Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1989. június 22., csütörtök Politikai egyeztető tárgyalások a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) szakértői megbeszéléseken rendkívüli intenzitással foly­tatódnak. Az első plenáris ülés óta elte-lit néhány hét alaitlt a tárgyaló felek szakértői meg­állapodtak a pontos tema­tikáról. a tárgyalási szin­tekről. a munkabizottságok kikul dóséról, , valamint a megfigyelők meghívásáról. A tárgyalások három szinten folynak: a plenáris ülésen. amely általában deklaratív politikai funkció­kat tolt be. A témakörök­nek megfelelően létrehozott két bizottságban. ahol lehe­tőség nyílik a szakértői munka koordinálására és a felmerülő vitás kérdések politikai eszközökkel törté­nő feloldására. A témák szerint kialakított munka- bizottságokban. amelyek a szakértői munka keretéül szolgálnak. Szűrös Mátyás megnyitó szavait követően a demok­— Szeretném azt is el­mondani — éppen az idézett pontokhoz kapcsolódva —, hogy az MSZMP az előzetes megállapodásnak megfelelő­en tartja magát ahhoz a megegyezéshez, hogy bizo­nyos kérdésekben nem al­kotnak törvényt mindaddig, amíg létre nem jön az elő­zetes politikai megállapodás. Ennek megfelelően — és ezt egyszersmind bizonyságul is említve — a bizalom alap­jául fölajánlva jegyzem meg, hogy a június 27-én kezdődő országgyűlési ülés­szakon az érintett törvény- tervezeteket nem javasoljuk a kormánynak az Ország- gyűlés elé terjeszteni. Ezzel a bejelentéssel tartozom tisz­telt ' tárgyalópartnereinknek és egyszersmind az együtt­működésre felszólító tétel­ként is szerettem volna elő­adni. Ami a demokratikus Ma­gyarország megteremtésében vállalt szerepeket illeti, az MSZMP álláspontjáról sze­(Folytatás az 1. oldalról) — Tovább erősödőit az a hitem, hogy képesek le­szünk végigjárni azt az utat, amely a nemzeti adottsá­gainkat figyelembe vevő. a demokrácia és a humaniz­mus ' értékein, nyugvó szo­cialista társadalom felépíté­séhez vezet. Továbbhaladá­sunk türelmet, önmérsékle­tet. a félelmet keltő, han­goskodó frázisok mellőzését igényli. A múltba révedés, a cselekvést bénító önisa- nyargatás helyett most már vegyük számiba a feladato­kat és tekintsünk a jövőbe! Nem ebbe az irányba mu­tatott viszont, hogy néhá- nvan szélsőséges kommu­nista- és szovjetellenes ki­nyilatkozásokra használták fel az eseményt. Ez orszá­gunkon belül is jogos, de kiszámíthatatlan következ­ményekkel járó indulatokat vált ki, és alkalmat ad rosz- szalilásuk kifejezésére azok­nak. akik határainkon kí­vül eleve rossz szemmel né­zik történelmi kísérletün­ket. — A világsajtóban valóban különböző vélemények, értéke­lések jelentek meg június te­áról. Hogyan ítéli meg a kül­föld reagálását? — Többségében árnyalt, tárgyilagos beszámolóik lát­táik napvilágot a külföldi sajtóban Keleten és Nyuga­ton egyaránt. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik reálisan, tárgyszerűen, a tényéknek megfelelően, az események sokszínűségét tükrözve tájékoztattak. Volt néhány olyan külföldi véle­megvalósífását szolgáló, el­vek és szabályok meghatá­rozásával kapcsolatos fel­szólalások, n yilatko z áttéte - lak hangzottak el. Elsőként Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt e kérdésben, kijelölt szóvivője kapott szót. A Politikai Bizottság tag­ja bevezetőjében hangsú­lyozta: — Örömmel állapítom meg az MSZMP képviseleté­ben, hogy a szakértők köré­ben folytatott tárgyalások eredményeként plenáris ülést tarthatunk, tanúsítva, hogy közös szándék mutat­kozik meg dolgaink, ügyeink előrevitelére. Az előbb is­mer tetett meg á llapodáso k feljogosítanak erre a kije­lentésre. retném tárgyalópartnerein­ket tájékoztatni. Olyan po­litikai berendezkedésre tö­rekszünk, amelyben a poli­tikai akarat az állampolgár­tól ered, s ezt az akaratot egy civil társadalom hiteles és alulról jövő kezdeménye­zésére épülő intézményei va­lósítják meg. Az európai po­litikai kultúrának és a XX. századi tapasztalatoknak megfelelően az MSZMP ezen állampolgári akarat kifeje­zésére egyik alkalmas for­maként elfogadja a szabad választási rendszert, amely pártok küzdelmében fejezi ki ezt az állampolgári aka­ratot, szándékot. Ennek ösz- szes konzekvenciáját, saját eddigi politikai gyakorlatára nézve is, levonja. Legfőkép­pen azt, ami már az első tárgyaláson is a szándéknyi­latkozatban elhangzott: fel­hagy a pártállam és az ál­lampárt összefonódásából származó monopolisztikus hatalomgyakorlási móddal. mény. amely rosszalló, illet­ve elítélő volt. Ez részben abból fakad, hogy eleve fenntartással kezelték az ese­ményt. A környező országok érzékenysége ugyanakkor ért­hető. mert az 1956-ban ki­robbant népfelkelésnek köz­vetlen nemzetközi összefüg­gései és 'következményei voltak, és nem tagadható, hogy annak, ami Magyar- országon napjainkban tör­ténik. szintén nem csekély nemzetközi hatása van. Ter­mészetesnek tartjuk, hogy az egyes országok értékelése 1956 Magyarországáról más és más. Ez viszont az ő bel- ügyük. — A temetés előtti napon tün­tetésre került sor a szovjet nagykövetség előtt. A gyászszer­tartáson egyes szónokok a szov­jet csapatok azonnali kivonását követelték. Mi a véleménye ezekről a megnyilvánulásokról? — Meggyőződésem, hogy ez e!k a megnyit várul ás dk — a mái sokszínű magyar tár­sadalomiban — egy rendkí­vüli szűlk .kisebbség vélemé­nyét tükrözik, nincs tömeg- bázisulk. A történelmi isme­reteik és a politikai reali­tásérzők teljes hiányáról tesz tanúságot; az, alki nem tesz különbséget a mai szovjet reformpolitika és az 50-es érveik szovjet nagy­hatalmi politikája között. A Szovjetunióiban megvalósuló politikai reformok nélkülöz­hetetlen nemzetközi feltéte­léit képezik annak, hogy a demokratikus szocializmus megteremtésére irányuló tö­rekvéseket siker koronázza. Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió és Ma­Ez a berendezkedési for­ma a közös magatartásit il­letően. csakis a türelemre, a kölcsönös megértésre épül­het. Ebből a megértésiből következik, hogy az MSZMP nem kívánja saját világné­zetét és politikai törekvése­it kényszer útján, vagy kü­lönböző kényszerítő intéz­mények alkalmazásával ál­talános társadalmi prog­rammá tenni, csakis a vá­lasztási küzdelemben meg­méretni. Ugyanakkor elvár­A helyzet paradoxonét is érzékeli a Magyar Szocialis>- ta Munkáspárt: olyan felté­telek között kell elvégezni ezt a feladatot, amikor so­kan vitatják annak a tör­vényhozó testületnek a legi­timitását, amely ezen tör­vényeik meghozatalára hiva­tott. E helyzet feloldása csak itt. a tárgyalóasztalnál képzelhető el. Szeretném ki-, jelenteni, hogy a törvényho­zó munkát nem kellene megakadályoznunk. A tör­vényhozásnak szabad utat kellene engedni ahhoz, hogy az ország ne a bénult­ság és a szétesés reményte­lenségével nézzen, a jogál­lam megteremtése elé. — Végül szeretnék arról szólni: az MSZMP termé­szetesen nem vakon és nem tájékozatlanul vesz részt ezeken a tárgyalásokon. Tudja, hogy miközben eltö­kélten és politikáját remél­hetően visszafordíthatatla­nul ebbe az Irányiba viszi, működnék olyan politikai erőik az országban,' amelyék számára ez a folyamat az anarchia látszatát, a beren­dezett és képzetüknek meg­felelő világ .szétesését jelen­ti, s ragaszkodnak ahhoz a világhoz, amelyben nevel­kedtek és amelyhez eszméi­ket, elkötelezettségüket lán­colták. Ezt — a tolerancia jegyében — a nyílt politika egyik elemének kell tekin­gyarország közti jó .viszony sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mlintsem azt fele­lőtlen m egn y ilvánulások megzavarhatnák. Alapvető érdekünk a szomszédos or­szágokkal való rendezett, a belső fejlődésünkre is jóté­kony hatást gyakorló viszony kialakítása és annak folya­matos ápolása. Nem segítik elő ezt sem a szélsőséges ha­zai megnyilatkozások, sem az előre gyártott, hangulatkel­tő. bérügyeinkbe nyíltan beavatkozó fellépések. A kegyeletet is sértő politikai demagógiától az ország ve­zetése és a józan közvéle­mény egyaránt elhatárolta magát. 1 (Folytatás az 1. oldalról) kap. hogy záros határidőn belül lásson a munkához. Előfordulhat, hogy ez nem jár eredménnyel, akkor a szerződést felmondják, s a bérletre jelentkezők sorá­ból újabb vállalkozóval kötnek szerződést. * Jirkovszky Tamás, a vá­rosi hivatal osztályvezető- helyettese az építésrendé­szeti ellenőrzések tapasztala­tait elemezte a tegnapi tá­jékoztatón. Elmondta. az építésrendészeti szabályok az elmúlt évtizedekben többször változtak, több pa­ragrafus a hivatal megíté­ja .és reméli, hogy ebben a választási küzdelemben sa­ját szociális programját és világnézeti, politikai elkép­zeléseit ugyanolyan szaba­don hirdetheti, mint a töb­bi párt és mozgalom. Ez a politikai szándékok dolgában fontos bejelentés következményekkel, és re­mélhetően megfelelő követ­kezményekkel jár a törvény- alkotásra. az állami beren­dezkedés megtervezésére. ■ten!, ugyanakkor történelmi felelősségénél fogva az MSZMP-nek kell a leghatá­rozottabban küzdenie azért, hogy ezek az erők ne nyer­hessenek olyanfajta politi­kai teret, amelyben a poli­tikai küzdelem károsultja a nép legyen. — Ezeket tartottam fon­tosnak — a minap elhang­zott szándéknyilatkozaton túlmenően — itt és most, minit előrehaladási feltételt kijelenteni. Ezeken a pon- t okon tárgyalópar tnere i nk remélhetőleg a társulást vállalni tudják — ehhez 'kérjük az együttműködést. Pozsgay Imrének a nyi­latkozattételét követően Sza­bad Györgyöt, az Ellenzéki Kerékasztal szóvivőjét illet­te a szó. — Az Ellenzéki Kerék­asztalt alkotó szervezetek a magyar nemzet felemelésé­re. a demokratikus, jogok biztosítása révén töreksze­nek, méghozzá annak na­gyon őszinte reményében,, hogy békés és következetes küzdelmüket megértéssel fo­gadják és rokonszenvvel tá­mogatják. fia rajtunk mú­lik. nem fog . senki csalód­ni. aki bizalomért bizalmat, barátságért barátságot, együttműködési készségért együttműködési készséget kér tőttünk, és ajánl a vál­ságból való kilábalásért küzdő nemzetüniknek. — Végül is, tehát tud-e a nemzet együtt tovább menni június 16-a után? — Erre még most nincse­nek garanciák, de egy, a múltunlkiban gyökerező, na­gyon szorongató görcs oldá­sán túl vagyunk. Ez lehe­tőséget biztosít arra, hogy több energiát fordítsunk a közös jövő felépítésére. A nemzeti megbékélés nem építkezhet másra, mlint az őszintén 'bevallott múltra és a felvállalt jelenre. A közel­jövő számos olyan kérdést állít elénk, amelyet csák megegyezés útján, együtt tudunk megoldani. Ezért vi­takészségből, kölcsönös türe­lemből, a demokrácia játék- szabályainak minden fél ré­szére kötelező betartásából, a nemzet érdekeinek min­denek fölé emeléséből mindannyiánknak nap mint nap vizsgáznunk kell. És, ha ez így történik, ákkor optimista vagyok. (MTI) van amelyet — például az építési anyagok krónikus hiánya miatt — teljesíteni sem lehet. A hivatal az ál­lampolgároknak valamennyi kérdésben igyekszik segít­séget nyújtani, sí az egy- egy területre szakosodott emberük készséggel ad fel­világosításit. Az osztályveze­tő-helyettes minden építke­zőnek a figyelmébe aján­lotta ezt a szolgáltatást; mint mondotta, érdemesebb tájékozódni, felvilágosítást kérni, semmint később az építésrendészeti bírságot ki­fizetni. Ebben az évben egyébként 450 ezer forint­nyi bírságot róttak ki ezen a címen. (udvardy) Az Ellenzéki Kerékasztal június 13-1 nyilatkozatában kijelentettük, hogy a meg­kezdendő és — Pozsgay Im­rével egybehangzó remény­nyel mondom — kívánsá­gunk szerint a megegyezésig folytatandó pártközi tárgya­lások célját a békés átme­net büztosításábain látjuk, mégpedig az egypártrend- szerre alapozott jelenlegi uralmi viszonyokból a meg­teremtendő jogállam keretei között működő képviseleti demokráciába. Az elnökünk. Szűrös Má­tyás álltai most ismertetett napirendi megegyzés ilyen irányultságú. Nem tárgyalá­si sorrendjének, hanem bel­ső logikájának szálán ha­ladva. fontossági sorrend­ben mindenekelőtt új vá­lasztási rendszer kidolgozá­sát .javasoljuk. A szabad választások is feltételezik a jelenlegi alkot­mány módosításának Szűrös Mátyás által jelzett szüksé­gességét. A gazdasági és szociális válság leküzdésének straté­giai feladataival kapcsolatos n y iilatko zatok k öve tiké zite k ezután. Iványi Pál az MSZMP szóvivőjeként kifej­tette : — A gazdaság jelenlegi helyzetében az MSZMP megítélése szerint kilábalást egy külgazdaságra nyitott, kínáiatépítő, csak a haté­kony termelésit ösztönző gazdaságpolitika hozhat. Ezen az alapon kívánjuk megoldani külső és belső egyensúlyi feladatainkat. Az Ellenzéki Kerékasztal megbízásából Pető Iván emelkedett szólásra« — Az Ellenzéki Kerékasz­tal eredeti szándéka szerint a jelen tárgyalásokon csak a békés átmenet politikai feltételeivel kívánt foglal­kozni. Nem azért kívántuk mellőzni a gazdasági témá­kat, mintha a meglévő rendszert jónak, vagy akár csak kisebb-nagyobb kor­rekciókkal megjavíthatónaik tartanánk. Sőt, hisszük: ez a gazdasági rendszer még csak nem is igazán műkö­dőképes. Az Ellenzéki Kerekasztal azért nem kívánt a gazdaság­(Folytatás az 1. oldalról) fős kollektíva elleni kiroha­násáért. Szatmári Zoltán, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára ismer­tette a szakszervezeti testü­let és a b i zail miküld ötte k állásfoglalását, amely kezde­ményezi a vállalati tanács­nál az első számú vezetővel szembeni bizalom megvoná­sát. Több felszólaló kifejezte abbéli véleményét, hogy kri­tikus helyzetben van a vál­lalati kollektíva. Objektív, de elsősorban szubjektív té­nyezők együttes hatására annyira megromlott a BÁÉV helyzete, pozíciója, hogy már szinte irányítatlanná, pontatlanná, akció- és dön­tésképtelenné vált. Rosisz a dolgozók hangulata, de bi­zonytalanság és bizalma.tlan- ,ság uralkodik a gazdasági vezetők körében is. Meg­kezdődött egy erőteljes el­vándorlóéi folyamat, amely­nek vezetők és fizikai dol­gozóik egyaránt részesei. A személyzeti osztályveze­tő értetlenségét fejezte ki a vezérigazgató ama kijelen­tésével kapcsolatban, hogy megszabadította a vállalatot azoktól, akiknek a munká­Azt tartjuk szükségesnek, hogy a többpártrendszernek állam jogunkba való újra be­iktatásával járjon együtt a pártok megalapításának, mű­ködésük politikai, jogi és anyagi feltételeinek törvé­nyes szabályozása, oly mó­don, hogy az általa biztosí­tott lehetőségekkel a kitű­zendő választások előtt az érdekeltek már legalább há­rom hónapon át zavartala­nul élhessenek. Nélkülözhetetlennek tart­juk új tájékoztatási, illetve információs törvény megal­kotását. Végül, de nem utolsósor­ban, a választások szabad­ságának és demokratizmu­sának biztosítása szempont­jából is mellőzhetetlennek tartjuk olyan törvények meg­alkotását, amelyek az erő­szak alkalmazásának még a lehetőségét is kizárják a közéletből. Mindezt az 1989. június 10- én kötött előkészítő megál­lapodás II. részének 2. és 3. pontja értelmében megala­kítandó politikai munkabi­zottság elé utalandónak te­kintjük. ■nincsenek biztosítékok az esetleges. megállapodások betartására, ameddig a po­litikai garanciák — részben éppen az útit folyó tárgyalá­sokon — nem teremtődnek meg. Az Ellenzéki Kerekasztal mindemnek ellenére elfogad­ta, hogy a gazdaság straté­giai kérdéseiről is folyja­nak tárgyalások. A kormányzat törvényal­kotó kedve készteti arra az Ellenzéki Kerekasztalt, hogy bekapcsolódjon a gazdaság alapvető intézményeit, a tu­lajdonviszonyokat érintő tör­vénytervezeted előkészítésé­be. A tét ugyanis nem más a következő hónapokban, minthogy kié lesz a föld, a gyár, s egyáltalán, alkalmas lesz-e az új tulajdonosi rendszer a hatékony jöve­delemtermelésre. Szűrös Mátyás a második plenáris ülést lezárva meg­jegyezte: ai szerdán elhang­zott nyilatkozatokból. vála­szokból a kölcsönös jószán­dékot. az együttműködésre ■irányúié törekvést, az alko­tó szellemiséget érezte ki. Bejelentette azt is, hogy a legközelebbi plenáris ülés kitűzéséről, a szakértők dön­tenek. (MTI) .iára nem volt szükség. Er­re mondta a felszólaló, hogy jelenleg szinte nem létezik a vállalatinál második vo­nal a vezetésiben, s nincs káder u't á npótl ás. A vitát követően Kocsis Erzsébet, a vállalati tanács elnöke titkos szavazást ren­delt el. A tanács egyetértett azzal a javaslattal, hogy Bánhegyi Árpád vezérigaz­gatót, kérésére, július 1-jei hatállyal mentsék fel a BÁÉV vezérigazgatói tiszté­ből. Bánhegyi Árpád — jólle­het. június 30-iig elvileg a vállalati tanács tagja — a szavazást követően, elhagyta az üléstermet, mondván; nem érzi szükségét annak, hogy részt vegyen a testü­let további munkájában. A tegnapi ülésen újjává­lasztották a BÁÉV vállalati ■tanácsának elnökét. Egyhan­gú szavazásba! Komlósl Ti­bor ellenőrzési osztályveze­tőre esett a választás. Dön­tött a testűiét arról is, hogy pályázatot írnak ki a vezér- igazgatói tiszt betöltésére. Ezt követően a vállalati ta­nács Kocsis Erzsébet sze­mélyzeti és szociális vezér­igazgató-helyettest megbízta a vezérigazgatói teendőik el­látásával. ratikus politikai átmenet Az MSZMP tartja magát a megegyezéshez Németh Hős miniszterelnök nyilatkozata Szabad utat a törvényhozásnak Közterületi korty kettoszazert lése szerint is túl szigorú, s Gazdasági és szociális helyzet duLt Iki. hogy mindaddig ról tárgyalni, mert ahból in­, Felmentették a BÁÉV vezérigazgatóját

Next

/
Thumbnails
Contents