Észak-Magyarország, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám
1989. július 14., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A viharos idő megállította az aratást (Folytatás az 1. oldalról) végeznek a munkával. Ha esik, akkor több hétig is eltart, mint ahogy volt már példa arra is (1970-ben), hogy a kenyér ünnepén még arattunk, és a kalászban kicsírázott a szem. A tétlenségben régi aratások emléke között matatok, s öreg toll - forgató barátom, Bodnár Imre bátyám verseskötetéből üt szíven az aratásról írott néhány szava, melyet az ott élő emberektől vett kölcsön, akik az aratásról csupán ezt tartják: ez ma úri muri. Tudom, hogy a hagyományos kaszás-cséplőgé- pes világban megszokott, izzasztó munkához képest könnyebb. De hogy úri muri lenne, ez a megítélés a mai aratónak bizony zokon esik. Mert megvan a gond most is, legfeljebb másfajta. A Bodrogközben, a karosai Dózsa Téesz extenzív növénytermesztésének vállalAki mostanában járt a miskolci Búza téri piacon, az tapasztalhatta, hogy e helyen is egyre inkább tért hódít a külfüdi árusítás, a KGST-nek becézett lengyel piac. Azaz csak hódítana, ha lenne elég tér, hely, ahol megfelelő körülmények között lehetne venni, eladni. De köztudomású, hogy a Búza téri piac saját — élelmiszerpiaci — funkciójához is szűkös, nem még a használt- cikk-árusításhoz, ami mellesleg nem is engedélyezett ezen a területen. A piacfelügyelőség dolgozóinak munkanapjai jórészt abból állnak, hogy kordont alkotva terelgetik ki a zöldségesstandok közül a külföldieket, hogy zavartalanul folyhasson az élelmiszer-árusítás. Persze mindez nem sok sikerrel jár, hiszen — munkaköri leírásuk maradéktalan ellátása érdekében — számos egyéb bokros teendőjük is akad. De ha sikerül is a „kiűzetés”, a szívós külföldiek nem ismerve lehetetlent, a piacot körülvevő utcákban vernek tanyát, akadályozva a forgalmat, növelve a balesetveszélyes helyzeteket. Mindenki érzi, hogy ez a helyzet már tarthatatlan, sürgős és hathatós megoldás szükséges. — A jelenlegi helyzet tarthatatlan — mondja Petri Jánosné, a Búza téri piacfelügyelőség vezetője is. — A város ellátása forog kockán. A termelők nem tudnak lepakolni, a kereskedők nem tudnak árulni. Dolgozóink teljesen kimerültek a külföldiekkel vívott mindennapos küzdelemben, akik már akkor is ide jönnek árulni, amikor hivatalosan nyitva tart a Zsarnai piac. Egyetlen megoldásnak azt tartjuk, ha kibővítjük a használt- cikk-piac nyitva tartását, s ily módon a Búza téren teljesen megszüntetjük az efféle tevékenységet. Ezért hétfőtől, azaz július 17-től a Zsarnai telep mindennap üzemel. reggel 5 órától délután 2-ig, Továbbra is lesz vasárnaponként autóbörze 8— 12-ig, s nem marad el a:szokásos országos állat- és kirakodóvásár sem minden hónap első szerdáján. Egy-két helyen jég szabdalta a répalevelet kozó mezőgazdásza, Top- lenszki József arról panaszkodik, hogy az őszi káposztarepcét — vegyszerezés ide, vagy oda — teljesen ellepte a kutyakapor, vagyis az eb— Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a Búza térről kitiltott külföldiek ellepik a udros más területeit? — Előzetes megbeszélések szerint számítunk a közterület-ellenőrök segítségére, akik rendszeres ellenőrzéseik során fellépnek a szabálysértők ellen akár a feljelentés erejéig is. A külföldi árusoknak pedig tolmács segítségével hozzuk a tudomásukra a változást, magnófelvételről naponta több alkalommal bejátsszuk a hangosbeszé.lőn a megváltozott helyzetet. — Biztosítva vannak-e az új nyitva tartási rend személyi és tárgyi feltételei? — Pillanatnyilag mégnem, hiszen a rendkívüli állapotra tekintettel azonnal cselekednünk kell. Ily módon a dolgozói létszámot egyik napról a másikra nem tudjuk biztosítani. Átmenetileg jelenlegi munkatársaink túlóráztatásával segítünk ezen a gondon. Nagyobb nehézséget okoz a tárgyi feltételek, a takarítás, a szemétszállítás megoldása. Ezt. a tevékenységet továbbra is a közterület-fenntartók végzik. — Lesznek-e megfelelő buszjáratok a Zsarnai piac mindennapos megközelítéséhez? — Jártunk az MKV-nél, ahol megállapodtunk abban, hogy a forgalom és igény függvényében mindennap indítanak „ZS”-s és „P”-s járatokat, melyeket továbbra is csak buszjeggyel lehet igénybe venni, s menetrend - szerint közlekedik ezután is 10-es járat. — Á Zsarnai piacon a külföldi árusoktól is szednek hely használati díjat, helypénzt. A megnövekedett bevételt mire kívánják fordítani? — Szeretnénk javítani a használtcikk-piac feltétel- rendszerét, sürgető feladat a csatornázás, vízelvezetés megoldása, egy higiénikus illemhely kialakítása, melynek már megrendeltük az Északtervtől a tanulmánytervét. Későbbi tervünk, hogy az egész területet aszfaltozzuk, s a bevételek függvényében esetleg egy könnyűszerkezetes tetővel is ellátjuk azt. Kovács Judit székfű. így bizony nem igen örülnek komlíájnosaik a „virágzó" mezőgazdaságnak. A Taktaközben a csobaji Taktaközi Termelőszövetkezet e héten már kenyérgabonát vágott, de őket is megállította az eső. A tak- taharkányi szövetkezet elnöke, Semsey Barnabás örült, hogy a hét elején a búzaterületüket elkerülte az eső, és mintegy megrendelésre a Takta jobb partján lévő kukoricatáblára érkezett az égi áldás. Mára azon- I ban már őket is elérte a viharos esős idő. És a tápanyaggal teli földeken hamar megroggyan az árpa is, megbámul a szem, oda a minőség. Könnyen lehet, hogy e több napos áztatás következményeként az ígéretes termés egy része valóban csak ígéret marad. Pedig a terméskilátások legalább a tavalyi eredményeket sejtették velünk, amikor az évszázad rekord gabona- termését mondhattuk magunkénak. A Hernád völgyében néhány helyen még az étkezési szárazborsó betakarításával foglalkoznak, de Szikszó. Encs és Vizsoly határában már tárcsázott tarlót is lehet látni, és van példa a borsó szalma bálázására is, tehát a melléktermékekre is figyelnek gazdaságaink. Megyénk északi részén, Krasznokvajdán, a Bástya Termelőszövetkezetben is állnak a kombájnok. Baktai János főagronómus szerint nem az eső miatt, hanem a későbbi érés az oka annak, hogy a 800 hektár őszi búza betakarítását talán a jövő hét csütörtökjén tudják megkezdeni kilenc E—516- os kombájnnal. Itt inkább a 80 hektár rendre kaszált lu- < cérna betakarítása okoz gondot. A 236 hektár intenzív gyep termését már bebálázták, kazalba rakták, és betakarították a 182 hektár szarvaskerep első kaszálását. A szakember szerint — bár nincs megdőlve a búza, de a korábbi csapadékos időjárás miatt eléggé elgyomosodott. Náluk az eső talán csak arra volt jó, hogy szorult szem ne legyen a kalászban. Megzavarta a nagy nyári munkát ez a véget nem érő nyári zápor, itt-ott a jég is sanyargatta a nyári és az őszi betakarítású növényeket. Pánikhangulatra azonban nincs okunk, mert a parasztember évszázadok óta tudja, hogy a rossz után jön a jó, vagyis, ahogy egymás között mondják: borúra derű. Ebben a szellemben várjuk a jobb időt! B. Sz. L. Nagyjavítás az ÓKÜ-ben Több, mint egyéves üzemelés után, július 6-án, 8 napos, éves nagyjavításra leállt az Ózdi Kohászati Üzemek blokk-, buga-, és triósora. A vállalat a javításra 18 millió forintot költött, és a munkálatokban csaknem négyszáz karbantartó és hengerész vett részt. A nagyjavítás során megszüntették a hármas számú mélykemence héttonnás berakodó daruját, a hengersorokat teljes revízió alá vették, kicserélték a görgősorokat, felújították a triósor egyes berendezéseit. A melegüzemi próbákat ma délelőtt tartják, az üzemszerű termelést délután 2 órakor kezdik meg a hengerészek. Hétfőtől mindennap lesz piac a Zsarnain Búza téri szorongások Aratási ügyelet A molyt Agrokerhez folyamatosan érkeinek a betakoftlógépek alkatrészei. Képeinken ponyva, ék-szíj és nyomócső (amely most 30 siátatékkol olcsóbb) rakodása, válogatása látható. Fo'ók: Balogh Imre Hírek és híresztelések A nyilvánosság példásan jó eszköze a demokratizmus kiteljesedésének. a gyors és pontos információcserének, egyszersmind annak, hogy a hírek és a híresztelések közötti különbségek ne mosódjanak el sem helyi, sem országos ügyekben. Talán ismerős a közhelyszerű példálózás, arról a bizonyos kabátlopásról, miszerint a félmondatos fecsegések alkalmasint oda vezethetnek, hogy a végén már nem is nagyon lehet megtudni ki a tolvaj és ki a károsult. Az emlékképekben csak az marad meg, hogy az illető benne volt egy kabátlopási ügyben ... Sarkasan fogalmazva a vélemény-nyilvánítás nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Azt hiszem, aki hosszabb-rövidebb időt töltött tájékoztatási szervezetnél, vagy olyan helyen, ahol valakiről, illetve valamiről véleményt kellett nyilvánítania, őszinte szívből kívánja azoknak a fékeknek az oldását, amelyet esetenként az információkat sajátosan kezelve, már-már magántulajdonnak tekintették. Ugyanakkor vallom azt is, hogy a nyilvánosság kapuinak kitárulkozása egyfajta felelősséget is hordoz, ellenkező esetben a szólásszabadság összekeveredik a hallásszabadsággal, jelesül azzal, hogy vagy nem a tényeket mondjuk, vagy nem a tényeket hallják és így a hírekből félő. hogy híresztelések lesznek. A tévedések kiszűrésére, miként az élet megannyi területén, az információ áramlásánál is sajátos önvédelmi eszköz az, hogy hallgattas- sék meg a másik fél. Ez egyfelől etikai kötelesség, másfelől hitelességet erősítő tényező. Tapasztalom, hogy a gyorsaság versenyhelyzetet teremt, de a vetélkedés izzó pillanataiban is vétkes a valótlanságok és a részigazságok tényszerű tálalása. De engedtessék meg. hogy a figyelmetlenség okozta tévedéseket így is nagyon egyértelműen elkülönítsem, a rajtakapás, ahogy mondani szoktuk a leleplezés szándékát kutató rágalmazásoktól, a valós helyzetet nagy ívben elkerülő csalárdságoktól. A nyilvánosság a nyilatkozótól és a nyilatkozatot továbbadótói, a véleményt mondótól és a véleményt meghallgatótói vagy elutasítótól, tehát egyaránt körültekintést. szakmai éntést és emberi korrektséget feltételez. Ennek szem elől tévesztése morális terhek hordozójává válhat. Mondom ezt azért, mert mostanság úgy tűniik a tagadásban sokkal nagyobb az egység, mint a holnapi feladatok meghatározásában, illetve a realitás talaján sarjadó elképzelések cselekvő valóra- váltásában. Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a hír, mint a nyilvánosság egyik megjelenési formája, valahol a konstruktivitás eszköze — míg a híresztelés, a legritkább esetben mentes a nyilvánosan nem vállalt san- daságtól. Vallom ezt akkor is, ha a féligazság rövid távon az eredményesség látszatát keltheti, de hosszú távon kudarccal jár. Paulovits Ágoston Méhészek vállalkozása Mellifera néven korlátolt felelősségű társaságot hoztak létre a magyar méhészek. A több. mint 1000 méhészt tömörítő gazdasági vállalkozás célja, hogy a jövőben a kft. önmaga végezze a méz és egyéb méhészeti termékeik (virágpor, propolisz, méhviasz, méh- pempő), valamiint a méhrajok külföldi értékesítését. Az elhatározás ‘és a gazdasági vállalkozás hátterében az ál'l. hogy a felvásárlás korábbi gyakorlatának kiszolgáltatott méhészek a maguk urai szeretnének lenni. Céljuk a magyar mézexport hitelének visszaszerzése. a minőség helyreállítása. a termékskála és a piac bővítése. Erre az ad alapot, hogy a termelők összefogásával kialakított országos vállalkozásnak közvetlen rálátása van a termelői kapacitásokra, a termékekre, a termelés várható időpontjára, így a korábbi eseti értékesítés helyett folyamatos, stabil és kiszámítható kereskedői mi kapcsolatot kínálnak külföldi partnereiknek. Az országos vállalkozásnak kizárólag csak termelő méhészek a tagjai, akik az 50 millió forintos alaptőkéhez kisebb részben, készpénzzel, nagyobbrészt pedig termékkel, azaz mézzel járultak hozzá. A méz értékesítésén kívül a jövőben a mézet és a .propoliszt magasabb értéket képviselő termékekké, készítmények, ké dolgozzák fel. Ezt a tevékenységet külföldi partnerek bevonásával vegyesvállalati formában tervezik. (MTI)
