Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

1989. június 22., csütörtök

Öt hónap OTP-s mérlege

i láz

A lakosságot is bizonnyal érdeklő témák szerepeltek az OTP Megyei Igazgatósága vezetőinek minapi, Sajó- szentpéteren megtartott értekezletén. Mint az már a sajtóból ismeretes, országosan csökkent a lakosság betéteiben elhelyezett pénz. Mi a helyzet megyénkben? Hogyan alakult az első öt hónap betétállománya? — kérdeztük az értekezleten Siska András megyei igazgatót.

— Az országos tendenciával ellentétben megyénkben az esztendő első öt hónapja alatt 67,8 millióval emelkedett a lakossági betétek állománya, Ezen belül gyarapodás van a gépkocsi-fedezeti betéteknél, a KST- és a devizabetéteknél is. Ugyancsak növekedett a vállalkozói betétek állománya.

— Némi ellentmondás érződik itt: növekszik a betétekben elhelyezett összeg, ugyanakkor a lakosság nagy részénél mind erősebbek az clszegényesedés jelei.

— Ezek tényszámok, ám amit mondott, az valóban

igaz, Ezt legpregnánsabban a hitelek vizsgálatával lehet érzékeltetni. Az év eddig eltelt időszakában a lakossági hitelek állománya 502,5 millió forinttal emelkedett. Fogyasztási célokra — ide tartoznak az áru, személyi hitelek is —; összesen 587,8 millió forintot folyósítottunk, az állománynövekedés itt 222 millió forintot tett ki. Hogy csak egyet emeljek ki: a személyi hiteleknél a kölcsönfolyósítás 33,5 százalékkal haladta meg az előző évi első öt hónapit. Itt jegyezném meg, hogy az ügyfelek kölcsönfelvételére sajnos az a jellemző, hogy jövedelmükhöz képest aránytalanul magas összeget igényelnek.

— Közismert, hogy a lakásépítés terén is sok a nehézség. Mind nehezebb manapság tető alá hozni egy házat. Tükröződik ez az építési kölcsönök számában?

— Igen. Év elejétől május 31-ig összesen 1645 kölcsönt folyósítottunk. 341 millió forint összegben. Ez jelentősen elmaradt az előző évihez képest, hiszen darabszámban annak mindössze 45 százaléka. A tárgyidő- szakban a takarékpénztár közreműködésével 647 lakás építése fejeződött be. Ezen belül az állami lakások száma mindössze 12, a többi mind magánlakás-építés.

— Ejtsünk néhány szót a valutaforgalomról is, hiszen, ha jól tudom az utóbbi időkben itt növekedés tapasztalható.

— Valóban, az év eddig eltelt időszakában valutaforgalmunk jelentősen meghaladta az elmúlt év hasonló időszakáét. Értékesítési, visszavásárlási, visszaváltási forgalmunk 72406 főt érintett, ami 31,5 százalékkal több ügyfelet jelent. Dinamikus emelkedés tapasztalható a valuta- és devizaszámlák terén is. Örömmel mondhatom, s ezt ügyfeleink is jelezték, hogy a nemrégiben átadott, felújított Széchenyi úti fiókunkban a valutaforgalmat május 16-tól Olivetti komputereken bonyolítjuk le, melyek révén jelentősen csökkent a várakozási idő.

Merre tovább, ifjúság 7

Lázadozik az ifjúság — hangzik el mostanában mind gyakrabban. Hol lekicsinylő hangsúllyal, hol vésztjósilón. A legtöbben nem .titkolják nemtetszésüket. Miit képzel magáról az a negyven éven át egységesnek vélt é:s annak is nevelt ifjúság?! Volt neki egy jó KISZ-e, amelyen keresztül részese volt a hatalomnak — erre 30 év után szétveri. A'ztán sorra alakítja az újabbnál újabb, kisebbnél kisebb s tervezeteket. és azt hangoztatja, hogy még az MSZMP-vel is bizony csak egyenrangú félként hajlandó tárgyalni. Hát m'i van iitt?

azzal, hogy e.gymagukba,n nem képviselnek meghatározó politikai erőt.

Most mindenki a saját arcát keresi, a saját törekvéseit próbálja érvényre juttatni. és ehhez választ megdönthetetlennek vélt érveket. Most még nagy a türelmetlenség. ami amúgy is sajátja ennek a korosztálynak. De várhatóan — talán nem is. túli sokára — a közel azonos nézeteket, vallók, így, vagy úgy, de egymásra találnak. De vajon az adott helyzetben mit tesz, mit tehet momentán az ifjúsági s z er ve ze t n élik ü 1 maradt

MSZMP? A jelek szerint elfogadta stratégiai szövet,s’é- gesi helyzetét. Végül is ugyanúgy átalakul óban van, mint az ifjúsági szervezetek.

Egyes vélemények szerint azonban már nincs- messze az az idő. amikor a „forrófejű fiatalok” ötleteit is. le- si.k-ivárják a pártok vezetői, szakértői. Amikor újra megindul a harc az ifjúságért, mert iismét igaz lesz a régi tétel: akié az ifjúság, azé a hatalom, azé a jövő. De mire ez igaz lesz. minden bizonnyal kiforrja magát néhány. egymástól jól megkülönböztethető ifjúsági tömörülés is.

Fekete Gy. Attila

A történet 1957-ben, a KISZ zászlóbontásával kezdődik. Az egy és. oszthatatlan ifjúság egy és oszthatatlan szervezete a főbb vonásaiban máig fennálló monolitikus hatalmi struktúra részévé vált. S hoas.zú ideig az érvényesülés egyetlen útja is a KISZ-en kereszitüil vezetett. A szervezet pecsétje kellett az egyetemi felvételihez. s az ifjúsági szövetségből kerültek ki — csak onnan kerülhettek ki jószerével — minden valamirevaló állami intézmény vezetői is.

Ez üt most vissza. Ez az egyik özpontú társadalom- szervezési modell, amely egyre kevésbé tudta beváltani a fiataloknak tett ígéreteit. Erre azok fellázadtak. No nem olyan látványosan. mint azt közülük oly sokan szerették volna. De mégiscsak Húzódásnak minősült mindaz, ami a szakkollégiumokban vagy az egyetemek pofi fika i klubjaiban történt. Vitatták, hogy a mai szocializmus a létező világok legjobbika lenne, válságról beszéltek akkor, amikor az iilyien kijelentésekért még pártmegrovás járt a náluk felkészültebb, szakmailag jobban . érvelő közgazdászoknak, pofit iku,soknak is.

M,a már .sorra alakultak, és alakulnak még ma its a különböző, sokszor meglehetősen furcsa névre keresztelt csoportok, szövetségek. Megszűnt a KISZ. helyébe lépett a területi, réteg- és érdekalapon létrejött szervezeteik szövetsége, a De- miisz.

Naivitás lenne persze azt hinni, hogy ezzel a dolognak v'ége. s az ifjúság megnyugszik. „hisz’ most már olyan .szervezetei vannak, amilyeneket akar”. ahol mo.st már kedvére politizálhat.

A fiatalok ugyanis nagyon is tisztában vannak

IllIlPsÄpIliPSliiÄ

Falusi apróságok

Hawatplmzi cs a melszöte

A szőlőművelés (fajsúlyra) legkönnyebb eszközei. A harmatgyökerező, vagy szakállgyökerező, vagy háromszög alakú kapircs, melynek mindhárom oldala kiélezett, hogy a talajfelszínhez közeli vékony gyökereket egyetlen nyisszantással elvágja. Erre pedig azért van szükség, mert a harmat-, vagy sza- kállgyökér nemkívánatos a hegyaljai szőlőnél. Ugyanis nem készteti a szőlőt arra, hogy az igazi gyökereket a nedvességgel jobban ellátott mélységekbe küldje, mivel egy-két alkalommal a tőkenyakhoz közeli földfelszín közelében is talál nedvességet. így a valódi gyökerek panganak, a kevés csapadék elhasználása, elpárolgása után pedig a harmatgyökerek szomjúhoznak, de mivel „ide dolgozott” a szőlő, ezért az egész növény sínylődik. Pedig ha a tényleges gyökér mélyebbre hatolna, nem lenne vízhiánya a szőlőnek. Ezért a tőke körül kitányérozták a földet, így a víz is összegyűlik benne, és a harmatgyökereket leszedik a kapirccsal. Az egyéni gazdák ma is használják Hegyalján.

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

A BVM Miskolci Gyárának bőd rogkeresztúri üzeméből évente több ezer csatornaelemet szállítanak a térségi melioráció — főként a Bodrogköz - helyszínére

Keresztúri

korszerűsítés

A Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyaránok bodrogkereszturi üzemében három éve - az új hőtechni- kai szabvány életbe lépésekor - kezdtek termékszerkezetet váltani. A hagyományos építkezési anyagok helyett azóta olyanok gyártását szorgalmazzák, amelyek nem igényelnek utólagos hőszigetelést és viszonylag egyszerűen, akár kalákában is falat lehel belőlük készíteni.

A modern falazóblokkokat részben a közelben található riolit-tufábol gyártják, kihasználva ezzel a helyi ásványvagyont. A környék lakossága mind jobban megkedveli az UBK-38-as lalazóelemet, valamint a szintén újdonságnak számító 30-os és 38-as zsaluzóelemet. Köszönhető ez annak is, hogy a BVM széles körű propagandát fejt ki az elterjesztésük érdekében - így többek között a 37-es és 38-as út vasúti átjárójánál messziről látható termékkiállítást rendeztek. De aki közelebbről is meg akarja ismerni ezeket az építőanyagokat, az a gyárban is megnézheti, hogyan készülnek.

Fotó: loczo iózsef

Korszerű, automata gépen gyártják a födém- béléstestet, amely elsősorban a magánházat, kislakást építők munkáját könnyíti meg.

Nem használják viszont a metszőkést. amelyet a metszőolló váltott fel. Hegyalján, Mádon bukkantunk rá dr. Visóczki Lajos szakszövetkezeti elnök gyűjteményében, éles nyúlványát pedig kiélezték, hogy az elszáradt, kifagyott tőkét egyetlen suhintással kivágja. Múzeumba kerülésének oka nemcsak az, hogy nagy volt egy szőlőtőke gyenge vesszőihez, hanem az is, hogy jött a kisebb metszőolló, a változó szőlőmetszési módok elterjedését segítve — például a váltócsapos metszés, vagy a most divatos szálvesszőzés.

Akinek mutattam a metszőkést, mind rácsodálkoztak: „hogy tudtak ezzel dolgozni?” Pedig sok ezer hektár szőlőt műveltek Hegyalján régebben is, amikor nem volt hidraulikus, meg pneumatikus metszőolló, hogy megkímélje a kezet a vérhólyagoktól, a bőrkeményedéstől, a megerőltetéstől.

Bekecs! Szabó László

Bezzeg a vonat...!

A bodrogközi embereket még ma is fogta I - koitatja a kisvasút ügye. Ai Eszak-Magyar- országbon nemrégiben olvashattunk e témáról „Ereinek gondolatok a kisvasúból" címmel. Et az írás és a rádióban hallottak késztettek arra, hogy tollat fogjok.

Szüleim és az idősebbek elbeszéléséből is merem e vidék múltját. A Bodrogköz egy mocsaras, iápos, lakatlan táj volt egykoron. Eleinte csak vadaszok, halastók, bujdosók tanyáztak itt. Később, ahogy a szárazabb évek követték egymást, állattartó pásztorok is letelepedtek. Mind népesebb lett a vidék, egyre-mósta megalakultak a községek. Sókor földművelésbe kezdtek, s idővel kevésnek bizonyult az erre alkalmas terület. Megkezdték a vizek lecsapolását a mocsaras löldekröl. Csatornákat, árkokat ástak, a Tiszába, a Bodrogba vezették a vizet. A vontatást, a szállítást lovakkal, szarvasmarhákkal végezték. Mivel kevés volt a járható üt, megszületett a gondolat: építsünk vasutat! Többéves megfeszített munkával elkészült a vasút, amely hatvan évig jo szolgálatot tett. Kisebt javításokkal még a mai napig is üzemelhetne. Egy elhamarkodott döntés sajnos megpecsételte a sorsát. Akkor állították le, amikor sokkol inkább szükség lett volna rá, mint indításakor. Pótolhatatlan veszteség ette az itt lakókat. A személyszállítás biztosított volt okkor is, amikor az utakon ezt lehetetlenné tette az időjárás. Volt olyan időszak, amikoi a rossz útviszonyok miatt egy hétig nem közlekedhetett az autóbusz. Bezzeg a vonat...! A vasutat úgy építették, hogy szinte valamennyi települést összekötött. De hosszasan soiolhatnám azokat a veszteségeket, amelyeket a kisvasul lerombolása okozott.

A Bodrogköz szorgalmas, jó kedélyű emberek hatója, akik szeretnek dolgozni. Ha kedvüket fokozni tudnák, még többre is kcpesek lennenek. Ebben kellene okét megerősíteni, s újraértékelm ezt a vasút-ügyet. Bizonyára adódna megoldás.

Szeman György Sárospatak