Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. június 2., péntek Napirenden a költségvetés módosítása (Folytatás uz 1. oldalról) mintegy 100 millió dollár­ral meghaladja a kalkulál­tat. részben a piaci kama­tok emelkedése, részben a tervezettnél rosszabb kon­vertibilis folyó fizetési mér­leg miatt. A kormány tudatában van annak, hogy a javasolt in­tézkedéseknek komoly és várhatóan nagy ellenállást kiváltó következményei van­nak, s ez főként az alacsony hatékonyságú exportot lebo­nyolító vállalatok körében várható. Elsősorban e terüle­ten növekedni fog a vesz­teséges vállalatok száma, s mivel a veszteség mögött jövedelemhiány húzódik meg, az esetek jelentős részében tartós fizetésképtelenséggel is számolni kell, és a va­gyonvesztés mindenképpen bekövetkezik. E követelményeket és kö­vetkezményeket azonban vállalni kell! Mindenkinek be kell látni: a szerkezetvál­tás nem megy termelő egy­ségek átalakulása, megszű­nése nélkül. Ezt az áldoza­tot akkor is meg kell hozni, ha ezzel nő a munkanélküli­ség, emberek, családok ez­reinek romlanak átmeneti­leg az életkörülményei. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy tárgyila­gosan szembe kell nézni a múlt fogyatékosságaival, hi­báival. Fel kell tárni az oko­kat, a szükséges, következ­tetéseket le kell vonni és az okok ismeretében újra érté­kelhetők a történelmi szemé­lyiségek is. Az igazság feltárása min­dig hosszú folyamat. így lesz ez most is az 1956. október 23-án indult népfelkelés és Nagy Imre szerepének érté­kelésében. Bizonyos tények talán már sohasem kerülnek napvilágra és szükséges az is, hogy az érintett szocia­lista országok mindegyike kész legyen velünk az együttműködésre a tények feltárásában, a történelmi források felkutatásában. Ma már tudjuk: az ítélet az ak­kor érvényben levő törvé­nyek szerint is jogsértő volt, s tartalmazott koncepciós elemeket. És ez nem is le­het másként, mert az ítéletet megalapozó politikai koncep­ciót nem csupán Magyaror­szág határain belül alakítot­ták ki. Nagy Imrét ugyan kivé­gezték, de az 1953-as Nagy Imre-kormany program több kezdeményezése lényegében megvalósult. Annak szemlé­lete élt tovább az 1968-as re­formban, a különböző re­formtörekvésekben. Da térjünk vissza a kö­zeli napokra, mikor az egész ország figyelme Nagy Imre és sorstársai temetése felé fordul. Engem, mint a kormány elnökét a végtisztesség meg­adásával kapcsolatban szá­mos belső és külső kötele­zettség vezérel. a pénzügyminiszter előterjesztése A módosító törvényjavasla­tot részletesen Békési László pénzügyminiszter indokolta előterjesztésében. Bevezető­ben kifejtette: az állam évek óta többet költ nnn.ő, mint amennyit a gazdaságban lét­rehozott jövedelmek megen­gednének. Ezt az ellentmon­dást csak a gazdaság telje­sítményeinek növelésével, il­letve az állam kiadásainak csökkentésével lehet felolda­ni. — A költségvetés jövedel­mei a gazdaság és a lakos­ság adóterheinek emelésével nem emelhetők. Ellenkező­leg, fontos érdek az adóter­hek fokozatos csökkentése, az eredményesen gazdálko­dó .szervezetek nag.vobb ösz­tönzése érdekében. Az adóreform múlt évi ás idei lépései gyökeresen meg­változtatták a gazdaság sze­replőinek jövedelmi viszo­nyait, a tervezettnél lényege­sen jobb helyzetbe hozták a vállalati és szövetkezeti szfé­rát, s rontották a költségve­tés pozícióit. Növekvő dif­ferenciálódás mellett 1988- ban 30 milliárd forinttal több nettó jövedelem maradt a vállalatoknál és szövetke­zeteknél, mint az adóreform előtti. 