Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1989. június 28., szerda Ülésezik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter ezután a gaz­dálkodó szervezetek jöve­delempozícióinak alakulását befolyásoló tényezőkről szólt. — Növelte a vállalatok, szövetkezetek jövedelmeit a csökkenő jövedelemelvonás, a hazai inflációs árnyere­ség é,s néhány területen — mint például a vaskohászat­ban és az alumíniumiparban — a külpiacokon érvénye­sülő konjunktúra. Csökken­tette a vállalkozók jövedel­meit a termelés fajlagos költségeinek, valamint az egyes, költségtényezőnek számító termékek, nyers­anyagok árainak emelkedé­se. — Az eladósodott mező- gazdasági üzemek helyzeté­nek rendezése megkezdődött, az első mintegy 140 gazda­ság stabilizálása kedvezmé­nyes hitelekkel, állami tá­mogatással, illetve az adós­ságok egy részének elenge­désével megtörtént, 150 üzem rendezésének programja ké­szül, ezek megvalósítására fokozatosan kerül sor — mondotta a miniszter. A továbbiakban arról szólt, hogy a költségvetés sok szálon kapcsolódik a fo­gyasztás finanszírozásához. A pénzbeli társadalmi jöve­delmek, a társadalombizto­sítási kiadások az évközi in­tézkedések miatt a terve­zettnél magasabb szinten teljesültek. Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatsze­dő bizottság elnöke ismer­tette a szünet idején lezaj­lott alelnök-választás ered­ményét. A legtöbb szavaza­tot — szám szerint 175-öt — Fodor István kapta, így ő foglalhatja el a Vida Miklós távozásával megüresedett al­elnöki helyet. A költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat vitájában ezután hatan kér­tek szót. A vitát lezárva Békési László válaszolt a képvise­lők felvetéseire. Kifejtette, hogy a vitában egyetlen olyan javaslattal sem ta­lálkozott, amellyel nem tud egyetérteni. Így a pénzügyi kormányzat megerősítve lát­ja szándékait olyan kérdés­ben, is, mint például az állami számvevőszék felállí­tásának halaszthatatlan vol­ta. A miniszter ezután részle­tesen is kitért több konkrét felvetésre. Mivel a törvénytervezet szövegezésére nem hangzott el képviselői módosító in­dítvány, szavazás követke­zett. Az Országgyűlés 43 el­lenszavazattal, 66 tartózko­dás mellett elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavasla­tot. Szünetet követően az el­nöklő Jakab Róbertné ismét Békési Lászlónak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az ál­lamháztartás reformkoncep­ciójáról. A pénzügyminiszter bevezetésképpen elmondta: a több mint egy évtizede felbukkant válságtünetek napjainkra széles körű gaz­dasági válsággá mélyültek. A magyar gazdaságot súlyos egyensúlyi, strukturális, . technikai, technológiai és ha­tékonysági válság jellemzi. Ezek az összetevők együtte­sen az egész gazdasági mo­dell és annak működését jellemző gazdaságirányítási rendszer válságaként is fel­foghatók. Gazdaságunk ne­héz helyzete törvényszerűen felerősíti a társadalmi, poli­tikai életben jelenlevő fe­szültségeket, miközben azok erőteljesen visszahatnak a gazdaság fejlődésére. Az ellentmondások . érzé­keltetésére néhány példát hozott fel Békési László. Az adósságállomány növekedé­sének fékezése és megállítá­sa jövedelem-, tőkekivonást igényel. Ugyanakkor a gaz­daság struktúrájának átala­kítása, a műszaki fejlesztés gyorsítása tőkefelhalmozást, külföldi tőke bevonását tesz szükségessé. önálló, kü'lön törvényja­vaslat készült az állami számvevőszékről — tájékoz­tatta a képviselőket a mi­niszter. Ennek az új szerve­zetnek a megalkotása és működtetése is szerves része az államháztartási reform­nak. A vitában négyen kaptak szót, majd véget ért az Or­szággyűlés soros ülésszaká­nak első napja, amelyen Szűrös Mátyás, Horváth La­jos és Jakab Róbertné fel­váltva elnökölt. Az ülésszak szerdán az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés vitájával foly­tatódik. A T. Ház és az ellenzék Parlamenti jegyzetek Az elmúlt hétvége legfontosabb eseménye az MSZMP Központi Bizottságának ülése, a' vezetőtestületek megúju­lása, az új „négyesfogat” .nyilatkozatfüzére volt. Sokan alig figyeltek arra, hogy Pozsgay Imre azt is bejelentette, a kormány néhány téma megtárgyalásáról, lemond a tegnap kezdődött ülésszakon, mert azok a törvények, amelyeknek különösebb politikai jelentősége van, csak az ellenzéki ke­rékasztal pártjaival történt egyeztetés után kerülhetnek a parlament elé. Ügy vélhetjük, a képviselők nem örülnek ennek a fordulat­nak, hiszen most még egy „testület” szól bele dolgaikba. Keszthelyi Zoltán miskolci képviselőt még az ülés előtt kér­deztem véleményéről. — Más testületek, szerveződések döntenek arról, hogy mit tárgyalhat meg a parlament? Nem mi határozunk a napirendről? Meg sem kérdeznek bennünket, hogy mi er­ről mit gondolunk? Pontosan azt akarják ránk kényszerí­teni, amit eddig a szemünkre hánytak, hogy csak megsza­vazzuk amit mások elénk terjesztenek. Ha ez a hátralevő időben így lesz, akkor igazán jogos a kérdés, hogy mi szük­ség van erre a parlamentre? Pozsgay Imre jól érezhette, mit gondolnak most a képvi­selők, mert szót kért a vitában. Elmondta, hogy új, reális-, potenciális politikai erők jelentek meg a közéletben, akik még nem vehetnek részt a parlament munkájában. A köz- megegyezés érdekében meg kell teremteni a lehetőséget ar­ra, hogy mégis beleszóljanak a politikai döntésekbe. Nem a törvényhozás, hanem a törvényt előkészítő kormányzat kor^ látozásáról van tehát szó, a törvénytervezetek — ha később is — a képviselők elé kerülnek majd, s az előzetes tárgya­lásoktól függetlenül úgy dönthetnek majd, ahogy jónak lát­ják. Vajon meggyőzte-e Simon Béla diósgyőri képviselőt az államminiszter? — Tudomásul kell venni, hogy az ellenzék változatlanul nem fogadja el a parlament legitimitását, nem hisznek ben­nünk, nem látják azt a nagy fejlődést, amin ez a testület az évek folyamán átment. így most már csak szavaznunk kell ezekről a törvényekről. Bizonyára könnyű lesz dönteni, hiszen minden oldalról megrágott, jól „kitárgyalt” anyagok kerülnek majd elénk. — Látszik, hogy kifáradt ez a parlament. Közömbösség, érdektelenség tapasztalható ma a képviselők között — mondta Simon Béla. — Most mindenki a honvédelmi törvénnyel fog foglal­kozni, az alternatív szolgálattal, s nem lesz szó arról, hogy amit évtizedek óta elmulasztottak: meg kellene kezdeni az if­júság nevelését a honvédségnél. Na, persze nem úgy, hogy a tiszt hozatja be a pálinkát a kiskatonával a laktanyába.- Ott tartunk, hogy péntekenként a nődolgozóink alig mer­nek vidékre hazautazni, annyi a vonaton a részeg szabad- ságos katona. A diósgyőri képviselőt más is foglalkoztatta. — Téma lesz még a költségvetés kérdése, a tavalyi terv végrehajtása. Az lenne jó — hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba —, ha nem fogadnánk el a költségvetést. Jogosan mondják ugyan, hogy na és akkor mi van, hiszen a tavalyi évet utólag nem lehet megváltoztatni, kozmetikázni, Vállalnia kellene a kormánynak ebben az esetben a bizal­matlansági indítvány felvetését is. (Hiszen Németh Miklós úgyis megkapná a bizalmat, mert ugyan ki lehetne helyet­te miniszterelnök?), és legalább tiszta lappal indulna, illet­ve folytathatná tovább a munkát, és nem kellene arra hi­vatkozni, hogy most jön Bush, vagy más ok miatt, ne csi­náljunk „zavart”. Apropó Bush. Két hét múlva jön Budapestre az amerikai elnök, s elterjedt a híre, hogy akkor is tartanak egy ülés­szakot, amin vendégül látnák a politikust. Nálunk nem volt divat eddig, hogy a külföldi vendég beszédet mondjon a képviselőházban. Nem tudni — hivatalos értesülés erről nincs —, hogy most kivételt tennének-e, vagy ezután ez lenne a gyakorlat, mindenesetre egy Bush-beszéd érdekes és jelentős eseménye lenne a parlament életének. (szatmári) (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként a demonstrá­cióban a megye termelőszö­vetkezetei közül 91 vesz részt, s a megyében hat he­lyen kerül sor a tüntetések­re. Ezzel kapcsolatban ter­mészetesen az illetékes szer­vekkel tárgyaltunk, s mert u demonstrációra reggel 7 és !) óra között kerül sor, kérjük az úton lévő állam­polgárok türelmét és meg­értését. Egyébként a kom­bájnok csak az úttest egyik oldalát torlaszolják el, így tény, hogy lassul a közleke­dés, de nem áll le. Szeret­nénk, ha ez lenne az első és egyben utolsó ilyen jelle­gű megmozdulás. Nyilván­való persze, hogy ettől a tüntetéstől radikálisabb meg­oldást is választhattunk vol­na, de úgy gondoljuk, hogy ez is elégséges lesz ahhoz, hogy céljainkat elérjük, és a jövőben a gabonaárak ki­alakításában mi, termelők is részt vegyünk. Egyébként a mostani demonstráció nem Kombájntorlaszok az útelágazásoknál akadálya az aratásra való felkészülésnek, s annak ered­ményessége nem a szövetke­zeteken. múlik majd. Már most megígérhetem, hogy a közös gazdaságok és mező- gazdasági nagyüzemek min­dent megtesznek majd, hogy az ország kenyere mi­nél hamarabb és jobb mi­nőségben a magtárba kerül­jön. Az aratók tüntetésével kapcsolatban dr. Farkas At­tilát, a Teszöv titkárhelyet- tesét arra kértük, hogy is­mertesse. hol lesznek me­gyénkben az úgynevezett komba jntorlaszok. — Nos, összesen hat he­lyen sorakoznak i'el az ara­tógépek. Így a hármas fő­úton, Mezőkeresztes elága­zásánál, valamint Miskol­con túl, a Szerencs irányá­ba vezető :i7-es út torkola­tában. De kombájnok zár­ják le az út fél oldalát Sze­A Bartók Béla Mg.-lp. Tsz. Borsodszirák 1989. augusztus 1-től 1992. július 31-ig terjedő időszakra WAÉVHER1QN Debrecen * I—Freudenberg IX~\ 1 szerződéses ÉRTESÍTJÜK TISZTELT LEENDŐ ÜGYFELEINKET, HOGY A HAJDÚ MEGYEI ÁLLAM! ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT üzemeltetésre hidraulika—pneumatikái ajánlja szaküzietet nyit az alábbi egységeket: A szaküzletben beszerezhetők a világszínvonalat jelentő Herion és Simrit termékek. 1. Papír-írószer és bélyegüzlet, Miskolc, Vándor S. u. 7—9. Műszaki szaktanácsadással, tervezéssel 2. Választható profilra üzlethelyiség (40 nr), állunk rendelkezésére! Miskolc, Vándor S. u. 7—9. Ne feledje! hidraulika, pneumatika, komplett gépek és berendezések, kiegészítő tartozékok, szimeringek, tömítések, hidraulikacsövek 3. 5. Sz. Zöldségbolt, Búza tér, piac, Miskolc 4. Hús-, édességbolt és fagylaltozó — megbontva is! Miskolc, Jókai u. 7. 5. Húsbolt, Ózd, Vörös Hadsereg u. 60. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. július 20. A versenytárgyalást közjegyző jelenlétében, 1989. július 25-én de. 9 órakor tartjuk, a tsz-központban. A pályázattal kapcsolatos tájékoztatást A PÓLUSBÓL! A PÓLUSBAN NYOMÁS VAN, NYOMÁS A PÓLUSBA! Cím: Debrecen, Tanácsköztársaság u. 13. sz. a tsz főkönyvelő-helyettese ad 1989. július 1-től Levélcím: Borsodszirák, Petőfi u. 43. Nyitás: 1989. június 29. Telefon: 48/41-444 rencs előtt, valamint Put- nok után is. A Leniinváros felől érkezők a iMuhi elága­zásnál számíthatnak arató­gép-torlaszokra. valamint a Kassa felé igyekvők az en- csi leágazásnál. Végezetül megkérdeztük Szűcs Erikát, az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bizottságá­nak gazdaságpolitikai titká­rát, hogy ő miként ítéli meg az elsősorban a szövetkeze­ti mozgalom (csak két állami gazdaság csatlakozott a közös gazdaságok szervez­te akcióhoz megyénkben) ke­retében kibontakozó kombáj- nos demonstrációt. — Szó Se róla. egyáltalán nem vagyok híve a külön­féle tüntetéseknek. Bizonyos vagyok benne, hogy az lett volna a jó, ha az elmúlt hét egyeztető tárgyalásain a kormányzat és a TOT között sikerült volna azokat a bel­ső közgazdasági összefüggé­sekből fakadó ellentmondá­sokat feloldani, amelyek a péter-páli demonstrációhoz vezetnek. Sajnos, ezeket az ellentmondásokat objektív okok miatt nem sikerült fel­oldani, s így én ezért meg­értem a szövetkezeteket ak­ciójukért. Megértem, elsősor­ban itt. a megyében, s en­nek két fő oka van. Az egyik; hogy ez a tüntetés felhívja a közvélemény fi­gyelmét arra, hogy a siker­ágazatként kezelt magyar mezőgazdaság válságához ér­kezett; hogy az ágazatot a hajdani sikereiért kizsigerel­tük, s így arra kényszerítet­tük, hogy feleméssze a jö­vőjét. Másrészt azért is egyetértek a demonstráció­val'. mert az említett gond itt a megyében az országos­nál hamarabb megmutatko­zott. Erre annak idején a megye vezetői többször fel­hívták rá az illetékesek fi­gyelmét. A válasz azonban szinte minden esetben az volt, hogy persze, mert itt kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette gazdál­kodnak a szövetkezetek, s mert rosszak a szövetkezeti vezetők, s ebből adódnak az eredménytelenségek. Most viszont a. mezőgazdaság gondja országos méretűvé vált. ami egyben azt igazol­ja, hogy nem ebben a me­gyében volt elsősorban a hi­ba. hanem abban a gazda­ságpolitikában, amely idáig sodorta a termelő agrár­ágazatot. Tehát az országos méretű péter-páli demonst­rációban egy kicsit megbé­lyegzett megyénk rehabilitá­cióját is érzem. Jóllehet tu­dom, hogy a megoldást nem a tüntetés jelenti, de figyel­meztet: a mezőgazdasági ágazatban baj van. Balogh Andrea A HALMAI ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ pályázatot hirdet az alábbi egységek szerződéses üzemeltetésére 1989. augusztus 1-től 1993. július 31-ig Fodrászat, Aszaló Fodrászat, Homrogd Fodrászat, Alsóvadász Fodrászat, Halmaj Fodrászat, Felsődobsza Fodrászat, Csobád A pályázatokat 1989. július 21-ig kell írásban benyújtani az áfész központi irodájába. A versenytárgyalás 1989. július 24-én 9 órakor lesz az áfész tanácskozótermében (Halmaj, Fő út 16.) Az érdeklődőknek, a fenti egységek adatairól a főkönyvelő-helyettes ad felvilágosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents