Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Van-e kiút a nagymarosi gödörből? Nincs irigylésre méltó helyzetben a kormány, hiA Parlamentben kedden reggel megkezdődött az Ország- gyűlés soros ülésszaka. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az Országgyűlés elnöke szén számtalan, oldalról támadják a Bős—Nagymaros vízlépcső miatt — mondta Kerényi A. Ödön állami díjas gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek Tröszt nyugalmazott műszaki vezérigazgató-helyettese azon a szakmai vitán, amelyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Borsod Megyei Szervezete rendezett tegnap délután a Tudomány és Technika Házában. Az előadó kitért rá. hogy a bősi vízlépcső leállítását ma már a legszélsőségesebb csoportok .sem tartják reális követelésnek. hiszen a szóban forgó létesítmény beruházása a befejezés előtt áll. Az ellenzők ezért a nagymarosi vízlépcső építésének leállítását követelik. Mit jelent az ország számára a nagymarosi vízlépcső befejezése? — tette fel a kérdésit Kerény.i A. Ödön. A teljesség igénye nélkül, néhány példa az érvek közül. Hallottuk, hogy a vízi erőmű életkora 50 esztendő, míg a hőerőműveké huszonöt év; a vízi erőmű nem okoz füst-gáz szennyeződést, egyszerű és egészségre nem káros az üzemeltetése; a nagymarosi duzzasztásnál a vízszint ingadozás mindössze néhány centiméter, a jelenlegi nyolc méterrel szemben (ennek persze alapvető feltétele, hogy ne forduljon elő csúcsra járatás az erőműben — fűzte hozzá a szakember) ; mind a gátrendszer, mind pedig a vízlépcső beA királdiak 1989. február 14-én kérték ,a puitnoki és a megyei tanácstól, ültetve az Elnöki Tanácstól, hogy elválhassanak a Pu'tnoki Városi Közös Tanácstól. Ez ügyben 1989. június 25-re, vasárnapra, lakossági szavazást rendeltek el a településen. Amint azt tegnap késő délután Bálint István községi HNF-ltitikár közötte szerkesztőségünkkel', a lakosság 74,8 százaléka vett részt a szavazáson, amelynek eredményeképpen 479:126 arányban úgy döntöttek a királdiak, hogy különválnak a putnok.iák’tól, s önálló községi tanácsot választanak. Ehhez már csak az Elnöki Tanács döntését kell megvárniuk, s ha ez megérkezik, 1990. január 1- tőí a település önálló tanáccsal' rendelkezik majd. A szavazás — közölte Bálint István — törvényesen ás fegyelmezetten zajlott le. A királdi HNF-bizottság. ezúton köszöni meg a putnoki tanács szavazóelnökségének, apparátusának, valamint a szavazatszedő bizottságoknak Szólástér (5. oldal) tonszerkezetét az előfordulható földrengésre méretezték; a két hajózsilip révén létrejön a 3,5 méter merülést biztosító hajózási út az év minden időszakában, amely mintegy negyvenmillió tonna áru szállítását teszi lehetővé, a mostani 2,5 millió tonnával szemben. Az sem közömbös, hogy a nagymarosi vízlépcső teljes egészében osztrák előlegből épülne meg, amit 1996 és 2015 között villamos energiával kellene visszafizetnünk. — Ha' viszont olyan döntés születik, hogy a vízlépcső építését abba kell hagyni. a fentiekben említett előnyöket nem élvezhetnénk, ráadásul a leállítás az eddig elvégzetL munkák azonnali megtérítését és természetesen kártérítést vonna maga után, aminek nagyságrendje meghaladná a 11 milliárd forintot. Az előadó annak a véleményének adott hangot, hogy a vízlépcső építését folytatni kell. A címben feltett kérdésre válaszolva Kerényi A. Ödön hangsúlyozta: a nagymarosi gödörből való kiutat abban látja, hogy a csehszlovák féllel kompromisszumra kell jutni a tekintetben, hogy a bősi vízi erőmű ne járjon csúcsüzemben mindaddig, amíg a szennyvíztisztítás a megfelelő szintet el nem éri. Ugyanis a vízlépcső üzemeltetésénél nem az energia- termelés, hanem a környezetvédelem az elsőrendű érdek. és a szavazó lakosságnak az eseményen való közreműködést és részvételt. Az elmúlt héten két alkalommal is «Leült tárgyalni a kormány a TOT képviselőivel. Az eredménytelenül végződött tárgyalási sorozat baráti kézfogással zárult, s az ülésszak tervezett napirendijének változásával kapcsolatban a következőket mondotta: — Tisztelt Országgyűlés! Űigy vélem, valamennyi képviselőtársam nagy figyelemmel kísérte a ipoMtirkia'i egyeztető tárgyalások legutóbbi ülését, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerékasztal, valamint a harmadik tárgyalófélként résztvevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtak a további tárgyalások témaköreiről és munkarendjéről, s ezzel reményeiket ébresztő lépést tettek egy demokratikus Magyar- ország megteremtését szolgáló megegyezés felé. A tárgyaló felek megerősítették a korábbi megállapodást. hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. Ennek szellemében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyaló küldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolta- a kormánynak, hogy a mostani ülésszákon beterjessze az Or- zággyűlésnek a .megegyezés s /. em pon tj á b ó 1 sa rlka latos j e 11 eg ű törvén y javas 1 a t okát. azzal a ténnyel, hogy immáron mindkét fél jól megismerhette a másik álláspontját. Nevezetesen, a kormány nem engedhet a mezőgazdasági szövetkezetek A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött, hogy visszavonja az alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. A kormány megbízásából Pozsgay Imire állammimisz- ter adott tájékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Kifejtette: az egyeztető tárgyalások -megkezdődésével új politikai helyzet keletkezett Magyarországon. A képviselőik a napirendre tűzendő témák meghallgatása után — egy tartózkodással — elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a k öve tkezőiket tá rgyal j ák meg: 1. Személyi javaslatok; 2. a Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; 4. az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény mókövetelésének, mert az államkassza üres. A mezőgazdasági szövetkezetek sem engedhetnek kívánalmaikból, mert az c< belső kasszájuk sem duzzad a pénztől. SzóKombájnok - itt aratnak... Fotó: Laczó József Királd az önállóságra szavazott Holnap reggel Kombájntorlaszok az útelágazásoknál Dr. Békési László pénzügyminiszter expozéját mondja június 27 én, az Országgyűlés ülésszakán dosításáról szóló törvényjavaslat: 7. a földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg.) Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a személyi javaslatok tárgyalására. Gyuricza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott javaslatukat, eszerint öt képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, acb-sorrendben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsiigmond Attila. Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. Mint mondta, a törvényjavaslat tárgyalása szerves folytatása az elmúlt parlamenti ülésszakon tárgyalt gazdasával az is üres. így aztán a TOT képviselői úgy látták, hogy legjobb szándékuk ellenére sem engedhetnek elhatározásukból. s megtartják a Péter-Pál napjára meghirdetett aratótüntetésü- ket. Az aratók tüntetésében részt vesz az ország számos nagyüzeme. Megyénkben Riczkó Attilát, a mezőkövesdi termelőszövetkezet elnökét, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szövetsége elnökhelyettesét kérdeztük: mi az elsődleges indu- kációja a holnapi kombájnos demonst rációnak ? — A szövetkezeti mozgalomban régóta fennálló és minden termelő által ismert aránytalanságok azok. amelyek fennmaradásunkat alapvetően megnehezítik. Gondolom, sokak által ismert tény. hogy a mezőgazdaság már régóta küzd az ellen az aránytalanság ellen, amely a mezőgazdasági termékek ára. illetve a termelés érdekében felhasznált ipari termékárak között feszül. Ennek a kérdésnek legutóbb a termelőszövetkezetek februári konferenciáján adtunk hangot, s a konferencia után levélben fordultunk a kormányhoz gondjaink orvoslása érdekében. Mivel mind a mai napig a levélre hivatalos és konstruktív, előremutató választ nem kaptunk, ezért úgy ítéltük meg, hogy az aratás kezdegi, mindenekelőtt költségvetési csomagtervnek. A szellemi, gondolati és társadalmi kapcsolatit a magyar gazdaságban évek óta zajló ellentmondásos és napjainkra éles feszültségekhez, gazdasági válsághoz vezető folyamatok bemutatása, feltárása és elemzése adja. — A bruttó nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem terveinktől eltérően nem nőtt, hanem ha kis mértékben is, 0,5—1 százalékkal csökkent. Az ipari termelés a tervezett növekedés helyett stagnált, az élelmiszergazdaság termelése a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az ország teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, megőrizte fizető- képességét, ennek megfelelően a megtermelt nemzeti jövedelem belső felhasználása csökkent. (Folytatás a 2. oldalon) tét jelző Péter-Pál napjához kapcsolódó kombájnos demonstráció segítheti a mezőgazdasági dolgozók munkáját, illetve annak elismerését. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem sztrájkolunk, hanem csupán demonstrációt szervezünk, amely az alapvető betakarítási munkálatokat nem hátráltatja. A tüntetéssel viszont szeretnénk elérni, hogy a közvélemény figyelmének középpontjába kerüljön az a rendkívül fontos tevékenység, amely az aratáskor folyik a termelő- szövetkezetekben. Reméljük, ezzel a tüntetéssel sikerül bizonyítani, hogy a szövetkezeti mozgalom képes az egységes fellépésre s, hogy a jövőben is partnere mindenkinek ebben az országban, aki tisztességes munkából kíván megélni. Nagyon szeretnénk, ha az ország közvéleménye megértené, hogy mi mem áremelést akarunk. hanem a megtermelt jövedelem arányos elosztását kérjük. Sajnálatos ugyanakkor számunkra, hogy most a közvélemény előtt az áremeléseket a mezőgazdasági árak emelésével akarják egyesek indokolni, holott az agrár termelőágazat hosszú évek óta saját tartalékainak sokszor már ésszerűtlen fel- használásával. elfogyasztásával az ország stabilitásában jelentős szerepet játszott. (Folytatás a 2. oldalon)
