Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! wasemmmammtmamammmmm Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Aki a helyszínen fizet, jobban jár Közterületi korty keltüszázérl Csak az állampolgár a hibás? Kerékasztal másodszor Politikai egyeztető tárgyalások a Parlamentben Amióta megszüntették a hajnali, kora reggeli szeszáru- sitás tilalmát, ugrásszerűen megnövekedett a közterületi italfogyasztók száma. A korlátozások feloldásával jól járt a kereskedelem, viszont veszített a város. E gondolatokkal kezdte mondandóját tegnap Vantal Gyula, a miskolci közterület-felügyelet vezetője, amikor munkájukról tájékoz­tatta az újságírókat. A városi tanácson megszervezett in­formációs délelőttön több olyan kérdésről tájékozódhat­tunk, amely közvetlenül is érinti a város lakosságát. Az elhangzottak köaül azért emeljük ki a közterü­leti italfogyasztás témáját, hogy érzékeltessük: gyak­ran a legjobb szándékkal el­határozott intézkedések is a visszájára íordulihiatmak. Ol­vasóink köziül! valószínűleg sokain emlékeznek a Mis­kolcon több hullámban le­zajlott. úgynevezett kocs­mában ítási programokra. A rossz hírű csellókat, félre­eső lebujokat az alkoholiz­mus elleni küzdelem jegyé­ben számolták f.e.1. Mint a tegnapi tájékoztatón i,s el­hangzott, az, italmérőhelyek eltűntek (igaz, mostanában Ismét sóik új talponállót nyitottak meg), az .ital is drágább lett. de az alkohol- szomj nem csillapodott. íigy alakult ki. (hogy a város több pontján — a Zó ja, a Dimitrov, a Lenin téren, az egykori tüze Hakten y a belső udvaraiban, a Katowice ét­terem környékéin, a Marx tér közelében, a Bükk Áru­ház mögöttit, s, a sort még hosszan folyltiatMaltnánk — valóságos szabadtéri kocs­mák jöttek létre, ahol üveg­ből fogyasztják a bort, a sör.t és a pálinkát, A közte­rületi italfogyasztás tilalmá­ra vonatkozó rendeletnek a felügyelők csak részben ké­pesek érvényt szerezni. Igaz, a rajtakapott delikvenseket szigorúan megbírságolják — a helyszínen 200—500 forin­tig terjedő büntetést szab­nak ki a kortyoigatókra — ám ezzel még nem vetnek gátat a jelenségnek. A kö­vetkezményeket “ sajnos mindannyian viseljük. Nem­csak a lerészegedett ember látványa a riasztó, hanem az iis, amit mámoros fejjel művel. A parkokat, a játszó­tereket elborítja az üveg­cserép. a sörös kupak. Ván- 'tal Gyula megjegyezte, hogy a közterületi itallfogyalszt'ás nemcsak a társadalom peri­fériájára szorult rétegekre jellemző. Jól szituált, maga­sabb beosztásban levő em­bereket is érték már tetten és bírságoltak meg. Aki a helyszínen fizet, jobban jár. hiszen, ha feljelentik és sza­bálysértési eljárás követke­zik. már 1500—2000 forintra is rúghat a bírság összege. A tájékoztatón stzóba ke­rült. a kellemetlen követ­kezmények előidézésében, nem mindig csak az állam­polgár a hibás. Aiig-alig ta­lálható a városban nyilvá­, .Felmentették a BUEV vezérigazgatóját Egyhangúlag döntő!! a vállalati tanács Nagy vihart kavart Bánhegyi Árpádnak, a BÁÉV vezér­igazgatójának lopunk keddi számában megjelent nyilat­kozata. Ebben a vállalat első számú vezetője rendkívül kemény bírálatot mondott a nagy múltú építőipari cégnél lévő állapotokról, nevezetesen arról, milyen akadályokba ütközött tervei valóra váltósa közben. A vezérigazgató azt is kijelentette, hogy nagy ellenállóit tapasztalt - fő­ként az utóbbi néhány esztendőben - a vállalat szak- szervezeti vezetése és pártbizottsága részéről a BÁÉV fennmaradásáért vívott küzdelemben. A másik fél is kiinyilvá- nítatita véleményét; tegnapi számunkban Szatmári Zol­tán. a BÁÉV szakszervezeti bizottságának titkára hozta nyilvánosságra a testület állásfoglalását. Bánhegyi Árpád nyilat­kozatából azt is megtudhat­tuk. hogy a vezérigazgató időközben beadta felmondá­sát. Mint mondotta, ezzel az elhatározással azt alkarja kikényszeríteni, hogy lépjen végre a BÁÉV, hogy ily módon elkerülje a biztos­nak látszó bukást. A BÁÉV vállalati tanácsa tegnap, szerdán rendkívüli ülést tartott, ahol fő napi­rendi pontként a vállalat vezérigazgatójának felmon­dási kérelméről döntött. Bánhegyi Árpád ez alka­lommal' elmondta, hogy elő­zetesen írásban benyújtott kérelmét i'smételteni meg­erősíti. döntését -pedig a vállalat sorsáért érzett ag­godalom és jobbító szándék motiválta. Fenntartotta ko­rábbi véleményét, miszerint a vállalatnál szükségessé vá­ló változtatások sikertelen­sége késztette arra a lépés­re. hogy megváljon, a ve­zérigazgatói széktől. Több felszólaló i,s kifejez­te rossz,állását ( Bánhegyi Árpáddal szemben a 2200 (Folytatás a 2. oldalon) A politikai egyeztető tárgyalások második plenáris ülé­sét szerdán tartották meg a Parlament Vadásztermében, egy héttel az első fordulót követően. A tárgyaláson egyenrangú és egyenjogú félként résztvevőket — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgyneve­zett harmadik oldal delegációját - Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke, a tanácskozás elnöke köszöntötte. nos mellékhelyiség, ami pe­dig van, ritkán, vagy egyál­talán nem tart. nyitva. A közterület-felügyelet mindenesetre teszi a maga dolgát. Májusiban 240 eset­ben intézkedtek az utcákon, tereken, a félreeső helyeken italozókkal szemben. Ta­pasztalataik slzerimt ez azon­ban csak csepp a tenger­ben,, s a bírságok, bünteté­sek csak ideiig-óráig érik el céljukat. * Más. A tegnapi .tájékozta­tón Bakos Imre, a városi hivatal csoportvezetője be­számolt a miskolci mező­gazdasági 'ingatlanok műve­léséről. ellenőrzéseik tapasz­talatairól. Ezek szerint Mis­kolcon mintegy 8000 hek­tárnyi területet hasznosíta­nak mezőgazdasági műve­lésre. s ennek 1,5—2 száza­lékát hagyják parlagon a tulajdonosok. Az elgazoso­dott, műveletlenül hagyott területek gazdáit felsizólít- ják, s határidőt szabnak meg a munka elvégzésére. Ha valakit őt esztendőn be­lül két alkalommal' úgyneve­zett földvédelmi bírsággal sújtanak, akkor számíthat rá. hogy a következő eset­ben már elkobozható a ma­gánterület. A bírságok átla­ga 5000—8000 forintig terjed, ám volt már rá példa, hogy a büntetés összege több tíz­ezer forintra rúgott, A .szerződésbe adott föl­dek esetében. mé,s. az. eljárás. Ha valaki nem műveld a bérelt földét, felszólítást (Folytatás a 2. oldalon) A 'tárgyalóasztalnál az MSZMP részéről Pozsgay Imre. Iványii Pál, Berecz János és Fejti György, az Ellenzéki Kerekasztal ol­dalán. a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságtól Vígh Károly, Morvái László, Zé,tényt Zsolt. Domokos Ist­ván. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviseletében Kövér László, Orbán Viktor, Fodor Gábor, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttól. Rrepeliczay István. Boross Imre, Hardi Péter, a Keresztény Demok­rata Néppárttól Keresztes Sándor. Füzessy Tibor. Sza- kolczay György, a Magyar Demokrata Fórumtól Für Lajos. Sólyom László. Sza­bad György, a Magyar Nép­párttól Márton János, Kó­nya László, Varga Csaba, a Magyarországi Szociálde­mokrata Pánttól Révész András. Takács Imre, a Szabad Demokraták Szövet­ségétől Mécs. Imre, Pető Iván. Magyar Bál,int, a Füg­getlen Szakszervezetek De­mokratikus Ligájától Bruszt László. Kerényd Imre, Fo­nyód! Ilona foglalt helyet. Az úgynevezett harmadik oldal delegátusai a Balolda­li Alternatíva Egyesüléstől Kemény Csaba, Drucker György, Varjas András, a Hazafias Népfronttól Huszár István. István Lajos, Kuko- relli István, a Magyar De­mokratikus Ifj'úsági Szövet­ségtől Nagy Imre, Boldvai László. Rabi Béla, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségétől Sárközi Sán­dor. Ispánovics Márton, Csillag László, a Magyar Nők Országos Tanácsától Duschek Lajosné. Fazekas Sándorné, Soósrné dr. Dobos Mária, a Müinniiűh Ferenc Társaságtól Berényd Ferenc. Aggod József. Széchy And­rás. a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsától Kása né Kovács Magda, Bálint Atti­la és Hajdú Attila voltak jelen. Szűrös Mátyás elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten az egész or­szág