Észak-Magyarország, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az Országgyűlés második napján Három törvényjavaslatot tárgyaltak a képviselők Az ülésteremben Hütter Csaba expozéja A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miaiiszter tartott expozét. A három törvény módosítását. korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezetőjében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd rámutatott: — A termelőszövetkezetekről. a földről és az erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló törvény szorosan ösz- szetartozilk. Módos í tás ükhöz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazda-tudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényiben foglaltakkal összhangban először a mezőgazdasági szövetkezetek-* ről szóló törvény módosításának szükségességét méltatva. a szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halászati termelőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1,5 millió kistermelő együtt a mezőgazdasági termelés négyötödét állítja elő. A termelőszövetkezetek — gazdasági tevékenységük mellett — meghatározó szerepet játszanak a falusi emberek foglalkoztatásában, a falu társadalmi politikai, gazdasági és kulturális életének formálásában. Felelősséget viselnek a szövetkezetekhez kötődő, csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt többször módosították — mondta ezután. majd rövid történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes. sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező tapasztalatait úgy summázta a 'miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önrendelkezésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeiben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már korábban is több előremutató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett törvényjavaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága. hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő reformszellemű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának. a jogokkal, a felelősséggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akikor az új típusú vállalkozó szellemű. kezdeményező — és persze ennek előnyeit élvező — szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyüg- díjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlagosan meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az átlagok — nyilván — nagy szóródást takarnak, ám az bizonyára érzékelhető. hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsolatában. a tagi érdekeltség növekedésében korszakos jelentőségű előrelépésről van szó. — Az ősz,thartat,lanság és a tulajdonviszonyok kapcsán beszélni szeretnék a kötelező földbevitel. a földjáradék és a földmegváltás (Folytatás a 2. oldalon) Emberi jogi értekezlet Az európai helyzet emberi vonatkozásaival foglalkozó párizsi értekezleten folytatódott 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada kormányszintű képviselőinek felszólálás-sorozata. Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter igen biztatónak nevezte az európai helyzet alakulása szempontjából a magyar, a lengyel és a szovjetunióbeli fejleményeket. — A magyar- országi nyílt vitát, az egyesülési szabadságot, az alkotmánymódosítást, a szabad külföldre utazás lehetőségét határozottan üdvözöljük — mondotta a norvég külügyminiszter. Az NSZK képviselője, Detlef Graf zu Raulzen szintén azt mondotta, hogy „ne riadjunk vissza az emberi jogok folytatólagos megsérsé- seimek nyílt megbélyegzésétől”. De beszédében tartózkodott attól, hogy név szerint említsen országokat. Joe Clark kanadai külügyminiszter nyíltabban beszélt, amikor kereken kimondta, hogy „Románia kirívóan és leplezetlenül megsértette a bécsi záródokumentum fontos elemeit. Egyre durvábban folytatja az alapvető jogök és szabadságjogok semmibevételét sok polgárával szemben”. \ # Néhány hónap múlva régiónk első számítástechnikai szalonjává alakul át a miskolci Mikro-BIK Leányvállalat Széchenyi utcai bemutatóterme és üzlete. A ma még kihasználatlan pincehelyiségben majdan bárki kipróbálhatja a műszaki berendezéseket, míg a felső szinten többféle szolgáltatással állunk az ügyfelek rendelkezésére. Fotó: Fojtán Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a vendégpáholyban foglal helyet Sztanko Todo- rov, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeket. i föld legyen igazi érték Az időhúzás végzetes lehet Szerkezetátalakítás a vaskohászatban A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tegnapi ülésén fő helyen szerepelt a Borsodi Vaskohászati Tröszthöz tartozó vállalatok szerkezet- átalakítási törekvéseiről szóló tájékoztató. Tóth Lajos, elnök-vezér- igazgató ismertette azokat a tennivalókat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a gazdaságos .tevékenység kialakításához, s egy tartósan működőképes kohászat létrehozásához. Egy olyan kohá- . szatéhoz, amely a jelenleginél kisebb kapacitású, de korszerűbb, a .piaci igényekhez igazodó termékszerkezettel stabil eleme, lenne a megye gazdasági életének. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a veszteséges termékek gyártásának megszüntetése, új, jövedelmező termékek előállítása. Le kell állítani a megye két kohászati vállalata közötti párhuzamos kapacitásokat, javítani a kooperációt. Erőteljesen kezdeményezni kell a kölcsönös eredményeket biztosító közös vállalatok alapítását. Mint mondta: 1990. január' 1-től minden állami támogatás megszűnik a kohászatban, s csak kemény belső gazdálkodással és munka- szervezéssel biztosítható a talponmaradás. Külföldi tőke behozatalára is remény van, az LKM 20—25 millió, az ÓKÜ pedig előreláthatóan 30—35 millió dollárral számolhat. A gazdaságtalan termelés megszüntetésével egyidőben, még az idén meg kel! kezdeni azokat a fejlesztéseket, amelyek 1991-ben már eredményt hoznak. Csak így képzelhető el a jövő, mindenféle időhúzás végzetes lehet. A szerkezetátalakítás foglalkoztatási gondjairól, nehézségeiről is szólt az elnökvezérigazgató. A jövőért áldozni kell napjainkban, itt és most. A tröszt nem képes eltartani a jelenlegi 25 és fél ezer dolgozóját, akik közül 11—12 ezer nem a termelés közvetlen vonalában van. A következő években, 1991-ig, el kell bocsátani belőlük mintegy 8—10 ezret, akik közül 5—6 ezer kaphatna munkahelyet a tervekben szereplő önálló kft.- vé alakuló karbantartási egységeknél 1500—2000 embernek lehetőség nyílik új munkahelyek teremtésére. A többiekkel előre láthatóan nem tudnak mit kezdeni. Számukra nem marad más, mint az átképzés vagy a vállalkozás lehetősége. A tervek szerint ebben az évben nagyobb mérvű létszámcsökkentés nem lesz, július 1-jétől körülbelül 800 fővel számolnak, de ez megfelel a természetes lemorzsolódásnak. A jövő évben a karbantartó-beruházó vállalat magába tudja szívni azokat, akiket a kohászatban már nem tudnak foglalkoztatni, 1991-ben pedig körülbelül 3000 dolgozót érint a létszámcsökkentés. Az addig rendelkezésre álló másfél év alatt — okulva az eddigi tapasztalatokból — igyekeznek gondoskodni a munkahelyteremtésről is. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem csupán a kohászat feladata, a helyi tanácsoknak is keresni kell a lehetőségeket. — kovács — tóESEEi HMHl—«MM ■EESBe&BSgg MBseemiam.'wo—um «MncBBaBsa Huszonnégy gyesen, illetve gyeden levő kismamának szerveztek szabás-varrás tanfolyamot Miskolcon a Vörösmarty Művelődési Házban. A két hónapig tartó oktatáson hetente két alkalommal „gyermekmegőrzőt” is berendeznek. Fotó: Laczó József