Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

ÉSZ AK- NI AG YARORSZ AG 2 1989. május 11., csütörtök Megkezdte munkáját a parlament májusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) és ezért teherbíró, vállalko­zó, ugyanakkor' kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkára bizonyíthatóan érett és megnyerhető fiata­labb korosztályt indokolt a kormáaiyzati irányításba be­vonni. Gondolni kellett arra rés, hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomag­tervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a gaz­daság egyensúlyi viszonyai­nak javítása miatt válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új összetételű kormány vegyen részt, hogy a végre­hajtásban is .meg legyen a nélkülözhetetlen egység. Az úgynevezett csomagter­vet május végén, az átme­net kormányzati stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány az Or­szággyűlés elé — mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű miniszter.cse- rékrőil, vágy a kormány .mű­ködését is érintő átalakítás­ról van-e szó? — Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kor­mányzati munka jellegében, illetve a kormányzat politi­kai szerepében végbemenő változások tették szükséges­sé — szögezte le. Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határoza­tainak egyszerű végrehajtó­ja, hanem a politikai dönté­sek tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam meg­szűnése felé nagy lépést tet­tünk. Lezárult egy szakasz az MSZMP-vezetés, a kormány és a parlament viszonyában. Korábban a kormány dönté­se szinte minden esetben párthatározaton alapult, és így tevékenysége a végrehaj­tó szerepre korlátozódott. A kormány ez időben az Or­szággyűlést nemhogy ellen­őrző szervnek, de még egyen­lő partnernek sem fogadta el. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988- ban e téren változások kez­dődték, és a helyzet ebben az évben radikálisan meg­változott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására, tényle­ges döntésekre, amiről fele­lősséggel és elszámolással az Országgyűlésnek tartozik. — A modellváltás folya­matában sajátos politikai helyzet alakult ki. A koráb­bi hatalmi struktúrák átala­kításában ott tartunk, hogy a konzervatív erők már nem képesek a visszarendezést, a reformerőik pedig még nem képesek a döntő fordulatot elérni. Fennáll viszont a ve­szély, hogy a politikai rend­szer válsága egyben kor­mányzati, államszervezeti, közhatalmi válsággá válik. Ebben a helyzetben egy erős. a reformok iránt elkötele­zett kormány léte nemzeti érdek. Az elmúlt hat hónap keserves tapasztalatai azt igazolták: kevés akár a leg­jobb szándékoktól vezérelt politikai cselekvés is, ha nincs mögötte kellő szakér­telem, ha nem jön létre a megvalósításra hivatottak között az akarati és cselek­vési egység; ha a politika nem ismeri fel, hogy a gaz­daság és a legtágabb érte­lemben felfogott kultúra ön­álló kibontakozásában >a kor­mány az első számú segítő kell, hogy legyen. Jelenlegi bajaink egyik legfőbb oka, hogy a napi működőképesség megőrzésé­nek oltárán oly sok álmot, célt, tehetséget áldoztunk fel, hogy most a víz felszínén maradásunk is kérdéses sok honfitársunk szemében. Németh Miklós ezután ar­ról szólt, hogy a kormány egyértelműen a parlament­re kíván támaszkodni. Leg­fontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképességét, következetesen keresztül vi­gye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a demokratikus választások, a politikai pártok működésé­nek, a népakarat érvényesí­tésének előfeltételeit, s egy­ben biztosítsa a társadalom békéjét és nyugalmát. — A kormány valóban szükségét érzi, hogy a for­málódó plurális társadalom­ban minél hamarabb tisz­tuljanak a viszonyok. Le­gyen látható, hogy ki kit képvisel és mit alkar, és mi­után megfcüzdött önmagá­ért, önmagával és mások­kal, legyen azonos önmagá­val és kiszámítható partne­re a többieknek. A kor­mány ehhez szeretne segít­séget nyújtani. Dolgozik egy olyan javaslaton, amely a formálódó, alakuló és újjá­éledő pártok működéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtését anyagi esz­közökkel is segítené. Ezzel is a viszonyok stabilizálásá­hoz, a nyugodt együttmű­ködés feltételeinek megte­remtéséhez kíván hozzájá­rulni. A miniszterelnök kijelen­tette: csaík az Országgyűlés által támogatott kormány lehet az a reformcentrum, amely a reformkor tartal­mát, irányát és dinamikáját meghatározza. A jelenlegi kormány természetes táma­sza az MSZMP, amelyben a reformerők pozíciói egy­úttal szövetséget keres min­den felelős, • a reform iránt elkötelezett politikai erővel. Milyen a reform bázisa a társadalomban? Igaz-e az, amit egyes politikai elem­zők visszatérően állítanak, hogy az emberek nálunk re­formelleneseik? — tette fel a kérdést a kormányfő, majd kifejtette: — Ez a nép reformpárti és ebből az elmúlt nehéz években is je­lesre vizsgázott. Elég, ha ar­ra utalok, hogy a sokszor bizonytalan feltételek mel­lett is milyen bátran kezd különb öző válla likozás ókba. Ez tettekben megnyilvánuló reformpártiság, bár érezhe­tő bizonyos fenntartás: a kormány végérvényesen el­kötelezett-e a reformok iránt? Ezt a fenntartást el kell oszlatnunk. A maga valamennyi ellentmondásá­val megjelent életünkben a piac, de sokszor nehezen fogadjuk el ennék követ­kezményeit. Ez abból fakad, hogy évtizedekig tagadtuk a piac igazi értékeit, illetve bonyolult gazdasági és hi­vatali szerkezetekkel akar­tuk pótolni azt. A kormányzatnak a nagy gazdasági egységek számát piaci eszközöklkél kell csök­kentenie és biztonságot te­remteni az egyelőre kisszá­mú, de a jövő szempontjá­ból kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásoknak. Az egyéni kezdeményezések és a szövetkezetek formái ala­kuljanak ki a következő években. — Most a tulajdonosi kér­dést sokan úgy fogják fel, hogy a betegen működő nagyszervezeteket minden'- áron, minden ideológiai ér­vet bevetve fenn kell tar­tani. Ügy gondolom, az a tulajdonos, aki nem mer szembe nézni a valódi gaz­dasági perspektívákkal, rossz gazda. Ebből kiindulva, a formá­lódó — és az ősszel a Tisz­telt Ház elé terjesztendő hároméves cselekvési prog­ram egyik sarkalatos pont­ja lesz annak megválaszolá­sa: miként tudjuk elérni, hogy a mikroszférában erő­södjön a részvétel, az érde­keltség, a motiváció és az elkötelezettség. Meggyőződé­sem: enélkü.1 a társadalom­ban és az egyes emberek­ben lévő feszültségek meg­maradnak. Németh Miklós ezután ar­ra, a kormányfői tevékeny­ségének eddigi időszakát szinte keretbe foglaló jelző­re reagált, miszerint a mi­niszterelnök „ügyintéző”. — Vállalom az ügyintéző sze­repet, s ezt a maga helyén most minden felelős ember­nek vállalni kell — hangsú­lyozta. — Ami engem illet: olyan ügyek intézését hagy­ták rám elődeim, amelyek az ország ügyei, s amelye­ket eddig senki nem inté­zett el. Ha valaki, vagy va­lakik nem vállalják, hogy végre tényleg továbblépnek, akkor ezzel végleg elsor­vasztják az ország, a nép jövőjét! Az MSZMP megyei bi­zottsága Oktatási Igazgató­ságának tanárai és a Bor­sodi Szénbányák Vállalat vezető propagandistái ta­nácskoztak tegnap Kazinc­barcikán. A találkozón Tóth Lajos, az MSZMP megyei bizottsága 'társadalompoliti­kai titkára tájékoztatta a résztvevőket a politikai Amit most tenni kell, an­nak nem tapsolnak taz em­berek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedése­ket kell hozni. Meg kell ol­dani, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, hogy fel­számoljuk a veszteséges te­vékenységeket, hogy megfé­kezzük az inflációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az erkölcsöt. Ki kell építeni a piacgazdasá­got, átalakítani a tulajdon­viszonyokat, megteremteni a jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demok­ráciába. S addig is működ­tetni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet kímé­letlen feltárását, a közvéle­mény beavatását és a nyílt elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe. — Az országnak eddig hittételek szerint kellett él­nie. úgy, mintha azok ob­jektív törvények lennének. Á gazdaságban például á szocializmus alaptörvénye­ként hirdették meg az élet­színvonal szakadatlan emel­kedését, a termelékenység növekedése nyomán az árak csökkenését, a teljes foglal­koztatottságot. Gazdasági alap nélküli túlvállalás és túlígérés történt az elosztás­ban: ingyenes oktatás és egészésgügy, állampolgári jogon járó társadalombizto­sítási ellátások és még sok egyéb. A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy milyen szempontok alapján folytat­ja majd a kormány a köz­ponti államigazgatás szerve­zeti rendszerének korszerű­sítését. Rámutatott: a kor­mány csökkenteni kívánja a központi államigazgatási szervek igazgatási célú költségvetését, ily módon ösztönözve, sőt kényszerítve a szervezetek és tevékenysé­gék racionalizálást. Bejelen­tette: a Minisztertanács na­pirendjén van az Állami Egyházügyi Hivatal meg­szüntetésére irányuló javas­lat elkészítése. Erről a kö­zeljövőben döntés születik. Ugyanakkor állami egyház- politika a jövőben is lesz, de azt nem közhatalmi, hanem elsősorban politikai eszkö­zökkel gyakorolják majd. (Folytatás a 3. oldalon) feladatairól. Egyebek között szólít az MSZMP helyéről, szerepéről, tevékenységéről a többpártrendszer viszo­nyai között. A tanácskozá­son nagy hangsúlyt kaptak a párt propaganda-tevékeny­ségének, a megújuló politi­kai képzésnek a kérdései. értelműén erősödnek; egy- A képviselők egy csoportja. II világháborús áldozatok emléke Parlamenti jegyzetek Rendhagyó módon nem törvénytervezetek vitájá­val, hanem az emlékező tiszteletadás ünnepi aktu­sával kezdődött az Or­szággyűlés májusi ülés­szaka. A második világhá­ború és az azt megelőző évek áldozataira emlékez­tek a honatyák a győzelem napja alkalmából. Először Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke, majd to­vábbi öt képviselő emlé­kezett a magyar holocaust 600 ezer zsidóáldozatára, a háborúban elesett kato­nák és polgári személyek tragédiájára. Amennyire természetes __ kötelesség a zsidó mártí-' rok emlékének ápolása, annyira szükségszerű, hogy 1989-ben végre kimondja a magyar nép, nem vállal­hatja tovább a kollektív felelősség, a „bűnös nem­zet” ódiumát. A világhá­borúban meghalt magyar katonák éppúgy áldozatok, mint a többi nemzet hősi halottjai, s a háborús lö­vészárkokba hajtott ma­gyar fiatalok nem felel­hetnek a nemzetvesztő vezetők tetteiért. Jó, hogy több mint negyven év után ezt végre kinyilat­koztathatjuk. A Parlament folyosója rendhagyó „találkozó” színhelye volt tegnap dél­előtt. A küldöttség élén a