Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-18 / 167. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1989. július 18., kedd MSZMP kontra Meszeb Megszakadtak a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) még a legkisebb szervezet is kapjon helyet. A „harma­dik oldal” nevében kijelen­tette, hogy meg vannak elé­gedve azzal a nyilvánosság­gal, melyet a helyi lapok az ő számukra biztosítottak. A vitában ismét szóba ke­rült az esélyegyenlőség kér­dése. Ezt a Meszeb a vá­lasztások előtt csak a struk­túraváltással együtt tudja elképzelni. Az MSZMP tárgyalócso­portjának véleménye is ha­tározott volt: az esélyegyen­lőséget támogatják, de a lapról nem mondanak le. Amíg minden párt nem tud önálló lapot indítani, csak az esetenkénti megjelenést tudják felajánlani. Az elnöklő dr. Kovács László, a városi tanács el­nöke szerint a sajtóstrufctú- ra és a sajtótörvény között ellentmondás van. Tudomá­sa szerint a városi pártbi­zottság még ha aikarna sem mondhatna le saját elhatá­rozásból lapjáról. Az MSZMP képviselője, dr. Tütös Sán­dor, arról szólt, hogy a vi­tát a sajtónyilvánosságról és nem a tulajdonjogról kezd­ték. Csak a nyilvánosságról hajlandók a továbbiakban vitatkozni. A Meszeb képviselői úgy láttáik, hogy miután a két és fél óráig tartó vitában az álláspontok nem köze­ledtek egymáshoz, a tárgya­lásokat nem érdemes foly­tatni. Bár még többen fel­szólaltak, láthatóan azzal a szándékkal, hogy ha lehet, megmentik a tanácskozást, ez nem sikerült. Ahogy dr. Kovács László megfogalmaz­ta: „tálán az erőnket, a kompetenciánkat meghaladó dolgokra vállalkoztunk.” A felek abban megegyez­tek, hogy a témával kap­csolatos nyilatkozataikat, il­letve előzetes állásfoglalá­saikat a lapok változtatás nélkül közük, a tárgyalá­sokat most megszakítják, de alacsonyabb, szakértői szin­ten az érintkezés megma­rad. Nem sokáig tartott hát a remény, hogy Miskolcon — az országos példa alapján — tárgyal és talán megegyezik néhány kérdésiben az MSZMP és az ellenzék. A tárgyalá­sok megszakadása ellenére van esély arra, hogy né­hány hónap múlva, esetleg a megyei pártértekezlet vagy a pártkongresszus után ki­alakuló új helyzetben a fe­leik ismét körbeüljék a most nagyon is „szögletesnek” bi­zonyult tárgyalóasztalt. (szatmári) Közlemény A Szakszervezetek Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nácsa vezetése a Tudomá­nyos Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezetének ápri­lisban alakult Miskolci Cso­portja képviselőivel megbe­szélést folytatott a két szer­vezet kapcsolatáról, az együttműködés lehetőségei­ről. Egyetértettek abban, hogy az érdekképviseleti munka, a konkrét feladatok során az együttműködés széleskörű­en kiteljesedhet, meghatáro­zott területeken kölcsönös előnyöket jelenthet. A TDDSZ képviselői a megbeszélés során 4 téma­körben kívántak konkrétan tájékozódni: 1. Az SZMT költségvetése, a felhasználás főbb arányai. A szakszervezeti vagyon megismerésének igénye. 2. A TDDSZ tagjainak üdültetési lehetőségei. 3. A működéshez irodahe­lyiség használata az SZMT- székházban. 4. Az alkotói munka fel­tételeinek javítása, esetleg tanulmányutak finanszírozá­sa, „alkotószoba” biztosítása. Az SZMT vezetése saját lehetőségei alapján a követ­kező tájékoztatást adta: 1. Az SZMT költségvetése és vagyona nyilvánosságra hozatalának semmi akadálya nincs. 2. Saját üdülővel nem ren­delkezik. így az üdültetés és az alkotómunka feltételeit javítani saját erőből nem tudja. Az üdültetés rendsze­rének átalakítása viszont fo­lyamatban van. Amennyiben részvénytársasággá alakít­ják a jelenlegi szervezetet, indokolt megvizsgálni annak lehetőségét, hogyan, milyen feltételekkel vehetnek részt, a SZOT-on kívüli szakszer­vezetek a gazdasági társu­lásban, így részesedvén a juttatásokból. A részvény- társaság megalakulásáig pe­dig lehetőség van a fel nem használt üdülőjegyek ön­költséges alapon történő __ igénybevételére. 3. Az SZMT székházában van üres helyiség, semmi akadálya annak, hogy más szervezetekhez hasonló fel­tételekkel a TDDSZ Miskol­ci Csoportja is irodahelyisé­get és tanácstermet használ­jon. 4. Az SZMT költségvetése nem teszi lehetővé tanul­mányutak finanszírozását, a szellemi munka feltételeinek javítását, de a vezetés tá­mogatja ennek szükségessé­gét. Egy megyei alapítvány létrehozását fogja kezdemé­nyezni a megyei tanáccsal együttműködve, kuratóriumi kezeléssel. A kuratórium munkájában minden olyan szervezet képviselete bizto­sítható. mely közvetlenül ér­dekelt- a megye, az ország szellemi életének gazdagítá­sában. Az SZMT és a TDDSZ képviselői végül megálla­podtak abban, hogy állás- foglalásaikat a jövőben köl­csönösen megküldik egy­másnak. összességében a tárgyalás érdemi volt, valós témákat, gondolatokat tartalmazott, a munkavállalók érdekeit tart­va szem előtt. A megoldási lehetőségeket, a konstruktív álláspontokat keresve köl­csönösen tiszteletben tartot­ták egymás érdekeit. Básti János az SZMT vezető titkára Mile Lajos a TDDSZ képviselője Lépteinket a világ változásaihoz leli igazítani Beszélgetés a PiB-ülésrőI Dudla Józseffel Bős—Nagymarosról Magyar-csehszlovák szakértői tanácskozás Magyar—csehszlovák tu­dományos szakértői tanács­kozás kezdődött a bős— nagymarosi vízlépcsőről hét­főn, a ' Politikai Főiskolán. A két ország szakemberei három napon át hórom munkacsoportban vitatják meg a beruházással kapcso­latos hidrológiai-ökológiai, geológiai-szeizmo'lógiai. va­lamint talajismereti-mező­gazdasági-hidrogeológiai hatásokat. A szakértők elsősorban azt a tudományos elemzést boncolgatják. amelyet a Magyar Tudományos Aka­démia bős—nagymarosi ad hoc bizottsága készített. A tanácskozás magyar résztve­vői mindazok a kutatók, szakemberek, akik valami­lyen módon érdekeltek, vagy érintettek a beruházásban: így a magyar környezetvé­delmi és vízügyi intézetek, intézmények, a Bajcsy-Zsi- li.nszky Endre Baráti Társa­ság, a TDDSZ, a Duna Kör, s a Környezetvédelmi Egye­sület képviselői. A Vásár­helyi Pál Társaság — bár szakértői részt vettek az előkészületekben —. jelezte, hogy nem kíván .jelen len­ni a tanácskozáson, mert nem ért egyet az előterjesz­téssel, ám a kifogásokat nem részletezte. A tanácskozás kezdete előtt Bisztricsány Julianna, az MTI munkatársa szakem­berek véleményét kérte az üggyel kapcsolatban. Stefa- novits Pál és Bérezik Ár­pád akadémikusok, az ad hoc bizottság képviselői el­mondták: véleményük sze­rint — s ezt fejtették ki a bizottság jelentésében is —, a .jelenlegi ismeretek nem elegendőek ahhoz, hogy reá­lisan fel lehessen mérni a beruházás kockázatait. Je­lenleg még többféle alterna­tíva között lehet választani, ám ahhoz, hogy biztonságo­san. tudományos megalapo­zottsággal lehessen dönteni, még jó néhány vizsgálatot el kellene végezni. Az igaz, hogy az elmúlt évek során sokféle „elemzést készítettek a két ország kutatói, a ter­vezők és a kivitelezők, ám — az ad hoc bizottiság ál­láspontja