Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 143. sióm 1989. június 20. Kedd Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Siratták az íróasztalukat Miéit w& lel a ÉV vezérigazgatója? A házgyárban. A panelre már nincs szükség, más kell. Fotó: Balogh Imre NINCS SZÜKSÉG SZAKSZERVEZETI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGRA * VÉDIK ÁLLÁSAIKAT A FUNKCIONÁRIUSOK Volt egyszer egy BAÉV. Sikereket ért el, házakat, városokat épített. Volt? Persze. helyesebb, ha azt mondjuk: egyelőre él még a BAÉV. Él? Inkább haldoklik. Hogy a szemét: miikor fogják le? Nem tudni. Sőt, azt sem: agonizá'lása meddig tart. A vezérigazgató szerint — bár ezt ő így nem mondta 'ki — az lenne most és ma az igazi, ha a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalatot a maga régi valójában temetnék, s ezzel egy időben újjászületne a cég, ám világos, az már egészen más lenne. Bánhegyi " Árpád vezérigazgatóval beszélgettünk: — ön hatodik éve igazgatja a céget. Amikor idekerült — ha jól emlékszem — vízfejhez hasonlította a vállalatot ... Brzezinski Magyarországról Szervezzen George Bush elnök amerikai—nyugat-európai—japán gazdasági támogatást, hogy a reformjait megvalósító Magyarország és Lengyelország ne zuhanjon gazdasági katasztrófába. Ezt javasolta vasárnapi nyilatkozatában Zbigniew Brzezinski. Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, akinek véleményét a Szovjetunióról és Kelet-Európá- ról a Bush-kormány is kikéri, a CNN-hálózatnak nyilatkozott. Véleménye szerint az amerikai politika szempontjából ma Kelet-Európá- ban vannak a legnagyobb lehetőségek. Bush elnök júliusi varsói és budapesti útja „feltehetően történelmi jelentőségű lesz”, hangoztatta, ezért Bushnak néhánv kulcsfontosságú javaslatot kellene látogatásai alkalmából előterjesztenie. így — a fenti, rövid távú gazdasági támogatás mellett — azt, hogy tűzzék a júliusi, párizsi tőkés csúcstalálkozó napirendjére Nyugat- és Ke- let-Európa hosszú távú gazdasági és politikai viszonyát, Kelet-Európa Nyugat-Euró- pával való újraintegrálódá- sának kérdését. — Jól emlékszik. Igaz ez, bár eléggé differenciált a kép. Rendkívül magas volt akkoriban a nem fizikai állományban dolgozók száma és aránya, s ehhez járult egy rohamosan d'ogyó fizikai állomány. Csak 1982-ben majd félezer fizikai munkás hagyta itt a vállalatot. Amikor idekerültem, legnagyobb feladataim egyike volt ennék a tendenciának megállítása. s azt hiszem, ezt sikerült is megoldani, stabiili- zálódott a létszám. — Ezzel egy időben viszont irodisták sokaságának mondott fel... — Emiatt nagyon rossz vélemény alakult ki rólam. De ma sem tennék másA gabonatermelésben érdekelt mezőgazdasági termelőszövetkezetek csaknem mindegyike, összesen ezer gazdaság vezetője írta alá azt a beadványt, amelyet hétfőn juttattak el Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhez. Az írásos dokumentum leszögezi, hogy Miskolcon is megalakult a megyei Mezőgazdasági Kamara. Az első Debrecenben alakult és várható, hogy az ország többi megyéjében is így döntenek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar üzemei, de magángazdálkodók, szervezetek is csatlakozhatnak. Az alakuló ülésen dr. Osvay György, az előkészítő bizottság nevében a kamara szerepéről, céljáról annyit mondott: a kamarának érdekfeltáró és érdekegyeztető tevékenysége lesz a döntő. A Mezőgazdasági Kamarát 25 cég hozta létre: 13 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 7 állami gazdaképp. Sőt, ma is valami hasonlót kell tenni . . . — Erre még térjünk visz- sza! Maradjunk azonban a kezdetnél, mert azt hiszem, többeket érdekel: miképp lett egy viszonylag jól prosperáló vállalatból haldokló? — Miért? Miképp lett azzá a népgazdaság, mint amilyen mostanság? De ezt hagyjuk... — Ne hagyjuk! — Miért kellett ennek a cégnek a nyolcvanas évek elején százmilliót beleinvesztálni a házgyárba, amikor már tudvalevő*, hogy a paneles építkezés iránti fizetőképes kereslet jelentékenyen csökkent? Aztán nekünk. utódoknak kellett (Folytatás a 3. oldalon) a termelők szempontjából hátrányos a gabonatermelés jövedelmezősége, egész sor rendelkezést sérelmesnek tartanak, és emiatt — legfőbb követelésként — a felvásárlási árak rrjinimálisan 30 százalékos emelését követelik a kormányzattól. sóg, 1 szakszövetkezet, három élelmiszeripari vállalat (tejipari, húsipari, hűtőipari) és egy hatóság (állattenyésztő vállalat). Az érdekek egyeztetésére valóban nagy szükség lenne, hisz az elmúlt években gyakran akadt arra példa, hogy a termelők (magángazdálkodók és üzemek) olyan jószágtenyésztésbe, növény- termelésbe fogtak, amiről a feldolgozóipar nem is tudott. Nem csoda, hogy az egyik termékből hegyek rohadtak el megyénkben, míg a másikból soha nem tapasztalt hiány keletkezett (például juh). (Folytatás a 3. oldalon) Gabonatermelők követelései Horn Gyula a román magatartásról, a magyar külpolitikáról Rádióinterjú a külügyminiszterrel Horn Gyula külügyminiszter hétfőn interjút adott a Magyar Rádió Első kézből című műsora két szerkesztő-riporterének, Havas Henriknek és Forró Tamásnak. — A Scinteia című román pártlap iközleménye alapján Bukarestben a Külügyminisztériumba kérették hazánk nagykövetét, Szűcs Pált és átnyújtották neki a román kormánynak a magyar kormányhoz intézett hivatalos tiltakozását |amiatt, hogy — román megfogalmazás szerint — Nagy Jmre és társainak június 16-ai temetésén szocialistaellenes, románellenes, nacionalista, re- vansista megnyilvánulásokra került sor. Válaszolt-e már a magyar kormány a román nyilatkozatra? — Nem válaszoltunk és egyelőre nem is készülünk válasszal — mondta Horn Gyula. — Meg kell mondanom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadása, illetve annak a szövege. Tudniillik a gyászszertartáson vagy előtte mi nem tapasztaltunk olyan kirohanásokat vagy olyan kitételeket, amelyeket a jegyzék tartalmaz, hiszen semmiféle románellenes vagy soviniszta és egyéb megnyilvánulásokra nem került sor. Hozzá szeretném tenni, hogy megítélésem szerint a gyászszertartás nem csupán méltóság- teljes volt. hanem mértéktartó is egy-két beszédtől eltekintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó beszédre, amely ellentétes volt az egész szertartással. Ez azonban egyéni vélemény volt. Visszatérve a román jegyzékre, áttanulmányozva a szöveget nekem az az érzésem, hogy ez előre megszerkesztett anyag volt, mert hiszen figyelmen kívül hagyta mindazt, ami valójában történt június 16-án. — Figyelembe vesszük mi a magyar belpolitikában, hogy Románia miként reagál nekik, esetleg furcsának tetsző megnyilvánulásokra? — Mi minden szocialista ország reagálására, illetve véleményére odafigyelünk, számunkra létkérdés, hogy elsősorban a szomszédokkal jó viszonyunk legyen. Ugyanakkor mindaz, ami ma nálunk történik, s ami június 16-án is történt, a nagy fontosságú napon, az magyar ügy, amit a legtöbb országban nagyon méltányolnak. Az viszont nem jó, hogy egyes szomszédaink kiragadnak egy-egy szélsőséges •megnyilatkozást, például azokat a szovjetellenes kirohanásokat, amelyek egy- egy személy részéről elhangzottak, mert nem ezek jellemezték a megemlékezést. — ön azt mondta, hogy nem reagáltak, s várhatóan nem is fognak. Mi ennek az értelme, miért nem utasítja vissza keményen és határozottan a magyar Külügyminisztérium a románok nyilatkozatát? Nem lenne ez diplomatikus vagy politikus ebben a helyzetben? Mert ez így beismerésnek látszik. — Miért lenne beismerés? Aki figyelemmel kísérte az eseményeket, az tudja, hogy mi történt. Tehát külön reagálni egyelőre nincs szándékunkban. s ezt különben sem a Külügyminisztérium, hanem a kormány dönti el. — ön azt mondta, hogy előre készültek Romániában erre a nyilatkozatra. Mi célból? — Azt hiszem, hogy mások is joggal vetik fel ugyanezt, pontosan azért, mert Románia neve el sem hangzott. — Milyen eredményt várhat Románia ettől a demonstrációtól? — Megint csak feltételezésekre vagyok utalva. Megítélésem szerint ez beleillik atoba a politikába vagy abba a magatartásba, ami most már hónapok óta jellemzi az ottani politikai életet, s ennek lényege az, (Folytatás a 2. oldalon) Hétfőn Genfben Hétfőn, Genfben hét hónapos szünet után megkezdődött a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet—amerikai (STARTj tárgyalások újabb, tizenegyedik fordulója. A két küldöttségvezető, Jurij Nazarkin és Richard Burt a genfi amerikai diplomáciai misszió épületében négyszemközti megbeszélést folytatott. A két tárgyaló- küldöttség első plenáris ülésére szerdán kerül sor, ezután munkacsoportokban folytatják a tárgyalásokai. A ST ART novemberben befejeződött legutóbbi fordulójában elkészült egy 400 oldalas szerződéstervezet a hadászati atomfegyverek csökkentéséről. Mindazonáltal továbbra is nyitott egy sor fontos kérdés, így a mozgatható indítóállású rakéták, a szárazföldi, illetve a hajókról indítható, manőverező robotrepülőgépek és az ellenőrzés témájában. A megegyezést akadályozza, hogy az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik a csillagháborús programként ismert hadászati védelmi kezdeményezéshez (SDI), ezért megfigyelők nem számítanak gyors áttörésre a genfi tárgyalások újabb fordulójában. Bács-Kiskun megyében mór őszi árpát aratnak. Nálunk vajon milyen lesi az aratás?
