Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1989. június 13., kedd Menedékjog - Semmelweis A z elmúlt hét minden bizonnyal legnagyobb figyel­met ikívánó és ikiváltó műsora az a dokumentum- film volt, amelyet bárom napon át sugárzott az első műsor, összesen tíz óra és negyven percnyi időtartamban, s természetesen miimdiháTom alkalommal a késő éjszakába nyúlóan. Menedékjog, mondta a műsor címe, s gondolat­ban már ott volt a cím mögöitt egy láthatatlan kérdőjel is, hiszen éppen a menedékjog változott át valami mássá ab­ban a történetben, amely a három estén át sugárzott, ösz- szesen kilenc beszélgetésből feflrvázolódott. Ember Judit do­kumentumfilmje eredetileg moziilbeli adásra készülhetett, ám ilyen időtartamú filmet ott vetíteni nem lehet, mert bármennyire is érdeklődne scuk-isak néző a téma iránt, egy helyben ülve nem lehet ekkora terjedelmű filmet végig­nézni, s végig elviselni. E film ugyanis nem valami szóra­koztató dolgozat, nem ás valami szokványos dolkumentum- történet, vagy esettanulmány, nem is egyszerűen ismeret­terjesztés fiimi eszközökkel, hanem napjaink múltvizsgáló és vallató cselekményeinek sorozatúban nagyjelentőségű adalékhalmaz, tanúságtétel. A ’'Menedékjog ugyanis Nagy Imre és társad 1956. novemberi budapesti története, ami­kor is a jugoszláv követségre menekülitek, majd onnan kijövet Romániába szállították őket, hogy néhányukat aztán hazahozzák, bíróság elé állítsák és elítéljék, család­tagjaik pedig ezalatt Romániában legyenek fogva két esz­tendőn át. Ember Judit filmje sajátos munka. A riporteri kérdésék alignalig hallhatók, érthetők, a megszóllaltatotfaik szinte monológszerűen mondják el élményeiket attól kezd­ve, ahogyan a budapesti jugoszláv követségre bementek, de van számos olyan részlet, amely bőségesen említi az előzményeket legalább egy-egy érintett személy munkás­ságának felvázolásával. Mivel az emlékezők nagyrészt azo­nos nehéz sorsot viselték el, azonos élményeket őriznek kitörölhetetlenül, az események nem egy mozzanata több­ször ismétlődik a filmben, teljesen azonosan, vagy egészen lényegtelen eltérésekkel, a többszöri és mindig más sze­mély által történő előadással erősítve az állítást. Ameny- nyire ez az eljárás, vagy szerkesztési mód erősíti, hitelesíti az előadottakat, annyira talán gyengíti is a film egészét, mert valami másfajta szerkesztéssel, rendezői sűrítéssel ta­lán ugyanezt a hatást el lehetett volna érni a történelmi hitel csökkentése nélkül. (S talán akikor több nézőhöz is eljutott volna a film mondandója, mert félő, hogy nem mindenki nézte végig az éjszaka közepéig a folytatásokat, noha elkezdte nézni azokat, s kíváncsi is volt rá.) A téma sajátosságaiból adódóan itt nem volt képi illusztráció — néhány álló fényképet, régi fotóreprodukciót leszámítva — minden az élő előadásmódra bízatott. Ebből következően eltérőek lettek az egyes fejezetek, hiszen nem egyforma előadókészséggel megáldott szereplők Ikerültek a statikus kamera elé. Mindenesetre a személyes élmény mindegyi­ken átsütött, és felerősítette a mondandót. Meglepő volt a Lukács Györggyel korábban készített interjú (hangfelvé­tel) beiktatása, amikor a rendező nem tudott -miit kezdeni a látvány hiányával, s a nézőt így jobban idegesíthette a nagy tudós beszédszövegének „fésületlensége”. E film tel­jes szövege hónapokkal korábban már megjelent a könyv- boltokban, igen sokan Olvasták. Az élő előadás mégis más volt, mégis erőteljesebb, megk-apóbb, amire oda kellett fi­gyelni még akkor is, ha a nézők