szerint — több szempontot nem vettek fi­gyelembe, s nem vizsgáltak bizonyos kölcsönhatásokat sem. Különösen a vízminő­ség-védelem érdekei marad­tak figyelmen kívül, ezen a téren nincsenek megnyugta­tó elemzések. Erre minden­képpen szükség volna. Ma­gyarországon ugyanis 3 mil­lió embert érint ez a kér­dés. ennyien isznak parti szűrésű Duna-vizet. A ma­gyar akadémiai szakembe­rek szerint a víz minőségét elsősorban a bősi építkezés befolyásólja, ám a káros hatásokat a nagymarosi lé­tesítmény felerősíti. Vladimir Lokvenc. á be­ruházás csehszlovák kor- mán.ymeghataílmazottja ar­ról szólt, hogy az építkezés kezdetétől fogva a csehszlo­vák és a magyar szakértői csoportok együttműködnek az ökológiai hatások feltá­rásában. A magyar fél által elkészített szakértői anyago­kat áttanulmányozták, és úgy találták, hogy semmi olyan új szempont nem me­rült fel, amely radikális intézkedéseket tenne szük­ségessé. Véleménye szerint az építkezés felfüggesztésé­re kért két. hónap lejárt, és ideje lenne a munkákat to­vább folytatni. A mostani tanácskozáson újból tájékoz­tatják egymást a felek, meg­vitatják a problémákat, de új elemre nem lehet számí­tani. mindezeket már több­ször is megtárgyalták. A kormánymeghatalmazott vé­leménye szerint nem rész­letkérdésekről kellene vitat­kozni, hanem a lényegről, azaz arról, hogy a Duna két oldalán milyen lesz az élet­színvonal. a gazdasági fejlő­dés. Ha ebből a szempont­ból vizsgáljuk a beruházást, altkor a bős—nagymarosi építkezés olyan injekciónak tekinthető, amely felgyorsít­ja a kedvező társadalmi- gazdasági folyamatokat. Udvari László, a magyar kormánybiztos elmondta, hogy a szakértők találkozó­ját a magyar fél javasolta, fontosnak tartotta ugyanis az ad hoc bizottság doku­mentumainak közös .megvi­tatását. A magyar tudósok, szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy jó né­hány kérdés megválaszolat­lanul maradt, -annak ellené­re. hogy sok éven keresztül szoros együttműködésben folytak a kutatások a két ország között. A magyar kormány komolyan veszi a tudósok figyelmeztetését, és szükségesnek tartja a vitás pontok tisztázását. Erre szol­gálna a mostani konferen­cia, ám úgy tűnik: a cseh­szlovák fél azzal az elhatá­rozással érkezett a megbe­szélésre, hogy a nagymarosi vízlépcsőt az eredeti üteme­zés és műszaki tervek sze­rint kell elkészíteni. A cseh­szlovák szakemberek azon az állásponton vannak, hogy az ökológiai kockázatok ,nem annyira veszélyesek, mint ahogy azt a magyar fél megítéli. A múlt héten ülést tartott a Politikai Intézőbizottság, s többek között a készülő programnyilatkozat tézisei­ről is tárgyalt. Erről kér­dezi ük, Dudla Józsefet, a PIB tagját. — A szűkszavú híradás nemigen elégítette ki a párttagság már-már türel­metlen érdeklődését ia prog­ramnyilatkozat iránt. Mi a véleménye, miért ez a fo­kozott várakozás? — A párt nagyon nehéz, majdnem válságos időszaká­nak lezárásaként az elmúlt KB-ülésen megkezdtük a párt különböző szárnyainak összefogását, a reformelkö­telezett centrum építését. Az elnökség ,a FIiB személyi­szervezeti kifejezése ennek, amit viszont végül is a tar­talom, tehát a programnyi­latkozat hitelesíthet. Ügy vélem, erre a bizonyosságra várnak, vágynak a pártta­gok. — Az előkészítés, ia vita alapján Ön hogyan értékeli, létrejön a centrum <a tarta­lomban is? — Ügy ítélem meg, hogy létrejön és személyes közre­működésemmel, a vitában való részvételemmel is ezt szerettem volna elősegíteni. A ránk váró politikai küz­delem sikeres megvívásában kulcsszerepe van a jó prog­ramnak és az azt képviselő, hiteles személyeknek. De milyen most a jó program? Várható, hogy a különböző politikai szervezetek prog­ramjai között a lényeget il­letően elég nagy lesz a ha­sonlóság, hiszen mindenki ugyanarra a problémára ke­resi a választ. Egyfelől te­hát egy jó „versenyprog- ram” kell, amely meggyőző és vonzó választ ad arra a kérdésre. hogyan éljünk, milyen értékeket kövessünk, és ezért mit tegyünk? Ezek most nem sablonos, rutin­kérdések, mert fordulópon­ton vagyunk, új korszak nyitányát éljük a társada­lomban és a mozgalomban. A program másik funkciója tehát éppen az, hogy a mo­dellváltás lényegi vonásai­nak felvázolásával újra meg­határozza az MSZMP táv­lati céljait, jellegét, arcula­tát. Mindenekelőtt két. alap­vető kérdésre kell választ keresnünk: hogyan értékel­jük .a múltat, és mit aka­runk kezdeni a jövőnkkel, azaz mi .lesz a viszonyunk a marxizmushoz, a szocializ­mushoz. — Hogyan vélekedett ezekről az intézőbizottság? — A múlttal talán köny- nyebb az elszámolás. Az bi­zonyos, hogy tévúton indul­tunk el, amelytől azonban ’56 után fokozatosan igye­keztünk eltávolodni. Nem igaz, hogy 40 év óta csökönyö­sen ragaszkodtunk a sztáli­nista gyakorlathoz, a min­dennapok során szép szám­mal születtek maradandó anyagi, kulturális, társadal­mi értékek. Az új modellel megtartva, megőrizve kell meghaladni ezt a társadalmi gyakorlatot. A jövőre vo­natkozóan egyértelmű az el­kötelezettség a demokrati­kus szocializmus mellett. A marxizmus -értelmezésének modern felfogását azonban — hiszen ebben a megfogal­mazásban végül is erről van szó — nem tudjuk ilyen rövid idő alatt kidolgozni. De ehhez kötődő, -ezt segítő jelzéseket máris képesek va­gyunk .adni. Eközben nem téveszthetjük szem elől: nemcsak az országban meg­lévő válság az oka a vál­tozásoknak, hanem az is, hogy nekünk lénteinket, sor­sunkat mindenkor a világ változásaihoz kell igazítani. — Végül is mikor ismer­hetjük meg a programnyi­latkozat tervezetét, és Ön, ismeretei alapján milyen reagálást vár? — A tervezet vitájára a KB-ban várhatóan augusz­tusban kerül sor. és ezzel egy időben megfelelő nyil­vánosságot is kap. Minden bizonnyal nagy — érzelme­ket és indulatokat sem nél­külöző — vitát -fog kiválta­ni. de éppen ezek a tisztázó viták járulnak majd hozzá az egységesebb gondolko­dáshoz és sarkallnak tettek­re. Sz. E. Felajánljuk értékesítésre az alábbi elfekvő készleteinket: BOJLERKAZÁN MVT. 1000 olajégővel (1 db) + PATENT 70 K tip. kazán (1 db) ^ NIKEPANEL 4-f-6 cm, 642 m- ♦ VÁÉV-BRAMAC hódfarkú cserép (11 000 db) ^ VÁÉV-BRAMAC kúpcserép (240 db) 64 670 Ft -|- áfa 63 360 Ft + áfa 385 Ft/m2 + áfa 15.40 Ft/db áfa ;j 38.40 Ft/db -j- áfa Érdeklődni lehet munkanapokon a Hernádmenti Építőipari Kisszövetkezet központi telepén. FORRÓ, Fő út 133. ójc Telefon: Forró 8 ójc Telex: 62 500 Minek nevezzelek? — Eredményhirdetés! Értesítjük a tisztelt pályázókat, hogy a zsűri a pályaművek értékelésekor, kiemelkedően találó, új elnevezést nem talált MEGKÖSZÖNJÜK AKTIVITÁSUKAT - ÉS JUTALMAZZUK <7WM> A szerencse - sorsolással - á következő pályázóknak kedvezett: <hiß> M/skolc- Ifj. Bánfi István, 3532 Miskolc, Nemzetőr u. 24. M/SKOLC- Nagy István Attila, Miskolc, Vándor Sándor u. 1., 111/3.- Fülöp Gábor, 3300 Eger, Pacsirta u. 9. A jutalom átvételének módjáról, e három pályázót levélben értesítjük

Next

/
Thumbnails
Contents