1987-es esztendőben. Az importliberalizálás és a bérgazdálkodás szabadabb gyakorlata mindkét területen terven felül növelte az év első négy hónapjában az erőforrások felhasználását. Bizonytalan volt a tervezés időszakában az árprognózis is. Az. 5—7 százalékos nomi­nálbér-növekedés helyett 12 —13 százalék, a fogyasztói árszint 12—15 százalékos nö­vekedése helyett 15—16 szá­zalékos áremelkedés várha­tó az év végéig. Ezek követ­keztében nagyobb mellék­ben növekednek a költség­vetés kiadásai, mint ahogy emelkednek a bevételek. A másik elem az. 1988. évi költségvetés áthúzódó öröksége. Ez önmagában is közel 25 milliárd forinttal terhelte meg a folyó esz­tendőt. az elmúlt évben ese­dékes. de idén elszámolt kamatok és visszaigényel­hető adóbefizetések miatt. A harmadik hatás pedig: a kompromisszumok mellett szakmai, tervezési hibák is szerepet játszanak a rosz- szabb költségvetési pozíció 'kialakulásában. Fontos gazdasági és politikai kérdések Parlamenti jegyzetek Veszem a bátorságot ahhoz, hogy egy paradoxonnal kezdjem mai parlamenti tu­dósításomat. Azt hiszem, olyan jó volt Németh Miklós kormányfő expozéja, hogy senkinek sem tetszett igazán. Bármilyen hosszú ideig tapsolták is a képviselők, lehetett érezni, hogy a gazdasági csomag­tervnek is van annyi ellenzője, mint a politikai elemzésnek, melyben a kirmány- fő bejelentette javaslatát — tegnapi szá­munkban már utaltam erre —, miszerint a koncepciós perek, a törvénytelenségek áldozatainak politikai-jogi rehabilitálásá­ra, ártatlanságuk kimondására hozzon törvényt az Országgyűlés. Ugyanilyen fontos dolog, hogy még a temetés előtt kimondja a legfőbb ügyész Nagy Imre és társainak jogi és politikai rehabilitációját. Aligha tévedek, mikor azt állítom, hogy a parlament tagjait megosztotta ez a bejelentés, sok képviselő kényszerből, a józan megbéké­lés szándékától vezettetve vette csak tu­domásul. A miniszterelnöki expozét követő ebéd­szünetben — óvatosam ugyan — ..színt vallott” néhány borsodi képviselő is. Kopp Lászlóné, Sebe Istvánná és Tornán Ká- rolyné arról beszéltek, hogy az expozé nagyhatású volt ugyan, de ilyet — nem is olyan túl régen — már hallottak Grósz Károiytól is. Az ő csomagtervéből nem sok valósult meg. Németh Miklós őszin­teségéhez sem férhet kétség, de vajon lesznek-e megfelelő segítőtársai? Tóth István inkább a beszéd politikai részére reagált, nem kevés indulattal. Azt kifogásolta, hogy Németh Miklós is több rosszat, mint jót mondott a Kádár-kor­szakról. Erre is rímelt Simon Béla véleménye, aki úgy gondolta, hogy a beszédnek ez a része nem annyira az ellenzéknek tett gesztus, mint inkább a külföldnek szóló utalás. A kormány csomagterve — a minisz­terelnök azon ígérete ellenére, hogy a la­kosságot nem, vagy alig fogja érinteni — nagyon sok képviselőt foglalkoztatott. So­kan jelentkeztek hozzászólásra Borsodból is. Sorrendiben Dudla József, dr. Vodi'la Barna, Elek József és dr. Lotz Ernő mondhatta el véleményéi. A csomagterv­ről általánosságban, de megyei szemmel nézve is szóltak, hiszen sokszor úgy érez­hetjük: kint vagyunk n csomagból... Bár a vízlépcső kérdése még csütörtö­kön nem került a T. Ház elé. máris so­kat beszélnek róla a folyosókon. Simon Péter leninvárosi képviselő azok közé tar­tozott, akik az első alkalommal, nagyon alaposan felkészültek a témából. Több működő vízlépcsőt, erőművet is megné­zett, úgy szavazott az építés mellett. Most — mint mondja — egyszerűen nem tud­ja, miért állította le a kormány az épít­kezést. Egy nappal a szavazás előtt még nem döntött, mire emeli fel a kezét. Kiss Imre viszont dühösen legyint, mi­kor kérdezem: — Tartózkodni fogok — mondja. — Az az érzésem, hogy bohócot csinálták belőlünk, csak azt nem tudom, hogy most, vagy még a múltkor. Lotz Ernő közvetlenül is érintett a kér­désben, hiszen vállalata, az ÓKÜ nagy osztrák rendeléstől esik el, ha nem foly­tatják az építkezést. Mégis’ nagyobbnak látja a külföldi presztízsveszteséget, mely az országot éri, ha nem tartjuk be köte­lezettségeinket. Az még nem derült ki, hogy a többség hogyan foglal állást, úgy tűnik, azt re­mélik, hogy a kormányl'ő megkönnyíti a helyzetüket, s olyan új dolgokat tár fel, ami után eldönthetik, hogyan is szavaz­zanak. Ehhez a témához tartozik, hogy a bor­sodi képviselők közül megkeresték dr. Vodila Barnát azok a szervezkedők, akik élve az egy hónapja elfogadott új