nagy figyelemmel kí­sérte az Ellenzéki Kerékasz­tal, az MSZMP és a külön­böző szervezetek és mozgal­mak alkotta harmadik tár­gyalócsoport első plenáris ülését és a további szakér­tői megbeszélésekről szóló híreket. — Az a tény, hogy a há­rom tárgyaló fél ma nyilvá­nos plenáris ülésen folytat­ja munkáját, valamint az, hogy a megfigyelők státu­szába jelentkezőik száma is megnőtt, azt bizonyítja: mindenki tudatában van an­nak, hogy milyen nagy fe­lelősséggel tartozik az or­szágnak, a nemzetnek. — Köztudomású, hogy az Országgyűlés ülésszakát jú­nius 27-re — az előkészített törvényjavaslatok és más előterjesztések megtárgyalá­sára és természetesen dön­téshozatalira — összehívtam. A napokban zajló képviselői csoportülések és bizottsági ülések kapcsán jelezni kívá­nom a tárgyaló feleknek, hogy az országgyűlési képvi­selőik ugyancsak igen nagy figyelmet szentelnek az önök tárgyalásainak. Ügy gondolom, a tárgyaló felek­től is elvárható, hogy a képviselőket időben és 'kellő mélységiben megismertessék a tárgyalások eredményei­vel, felvetéseivel, hogy azokkal kapcsolatban véle­ményüket kialakíthassák. Mindenki számára alapvető fontosságú a politikai egyeztető tárgyalások és az országgyűlési munka össze­hangolása. Az országgyűlési képvise­lők tudatában vannak an­nak, hogy döntéseik társa­dalmi fis politikai hátterét nagymértékben a három fél tárgyalásai adhatják meg. A mai helyzetben nincs vesztegetnivaló időnk, de a kapkodás, a sietség, a vé- giggondolatianság sem lehet vezérlő elvünk. Éppen ezért, amikor arra kérem önöket, hogy a tárgyalások eredmé­nyes folytatása és mielőbbi sikeres befejezése legyen a cél, egyetértek azokkal, akik azt jelzik, hogy a társada­lomban összegyűlt feszültsé­gek, gondok olyan sokrétű­ek, bonyolultak, hogy meg­oldásúk nemcsak közös erőt, hanem alkalomadtán, sok időit és türelmet is igényel. A sürgető idő és a megala­pozott döntéshozatal látszó­lag egymásnak ellentmondó követelménye úgy tűnik fel­oldhatónak. ha a tárgyalá­sok a bizottságokban, a (Folytatás a 2. oldalon) Keresztúri korszerűsítés Az országban egyedül Bodrogkeresztúron gyártják az M-jelü, feszitett, nagy teherbírású vasbeton-gerenda vas­vázszerkezetét. Mégpedig: anyagtakarékos, úgynevezett „gombozásos” technológiával; évente 80-100 ezer folyó­métert. (Cikk a 3. oldalon.) Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata Németh Miklós minisz­terelnök válaszolt a Magyar Távirati Iroda kérdéseire: — ön a nemzeti gyász napján a következőket mondta: ,,Más­más utakat megjárva, különbö­ző oldatról érkezünk a ravatal­hoz. Jó leime, ha együtt men­nénk tovább.” Hogyan látja en­nek lehetőségét néhány nappal a temetés után? — Még bizonytalannak, de azért már reményitelje- sebbnek. Június 16-án a ma­gyar nép múltján elgondol­kozva. európai nemzethez méltóan adott végső tisztes­séget Nagy Imrének és már­tírtársainak, és emlékezett meg nemzeti történelmünk egyik nagy tragédiájáról. A gyászszer tartás o k békésen. példás rendben' zajlottak le. A rendezvényeken rész.t ve­vők magatartása és a bú­csúbeszédek többsége szá­momra azt igazolja, hogy a magyar társadalom tisztán kívánja látni történ'étimét, tiszteletet akar adni mártír­jainak, é,s az indúlaitokat: megbékéléssé oldva kíván tovább haladni. Mindez biz­tató abból a szempontból, hogy a demokratikus tár­sadalomba való békés átme­net nehéz útját nem torla­szolják el a szélsőségek ál­tal felkorbácsolt szenvedé­lyek. — Miben látja június 16-a je­lentőségét? — Hozzájárult egy fájdal­masan rendezetlen szakasz lezárásához közelmúltunk történelmében. A múltunk­kal való bátor szembenézés könnyebbé teszi az előrete­kintést. nyugodiabban foly­tathatjuk munkánkat. Ügy vélem, hogy ez a nap bizo­nyította népünk politikai érettségét a demokratikus társadalom létrehozására. Közelebb vitt a nemzeti megbékéléshez, bár tudom, hogy a konszenzus megte­remtéséhez még hosszú út áll előttünk. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents