Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. július 22., szombat A ,,vétkes" Skoda ép bőrrel megúszta A tegnap kora délutáni kánikulában mindkét irány­ban hosszú gépkocsison ara­szolt a 3-as fő közlekedési út mezőnyárádi elágazás és Büklkábrány közötti szaka­szán. Manapság sajnos, nem ritka jelenség ez me­gyénk, országunk közútjain, a gépkocsivezető állampol­gár nagyon meg sem lepő­dik rajta, legfeljebb azon töpreng, azt tippeli a lassú araszolás óráknak tűnőhosz- szú percei közben: a köz­utat aszfaltozzák, illetve festik-e, avagy baleset tör­tént. Sajnos, a tegnapi 3-as úti dugó, tumultus oka az utób­bi, tehát baleset volt, amely­nek következménye jelentős anyagi kár. A balszerencsé­ben szerencse — mármint az érintett gépkocsik veze­tőinek és utasaiknak sze­rencséje —, hogy az ese­ményt valamennyien épp bőrrel megúszták, személyi sérülés nem történt. Ottj ár tünkkor az érintet­tek — védenék és vétkesek — a helyszínelő közleke­désrendészetieket vártáik, így mi a .történések leírásában a szemtanúik véleményére vagyunk hagyatkozva. Az ő elmondásuk szerint a Mező­kövesd irányába haladó kocsisorból egy csehszlovák rendszámú Skoda előzésbe kezdett, méghozzá figyel­metlenül, ugyanis vezetője elfelejtett a visszapiílantó­A baleset hely színe a „vétlen" IFÁ-val és Vol­vóval (Fent). Ha Trabant lett volna, vezető­je nem éli túl a balesetet. tükörbe nézni. Következés­képp így nem vette észre, hogy a mögötte levő kocsi­sor előzését már korábban megkezdte egy svéd rend­számú, felhér Volvo gépko­csi. A folyamatos előzésben levő Volvo vezetője — mi­után kivágódotit elé váratla­nul a csehszlovák Skoda — gépkocsija kormányát ref- lexszerűen balra rántotta, és nefeicsapódott az út bal ol­dalán, műszáki hiba miatt álló, pótkocsis IFA teher­autónak, amelynek vezetője Tegnap délelőtt halálos közúti baleset történt a 3-as főúton, annak Miskolc és Szikszó közötti szakaszán. Egy 69 éves férfi oldalko­csis motorkerékpárjával sza­bálytalanul előzött, ennek következtében frontálisan ütközött egy vele szemben, Farkas Gyula, szentkirályi magánfuvarozó, éppen ékszí­jat cserélt. A szemtanúk többségének állítása szerint a baleset egyértelműen a Skoda veze­tőjének figyelmetlensége mi­att következett be, bár egye­seik szerint a keletkezett kár mértékét a Volvo .megenge­dettnél nagyobb (vagy leg­alábbis nagyobbnak vélt) sebessége is döntően befő­motoros szabályosan haladó, Aro kis­teherautóval. Az ütközés következtében a motor ve­zetője meghalt, az Arót ve­zető 58 éves férfi csak köny- nyű sérüléseket szenvedett. A két járműben 60 ezer fo­rintnyi kár keletkezett. lyásolta. (ha) Fotó: Fojtán László Meghalt a Valamennyi telepünkön a tárolt készletből, illetve megrendeléssel ENGEDMÉNYES FALAZÓANYAG-VÁSÁRT SZERVEZÜNK ^ HB 38 falazóblokk (38x19x19 cm) 38,27 -f- áfa helyett 28,27 Ft -)- áfa ♦ 10 cm-es válaszfallap (40x20x10 cm) 24,73 j- áfa helyett 22,73 Ft -(— áfa (30x20x10 cm) 21,43 -j- áfa helyett 19.43 Ft -f- áfa ♦ B/30 falazóblokk (30x17,5x14 cm) 19,77 + áfa helyett 17,77 Ft-( áfa Felvilágosítás a 46-87-022 18, 59-es telefonon Környezetbarát anyag, jó minőség, kedvező ár, jelentős megtakarítás! Az MSZMP városi bizottsága tárgyalóküldöttségének közleménye a Meszebbel folytatott tárgyalások megszakadásáról A z MSZMP Miskolci Városi Bizottságának tárgyalóküldött­sége sajnálatát fejezi ki, hogy az 1989. július 10-én megkez­dett tárgyalások a Meszel» in­dítványára megszakadtak, il­letve szakértői szintre korláto­zódtak. Meggyőződésünk, hogy a tárgyalások megszakítása egyetlen párt érdekét sem szol­gálja, ennek csak vesztesei vannak; azok a miskolci pol­gárok, akik abban érdekeltek, hogy a helyi politikai élet a maga sokszínűségében jelenjen meg, s ne a pártérdekek játsz- szák a főszerepet, hanem a tár­sadalmi érdekek határozzák meg a pártérdeket. A július 17-i tárgyalást meg­előzően kölcsönösen kicserélt dokumentumok ismeretében — melyeket a napokban nyilvá­nosságra hoztunk — küldöttsé­günket részben váratlanul érte, hogy a Mcszeb időközben megváltoztatta követeléseit: az Észak-Magyarország helyett a Déli Hírlap kerüljön tanácsi kezelésbe. Így küldöttségünknek e kérdésben sem megbízóival, sem az önálló szellemi műhelyt képviselő Déli Hírlap kollektí­vájával — a sorsát, hovatarto­zását jelentősen érintő kérdé­sekben — nem volt módja kon­zultálni. Ennek ellenére a tár­gyalások előmenetele érdeké­ben úgy gondoltuk, hogy a ré­szünkről felajánlottak lehetősé­get adnak a — ma még álta­lunk sem teljesnek tartott — nyilvánosság szélesítésére. Az MSZMP városi bizottsága és tárgyalóküldöttsége sem jogi helyzetét tekintve, sem politikai törekvéseit illetően jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a Déli Hírlapról, mint az A Miskolci Ellenzéki Szerve­zetek Egyeztető Bizottsága és az MSZMP városi bizottsága közötti tárgyalások a második fordulóban megszakadtak. A tárgyalásokat mi szakítot­tuk meg, tettük ezt azért, mert a két találkozón nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZMP képvise­lői az érdemi döntésekhez nem rendelkeznek a megfelelő kom­petenciával, amikor pedig a birtokukban van a rendelkezési jog, a pártérdeket fontosabbnak tartják, mint a valódi átalakí­táshoz szükséges gyakorlati, politikai cselekvést. Ügy gon­doljuk, hogy az ország mai helyzetének egyik meghatározó oka a mesterséges, rendkívül kártékony struktúra, ami mérr mind a mai napig jellemzi szinte a társadalom egészét. így értelemszerűen a sajtó szerke­zetét is. A kiútkeresés egyetlen lehetséges kiindulási pontja ezen elavul! és működésképte­len szerkezét megváltoztatásá­nak igénye. A demokratikus gondolkodásmód szakítópróbá­ja, hogy megvan-e ehhez a megfelelő bátorság, vagy pedig a struktúrát még mindig sért­hetetlennek tartva, megmara­dunk a felszíni kezelésnél. A pártvagyonnal kapcsolatos vitában már érzékelhetővé vált, hogy jóllehet az MSZMP han­goztatja igényét saját monopol­helyzetének felszámolására, ám éppen az azt biztosító anyagi, dologi kiváltságokról nem haj­landó lemondani. Mégis komp­MSZMP vállalata által kiadott orgánumról lemondjon. Hogy miért nem? Azt mi sem tud­nánk jobban megfogalmazni, mint ahogy a Meszeb meg­tette saját állásfoglalásában. Szó szerint idézzük: „A tömeg­tájékoztatás fontosságát a poli­tikában a politikusok előtt ta­lán fölösleges hangsúlyoznom, az itt ülök valamennyien tisz­tában vannak vele, hatékony tömegtájékoztatás nélkül egyet­len szervezet, politikai párt sem létezhet hosszabb távon, nem mondhat le erről . . Nem „könyöratlománynak” szánva, hanem a többpártrend­szerre való átmenet segítése érdekében az ellenzéki pártok nyilvánosság iránti igényét természetesnek tartva az MSZMP városi bizottsága vál­lalta, bogy a ,, . . . Déli Hírlap hasábjain biztosítja számukra a publikálás lehetőségét. Felajánl­ja, hogy a Déli Hírlap az ed­digi gyakorlatot követve és ki­bővítve. rendszeresen hírt ad az ellenzéki pártok és szervezetek mozgalmi-szervezeti eseményei­ről, tudósít rendezvényeikről. Heti egy alkalommal állandó rovat keretében közli állásfog­lalásaikat. véleményeiket, vita­cikkeiket.” Meggyőződésünk, nemcsak úgy lehetünk refor­merek, ha átadjuk a tanács kezelésébe a lapot, hanem úgy is, ha olyan újságot mondha­tunk magunkénak, amely „nép­lap” jellegével a város egész közösségét, annak minden réte­gét szolgálja. A Meszel» képviselői gyak­ran hivatkoznak — a szerin­tünk is jogos — esélyegyenlő­ség fontosságára. Azt viszont érthetetlennek tartjuk, horv romisszumot kötöttünk, mivel az MSZMP városi bizottságának képviselői megígérték. hogy fölöttes szerveiktől igyekeznek megszerezni a vagyon fölötti önálló rendelkezés jogát. Ezt abban a helyzetben elegendőnek ítéltük a további együttgondol­kodáshoz. A helyi sajtó eseté­ben lényegileg tér cl a hely­zet. Miskolcon az MSZMP két napilappal is rendelkezik. így a tömegtájékoztatás irányításá­ban szinte korlátlanok a lehe­tőségei. A két lap közül a Dé­li Hírlap az MSZMP városi bizottságának tulajdonában van. Azt javasoljuk tehát, hogy a Déli Hírlap kerüljön a városi tanács felügyelete alá, függősé­gi viszonyának ily módon tör­ténő átalakításával teremtve meg annak garanciáit, hogy va­lóban a város polgárainak lap­jává lehessen. Nem akartuk a lapot kisajátítani, hanem azt kezdeményeztük, hogy lássunk hozzá közösen az olyannyira kárhoztatott szerkezet átalakítá­sához. Hiszen maga az MSZMP is egyre gyakrabban és hango­sabban hivatkozik az esély­egyenlőségre. Ha komolyan gondolják — így vélekedtünk mi —, akkor nyilván ők is tarthatatlannak látják kiváltsá­gos helyzetüket a napilapok terén. Ez a kérdés vízválasztó­nak bizonyult, mivel az MSZMP képviselői szerint az jelenti az esélyegyenlőséget, hogy ők, a saját lapjukban hetente, ilyen- olyan terjedelemben helyet ad­nak nekünk. Lényegi, szerkezc­ezt jelenlegi felfogásuk szerint csak az MSZMP rovására tart­ják megvalósíthatónak. A Me­szeb tárgyalási alapállását a „mindent, vagy semmit” jelszó jellemezte. A jelenlegi realitá­soknak megfelelő — bár átme­netinek tekinthető — kompro­misszum megkötését elutasítot­ta. Annak ellenére, hogy kül­döttségünk hangsúlyozta: kez­deményezésünk egy szerves fo­lyamat fontos lépése a helyi sajtónyilvánosság teljes kibon­takoztatása, a sajtóstruktúra át­alakítása útján. Véleményünk szerint a Me­szeb tárgyalási szándéka egy­értelműen saját politikai célja­ik elérésére irányult, arra, hogy bizonyítsák: az MSZMP-vel nem lehet megegyezni. Ehhez választották a taktikát is: a kompromisszumot nem, csak az általuk benyújtott „diktátum” — módosítás nélküli — elfoga­dását tekintik a tárgyalás egyetlen lehetséges eredményé­nek. Mint már utaltunk rá. ala­csonyabb szinten, szakértők kö­zött folytatódnak a tárgyalások. Mi nemcsak ennek sikerében bízunk, hanem abban is. hogy eredeti szándékunknak megfele­lően a város épülése, gyarapo­dása érdekében visszatérünk a helyi közmegegyezéshez vezető útra. Ügy véljük, ezt várja cl a politikai élet minden szerep­lőjétől a város közössége, a vá­ros érdeke. Erre mi továbbra is készen állunk! Gulyik Zsolt az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának tárgyalócsoportja nevében ti átalakítás helyett kegyelmes adomány, ami persze semmiféle garanciát nem jelent. Ezt mi nem fogadhattuk el, mivel úgy gondoljuk, hogy az esélyegyen­lőség — ami a választások előtt fokozottan jelentős — akkor válik komollyá, amikor az áh­hoz szükséges eszközrendszer birtoklásának arányai, a függő­ségi viszonyok jellege a hang­súlyos. Nem tudtunk meg- egyezni, mert az MSZMP szem­lélete szerint már az is óriási eredmény, hogy eddig is meg- mcgjclcnhettünk. Tudomásul vették! A különböző vélemé­nyek, érdekek megnyilvánulása természetes dolog, és nem vív­mány, az volt a természetelle­nes. amikor ezt adminisztratív módon lehetetlenné tették. Az esélyegyenlőség mélyebb struk­turális átalakítást kíván. Ebben az MSZMP városi bizottsága már nem volt partner, hiszen eszközeihez, azaz a fennálló struktúrához makacsul ragasz­kodik. A tárgyalásoknak meg kellett szakadniuk, mert az MSZMP városi bizottsága ha­talmi érdekeinél fogva a való­di átalakítást szolgáló lényeges terepeken politikailag cselekvés- képtelen. Mozgástere ezen a te­rületen az ígéretekre, bizonyos adományokra, és a retorikára szorítkozik, ami már nemcsak az érdemi tárgyalásokhoz ke­vés, hanem a válság további mélyüléséhez vezet. A Meszeb nevében: Dr. Matyi László Mile Lajos fi Meszel közleménye a tárgyalások megszakadásáról Emelkedik az egykori internáltak nyugdíja (Folytatás az 1. oldalról) forint emelés előnyösebb lesz, mint az internálásban töltött idő figyelembevéte­lével módosított nyugdíj. (A havi 500 forint, illetőleg 250 forint emelésnél az interná­lásban töltött idő tartamá­nak természetesen nincs je- lenősége.) Azoknál a személyeknél, akik 1989. augusztus 1-je után mennek nyugdíjba, a Belügyminisztérium hatósá­gi bizonyítványa alapján az 1949—1953 között interná­lásban töltött időt az álta­lános rendelkezések szerint szolgálati időként figyelem­be kell venni. A nyugdíjba vonuló személy összesen ha­vi 500 forintot azonban ak­kor is megkap, ha a beszá­mítás folytán a nyugdíj nem, vagy havi 500 forint­nál kisebb összeggel emel­kednék. Mivel a mezőgazdasági, szövetkezeti járadékok meg­állapításánál a szolgálati idő tartamának nincs jelentősé­ge, ezeket a járadékokat a jövőben is saját jogon havi 500 forinttal, özvegyi jogon havi 250 forinttal felemelve KEDVES ELVTÁRSAK! Szabó György a B.-A.-Z. Megyei Tanács elnöke kell majd megállapítani, ha az igénylő rendelkezik a Belügyminisztérium hatósá­gi bizonyítványával. (MTI) Dudla József az MSZMP B.-A.-Z. megyei első titkára Lengyelország újjászületésének ünnepén tisztelettel, szere­tettel köszöntjük Önöket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye párttagsága, lakossága és a magunk nevében elvtársi, bará­ti üdvözletünket küldjük pártbizottságuk és vajdaságuk ve­zetőinek, tagjainak, területük egész lakosságának. 1944. július 22-ével Lengyelország életében és fejlődésé­ben történelmi fordulat kezdődött. Országukban azóta, a szocialista építés során korszakos eredmények születtek, mi­közben újabb, nagyon feszítő ellentmondások is keletkeztek! Megoldásuk módját most együtt keressük: magyarok és len­gyelek, s a testvérmegyei kapcsolatok révén együttműköd­ve, Katowice és Borsod-Abaúj-Zemplén megye dolgozói. Meggyőződésünk, hogy népeink évszázadok alatt kialakult kapcsolata, barátsága a lengyel és a magyar nép számára is megkönnyítheti az átmenet nehézségeit, együttműködésünk hozzájárulhat mai feladataink legjobb megoldásához. Lengyelország újjászületésének ünnepén ismételten szív­ből üdvözöljük mindnyájukat. Kívánunk Önöknek, egész lakosságuknak eredményes munkát, jó egészséget. Távirat Katowicébe Manfred Gorywoda elvtársnak, a LEMP Katowice Vajdasági Bizottsága első titkárának cs Tadeus Wnuk elvtársnak, a Katowicéi Vajdaság vajdájának

Next

/
Thumbnails
Contents