tör­vénnyel, bizalmatlansági indítványt ké­szülnek benyújtani Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgazdálkodási minisz­ter ellen. Az elképzelhető, hogy annyi aláírást ludnaik gyűjteni, amennyi az indítvány benyújtásához kell, mert tagadhatatlan, hogy Maróthy László nem örvend túl nagy népszerűségnek. De hogy ez mihez lesz elég? Bizonytalan, mint a vízlépcső sorsa. — szatmári — Békési László a további­akban hangsúlyozta, hogy egy átalakuló gazdaságban a bizonytalanság elkerülhe­tetlenül nö. aminek ellen- súlyozására tartalékokra van szükség, és csak-szeré­nyebb elosztási célok tűzhe­tek kii. Az előzővel a ma­gyar gazdaság nem rendel­kezik. az utóbbit az erővi­szonyok és a kormány kö­vetkezetlensége nem tették lehetővé. A tervezési hibá­kért azonban az előkészítő- tervező munkát végző kor­mányzati apparátus a fele­lős. (Folytatás a 3. oldalon) Elhunyt Sólyom József A Munkásőrség Országos és B.-A.-Z. Megyei rancsnoksága mély megrendüléssel tudatja, hogy SÓLYOM JÓZSEF Pa­mumkásőr alezredes, a testü­let alapító tagja, több magas kitüntetés tulajdonosa életé­nek 54. évében váratlanul elhunyt. Munkás szülei pél­dáját követve 16 éves korá­ban külön engedéllyel lett az . MDP tagja. 1958-tól a KISZ putnoki, később a Mis­kolc járási bizottság titkára, majd 1969-től az MSZMP megyei bizottságának mun­katársa, 1977-től hivatásos munkásőrparaincsnok. Felkészültsége, mozgalmi gyakorlata alapján Miskolc járási egység parancsnoka, majd — a járások megszű­nése után — megyei alosz­tályvezető. Tudásáért, ala­posságáért. segí'tőkészségéért. szerénységéért szerették, be­csülték munkatársai. Sólyom elvtársat a Mun­kásőrség saját halottjának tekinti. Temetése 1989. jú­nius 5-én, 15 órakor, szolgá­lati tiszteletadással lesz a Miskolc városi (Szentpéteri kapu) köztemető ravatalozó­jából. Ismerősei, barátai, elv- társai, munkatársai 14.30 órától róhatják le kegyele­tüket. Munkásőrség B.-A.-Z Megyei Parancsnoksága Macsek Untai nyugállományba vonult Komáromi István vezérőrnagy gratulál Marton András ezredes­nek, kinevezése alkalmából. Mellettük a volt kiég.-parancsnok, Macsek Antal ezredes. Üj parancsnoka van teg­naptól a Borsod-Abaúj- Zemplán Megyei Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Pa- nancsnokságnak, Márton András mérnök ezredes sze­mélyében. A tegnapi ünnepi állománygyűlésen Komáromi István vezérőrnagy, az MN hátországa és polgári védel­mi parancsnoka iktatta be tisztjébe, s egyúttal elkö­szönt a nyugdíjba vonuló eddigi kiég.-parancsnoktól, Miacsek Antal mérnök ezre­destől. Macsek Antal két hónap híján öt évig volt parancs­noka a kieg.-nek, s ez idő alatt sokat tett a katonai igazgatási feladatok eredmé­nyes végrehajtása, valamint a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Munká­ja elismeréseképp az Elnöki Tanács az Április 4-e Ér­deméremmel tüntette ki. A volt parancsnok munkájáról elismeréssel szólt Komáromi István, Veresné dr. Jakab Zsuzsa, a megyei tanács vb- titkára, köszöntötte őt a társ fegyveres erők nevében dr. Próka.i Béla határőr al­Fotó: Fojtán László ezredes, a miskolci határőr­kerület parancsnoka, Mihail- ka János ezredes, a Hajdú- Biihar megyei kiég. parancs­noka, s Dánfy Dezső, a me­zőkeresztesi termelőszövet ke­zet elnöke. Egyúttal mind­annyian gratuláltak az új parancsnoknak, kinevezése alkalmából). Márton András ezidáig a miskolci helyőrség parancs­noka volt. ezt a posztot szintén öt évig töltötte be. Munkásságát méltatva el­hangzott, hogy szoros kap­csolatot tartott a helyőrség­ben állomásozó katonai szer­vezetekkel, s személyében magas katonai képzettséggel rendelkező parancsnok ke­rült a kiegészítő parancs­nokság élére. Magánszemélyek, közületek, viszonteladók figyelem! Vállalatunk megkezdte import es értékesítését kedvező telepi áron. Pénztár: 8—14 óráig. Érdeklődni: a 41-165 és 41-406 telcfonszámon. AGROKKR VÁLLALAT Mályi, Kistokaji út

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents