Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. június 1., csütörtök Három törvényjavaslatot tárgyaltak a képviselők (Folytatás az 1. oldalról) kérdéseiről. Ez a kérdéskör lényegében több évitizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mezőgazdasági árakhoz, most azonban a változtatás igénye több helyütt markáns megfogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi előírás sem elegendő. Tény. hogy a gyakorlati megoldásra hivatott döntéshozóik — a termelőszövetkezetek közgyűlései — á gazdasági korlátok miatt dilemmák előtt állnak. A társadalmi igazságosság jegyében — elismerve az igények jogosságát — elő lehetne írni például a föld- járadék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is. hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. — Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot — mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt. hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemli döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartása. ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A má'sik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek. azok. akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akikor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt. kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta: a mezőgazdaság átszervezésének 1958- ban indult új szakasza lényegében 1961-ire befejeződött. Két-hiárom év alatt alakultak ki a mezőgazda- sági szövetkezetek nagyüzemi földterületei. A tagok földjeiknek továbbra is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után földjeik mind nagyobb részén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. Ilyen előzmények után 1987-lben módosították az első földtörvényt, amely a szövetkezetek használatában lévő, dte nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tulajdon mellett a személyi tulajdont is létrehozta. így mai szemmel nézve is előremutatónak bizonyult. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges 'kötöttségeik a különböző földek megszerezhetőségét ás művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. — Az erdőikre vonatkozó előírások még ikötüttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőtuűajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk- javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magán-személy részére is — teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-. üdülő- és termőföld- tulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi 'korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek i.s korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági Mis-termelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdőgazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló tervszerűséget, amli a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják. A tulajdonreform végrehajtásánál i.s nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának — és kérdés hogy jus.sana.k-e — közösségi földtulajdonhoz. Át Mégis lesz „légihíd” Borsodban? Parlamenti jegyzetek A féldeci kevert volt 2,40 ás a benzin 2,70, vagy fordítva? Aki csak félfüllel hallotta néhány borsodi képviselő folyosói vitáját, az nem tudhatta, hogy nosztalgiáznak, vagy viccelnek a honatyák. Minden logikus ellenérv dacára nagy vólt a jókedv -az ülés szünetében. Egy kis laza politizálásra most is jutott idő, s hamar kiderült, hogy Pozsgay Imre nyilatkozata a Szabad Európának újabb vihart kavart némelyek lelkében és fejében. Szó volt Berecz János nyilatkozatáról is, melyben a KB-ti-tlkár szerint Pozsgay és Girósz között ő volt .az ütközőpont, ám ezen túl közvetlenül ütköznek majd nézeteikkel. Ez a vita és a viccelődés csák látszólag ellentmondás, a kívülálló jól látja, hogy mekkora indulatok feszítik a képviselőket is, és hogy sokan nem akarják vagy nem merik kimondani, hogy kinek a pártján állnak. Jobb hát azon vitázni, mennyi volt ’70-Jben egy fái kevert ára ... * Lemondott tisztségéről Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának elnöke. Rendhagyó módon a Parlamentben tartotta ülését szerdán a Borsod megyei képviselőcsoport, ugyanis minden megye javaslatot terjeszt elő az új elnök, az alelnökök és a vezetőségi tagok személyeire. Nos, a borsodi képviselők Barcs Sándor helyett Szűrös Mátyást javasolják elnöknek, a 11 tagú vezetőségbe pedig három borsodit is ajánlották, dr. Kürti László miskolci, Simon Péter le- ninvárosi és dr. Vel.key László miskolci képviselőket. Az majd a későbbiek során derül ki, hogy közülük hányat választ meg az Országgyűlés. * A legutóbbi Országgyűlésen a honvédelmi miniszterhez interpellált dr. Ladányi József mezőkövesdi képviselő. Akkor kérte a tárcát (.és a közlekedési minisztert is), hogy vizsgálják .meg, nem lehetne-e a mezőkövesdi katonai repülőteret polgári célokra is hasznosítani. Derzsl András miniszter csak annyit válaszolt, a kormány nem foglalkozik ezzel a témával. Mi tagadás, alig volt hihető, hogy a kérdés a közeljövőben ismét napirendre kerül. Ahogy a képviselő elmondta, Kárpáti Ferenc, hon védelmi miniszter pártfogolaig vizsgálta az ötletet, és valószínűnek látszik, hogy mégiscsak lesz a dologból valami. Hia Boeing vagy Concord nem is száll le Kö- vesden ezután sem, légi- busz, vagy helikopter hozhat turistákat a megyébe. * Balogh András tokaji képviselő rövid, kétperces felszólalást kért az elnöktől, bár eredetileg nem szándékozott beszélni. Az erdőről és vadgazdálkodásról szóló módosító törvényjiavaslatról a szaikemberelk- nek rossz a 'Véleményük. Pontosaibíban nincs is mit mondaniiuik róla, mert mindössze egy húszperces szóbeli tájékoztatást kaptak. A képviselő ezért kéri, hogy ne szavazzanak, halasszák el a törvénytervezet vitáját. * Eddig a Gundel-étterem látta el a képviselőket az ülésszakok alkalmával a Vadászteremben kialakított étteremben, és a fólyosói büfékben is. A régi házel- nö'k, Stadinger István előbb száműzte a szeszes italt a Parlamentből, majd később hozzájárult, hogy legalább ebédidőben ihassanak bort vagy sört a honatyák. Most a Gundel felmondta a szerződést, és a HM szakácsai főznek. Az étteremben továbbra is van szeszes ital, de a büfékben csak gyümölcslé vagy paradicsomital kapható. így a mostani ülésszakon jóval több képviselő eszik Házon kívüli, mint korábban . .. * Úgy hírlik, csütörtökön nagyon fontos törvényjavaslatot nyújt be „terven felül” a kormány elnöke. Ezt a kormányfőnél az Észak-Magyarország sem teheti közzé hamarabb. Ezért csak annyit, hogy a nemzeti megbékélést kívánja elősegíteni -jogi eszközökkel is. Ez nagyon fontos lépés lehet a forró júniusi napok előtt... (szatmári) kell tekinteni _ az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében lévő ingatlanok jövőbeni sorsára. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány. az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Mint mondotta: — Voltak, akik kifogásolták a termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez — termelési haszon nélkül — felesleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség igazából- csupán az ésszerű mértékű .kul- túrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt .az adott földön a mezőgazdasági termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai feltételek -közepette folytathassák. Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el — és ezt támogatom magam is —, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. Ehhez a parlament hozzájárulását kérem. Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezeték elfogadásával további nagy lépést tesznek az igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amelyben a nagyüzemek, ,a kistermelők, a magánvállalkozók jobb munkamegosztásban együttműködve, versenyezve a mainál is eredményesebben dolgoznak az ország javára. Az elnök bejelentette: a -három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a Parlament. * Solymosi József a mező- gazdasági bizottság képviseletében szólt az előterjesztett három tervezethez. Mint mondta, a bizottság előzetesen konzultált a különböző érdekképviseleti szervekkel, mezőgazdasági intézményekkel és szerte az országban .a termelőikkel, így kialakított véleménye tehát széles társadalmi bázisra támaszkodik. A viták során szinte mindenütt szenvedélyesen szóltak a paraszti •munka leértékelődéséről, arról, hogy elviselhetetlen Balogh András, a To'k'aj és Vidéke ÁFÉSZ autó-motor szerelője felszólalásában arra a levélre hivatkozott. amelyet az Országos Erdészeti Egyesület, valamin!; a Magyar Vadászok Országos Szövetsége megküldött a képviselőiknek. Ebben leírták, hogy a jogszabály-módosítás előkészítése nem történt kellő szakmai megalapozottsággal Állítólag a képviselőik is részben csak a .napi sajtóból értesültek, hogy ezt a tervezetet az Országgyűlésen tárgyalni fogják. Ugyanakkor a felszólalónak tudomása van arról, hogy több országos hatáskörű szerv is ellenezte a napirendire tűzését. Megengedhetetlennek tartotta, hogy a szakemberek véleményét előzőleg ne kérjék ki, észrevételeiket figyelmen kívül hagyták. A képviselő kérte a parlamentet — hiivatikiozvia a házszabályra —. hogy utasítsa el a törvénytervezetet, és egy .későbbi időpontban, kellően átgondolva, szakemberekkel konzultálva újmértékben szétnyílt az agrárolló, a gazdaságok jövedelmezősége egyre alacsonyabb. A vitában hozzászólók hangot adtak annak is, hogy az agrárpolitika csakis a mezőgazdasági termelőkkel együtt .formálható. Az egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenki reformokat akar a mezőgazdaságban. A bizottság véleménye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. A földtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok törvénybe iktatását, amelyek visszafordíthatatlan hatással járnak. Az előterjesztett három tervezethez összesen 29-en szóltak .hozzá. ra tárgyalja meg az Országgyűlés. * A:z általános v.ita lezárása után csak a mezőgazdasági s z ö vetkezet ékről, valamint a földről szóló törvény módosításáról kezdtek részletes Vitát. Az erdőikről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját a képviselők többsége elutasította. A vita befejeztével Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy együttes ülésén vitassa meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat. Ezzel az Országgyűl és üléss/zalk á n ak második' napja — amelyen Szűrös Mátyás. Jakab Róbert,né és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Osaba mezőgazdasági és élelmezés ügyi miniszter válaszával folytatja munkáját. Balogh András felszólalása Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről Az MSZMP .Központi Bizottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű eseménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-ai temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szolgálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hivatalos politika kezdetben igaztalan ul értékelte, ami a legutóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja, hogy a •Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak .felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltatva a megvádolt és elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bizottsága természetesnek tartja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének minden lényeges kérdésében tisztán láthasson, hiteles információk alapján ítélhessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja az események objektív feltárására irányuló tudományos kutatást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok folyamatosan nyilvánosságra kerüljenek. Ä maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön található források mielőbb ho zzá fér he tővé vá 1 j a n a k, fe 1 - táruljon a szocializmus demokratikus megújításáért vívott küzdelem korábbi története, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Ütja elválaszthatatlan a .kommunista mozgalomtól, annak tragikus ellentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthy- rendszer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást .követő újrakezdés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreál- lítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműködés ellentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában kidolgozott „új szakasz”-ig, különösen az új agrár- és népfrontpolitika kezdeményezéséig, a szocializmus és a nemzeti szuverenitás szoros összefüggésének felismeréséig. Személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállí- tása után 1956 októberében visszakerült a miniszterelnöki székbe, rendikívüli körülmények között küzdött az ország megmentéséért. Egyszerre harcolt a magyarországi sztálinizmus megfékezéséért, a nemzeti sérelmek ■jóvátételéért, a külső beavatkozás elhárítása érdekében és a népfelkelés mögött feltámadt ellenforradalmi cselekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós partnerei nem nyújtottak megfelelő támogatást. A sodró eseményekben maga sem mutatott kellő határozottságot, és tévedett külpolitikája nemzetközi feltételeinek és következményeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokratikus többpárti pluralizmust elismerő szocialista úttal. 1956. november 1—4-e ,kö? zött a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése kettészakadt. Nagy Imre nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikényszerített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézményrendszer részleges megjavításával elérhető reformokat. Ez vezetett személyes tragédiájához, a politikai okokból reászabott igaztalan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bizottsága tiszteletben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtársainak emlékét. A párt megújulása során épít az 1956. október végi megalakulásának elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reform-kezdeményezések örökségét. Az i 956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között a szembenálló felek mindegyikének oldalán sokan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sok százan váltak az események véletlen áldozatává. A tragédia maga a testvérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre, és sorstársai temetése a nemzetet megosztó feszültségek forrásává válna. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktushoz. A temetés legyen memento: a nemzeti megbékélés jelképe. (MTI)