Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1989. június 20., kedd Rádióinterjú a külügyminiszterrel (Folytatás az 1. oldalról) hogy folyamatosan bírálják, elmarasztalják a mi belső változásaink folyamatát. Ezt kifejezetten úgy igyekeznek beállítani, mint amelynek románellenes jelentéstartal­ma van, pedig szó sincs er­ről. hiszen mi nem minősít­jük a román párt, vagy a román vezetés belpolitiká­ját. Tehát én úgy ítélem meg, hogy ebbe az egész magatartásba illeszkedik be­le ez az esemény. — Románia nem attól érezheti sértve magát, hogy 1956 után egész más volt a magyar és a román párt vi­szonya? És tulajdonképpen meglehetősen egyforma utat kezdtünk és jártunk. — A kezdet valóban egy­forma volt. de azután fo­kozatosan nőttek a különb­ségek, a stílusbéli jegyek különbözőségei, a politikák­nak az eltérései főképpen a belső helyzettel vagy a nem­zetiséggel, a nemzetiséghez való viszonnyal kapcsolat­ban. De kezdetben is. azt hiszem, már 1956. november 4-ét követően is megmutat­koztak elég jelentős különb­ségek. És ezek fokozatos nö­vekedése vezethetett el eh­hez a magatartáshoz. — Figyelemre méltó, hogy .Jan Fojtik. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára né­hány héttel Ceausescu prá­gai látogatása után a ro­mán reagáláshoz hasonlóan, nagyon élesen szólt arról, ami ma Magyarországon törté­nik. Ügy fogalmazott, hogy a szocializmus megújításá­nak zászlaja alá nem egy esetben ellenforradalmi erők állnak Magyarországon. Idő­ben ez a csehszlovák meg­nyilatkozás szembetűnően egybeesett a romániai rea­gálásokkal. Ehhez még hoz­zátenném azt, hogy a leg­újabb információk szerint Csehszlovákia és Románia szinte egyszerre mondta le az erre a hétre tervezett kö­zös határvízi tárgyalásokat. — Ami Fojitik nézeteit il­leti. mi azokat jól ismerjük, hiszen ő nagyon gyakran fogalmazott meg kemény áll ásfogl a 1 áspka t — nemcsak most. hanem a múltban is —. s ezek jelentősen eltér­tek a legtöbb szocialista or­szág álláspontjától. Ugyan­akkor az ő véleményét mi nem azonosítjuk sem Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának, sem pedig a prágai kor­mánynak az álláspontjával. — Csütörtökre ki volt tűzve <egy közös magyar— csehszlovák rádióműsor. „Rádióhíd a Dunán", hogy a közeledés jegyében beszél­ik román .sajtó hétfői je­lentései szerint a bukaresti külügyminisztérium kom­münikében tudatta, hogy szombáton éjfélkor a kül­ügyminisztériumba kérették Szűts Pál bukaresti magyar nagykövetet. A közlemény szerint tiltakozást nyújtot­tak át a diplomatának. Va­lójában szóban jelentettek be neki hivatalos kormány- tiltakozást. Ez azok ellen az állítólagos „szocialistaelle­nes, románellenes, naciona­lista-soviniszta és revizio­nista megnyilvánulások” el­len emeli fel szavát, ame­lyekre — írják a szóbeli jegyzékben — június 16-án, Budapesten sor került „egyes magyar állampolgárok újra­jünk taz erőművel kapcsola­tos magyar—csehszlovák ügyekről. Ezt is lemondták, és nagyon érdekes módon, ia Nagy Imre-tetmetés után. Nem tudom, hogy egy ilyen ténnyel kezd-e valamit a Külügyminisztérium. Minket mindenesetre zavar. — Nem ismerem az okát, ezzel együtt, hogyha szüksé- gesinek látják, itt a rádió­ban. akkor mindenképpen eljárunk annak érdekében, hogy sor kerüljön erre a találkozóra, hiszen az ilyen események nagyon fontosak a két ország kapcsolatai szempont j ából. — 1Reagált-e hivatalosan a Szovjetunió tarra, hogy a te­metés előtti estéin a Fidesz aktivistái tüntetést rendez­tek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt, sőt a temetés egyes szónokai a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok azönnali kivonását követelték? — Hivatalos reagálás nem történt, csak a szovjet síaj­tóban megjelent írásokat is­merem, mint azt már emlí­tettem is. a tüntetés azon­ban nem használt a két or­szág kapcsolatának. Véle­ményem szerint ezek a meg­nyilvánulások .nem éppen felelősségteljes gondolkodás­ról árulkodnak. A magyar •kormánynak nincs szándé­kában, és nem is akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ilyesfajta tüntetéseket adminisztratív eszközökkel tiltson be. Rendkívül fontos lenne az. hogy a közvéle­mény határolódjék el az ilyen jelenségektől. Annál, is inkább, mert meggyőződé­sem. hogy akár a tüntetés, akár a Hősök terén elhang­zott. már említett együk be­széd csak egy nagyon kis csoportnak a véleményét fe­jezi ki. Hozzáteszem, hogy abban nemcsak szovjetelle­nes kitételek voltak, hanem nagyon éles, mondhatni út- széli hangnemben fogalma­zott. gyűlölettől átitatott kommunis.taellene.s kijelen­tések iis. amelyek végül is hasonló érzést válthatnak ki mások részéről. Tehát ez éppen nem a nemzeti meg­békélést és a közös cselek­vés ügyét szolgálja. — Engedjen meg néhány kérdést a magyar külpoliti­kát illetően. Carter elnök egykori nemzetbiztonsági ta­nácsadója azt javasolta a Magyarországra készülő Bush amerikai elnöknek, hogy ko­vácsoljon ki egy amerikai— nyugat-európai—japán együttműködést Magyaror­szág és Lengyelország meg­segítésére. Tud-e már a ma­gyar minisztérium konkrétu­mokat mondani arról, hogy temetésén”, azaz Nagy Im­rének és küzdőtársainak végtisztességekor. A magyar nagykövet a tiltakozást to­vábbította Budapestre. A hétfői román sajtó egyébként átvette azokat az Agerpres-írásokat, amelyek­ben a román hírszolgálati iroda az „egyes magyar ál­lampolgárok újratemetésére” reagáló, a tömegtájékoztatá­si eszközök szerkesztőségei­hez intézett háborgó leve­lekről és telefonhívásokról vél tudni. Az idézett spon­tán vélemények összecsen­genek a külügyi kommüni­ké és a Note Verbale'állí­tásaival. mit várhatunk Bush elnök látogatásától? — Elkezdődött a Bush-lá­togatás előkészítésének in­tenzív szakasza. Van egy közösen kialakított csomag- terv-elképzelés, amely egyez­ményeket, tervezeteket, megállapodásokat ölel fel, szándéknyilatkozatokat és konkrét, mindenekelőtt gaz­dasági vállalkozásokat. Ter­mészetesen aligha valósul meg mindez a látogatás alatt, vagy közvetlenül előt­te. hiszen egy hónap sincs addig. Viszont Bush elnök látogatása nagyon sok olyan új vállalkozás elindításához adhat .nagy ösztönzést, amely k ozása. A Demisz több tagszerve­zete is reagált az elhangzot­takra telexen, levélben, tele­fonon, szóban, közülük az V. kerületi KISZ-bizottxág a nyilvánosság előtt is. A gyászbeszédről politikai vitát nyitni méltatlan lenne, mi ezt nem tesszük. Orbán Viktor szavait a fiatalok és minden magyar ember vilá­gosan meg tudja ítélni. Vik­tor az ifjúság nevében szólt, de csak egy kisebbség sza­vait mondta. Aki gyászszertartáson vá­lasztási beszédet mond — tegye ezt akár egyéni vál­lalkozásként, vagy mások biztatására — az maga mi­nősíti magát. Az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetségének (ÉFISZ) elnöksége tiltakozá­sát fejezi ki Orbán Viktor­nak, a Fidesz képviselőjé­nek, a Nagy Imre és társai gyószszer, tartásán mondott beszéde miatt. Az elnökség nem érti, mi­lyen jogon hallatta a Fidesz A KISZ Bács-Kiskun me­gyei szervezetének utódszer­vezete. a Bács-Kiskun Me­gyei Demokratikus Ifjúsági Unió felkérte az Országos Sajtószolgálatot alakuló kül­döttgyűlésén hozott határo­zatának közzétételére. A Bács-Kiskun Megyei Demokratikus Ifjúsági Unió (Bács-unió) 1989. június 17-i Az idei bérfejlesztésről és a negyvenórás munkahétre áttérés feltételeiről tanács­kozott hétfőn, a vasutas­szakszervezet központi veze­tősége. Július 1-jétől 528 millió forintot oszthatnak szét a vasutasok bérfejlesztésre. Ebből 128 millió a tervezett bérköltség-növekmény, s 400 millió forint az az összeg, amelyet központi forrásból kap a vasút a kormány— SZOT legutóbbi találkozó­ján, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács júni­us 2-ai ülésén született meg­állapodás szerint. A vezér- igazgatóság által előterjesz­új fejezetet nyithat a ma­gyar—amerikai kapcsolatok­ban. — Gorbacsov NSZK-beli látogatásának volt-e