Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

XLV. évfolyam 171. szám 1989. július 22. Szombat Ára: 5,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Megengedhetetlen, hogy a párt passzivitásban maradjon Gorbacsov zárszava az SZKP KB ülésén I Újból lesz várnát a Hegyközben? A hegyközi kisvonat Sátoraljaújhely főutcáján. Utoljára 1980. november 29-én, az esti órákban zakatolt végig a csodálatos zempléni tájon a vonat. Sátoraljaújhely lakói „Vi­szontlátással" és az ablakokba elhelyezett gyertyák fényével búcsúzott a vonattal. Hitte egyáltalán valaki a viszontlátást? Nem hiszem. Ám sokak reménykedtek benne, még akkor is, hogy rögtön másnap elkezdték a sínek feltépését, a vagonok, mozdonyok elkótyave­tyélését. A vonatnak mennie kellett. Tűnnie még a térképről is. Ám lehet, újból, ismét visszatér. A miniszter legalábbis engedélyt adott erre... Igaz, pénzt nem igér. Tehát a jelszó itt és most és mindenkinek: bukszát nyiss! (Cikk a 3. oldalon) Fotó: Laczó József Hatósági bizonyítvánnyal kell kérelmezni Emelkedik az egykori internáltak nyugdíja A Magyar Közlöny 1989. évi 45. számában megjelent a Minisztertanács rendelete, amely a rendőrhatósági őri­zetben fogva tartottak (in­ternáltak) munkajogi és tár­sadalombiztosítási helyzetét rendezi. A jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a társadalombiztosítást érintő kérdésekben az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság a következőkre hívja fel a figyelmet: A nyugdíjfolyósító szerv havi 500 forinttal felemeli az 1949—1953 között inter­nálás alatt állott személyek­nek az 1989. augusztus 1-je előtti időponttól megállapí­tott, saját jogon járó nyug­díját (mezőgazdasági, szö­vetkezeti járadékát), ha a nyugdíjas ezt kéri és leve­léhez mellékeli a Belügy­minisztériumnak az interná­lásról szóló hatósági bizo­nyítványát. Az első lépés tehát a hatósági bizonyít­vány beszerzése. A folyósí­tási törzsszámot célszerű nemcsak a nyugdíjfolyósító szervnek, hanem már a Bel­ügyminisztériumnak írt le­vélen is feltüntetni. A jog­szabály szerint hatósági bi­zonyítvány 1992. december 31-ig adható .ki. A Belügy­minisztérium megtagadja a hatósági bizonyítvány ki­adását, :ha az internáltat háborús és népellenes bűn­tett miatt jogerősen elítél­ték. Az említett jogszabály nem vonatkozik azokra sem, akiknek a szolgálati idejébe az internálás idejét koráb­ban már beszámították. Az özvegyek havi 250 fo­rintot kapnak özvegyi nyug­díjukhoz (özvegyi járadé­kukhoz), ha az 1989. augusz­tus 1-je előtt meghalt fér­jükre vonatkozó hatósági bi­zonyítványt beszerzik a Belügyminisztériumtól és azt a nyugdíjfolyósító szerv­hez megküldik. Ugyanez a helyzet azoknál, akik a nyugdíjasként meghalt in­ternált után szülői nyugdíjat vagy árvaellátást kapnak. Az özvegy ezt az emelést akkor is megkapja, ha sa­ját jogán is jogosult nyug­díjra, és ezt folyósítják a részére, mivel ez magasabb, mint az özvegyi nyugdíj. Az emelést a hatósági bi­zonyítványnak a nyugdíjfo­lyósító szervihez való beér­kezésétől visszafelé számí­tott 6. hónap első napjától fogják folyósítani, legko­rábban azonban 1989. au­gusztus 1-jétől, amikor a rendezésről szóló jogszabály hatályba lép. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a nyugdíjas vagy özvegye ki­fejezett kérésére a nyugdíj­hoz ne az említett fixösz- szegű emelést adják hozzá, hanem a nyugdíjfolyósító szerv az internálásban tény­legesen eltöltött időt vegye figyelembe szolgálati idő­ként. Ebben az esetben azt a jogszabályt kell alkalmaz­ni, amelynek alapján a nyugdíjat eredetileg megál­lapították. Mivel a korábbi nyugdíjjogszabályok a je­lenleginél kedvezőtlenebbek, a korábbi keresetek pedig jóval alacsonyabbak voltak, az esetek túlnyomó részé­ben a havi 500, illetőleg 250 (Folytatás a 2. oldalon) Nem lesz visszatérés a „régi szép időkhöz”, mert az országban kialakult fe­szült helyzeten nem lehet úrrá lenini a régi módsee- rékkel — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov pártfötitkár- államfő az SZKP KB keddi ülésén elhangzott zárszavá­ban. A szovjet központi lapok­ban pénteken közzétett be­szédében rámutatott, hogy az átalakítás nem lehet si­keres. ha a párt nem képes megújulni és elébe menni a társadalomban lejátszódó fo­lyamatoknak. Az SZKP csak akkor tudja betölteni politi­kai élcsapat szerepét, ha ön­maga is megújul és kidol­gozza az átalakítás tovább­vitelének politikáját. Meg­engedhetetlen, hogy az át­alakulásban lévő társada­lomban a párt passzív ma­radjon. Csak úgy tudja megőrizni a peresztrojka kezdetén szerzett tekinté­lyét, ha sikerül átültetni a gyakorlatba az akkor meg­fogalmazott célokat. Éppen ezért nem szabad pánikba esni a forradalmi folyama­tok .láttán, mivel a párt po­litikája váltotta ki azokat — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A mostani új helyzetben a párt 'lendületvesztését, a kezdeményezések hiányát azzal magyarázta, hogy el­szakadtak a szavak a tet­tektől, a párt eltávolodott a tömegtől. A főtitkár szerint kiutat az jelenthet, ha kellő időben találnák megoldást az emberek érdekeire és problémáira. A feladatok között első helyen említette az alapszervezetek szerepé­nek erősítését, mivel ezen a szinten lehet a pártot leg­inkább aktivizálni. Rendkívül fontosnak ne­vezte Mihail Gorbacsov a káderkérdést. Ha a vezetők­nek sikerül magukkal ra­gadniuk az embereket, ak­kor sikerül megoldani a többi kérdést is. Ezért a ká­derkérdés rendezése minden szinten nagyon fontos, a ká­dercseréket időben kell vég­rehajtani, mégpedig minden szinten, egészen a központi és politikai bizottságig. Mihail Gorbacsov végeze­tül felvetette, hogy haladék­talanul javítani kell a tár­sadalom legszegényebb ré­tegeinek helyzetén. Még a legfelsőbb tanács ülésének vége előtt megoldást kell találni a kérdésre. Javasol­ta, hogy az állami eszközö­kön felül a befolyó párttag­díjak harminc százalékát — mintegy 500 millió rubelt — fordítsák a nehéz anyagi helyzetben lévő rétegek tá­mogatására. A jelenlévők támogatásukról biztosították a pártfötitkár-államfő ja­vaslatát. Nyers Rezső és Grósz Károly a Szovjetunióba látogat Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke és Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghívására július 24—25-én munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. (MTI) A Magyar Televízió — mint nemzeti intézmény — inem lehet pártharcok szín­tere. ezért folyamatosan el íkell érni, hogy valamennyi párt — így az .MSZMP is — a televízión kívül fejtse ki politikai tevékenységét — hangsúlyozta Bereczky Gyu­la. az MTV elnöke azon a pénteki sajtótájékoztatón, ahol az intézmény helyzeté­ről tájékoztatták az újság­írókat. A .tájékoztató nem volt híján a mostoha anyagi A piacon jártunk Alig telt el egy hét azóta, hogy a miskolci Búza téri piacfelügyelőség döntött az élelmi­szerpiacot elárasztó külföldi árusok „kitiltásá­ról", s bővített nyitva tartással üzemelteti a Zsarnai-telepet. A gyors és hathatós intézke­dés szinte már az első napon eredményt ho­zott, a hét végére pedig már elvétve sem lát­tunk külföldi árusokat a Búza téren. így aztán az ide látogató vásárlók kényelmesebb, nyu- godtabb körülmények között válogathatnak a zöldség-gyümölcs kínálatból. (Folytatás a 16. oldalon) helyzetet vázoló panaszos felhangoknak, hiszen a te­levízió csupán töredékét kapta meg a múlt évi meg­emelt előfizetési díjtételek összegének, így rövidíteni kellett a műsoridőt, mind­két programnál jelentősen csökkentették a költségeket, és felülvizsgálták a korábbi műsorterveket, A helyzetet nehezíti az előző vezetéstől örökölt 400 milliós túlkölte­kezés adóssága, amelyre a legutóbbi — meglehetősen nagy sajtóbeli vihart kavart — pénzügyminisztériumi el­lenőrzés derített fényt. Er­re az ügyre többen is rá­kérdeztek a sajtótájékozta­tón. A revizori ellenőrzés ugyanis teljes gazdasági szabályozatlanságot talált, a gazdálkodási, elszámolási rend megsértését tárta fel. Bereczky Gyula a nemegy­szer támadó élű kérdésekre válaszolva elmondta: a 400 millió forintos túlköltekezés a Bojtár utcai új stúdió építéséből származik. A to­vábbiakban kifejtette azt is: megszigorították az intézmé­nyen belüli gazdálkodási fe­gyelmet, s ennek jegyében a pénzügyi ellenőrzést köz­vetlen az elnök irányítása alá rendelték. A televízió elnöke nyomatékosan hozzá­tette: a pénzügyminisztériu­mi vizsgálat nem állapított meg olyan visszaélést, amely bűncselekmény lett volna, hiszen ez esetben maga kérte volna a rendőrségi eljárást. Az eszmecserén szóba ke­rült a Horvát János távozá­sával szeptembertől meg­üresedő Tv2 igazgatói posztjának betöltése is. Mint elhangzott: a legutób­bi napokig úgy nézett ki. hogy Vitray Tamás veszi át a kettes program vezetését, ám végül is nem vállalta el a — saját szavai szerint — teherbíró-képességét, szelle­mi és fizikai erejét megha­ladó feladatot. így a követ­kező jelölt Baló György, aki várhatóan a jövő hétre ké­szíti el a Tv2-vel kapcsola­tos terveit, elképzeléseit összegző vázlatát. (MTI) mmmmaammmm wálili8BM*ll®6É6ttÍÍÍtóHBitó*888*HI TájéMó a Magyar Televízió helyzetéről

Next

/
Thumbnails
Contents