Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám

1989. június 13., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

A megbékélés jegyében

Tapasztalataink szerint a megyében is élénk az érdeklődés Nagy Imre és társai június 16-i temetésével kapcsolatban. Több konkrét kérdés is érkezett az Észak-Magyaror- szág szerkesztőségéhez. Ezeket továbbítottuk dr. Járai Jánoshoz, a megyei pártbizottság szóvivőjéhez, és megkértük válaszoljon rájuk. Először a nap jelentőségéről kérdeztük.

— A múlton sajnos nem lehet változtatni, de kötelességünk okulni az eseményekből. A helyes következtetésekhez a lehető legtárgyilagosabb múltképre van szükség. Ismeretes ezzel összefüggésben az MSZMP állásfoglalása. A Központi Bizottság által életrehívott történelmi albizottságban zajlik az elmúlt negyvenöt év kritikai élemzése, s töretlen a politikai szándék: sokoldalú, hiteles információk alapján új viszonyt kell kialakítani múltunkkal kapcsolatban.

— Június 16-án nem szabad elszalasztanunk azt az esélyt, melyet a ravatal feletti kéznyújtás lehetősége jelent e szándék megerősítésére. Ahogy már sok nyilatkozatban elhangzott, a temetés a kegyeleti aktuson túl a nemzeti megbékélés és kiegyezés alkalma is lehet. Éppen ezért minden magyar honpolgárnak — pártállásra vjjló tekintet nélkül — az az érdeke, hogy a szertartás rendben, provokáció és rendzavarás nélkül menjen végbe.

— Sokan kérdezik, hogy a párttagok részt vehetnek, részt vegyenek-e a temetésen?

— Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Az MSZMP KB május 29-i állásfoglalása egyértelműen kifejezésre juttatja Nagy Imre és társai szerepének politikai megítélését, amelyet szerintem pártunk minden tagja emelt fővel vállalhat. Ezen túl az eseményhez való személyes viszony mindenkinek magánügye, melyet szabadon alakíthat ki. Ismert az is, hogy a rádió és a televízió egyenes közvetítést tervez az eseményről több órán keresztül, és az esti órákban is lesz részletes összefoglaló (hiszen délelőtt az emberek többsége ezen a napon is dolgozni fog). így mindenki pontosan tájékozódhat az eseményekről.

— Több intézményből kérdezték telefonon, hogy a nemzetiszínű zászló mellett kitűzzék-e a gyászlobogókat is?

— Beszélgetésünk pillanatában erről nincs hivatalos kormánydöntés. Elképzelhető, hogy a várható minisztertanácsi nyilatkozat erre is kitér, s a közintézmények, üzemek fellobogózására felszólít. Mi úgy döntöttünk, hogy a megyei pártszékház előtti téren a három árbocon a magyar, valamint a nemzetközi munkásosztály lobogója fogják majd közre a gyász zászlaját. Ügy értesültem, hogy a Központi Bizottság székházára gyászszalaggal övezett nemzetiszínű és vörös lobogót .tűznek ki ezen a napon. iMég egyszer szeretném hangsúlyozni azonban, hogy a nem mellékes külsőségeken túl, most mégis az ország jövőjét is befolyásolható eseményre kerül sor. Ezért kívánjuk mi is, hogy ez a nap a megbékélés jegyében teljen el, s ne újabb feszültségek forrása legyen.

Gyáravatás a Csanyikban

Injekciíanpli a nehézipar leprái

A csomagolóban. Évente 150 millió darab ampullát gyárthatnak, csomagolhatnak. Fotó: Balogh I.

Régen volt az ipar számára olyan jeles nap Miskolcon, jmint a mai: ismét gyárat avatnak a városban, ezúttal azonban a nehéziparra orientált megyeszékhelyen nem kohászati, nem gépipari üzemnek vágják át a nemzetiszínű szalagját, hanem egy gyógyszerészeti gyárét. A Chinoin Rt. avat gyárat délelőtt tizenegy órakor a Csanyik völgyében.

Az is régen volt — mindössze fél évtizede, de hogy szalad az idő! —, hogy a Tungsram hajdan levegőből élő gyárát, az itteni kryp- tongyárat eladta (a levegőből nyert oxigénből állították elő álapanyagukat), s a Chimoin lett vevő a területre. A gyógyszergyár szándékát a város is támogatta: hiszen a Miskolcon végző középiskolás lányotknák kevés munkalehetőséget kínált a város, ez a cég azonban csaknem kizárólag érettségizett lányokra, asszonyókra jelentette be munkaerőigényét. A Chinoin keresett termékek gyártását kívánta itt meghonosítani, az eddig elhelyezkedés gondjával küzdőknek biztos kereseti forrást tudott nyújtani — szóval találkozott a város és a gyár elképzelése.

Az első kapavágást a volt kryptongyár területén az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat Borzási Ferenc vezette építésvezetősége tette meg 1985. november 10-én. Rá három évre, az elmúlt esztendő végén, december nyolcadikén kezdődött a műszaki átadás. A kivitelezők, s a technológiai szerelést végző Vegyépszer dolgozói jó munkát végeztek, hiszen januárban elkezdődhettek az üzemi próbák.

*

Elkészült tehát a gyár, igaz, sóikba került, nem kevesebbe, mlint 1,2 milliárd forintba. A beruházás világbanki hitelkonstrukció segítségével valósult meg. Gyöngyössy Gábornak hívják az új üzem vezetőjét. Most ö beszól:

— Injekcióampullázó gyár a miénk. Éves kapacitása 150 millió darab 1, 2 és 5 milliliteres injekcióoldattal teli ampulla. Ez a mennyiség mintegy félét teszi ki a Chinoin ampullagyártásának. Jóformán minden Magyar- országon honos injekcióampulla elhagyhatja majd a gyárat. Az oldatokat itt készítjük, itt töltjük, és csomagoljuk. A tervek szerint a Chinoin csak a nagy sorozatban készített termékeit állítja elő nálunk. Egyébként hazaii és külföldi (főleg szovjetúnióbeli) piacra szállítunk.

Az üzemi próbák során az apró rendellenességéket kiküszöbölték, s az ezt követő

próbaüzem alatt levizsgáztak az' NSZK-ból és Olaszországból érkezett gépek, berendezések.

Ha majd teljes kapacitással, két műszakban dolgoznak a töltő- és osomagoló- gépek, akkor itt, a csanyiik- völgyi gyárban mintegy 180 embert foglalkoztatnak. Főleg betanított munkásokat, lányokat, asszonyokat, de gyógyszerészeti, vegyipari technikusok és szakmunkásak is megtalálják számításukat. A most bizonyító munkásokat a Chinoin újpesti gyárában képezték ki. Ök azok, akik gyógyszert gyártanak a magyar vas- és acélipar központjában. Merész húzás volt, de bejött... Több ilyenre lenne szükség...

(illésy)

A desztillálóban. Száznyolcvan embernek ad munkát az új gyár.

Vállalkozni pedig muszáj

Az a gazdálkodó szervezet, amely ma is a régi módon, idejétmúlt módszerrel, munkastílusban igyekszik feladatát ellátni, nem biztos, hogy eredményeket mutat fel. Olyan időket élünk, amikor a régi gazdálkodási gyakorlatot el kell felejteni. Ahol erre képeseik, mert a vezetésben megvan az eltökéltség az új fogadására, ott a siker sem marad el. Csak idő kérdése, hogy mikor érik be a befektetett munka gyümölcse.

A Borsodi Vegyi Kombinátban is korán felismerték a változtatás szükségességét. Eldöntötték, hogy kilépnek a régi vállalati körből és merészebben váltanak, mégpedig a vállalkozások irányába.

Belevágtak a dolgok közepébe és rögtön külföldi vállalkozásba kezdett a BVK. Hogyan is volt mindez? — kérdeztük dr. Tolnai Lajos vezérigazgatótól.

— Első lépésként a vállalat az arab világ felé nyitott — mondja Tolnai Lajos. — Az üzlet, amelyet egy észak-afrikai országgal kötöttünk, azóta jól bevált. Pedig menynyien „féltettek” bennünket. Nem vagyok benne biztos, hogy az aggódás motiválta a kívülállókat véleménynyilvánításában. De nem is ez a lényeg. Az a fontos, hogy olyan szerződést kötöttünk, amelynek valóra váltása mindkét fél számára garanciát jelentett a hosszú távú együttműködéshez, természetesen a kölcsönös előnyök és érdekek szem előtt tartásával.

— Mondjuk ki, líbiai üzletről van szó.

— Ez nem lehet titok, mint ahogyan az sem az, hogy az észak-afrikai munka eddig mintegy 35—36 millió dollár bevételt jelentett a kombinátnak. Ugyanakkor az is közismert, hogy több száz BVK-s szakember dolgozott az afrikai országban, akik nem jártak rosszul, már ami az anyagiakat illeti.

— Közben, a nyolcvanas évek elején megjelentek a vállalati gazdasági munkaközösségek.

— A BVK messzemenően felkarolta és támogatta ezt a vállalkozási formát, amit kezdetben elég sok munkahelyen ellenszenvvel fogadtak. Mi azért karoltuk fel a vgmk-k létrehozását, mert egyrészről általuk enyhült a munkaerőhiány. Az az 1000—1200 dolgozó, aki vgmk-tag volt, kétszáz, főmunkaidőben foglalkoztatott munkaerőt pótolt. Bárhogyan is vizsgáljuk ezt a kérdést, a vállalatnak hasznot hozott ez a vállalkozási forma. A gazdasági munka- közösségek létrehozásakor vállalatunk igen rossz „passzban” volt, kevés volt a pénzünk, nem tudtuk kellően megfizetni dolgozóinkat. Ezt a hiányt tudtuk ellensúlyozni a vgmk-kal, amelyekben megtalálták számításukat a legjobb szakemberek is. Ám ne gondolja senki, hogy könnyen jött a pénz, nagyon is meg kellett dolgozni a magasabb keresetért, hiszen a gazdasági munkaközösségek számára háromszoros teljesítménynormát ktunk elő. Mi tagadás, évenként több tízmillió forint vállalkozási díjat fizettünk ki a vgmk-nak. Most, hogy az

utóbbi néhány esztendőben yalamelyest csökkent a munkaközösségekben végzett munka nagysága, és természetesen kevesebb a vgmk-k száma is, a vállalkozási dij éves összege 60 millió forint körül van.

— Azon kívül, hogy a vgmk-k révén végül is együtt maradt a vállalat szakember- gárdája, ez a tevékenység hozott-e forintban kifejezett hasznot a BVK-nak?

— Tények, adaték támasztják alá a gazdasági munkaközösségek eredményét. Számításaink szerint a vgmk-k révén a Borsodi Vegyi Kombinát körülbelül annyi nyereségre tett szert évente, mint amennyit vállalkozói díj címén a dolgozóknak kifizettünk.

— A BVK-ról az járja, hogy mindig készséget mutatott más vállalatokkal való együttműködésre. Hallhatnánk arról, hogy idehaza milyen sikeres vállalkozásba fogtak?

— Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy belföldi gazdasági társulásainkról alapvetően csak jót mondhatok, bevált ez a fajta vállalkozási forma. Társulásaink az előző évekhez hasonlóan most is a mező- gazdaságra, illetve az építőiparra koncentrálódnak. A mezőgazdasági üzemek épületet.

infrastruktúrát biztosítottak a társulás létrejöttéhez. mi pedig a technikát, a technológiát és az alapanyagot adjuk a termeléshez. A mezőgazdaságban a társulások profilja széles, megtalálható a műanyag- alapanyag-gyártás, a műanyag-feldolgozás, s a különböző gyümölcslevek palackozása egyaránt. A ma létező társulások közül kiemelkedik a megyénkben működő Grafol Gt., amely az idén már mintegy 400 millió forint termelési értéket állít elő. De megemlíthetem a műanyag ablak előállítására létrehozott társulásokat, amelyek szinte az egész országot behálózzák. E társulási rendszer keretében hét részvénytársaság működik. Bevált ez a vállalkozási forma is. Elegendő megemlíteni az országos hírű Álba Regiát, amely százezer négyzetméter, PVC- ből készült ablak gyártásáról, felhasználásáról gondoskodik. Azért is nagyszerű ez a vállalkozás, mivel az építőipari szervezet mindenkinél jobban ismeri a piacot, s ráadásul nemcsak termelő, hanem egyben vevő is a termékre.

— A vgmk-k, mint ismeretes, tartós te- vékenységet folytatnak a vállalatnál. Az eseti feladatok teljesítésére azonban újabban vállalkozókat tobozoznak gyáron belül.

— Visszatérve a gyárkapun belüli vállalkozásokra: a BVK vállalkozási igazgatósága széles körű tevékenységet folytat azért, hogy a tenni akaró műszaki és munkáskollektívák minél eredményesebben vegyenek részt az előttünk álló műszaki és gazdasági feladatok megoldásában. Bizonyítási lehetőség és megmérettetés is egyben, amikor a vállalkozó szellemű dolgozók, vállalati kollektívák és szervezetek egy meghatározott munkát a kezdettől a teljes befejezésig maguk végeznek el. Például az üzemi KISZ- bizofctság elvállalt egy kétszázmillió forintot érő feladatot, amit a munkában részt vevők, illetve vállalkozók — természetesen munkaidőn kívül —, szakértők ellenőrzése mellett végeznek. A legutóbbi információm szerint a munka jól halad, s várhatóan teljesülnek a vállalkozási szerződésben megfogalmazott feladatok. Ugyancsak vállalkozásba adtuk az egyik üzemünk teljes belső rekonstrukcióját, amire egy ötvenfős kollektíva kötött szerződést. Leleményességükre mi sem jellemzőbb, hogy eddig számos szabadalom és csaknem harminc újítás született, ezzel is bizonyítva, hogy akik erre a munkára vállalkoztak, az elvárhatónál is jobb és nagyobb telje- sitményt nyújtanak. Minden bizonnyal saját érdekükben is teszik ezt, ám törekvésük valahol megegyezik a vállalat céljával.

— Ha már a vállalkozásoknál tartunk, nem mehetünk el szó nélkül a külföldi töke bevonásának kérdésköre mellett.

— A BVK csaknem ötven országba exportál és ennél lényegesen több vállalattal, közte sok tőkés céggel áll üzleti kapcsolatban. Ennek is köszönhető az a külföldi érdeklődés. amely részben a BVK és persze Borsod megye vegyipara iránt az utóbbi időben megnyilvánult. Konkréten arról van szó, hogy a kanadai Nova vegyipari konszern és a három borsodi nagyüzem, vagyis a BVK, a TVK és a TIFO tárgyalást folytat a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségéről. A kormány engem bízott meg, hogy részben Andrew Sarlós kanadai üzletemberrel és más vezetőkkel a szóban forgó nyugati cég és megyénk vegyipari üzemei közötti együttműködést, s a konkrét tárgyalásokat menedzseljem. Bízom benne, hogy a kanadai konszern fantáziát lát a velünk való termelési, piaci együttműködés létrehozására, természetesen anélkül, hogy akármelyik vállalatot kiárusítanánk. Véleményem szerint megvan a reális lehetősége annak, hogy a kanadai üzleti csoport megfelelő tőkével bekapcsolódjék bizonyos vegyipari ágazat fejlesztésébe. amely egyet jelent a csúcstechnológia meghonosításával, és piacbővítéssel. A napokban szakértők bevonásával már tárgyalássorozat kezdődik a konkrét fejlesztési lehetőségekről.

L. L.

F. L.

A műanyag ablak előállítására létrehozott társulások behálózzák az egész országot.