üzenete Magyarország számára? — Mindenképpen. Az egyik üzenet az volt, hogy megfogalmaztak, illetve alá­írtak egy megállapodást, amelynek a lényege azt fe­jezi ki, hogy új Európát kell teremteni, amely men­tes a hegemon törekvésektől. Ez különösen a kis és köze­pes országok — így hazánk — számára is rendkívül fontos, hiszen jelentősen ki­szélesíti az említett orszá­gok, köztük Magyarország mozgásterét, lehetőségei l, szolgálja törekvéseit. (MTI) sem mentes politikát és modellt felváltani egy má­sik kizárólagossággal. Mi. a Demisz vezetői is a megbékélést, a békés átme­net fontos állomását láttuk június 16-ában. A közös út keresésének fékezője lehet minden újabb demagógia, minden egységes kezelési mód, amely a mai magyar hatalmi vezetésben nem tud­ja elválasztani egymástól az előrevivőt, a múlttal reáli­san számot vetőt a hatal­mához görcsösen ragaszkodó, a múltjából és pozíciójából építkező erőiktől, amely szándékosan összemossa Pozsgay Imrét, Nyers Rezsőt Ribánszki Róberttel és tár­saival. Mi tudunk különbséget tenni! képviselője az egész magyar ifjúság nevében szavát. Nem értjük, valójában mit kép­visel az a szervezet, amely éppen az ehhez hasonló po­litikai módszerek tagadását hangoztatva jött létre. Ugyanakkor működése ezt nem bizonyítja. alakuló küldöttgyűlésének résztvevői határozatot fogal­maztak meg, amely szerint elutasítják azt a tényt, hogy Nagy Imre és sorstársai te­metésén a Fidesz képviselő­je a magyar fiatalok nevé­ben mondott gyászbeszédet. Véleményük szerint, nem volt joga másfél millió ma­gyar fiatal nevében nyilat­kozni. (OS) tett javaslatban a bérará­nyos felosztás szerepelt, ám a vitában ezt többen meg­kérdőjelezték, mondván: to­vábbra is -megmaradnak a területi aránytalanságok, ha a bértömeg és nem pedig a létszám képezi a béremelés alapját. Vita alakult ki ab­ban is, hogy a nyolc száza­lékot teljes egészében az alapbér növelésére fordít­sák-e, vagy pedig ennek egy részét, 2 százalékot a moz­góbéreknél használják fel. Román tiltakozás Ifjúsági szervezetek tiltakozása A DEMISZ VEZETŐINEK NYILATKOZATA A nemzeti gyász és meg­békélés napján, június 16-án elhangzott beszédek közül különös érdeklődést váltott ki — az ifjúság és- az idő­sebb korosztály körében is — Orbán Viktor megnyilat­Mi, akik a KISZ-ben nőt-' tünk fel, a saját példánkból látjuk: milyen súlyos hibák­hoz vezet a kizárólagosság. Látjuk azt, hogy milyen ve­szélyeket jelent egy való­ban hibás, a szélsőségektől AZ ÉFISZ TILTAKOZÁSA A BÁCS-UNIÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA A párton belüli szabadság új rendje Javaslat az MSZMP új szervezeti szabályzatára Az elmúlt hónapok szinte állandósult pártvitáinak egy újabb jelentős állomásához érkeztünk: az MSZMP Köz­ponti Bizottságának pártpo­litikai bizottsága nyilvános­ságra hozta a párt új szer­vezeti szabályzatának terve, zetét. Kérik a kommunisták véleményét, javaslatait, hi­szen a közelgő pártkong­resszusnak döntenie kell a megújuló párt jellegéről és működési rendjéről. Régen várt vitaanyag jelent meg, hiszen az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált. hogy a régi szervezeti szabályzat a gyakorlatban nem érvénye­sül, és sürgető feladat az új megalkotása. Kell egy jó program, s a nemrégiben közreadott Mi­re törekszik az MSZMP? dokumentum csak az út egy állomása a valódi program­hoz. Egy ilyen program a párt hosszú távú tevékeny­ségének alapja, az új szer­vezeti szabályzat pedig a programban meghatározott célok valóra váltásához nyújthat szervezeti biztosí­tékokat. Az MSZMP egy de­mokratikusan építkező, plat­formvitákban programalkotó, öntevékenységre építő, moz­galmi jellegű pártban, a tör­vényeket tiszteletben tartva, tagságának akaratát tükröz­ve fog működni. Ehhez pe­dig a párton belüli szabad­ságnak egy olyan újfajta rendjére van szükség, amely­ben a pártegység vitákban, demokratikusan kialakított programok alapján, kompro­misszumok útján alakul­hat ki. A most közreadott vita­anyagban megmutatkoznak a párttagság jelentős részé­nek azon törekvései, ame­lyek sokféle formában felve­tődtek, sőt számos pártszer­vezet, testület életében. munkájában már érvénye­sültek is. A tervezet más módon határozza meg a működési elveket, új meg­oldásokat ajánl a párt fel­építésére, és vezető testüle­téinek, tisztségviselőinek vá­lasztására. A javaslat fel­eleveníti a hazai és az eu­rópai baloldali mozgalmak egyes szervezeti elveit. Gon­doljunk a lenini bolsevik pártra — a forradalom után, a húszas évek elején —, amely számos platform üt­közése után döntött sok fon­tos kérdésben. De számos tapasztalatát hasznosíthatjuk a szociáldemokrata hagyo­mányoknak, vagy a több­pártrendszer viszonyai kö­zött működő európai szocia­lista. kommunista pártok­nak is. „Az MSZMP demokratikus párt” — rögzíti a javaslat. Ebből az alapvető tényből kiindulva fogalmazza meg azokat az elveket, amelyek a kommunisták párton be­lüli jogainak kiterjesztését és a választott vezetők, tes­tületek kötelezettségeit és az ellenőrzés módjait szabá­lyozza. A párton (de nemcsak a párton) belüli szabadság rend nélkül elképzelhetetlen. Ennek a most születő rend­nek lehet alapja az új szer­vezeti szabályzat, amely biztosítja a jobbító cselek­vés szabadságát. Az idő sür­get: a rövidebb és hosz- szabb távú céljaink elérésé­nek egyik feltétele egy de­mokratikusan működő, egy­ségét vitákban is formáló pórt. Az MSZMP új szerve­zeti szabályzatára vonatko­zó javaslat csak a kommu­nisták véleményével, javas­lataival lesz teljesebb, tar­talmasabb. (Petra) Reformkörök megyei találkozója A megyei pártértekezlet­ről, az erre való felkészülés­ről. a küldöttválasztás elvei­ről lesz szó az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei 1. számú reformköré­nek következő nyilvános ülésén, csütörtökön, délután 5 órától. A vitát — amelyet ezúttal dr. Pankucsi Márta, szociológus, a kör szóvivői testületének tagja vezet — most is a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem V-ös előadójában tartják. Ugyancsak az egyetemre várják szombaton délelőtt. 10 órára a megyében műkö­dő reformkörök küldötteit. A szervezők kérik a Borsod- Abaúj-Zemplénben eddig megalakult MSZMP-reform- körök képviselőit, vegyenek részt a találkozón. A tanács­kozáson. amelyet a negye­dik emeleti, úgynevezett üvegteremben tartanak, szintén a megyei pártérte­kezletről, a reformkorok Szegeden elfogadott plat­form-tervezetéről, valamint a Demokratikus Magyaror­szágért Mozgalomról lesz szó. A vitát követő szavazáson végül is a testület úgy dön­tött, hogy a bérfejlesztésre szolgáló összeget bérarányo­sán osszák fel, s ebből 6 szá­zalékot az alapbér növelésé­re fordítsanak, kettőt pedig mozgóbér-jelleggel költsenek el a gazdálkodó szerveze­tek. A 40 órás munkahét be­vezetésével kapcsolatban is voltak vitás kérdések. Töb­ben nem értettek egyet az­zal, hogy folyamatosan, a szervezési és egyéb feltéte­lek meglétekor álljanak át a szolgálati főnökségek és más vasúti üzemek a 40 órás munkahétre. Az a vé­lemény fogalmazódott meg, hogy a rövidebb munkaidő lépcsőzetes bevezetése fe­szültségeket okoz majd az egyes munkahelyek között. Ez az álláspont végül is el­szigetelt maradt, és a nagy többség arra szavazott, hogy július 1-jétől, a feltételek megteremtését követően fo­kozatosan, de legkésőbb 1990. január 1-jéig minde­nütt vezessék be a MÁV- nál a 40 órás munkaidőt. nszk BÚIOOMRI VÁUA\A\ Konyhabútor-bemutató és -vásár a BÚIORKER ÁRUHÁZBAN 1989. június 21—30-ig MISKOLC, BESENYŐI U. 14. SZ. a kínálatunkból mindenki választhat igényének megfelelő, ízléses: KONYHABÚTOROKAT, ÉTKEZŐKET. A TOKAJI, SAJÓKAZAI, MEZÖKERESZTESI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK A VÁSÁR IDEJÉN IS ADJÁK AZ IGEN KEDVEZŐ HITELVÁSÁRLÁSI AKCIÓJUKAT E bűurker ÉLETÜNK KÖZÉPPONTJA A KONYHA! Nyolcszázalékos bérfejlesztés a vasútnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents