Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
1989. június 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Üj rovatot indít ma útjára az Észak-Magya rország. A „Szólástér”-ben helyet biztosítunk azoknak az állásfoglalásoknak, nyilatkozatoknak, véleményeknek, programoknak, leveleknek, amelyek újabban növekvő számban érkeznek szerkesztőségünkbe. Hasábjainkon teret adunk a nézetek, vélemények ütközésének, a vitáknak. Szeretnénk, ha a társadalmat foglalkoztató kérdésekről, a megjelent írásokról maga az olvasó is leírná gondolatait. Közöljük a mégoly szenvedélyesen ütköző, de közérdekű véleményeket is. Kikötéseink csupán a következők: Nem biztosítunk teret a személyeskedő, a politikai kultúrát nélkülöző, az ellenségeskedést, a gyűlöletet sugárzó megnyilvánulásoknak. Nem titkolt célunk: nem az ellentétek szítását kívánjuk elérni, hanem a közmegegyezést. Azt, hogy a különböző nézeteket képviselő erők összefogásával elinduljunk a válságból kivezető úton. Lakóterületi pártbizottság állásfoglalása Az MSZMP Miskolc 1. Számú Lakóterületi Bizottsága 1989. június 8-i — az alapszervezeti titkárokkal kibővített — rendkívüli ülésén a közelmúltban megtartott pártrendezvények, információk és személyes beszélgetések tapasztalatai alapján foglalkozott politikai életünk időszerű kérdéseivel, a párt helyzetével, és a mintegy 1300 fős tagságunk hangulatával. Ezt követően állásfoglalás-tervezetünket több helyen, a hozzánk tartozó alapszervezetek taggyűlése, másutt a pártvezetőség, illetve a párttagok különböző csoportjai vitatták meg. Pártbizottságunk június 15-i ülésén — ahol az alapszervi titkárok ismételten jelen voltak — a napirendre a viták tapasztalatai alapján visszatért és jelen megfogalmazásban egyhangúlag elfogadta. 1. Hazánkban ma nagyhangú és zajos politikai erők nem a szocializmus építése során elkövetett hibák kijavítását, és egy megújult modellű demokratikus szocializmus továbbépítését szorgalmazzák, hanem az elmúlt négy évtized minden eredményét tagadva, egy alapvetően polgári típusú társadalomba való átmenetet készítenek elő. Az ellenük való fellépés tétova és erélytelen, így nem lehet hatásos. A politikai változások jelenlegi üteme és tartalma az emberek többsége számára ma már alig értelmezhető és követhető. 2. Tudatos tevékenység folyik az MSZMP szétzüllesztése érdekében. A platformszabadság mögé bújva frakciók alakulnak. A legfelsőbb pártvezetés egyes tagjai részéről egyének, csoportok címkézése folyik, ennek kapcsán a „régi gárdát” igyekeznek lejáratni. Szembetűnő, hogy a párt vezetői közül többen elsősorban nem a párton belül, hanem azon kívül keresik a párt problémáinak megoldását. Ma olyan a helyzet, hogy a párt belső ügyeiben sokszor a legilletéktelenebbek nyilvánítanak leghango- sabban véleményt. 3. A tömegkommunikáció, a központi sajtó jelentős része — tisztelet a kivételnek — szembetűnően torzít, esetenként tudatosan dezinformál, különböző színezetű demagógiától hangos az ország. Sokakat kikezdenek, kigúnyolnak és felelősségre vonni, lejáratni igyekeznek csak azért, mert kiálltak és kiállnak a szocializmus ügye mellett. Virágzik és divat a politikai ka- méleonság. Egyesek a tömegkommunikáció által felerősített, saját hangjuktól megszédülve magukat a nép, és a nemzet szószólóinak kiáltják ki, és csak az általuk hirdetett elveket tartják egyedül igaznak, üdvözítőnek. Akik velük bármilyen kérdésben nem értenek egyet, azokat kiátkozzák, megbélyegzik. Ök azok, akik a politikai kultúrát másoknál hiányolják, de önmagukra nézve nem tartják kötelezőnek. 4. A Központi Ellenőrző Bizottság a közelmúltban alapos konzultációk után mélyreható, szerintünk helytálló elemzést készített a párt helyzetéről. Sajnálatos, hogy ez még a pártsajtóban is alig kapott hangot. A 13-as számú alapszervi tájékoztatóban ezen túl részletes információ van a konzultáció során felvetődött kérdésekről. Ez szerintünk felöleli a párttagságot ma foglalkoztató kérdéseket. Nem értjük, hogy az arra illetékesek e témákban miért nem cselekszenek. 5. A Népszabadság június 6-i száma felhívást közöl Marxista Egység Platform létrehozására. A felhívás tartalmával, az ott kifejtett gondolatokkal — egy kivételével, ami az ország adósságának átütemezését kezdeményezni javasolja — egyetértünk. Ugyancsak szimpatikusak számunkra a Politikai Főiskolán június 9-én az összefogásra felszólító gyűlésen elhangzott gondolatok, melyeket a Népszabadság június 10-i száma közöl. Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely a szocialista Magyarország építését szolgálja, bár mi szervezetileg jelenleg semmiféle platformhoz nem kívánunk csatlakozni. 6. A párt szervezetei és tagsága előtt megítélésünk szerint most három fontos feladat áll: a) Akcióképessé tenni a pártot, jól előkészíteni a következő kongresszust. Ott azok legyenek a küldöttek, akiket a tagság szervezeteiben demokratikusan megválaszt. A kongresszusi küldöttek választásával kapcsolatos mindenféle manipulációs törekvést vissza kell utasítani. b) Világos és közérthető programmal, és offenzív politikai tevékenységgel kell felkészülni az országgyűlési és tanácsválasztásokra. c) A végnélküli parttalan vitákat be kell fejezni. Kezdeményezni, részt venni és élenjárni kell a gazdaság rendbehozatalában. Sztrájkfelhívások gyártása, fenyege- tődzések helyett dolgozni kell! Csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk, ez minden társadalomban így volt, és így is marad. Az ország és az MSZMP helyzete jogos aggodalomra ad okot. A gazdaság a csőd szélén áll, a politikai zűrzavar, a morális válság még ennél is nagyobb. Mégis azt állítjuk, vannak erők ebben az országban, amelyek úrrá tudnak lenni a helyzeten. Ezen erőket kell támogatni, ezen erők mögé kell felsorakozni. A kommunisták hallássák hangjukat és cselekedjenek, ha nem ezt tesszük, a történelem kegyetlen ítéletet fog mondani fölöttünk. Miskolc, 1989. június 15. MSZMP Miskolc 1. Számú Lakóterületi Bizottsága Reformkör alakúk Mezőkövesden Az MSZMP új reformköre az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkhöz. Az MSZMP jelenlegi helyzete. jövőbeni politikai befolyásának biztosítása a párt tagjaitól nyíltabb kiállást, a szű'kebb. tágabb környezetet befolyásolni tudó politikai magatartást követel. A .nyílt, mások számára is 'követhető kiállás, közös vélemény kialakítás, a jelenleg passzív párttagok bevonása a politika formálásába az MSZMP régi szervezeti formái között nem biztosítható, , ezért szükségesnek tartottuk az MSZMP Mezőkövesdi Reformkörének megalakítását, és az alakuló ülésen elfogadott jelen nyilatkozat nyilvánosságra hozását. A reformkor üdvözli a Demokratikus Magyarországért Mozgalom felhívását, kifejezi azonosulását az abban megfogalmazott célokkal és szándékokkal, felajánlja teljes körű támogatását és mindenirányú segítségét a mozgalom előkészítő bizottságának. Az MSZMP Mezőkövesdi Reformkor határozottan elhatárolja magát az önmagát Marxista Egységplatformnak nevező csoport visszarendeződés szándékát tükröző nézeteitől, elutasítja azt a veszélyes és megtévesztő szociális demagógiát, melyet a Marxista Egységplatform csoport hirdet, és mely program nem veszi tudomásul a társadalom valóságos mozgásait. A reformkor szükségesnek tartja a lehetséges legrövidebb időn belüli Pártkongresszus megtartását, a kongresszus küldötteinek megválasztásánál, felkészítésénél szükségesnek tartja a korábbi gyakorlat teljes elvetését, és kifejezi azt az igényt, hogy a küldöttek kiválasztása kizárólag a'lapszervezeli hatáskörben történjen, és a megválasztott küldötteknek lehetőséget kell teremteni arra, hogy a kongresszust megelőzően megismerhessék az őket delegáló párttagok véleményét. Az MSZMP Mezőkövesdi Reformköre a népfrontmozgalmat politikai rendszerünk fontos, mással nem pótolható intézményének tekinti. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a Hazafias Népfront Mezőkövesdi Városi Bizottságának titkára a tanácskozás élőkészítése, a választás megszervezése kapcsán megsértette a vonatkozó eljárási szabályokat, nem demokratikus módszereket alkalmazott, és ezzel megakadályozta, hogy politikailag elfogadható, és a területen élők képviseletét hatékonyan ellátó vezetés jöjjön .létre. Szükségesnek tartjuk, hogy a Hazafias Népfronton belül is otlyan vezetést válasszanak, mely valóban bírja a lakosság bizalmát és kellően felkészült a tervezett kerekasztál megbeszélésekre. * A reformkor megalakulását üdvözlő levélben az MSZMP Mezőkövesd Városi Bizottsága közli, hogy a kör működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Számít arra. hogy a kör szellemi műhelyként dolgozva segít választ adni a legégetőbb. aktuális, fontos helyi problémákra, közreműködik azok megoldásában. Javaslataival, állásfoglalásaival a politikai, társadalmi, gazdasági .reformok irányába orientálja mind a pártbizottságot. mind a kör tagjainak szűkebb és tágabb környezetét. Igényli, hogy a reformkor működésével támogassa Mezőkövesd pártszervezeteinek megújulását, az MSZMP tekintélyének növelését. Mezőgazdasági Kamara megyénkben A megyei Mezőgazdasági Kamara érdekegyeztető szerepe a hús előállításánál és feldolgozásánál döntő lesz Fotó: Laczá—Balogh (Folytatás az 1. oldalról) Mint minden egészségesen gondolkodó ember, a gazdálkodó is optimista, így reméli, hogy ez a kamara tálán véget vethet a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban nemritkán jelentkező' tudathasadásos állapotnak. Az alakuló ülésen szinte minden cég képviselője egyetértett dr. Kormos János kérdésével: Hol maradt például az Agróker. amely a mezőgazdasági gépeket, növényvédő szereket, műtrágyákat forgalmazza a megyében? Hol maradt a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Válllalat, amely ezer vagonszámra vásárolja a mezőgazdasági üzemek terményeit, takarmányait? Miért nem jött el a Vető- magterméltető és Értékesítő Vállalat, mely az egész megye kijelölt gazdaságaiban termelteti a szaporítóanyagot? Miért nem volt az alapítók között a Borsodi Sörgyár, hisz’ alapanyagát, nagyrészt megyénk szövetkezetei. állami gazdaságai biztosítják? Bár igaz, az alapítók hangoztatták. hogy ez a néhány cég „csak” a magja a. kamarának, a későbbiekben szívesen fogadják a belépni szándékozót, legyen az cukorgyár, kutatóintézet, szak- szövetkezet. vagy magángazdálkodó. Az NSZK-ban szigorú törvények szabályozzák a kamarák működését. Hazánkban, ha az országos szervezet megalakul, komoly esélye lesz, hogy tagjainak érdekét képviselje, védje. S azok az üzemek, vállalatok, egyéni gazdálkodók, amelyek és akik a kamaráin kívül maradnak, hátrányt szenvedhetnek a jövőben. Reméljük, ebben a nagy egyesülési, szervezkedési hullámban a kamara nemcsak egy lesz a sok közül, hanem végre becsületes, hatékony képviselője élelmiszer-gazdaságunk napszámosainak. (bekccsi). (Folytatás az 1. oldalról) nyögni, „kigazdálkodni” a felvett hitelek törlesztését, kamatait... Szóval, 1983- ban. idekarülésem után a feszültségek egyik forrása az volt, hogy az effektive nem közvetlenül a termeléssel foglalkozók ilétszáma cirka kétszázzal csökkent. Volt olyan időszak, amikor negyven-ötven íróasztalt vittek ki innét az épületből. Akadt, aki ezt megkönnyezte .. . — Mondhatnám erre azt: ha valami nem megy, nosza, szervezzük át a céget. Volt és van erre jócskán példa, ön is ezt tette ... ? — Azért, mert megszabadítottam a vállalatot olyanoktól, akiknek munkájára nem volt szükség? Hm. .. Az tény, hogy abban az időben, amikor a munkát elkezdtük, óriási változáson ment át az építőipar. Nem arra volt szükség, amit eddig csináltunk, alaposan beszűkült a borsodi piac. nyitni kellett, máshol néztünk körül. És mindent megfogtunk. ami csak egy kis hasznot is hozott. Persze, lehetett volna azt is csinálnunk: helyben maradunk, megelégszünk azzal, ami helyben van, ám akkor valóban radikális fogyókúrának kellett volna alávetni a BÁÉV-et. Nem ezt tettük. Munkát biztosítottunk dolgozóinknak. igaz, ez nekik kényelmetlenséggel járt, hiszen ezért el kellett hagyni a megyét. De hát valamit valamiért. ... És még így is: minden évben meg kellett azért küzdeni, hogy talpon maradhassunk. Azt hiszem, rajtunk kívül nagyon kevés magasépítő vállalat tudja elmondani azt, hogy nem szanálták, nem ment csődbe. Persze, az is igaz. hosszabb távra nem tudtunk tervezni... És ez kihatott munkánkra ... Elsősorban a panellal, a házgyárral kellett valamit kezdenünk: veszteséges volt ennek gyártása, veszteséges volt a gyáir. Két évvel ezelőtt még háromnegyed ezren dolgoztak itt, ma harmadennyien. Vállalkozásokat, kft.-két alapítottunk, volt aki nyugdíjba ment. akadt, akit más munkahelyre helyeztünk. Gazdaságos termékek gyártásába fogtunk bele... — Komolyan? Hiszen az eredmények nem ezt bizonyítják. Nem inkább eladták a cég vagyonának egy részét? — Nem adtunk el semmit. A vállalati vagyon hat év óta állandó: 1,1 milliárd forint körüli. Ha ezt nézzük, kiegyensúlyozott a helyzetünk ... — És ha azt nézzük, hogy szerkezetváltási törekvéseit még a vállalat vezetői gárdája sem fogadta egyértelműen? Több igazgatótársa itt hagyta. Cserben hagyta. — No, ez így nem igaz. Az való, hogy több igazgató elment innen, de egy másik vállalat vezetői tisztébe. Itt. ha mondhatom úgy, másodhegedűsök voltak. ott prímások. Sajnálom őket, de ezt a lépésüket meg lehet érteni. És persze, akadt olyan, akitől én váltam meg. — Már elnézést: azt is mondják, néha diktátor volt. Nem lehetett ellentmondani önnek. — Kérem! Aki jó. hasznosítható ötletekkel állt elő, olyanokkal, amelyek a vállalat érdekét szolgálták, azt természetesen elfogadtam. De alig volt ilyen. Igenis határozottnak, ha kellett diktátornak is muszáj volt lenni, mert külöinben a visz- szarendeződés veszélye állt volna elő. Persze, hogy a vezetői réteg ellenállásába ütközött az a tevékenységem. Amikor megszüntettem a főosztályokat, az osztályvezető-helyettesi státuszokat. Presztízsvesztés völt ez a javából jó néhány embernek. Nyilvánvaló, hogy aki a saját, önös érdekeit helyezte előtérbe a vállalatéval szemben, az nem szívelt engem különösen ... — Jó, de ön itt különböző igazgatóságokat hozott létre, s most azokat is a megszüntetés veszélye fenyegeti ... — Hátha túlhaladt rajtuk az idő ... Folyamatosan kell igazodni a megváltozott körülményekhez. És ha már nincs szükség mondjuk a gépészeti, karbantartási igazgatóságra, akkor azt meg kell szüntetni. Nem keE egy újabb vízfej. — És mondja: miért kapott össze a szakszervezeti és a pártbizottsági titkárral? — Ennek története van. A vállalat feléből — főleg a kiszolgálói egységekből — már különböző ikft.-k, leány- vállalatok, részvénytársaságok alakultak. Ezek önállóan gazdálkodnak, hatékonyan, gazdaságosan. A tervem az — s ezt nehéz elfogadtatni —. hogy a BÁÉV szigorúan csak a kivitelezéssel foglalkozó egységéből egy, vagy kér részvénytársaság alakulna, ezek rugalmasabban tudnának alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez, s a működő tőke szívesebben áramolna ezekbe. mint egy nagy, de felépítésénél fogva merev vállalatba. Nos. ha ezt sikerülne véghez vinni, akkor semmi szükség szakszervezeti bizottságra — szakszervezetre igen —, és pártbizottságra. Nem elgondolkodtató, hogy nálunk öt függetlenített pártmunkás dolgozott? Mindenkire jutott hetven párttag . .. Természetes, hogy e terv ellen nagy az ellenállás. Legalább kétszáz embert kellene ismét elbocsátani. s köztük lennének a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok is. Védik állásukat, és úgy látszik, ők az erősebbek. A dolgozók, úgy hiszem, mellettem állnak ... — És mégis: benyújtotta lemondását. — Be. A cég új felépítése esetén — véleményem szerint — vezérigazgatóra sincs szükség. Nem ragaszkodom az íróasztalomhoz. Ezzel a — mondjam, provokatív? — lépésemmel azt akarom kikényszeríteni. hogy lépjen végre a BÁÉV. Előre, mert különben biztos a bukás ... — Magabiztos. — Nincs más út, csak ennek a mamut építőipari cégnek a felaprózódása, persze azért egy köldökzsinór összefogná az egységeket. Nem akarom én cserbenhagyni a vállalatot, de nincs már időnk azon totojázni: mi lenne ha ... Elmúlt már a ha ... -k időszaka. Illésy Sándor