nagy többsége — leg­alábbis az érdeklők! — már ismerhette más forrásokból mindazt, amit a megszólal tátották előadták. Napjaink fel­gyorsult életében kiesfit ikésve jelent meg .ez a film a kép­ernyőn — 1986-ban készült el a Balázs Béla Stúdióban —, mert az élet frissebb és gyorsabb napjainkban, mint a film- készítés és -bemutatás lehetősége. Még akkor is, ha a ren­dező ezt a végletekig leegyszerűsített megjelenítési mód­szert választja. Bemutatása már nem tűrhetett halasztást, tanulságai pedig a mának és a jövőnek szólnak. Semmelweis Ignác — az anyák megmentője címmel lát- hattunik kétrészes tévéfilmet tötbb nemzet televíziósai és filmesei — köztük magyarok— koprodukciójában, Michael Verhoeven rendezésében. Semmelweis élete és munkás­sága vissza-vissziatórő fi lm téma. Máig élénken emlékszem az éppen ötven év előtti, Tóth Endre rendezte Semmel­weis című filmre Uray Tivadar címszereplésével, -amely finom, megfigyelésekben gazdag életrajzi mű volt, -majd Bán Frigyesnek 1952-:ben készült Semmelweis filmdrámá­jára, amely Apáthi Imre főszereplésével állította elénk a kiemelkedő tudós életét, markánsan felmutatva annak tra­gikus fordulatait is. Láttam más Semmelweis-feldolgozáso- kat is, s azok most sorra előbukkannák emlékeimből, amíg pénteken és szombaton néztem, mint idézik képernyőre^ több nemzet fial az anyák megmentőjének küzdelmekkel teli és tragikus végű életútját. Ügy éreztem, ebben a leg­újabb filmváltozatban nagyobb súlyt kapott a tudós fana­tizmusa, egzaltáltsága,, amely végül is súlyos idegbajához, és borzasztó halálához vezetett, mint maga a felfedezés, amiért az anyák -megmentője címet kiérdemelte. Eggyel több Semmalweis-fi'lmet jegyezhetünk fel. De — aligha­nem — csak számszerűleg többet.. . Benedek Miklós szlovák televízió 1. MOSOK: 9.25: Tv-játák. — 10.45: Sportvisszhangok. — 11.50: Tévóbörze. — 15.35: Objektív. Magazin. — 16.05: Ipari tanu­lóknak. — 16.45: A prágai nem­zetközi tv-fesztivál műsorából. — 17.35: Távlatok. Magazin. — 18.20: Esti mese. — 16.30: Hon­védelmi magazin. — 19.30: Hír­adó. — 20.00: Váltságdíj. Tv­sorozat. — 20.55: Dokumentum­sorozat. — 21.25: A prágai nem­zetközi tv-fesztivál. krónikája. — 21.35: A himaláji magaslati síkságon. Magyar dokumentum- film. — 21.55: Musica Viva. Zenei magazin. TELEVÍZIÓS MŰHOLDAK ADASAI SKY: 12.30: Életvezetési taná­csok. — 1-3.00: Teleregény. — 13.55: Landscape-program. — 14.50: Megfordul a világ. — 15.45: Szeretet. — 16.15: Vígjá­téksorozat. — 16.45: Rajzfilm­sorozat. —• 17.00: Popzenei mű­sor. — 18.00: Eurosport. — 20.00: Európai futball. — 22.00: Ke­rékpárverseny. — 23.00: Gyep­labda Kupa. — 24.00: Rögbi. SUPER: 15.30: Zenés műsor. — 16.30: Élő adás. — 18.30: Popzenei hirek. — 19.30: Richard Diamond műsora. — 20.00: Mo­naco Grand Prix. — 21.45: Új­világ. — 22.00: Super , sportma­gazin. — 0.00: Szórakoztató egyveleg. TV5: 16.05: Hírek. — 16.10: A kenyérhordó lány. (2.) — 16.30: Magazin ínyenceknek. — 16.45: Ifjúsági program. — 17.30: Nyel­vi fejtörőjáték. — 17.55: Idő­járás. — 18.00:, Tévéjáték. — 19.30: Csillogó papiros. — 20.00: Szórakoztató műsor. — 22.00: Tv-híradó. — 22.35 : Film-klub. — 0.10: Francia panoráma. „Az elvontság esztétikuma..." Beszélgetések a diaporámáról A Tangerine Dream együt­tes felvétele szól. A falra vetített képek fantáziát csik­landozó egymásutánisága, a színek, formák varázsa össz­hangban a zenével a nagy, kozmikus -harmónia felé te­reli a nézőt. Nem minden­napi felvételeket látunk. Sőt! Egyáltalán nem is „fel­vételek” vetítődnek a vá­szonra, .hiszen Adám János diáit festészeti eljárással ké­szítette. — Alapvetően romantikus ember vagyok — mondja. — Sokat hallgattam a zenét, próbáltam -képben gondol­kodni, megfogalmazni amit a képzeletemmel látok. Hogy -mit? Hát azt elmondani nem lehet. -Hisz’ azért fes­tettem ... Egyébként vala­miféle kellemes lebegés, ■mely mindig eláraszt, mi­kor éjszakánként — ha szép az idő — a csillagokat né­zem. Ilyenkor érzem a von­zást a végtelen felé ... „A végtelen kapui” a cí­me a nemrég Szegeden dí­jazott alkotásának. S ugyan­itt született egy másik mis­kolci siker is. IKarlinger Fe­renc „Űtközben” című -mű­ve is díjat érdemelt. * A zsűri a ’84-es diósgyőri fesztiválon a következőket mondta a most sokra érté­kelt anyagról: — Ez nagyon szép. nagyon jó, éppen csak nem diaporáma .. . De hát mi is tulajdonkép­pen a diaporáma? Kérdez­zük a legilletékesebbtől, "Végvári Lajos művészettör­ténésztől, aki nemcsak a hazai, de a külföldi verse­nyeken is gyakorta zsűriel­nök: — A képeknek, túl azon amit dokumentálnak, má­sodlagos jelentésük is van. Épp ez adja -a művészetet. A diaporáma egy sajátos — a közönség által még min­dig nem igazán ismert — kifejezési rendszer. Kell hozzá pár száz lefényképe­zett dia, -melynek csak kis hányadát használjuk fel, kell egy jó zene, és ami a dön­tő: a képsor dramaturgiája. Az egymásra úsztatott -ké­pek között van egy harma­dik, egy negyedik... egy ezredik. Ezek felfedezése a néző hangulatától, ráhan­goltságától, fantáziájától függ. * Városunkban többeket fog­lalkoztat ez a műfaj. A kí­sérleti fotóstúdió vezetője, Bodnár Barna a következő­ket mondotta: — A szegedi országos diaporámafesztiválon óriási vitát kavart Jancsiék anya­ga. So-kan álltak mellettük, de volt aki nem értékelte igazán a diasort. Azért több volt a dicséret, s valaki úgy is fogalmazott, -hogy itt az elvontság esztétikuma jele­nik meg. A diaporáma sok­színű, több -ponton is sebez­hető. Ennek nem a műfaj vérszegénysége az oka, -ha­nem az ember gazdag, gyors mozgású fantáziavilága. A valóság fotografikus képei közé beleóhajtani kinek-ki- nek saját vágyiképeit persze nem nehéz. Am a teremtő fantázia látvánnyá transz- formálása nem mindig, és nem igazán könnyű. Sok sóhajtás és gyötrődés árán -készülhet el egy-egy .kép. Persze, akad amelyik csak „szembejön”. A látott pil­lanatokból lassacskán épít­kezik az ember ... * — Nálunk 1964 körül (rög­tön a franciák és németek után) indult útjának a dia­poráma — mondja Végvári Lajos. — Miután a váciak megkapták a kritikát, töb­bek közt kozmopolitizmus- sal vádolták őket — mert­hogy sok külföldi vetített náluk — a ’70-es évek ele­jén lehoztam Diósgyőrbe a műfajt. Itt azonban hiány­zott a Vácott már kiépített külföldi kapcsolatrendszer. Vác és Pécs mellett váro­sunk is -központ lehetett volna. Ám ezt Miskolc nem tartotta értékesnek, fontos­nak, így hát nem is lett be­lőle semmi ... De miután most is több jó diaporámá- sa van a városnak, érde­mes és szükséges lenne egye­síteni az erőket, s mivel modern műfajról van szó, hol is lelhetne jobb gazdá­ra, mint a Tudomány és Technika Házában?.. . Dobos Klára Ruttkai-emlékek Négy hónap híján három esztendeje, hogy eltávozott az élőik soréiból a felsza­badulás utáni magyar -színházi élet egyik legragyogóhb személyisége, Ruttkai Éva. A Zeneműkiadó gondozásában must ke­rült a 'könyvboltokibia egy (k-arcsú, ám solkszínű tartalommal gazdag kötet, Pa­rancsolj, tündér-királynőm! címmel. Ez volt a kisgyermek Ruttík-ai Éva első .szö­vege hajd-an a Vígszínház színpadán, és ez volt élete utolsó éveiben egyik önálló műsorának címe is. A kötetet Ruttk-ai Éva -hagyatékából — kéziratai, hangfel- vételei, fényképgyűj.teménye felhasználá­sával Szigethy Gáhor szerkesztette, és ő írta a könyv utószavát is. Nehéz lenne e könyvet valamilyen .mű­faji kategóriába besorolni, beszorítani. A legváltozatosabb jellegű írások találhatók benne. Naplószerű feljegyzések, különbö­ző kis cédulákra rótt .sorok, emlékezések, vallomások kollégáikról, önéletrajzi jelle­gű töredékék, és természetesen az utolsó nagy szerelem, ,a Latin ovi ts Zoltánnal va­ló legendás .kapcsolat, és a szeretett férfi tragikus elveszte feletti gyász emlékei sorjáznak a lapokon, hogy összességükben markáns vonásokat adjanak egy megírás­ra váró Ruttlkai-portréhoz. Az Ilyen nagy szerelem .című fejezet számun'kra, miskol­ciaknak különösen érdekes. Eb-ben írja meg Ruttkai Éva — amit lapunkban már (nem is egyszer) feljegyeztünk —, hogy az Ilyen nagy szerelem című Kohout-da- ra'b női főszerepének eljátszására ven­dégszerepelni hívta Miskolcra bátyja, Ruttkai Ottó, aki akkor itt színigazgató volt, s partnere az akkor országosan még kevéssé ismert Lafimovits Zoltán volt. Három fellépésen játszották együtt az Ilyen nagy szerelem szerelmespárját, s ekkor, szinte a miskolci nézők szeme lát­tára született meg az a nagy szerelem, amely aztán egy életre összekapcsolta e két zseniális embert. Mindketten örökre eltávoztak már kö­zülünk, ám úgy tűnlLk, .halhatatlanok. Ezt a tudatot erősíti fel e könyv is ... (bm) rádió KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.15: Sanzonok. — 9.28: Cfiehov: A mezz.an.inos ház. Elbeszélés. — 10.05: Falusi gimnáziumok. — 10.25: Magyar művészek ope­rafelvételeiből. — 11.00: Az Ál­lami Népi Együttes zenekara játszik. — 11.31: JHét szűk évti­zed. Epizódok Tatay Sándor ön­életrajzi írásaiból. — 12.45: ln- termikrofon. — 13.00: Klassziku-- sok délidőben. — 14.10: Magya­rán szólva. — 14.25: Orvosi ta­nácsok. — 14.30: Dzsesszmelódi- ák. — 15.02: Zsebrádiószínház. Ök ketten. Illés Endre harigjá- téka. — 15.20: Magyar nóták Petőfi verseire. — 15.40: Pogy- gyász. — 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin. — 16.10: Tornászin­duló. Muzsika gyerekeknek. — 16.20: Test-őrségen. — 17.00: Védtelenül? A pedagógusok (ér­dek) védelmében. — 17.30: Tán­cok szólóhangszereken. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: öz­vegy és lánya. Kemény Zsig- mond regénye " rádióra alkal­mazva. — 20.33: Tudomány és gyakorlat. — -21.00: 120 éve szü­letett Poldini Ede. — 21.45: ,,Hajszálgyökerek”. — 22.00: Hír­világ. —- 22.30: Bálint Mária és Rubin Márta hangversenye. — 23.30; Szimfonikus miniatűrök. PETŐFI: 8.05: A gerolsteini nagyhercegnő. Operettrészletek. — 8.50: Külpolitikai figyelő. — 9.05: Napközben. — 12.10: Nó­ták. — 13.05: Popzene sztereó­ban. — 14.00: Iránytű. — 15.05: Könyvről könyvért. — 15.15: Csúcsforgalom. — 17.30: Hely­kereső. — 18.30: 25 éves a Mol­nár Dixieland együttes. — 19.05: Fiataloknak! — 20.30: Nóták. — 21.05: A vezér. Hunyadi Sándor novellája. — 21.24: Papa, ugye hallasz? — 22.05: Hi-fi varieté. — 23.15: A Cherbourgi esernyők zenéje és a hagyomány. BARTÓK: 9.08: Fribourgi fesz­tivál — 1988. André Isoir orgo­nahang versenye. — 10.16: Hár- famüvészek felvételeiből. — 10.30: Zenei kalandozások Ad- montban. — 11.00: Barokk zene. — 12.18: A Kodály vonósnégyes játszik. — 13.05: „Hol vagytok, ti régi játszótársak?” Monológ. — 13.46: Schwantner: A sötét­ség ezredévéből. — 14.00: A Sonja hercegnő I. nemzetközi zongoraverseny gálakoncertje. — 15.07; Edita Gruberová énekel. — 15.30: Labirintus. — 15.45: Hív a hegytető. Muzsika gye­rekeknek. — 16.00: X. Europa Cantat — Pécs 1988. Britten: Há­borús requiem. — 17.30: Pogy- gyász. — 17.50: Zenekari opera­részletek. — 18.30: A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű" nem­zetiségi műsora. — 19.05: A Ma­gyar Rádió hémet nyelvű nem­zetiségi műsora. — 19.35: Luzer­ni fesztivál 1988. Az Európai Ka­marazenekar hangversenye. — 21.13: Popzene az NSZK-ból. — 21.30: Külföldi tudósoké a szó. — 21.45: Monteverdi operáiból. — 22.30: Csak ülök majd vala­hol . . . Oravecz Imre kétnyelvű műsora. Berlinből. — 23.13: A minnesotai egyetem fúvószene­karának felvételeiből. MISKOLCI STÜDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 5.55: Tartalomismertetés, hí­rek, időjárás, útinform. — 6.00: Krónika (Kossuth). — 6.15: Kö­zelkép mikrofonnal. — 6.20: Eszak-magyarországi krónika. — 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). — 6.55: Ütinform (országos és regionális). — 7.00: Krónika (Kossuth) — 7.20: Észak-magyar­országi krónika. — Körzeti idő­járás-jelentés. — 7.35: Szóvá tet­ték, megkérdeztük. — 7.45: Tá­jak, arcok, színek és vélemé­nyek. — 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismerteté­se. Munkatársak: Beély Katalin, Csonka László, Hubai Miklós, Jakab Márőja, Kardos Katalin, Mács Ildikó, Monos Márta, Sze­gedi Erzsébet, Szemes István, Tolnai Attila, G. Tóth Ferenc, Zakar János, Pap Zsolt. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. televízió 1. MŰSOR: 9.00: Képújság. — 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.10: Brahms—Bernstein-cik- lus. NSZK filmsorozat. VII/5.: III. (F-dúr) szimfónia. Op. 90. — 10.10: Panoráma. — 10.55: Mozgató. Tévétorna mozgáskor­látozottaknak. — 11.05: Képúj­ság. — 15.20: Hírek. — 15.25: Pannon Krónika. A Pécsi Kör­zeti Stúdió műsora. — 15.25: Női kosárlabda Európa-bajnok- ság. Magyarország—Jugoszlávia. — 17.00: Műsorajánlat. — 17.05: Pannon Krónika. — 17.15: Nach­richten. — 17.20: Szám-adás. Gazdasági negyedóra. — 17.35: Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor. — 18.05: RTV Közönség- szolgálat. — 18.10: Reklám. — XIX. veszprémi tévétalálkozó.: 18.15: „Fordul a világ . . Koncz Zsuzsa műsora. — 19.05: Rek­lám. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.25: Közle­mények, műsorajánlat. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: A klinika. NSZK tévé­filmsorozat. — 20.50: Reklám. — 20.55: Stúdió ’89. — A televízió kulturális hetilapja. — 21.40: Az animáció mesterei. Angol doku- mentumfilm-sorozat. — Magyar- ország. — 22.20: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv2 Kudlik Júliá­val és Déri Jánossal. XIX. veszprémi tévétalálkozó: 16.00: Gyárfás Miklós: Kastély csil­lagfényben. Tévéjáték. — 17.00: Képújság. — 17.15: Tv2. Benne: Reklám, riportok, időjárás, té­vétorna, zene, — Teledoktor. Orvosi tanácsok. — 17.45: Kér- dezz-felelek. Egri János műso­ra. — 18.00: Telesport. — 18.25: Gyerekeknek! Alvin és a mó­kusok. Amerikai rajzfilmsoro­zat. — 18.49: Tv2. — 19.00: Böl­csődal férfiaknak. Szovjet film. — 20.07: Tv2. — 20.15: Szemtől szemben Yves Montandnnál. Montand tegnap és ma. A kül­politikai szerkesztőség portré­műsora. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Tv2. Benne: Van öt per­ce? — Wagner: Lohengrin. Lohengrin búcsúja. — 21.30: Paraszti bűn. Csehszlovák tévé­játék. — 22.00: Gondolkodó. — 22.45: Tv2. Napzárta. mozi BÉKE: A hal neve: Wanda (A fisch called: Wanda). Mb. színes amerikai vígjáték. 14 év! Kiemelt 3. helyár! Kezdés: nlO. fl2, 13, Í5, f7, f9 órakor. — BÉ­KE KAMARA: A halálosztó Színes amerikai fantasztikus film. 18 év! Egységes helyár: 20 Ft. Kezdés: 9 órakor. — Kaló­zok. Színes francia paródia. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 2 és 4 órakor. — A halálosztó. Színes amerikai fantasztikus film. 18 év! Kiemelt 2. helyári Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: (No mercy) Nincs kegyelem Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 9, U, f3, hns órakor. — A hal neve: Wanda (A fish called; Wanda). Mb. színes amerikai vígjáték. 14 év! Kiemelt 3. hely­ár! Kezdés: 7, 9 órakor, — HE- VESY IVAN: Vaskos tréfa. Mb. színes olasz vígjáték. Egységes helyár: 20 Ft. Kezdés: f9, fii órakor. — Megáll az idő. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: fi órakor. — Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája. Mb. színes olasz film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés; f5, f7 órakor. — Vaskos tréfa. Mb. színes olasz vígjáték. Felemelt helyár! Kez­dés : f3 és este f9 órakor. — TÁNCSICS: Michael Jackson (Moonwalker). Színes amerikai zenés film. Kiemelt 3. helyár! Kezdés: f5, f7 órakor. — TÁN­CSICS KAMARA: Széplányok. Színes magyar dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Négybalkezes. Mb. színes fran­cia vígjáték. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: Í7 órakor. — FÁKLYA: Piedone Hongkong­ban. Mb. színes olasz kaland- film. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 5, 7 órakor. — TAPOLCA, ADY: (No mercy) Nincs kegyelem. Mb. színes amerikai kalandfilm. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: Í5, f7 órakor. — NEHÉZ­IPARI MŰSZAKI EGYETEM: Túsztörténet. Színes magyar film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 5 órakor. — ALSÖ- ZSOLCA (videomüsor Barco-ki- vetítővel) : Halálos játszma II. Színes hongkongi film. Egységes helyár: 30 Ft. Kezdés: 6 óra­kor. MISKOLCI MOZIK VIDfEOMÜSORA: BÉKE: Los Angeles-i gyilkos­ságok. Mb. színes amerikai kri­mi. 16 év! Kiemelt videohelyár! Kezdés: 11 és este 8 órakor. — TÁNCSICS: Amerikai rémre­gény. Színes amerikai horror­film. 16 év! Kiemelt videohely­ár! Kezdés: f3, és f5 órakor. — Tomboló ököl. Színes hong­kongi karateíilm. Kiemelt video­helyár! Kezdés: f7 órakor. — FAKLYA KAMARA: Egy szok­nya, egy nadrág. Magyar film. Kezdés: f3 órakor. — A kung- fu lány. Színes hongkongi kung-fu film. Kiemelt video­helyár! Kezdés: f5, f7 órakor. KAZINCBARCIKA, BÉKE: Halálos tavasz. Magyar film. 14 év! Kezdés; 4 órakor. — Po- szeidon katasztrófa. Színes ame­rikai katasztrófafilm. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Az embervadász. Mb. színes ame­rikai film. 16 év! Kiemelt i. helyár! Kezdés: 6, 8 órakort — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Tör­vényszéki héják. Mb. színes amerikai vígjáték. 14 év! Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: Í5, f7, f9 órakor. — SATORALJAÜJ- HELY, BÉKE: Michael Jackson (Moonwalker). Színes amerikai zenés film. Kiemelt 3. helyár! Kezdés: 5, 7 órakor. — ÖZD, KOSSUTH: Michael Jackson (Moonwalker). Színes amerikai zenés film. Kiemelt 3. helyár! Kezdés: f6 órakor. RÓNAI NOVUM VIDEOKLUB Alfrédó, Alfrédé Mb. olasz—francia vígjáték Főszereplők: Dustin Hoffman. Stefánia Sandrelli Kezdés: 16 és 18 órakor A klubhelyiségben!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents