizettünk. Ez azonban korántsem a végleges összeg, hiszen majd csak a betakarításkor derül ki a végleges kár. a tényleges termés ismeretének birtokában döntünk véglegesen, hogy menynyit fizetünk jégkár címén. — Tudomásunk szerint a Hernád és a Bodrog völgyében, vagy például Miskolcon a lakossági épületek is sok kárt szenvedtek a felhőszakadások nyomán. .. : • Nem felejtene Közösen könnyebb