hazánkban tartózkodó Björn Engholm, az NSZK szövetségi tanácsa soros elnöke itt találkozott Grósz Károllyal, az MSZMP fő­titkárával. Az ülésen üd­vözölték a vendégeket, akik az első szünetben sajtótájékoztatón válaszol­tak az újságírók kérdései­re. Engholm úr udvarias bevezetőjében példa nélkü­linek jellemezte Európá­ban a magyar változáso­kat, mint mondotta: nagy benyomást tesz rá az a tempó, ahogy ez történik. Isten áldását kérte törek­véseink sikerére. — Magyarországot Kelet- Európa részeként tartottuk számon, holott tudjuk, hogy Közép-Európa integ­ráns alkotója. Javasoltam is egy közép-európai együttgondolkodó kerék­asztal összehívását Dánia, a Benelux államok, az NSZK és az NDK, Ausztria, Magyarország, Lengyelor­szág és Olaszország, vala­mint Svájc részvételével. Ezen a bennünket egyfor­mán érdeklő témákat — például a béke, a termé­szet védelme, gazdasági és kulturális kérdések — be­szélhetnénk meg — mon­dotta a politikus. A kérdésekre adott vá­laszai közül érdemes ki­emelni azt a véleményét, mely szerint ajánlatos arra figyelni, ,hogy szélső­séges pártok egyik oldal­ról se juthassanak sze­rephez Magyarországon. Grósz Károly és Björn Engholm találkozója a szünetben. Nagyon jó ötletnek bizo­nyult, hogy az új minisz­terek nem a nyilvános­ságtól elzárva, hanem az ülésteremben, a képvise­lők és az egész ország szí­ne előtt tettek hivatali es­küt. Ünnepi volt a han­gulat, a képviselők méltá­nyolták, hogy végre nem ismeretlen, arcnélküli poli­tikusokra, hanem jól beve­zetett, programját előre feltáró jelöltekre szavaz­hattak. A kora délutáni órákban nemzetközi sajtótájékoz­tatón mutatkoztak be az új miniszterek. Egy-egy mondat első teendőikről. Először Németh Miklós miniszterelnök szólt né­hány bevezető szót. Eb­ben jelezte, hogy az új po­litikusok kiválasztásáért minden felelősség őt ter­heli. Dr. Békessi László: „komplex pénzügyi cso­magtervet készítünk, ebben államháztartási, költségve­tési és adómódosító feje­zetek is lesznek.” Dr. Kemenes Ernő: „át­fogó kormányprogramot, hároméves tervet készí­tünk, már ezen dolgo­zunk.” Dr. Horn Gyula: „adott­ságaink nem korlátokat, hanem lehetőségeket je­lentenek. Ezeket akarjuk kihasználni.” Dr. Glatz Ferenc: „a magyar művelődéspolitika új helyének megtalálása a cél, ebben a művészeti és irodalmi élet centralizált irányításának megszünte­tése és az iskolarendszer .radikális megújítása.” Horváth Ferenc: „ser­kenteni akarjuk elsősor­ban a kis- és középvállal­kozásokat. Kiemelten fi­gyeljük az energetikai kér­dések megoldását.” Dr. Hütter Csaba: „há­rom héten belül én ter­jesztem elő a földtörvény módosítását és a szövet­kezeti törvény javaslatát (ebben a tulajdonviszo­nyok módosítása is szere­pel). Dolgozunk az új ag­rárpolitika kidolgozásán, amelybe bevonjuk az al­ternatív szervezeteket is.” (szatmári) A FELSÖZSOLCAI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET a módosított 38/1980. (IX. 30.) MT sz. és a 14/1980. (IX. 30.) BIcM sz. rendelet alapján 1989. június 15-töl 1991. június 15-ig 2 (két) éves időtartamra HIRDETI MEG a miskolci, Búza téri Vásárcsarnokban levő 46., 47. és 70. sz. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÜZLETÉT Üzletköri jelzőszáma: 1/1/150. A versenytárgyalás időpontja: 1989. június 12-én 9 ára A pályázat benyújtásának határideje: 1989. június 9. Helye: Felsözsolca, Kassai u. 27., tanácskozóterem Előzetes felvilágosítást és adatokat 1989. május 29-től június 9-ig a termelőszövetkezet közgazdasági elnökhelyettese ad (Felsözsolca, Sport u. 8., telefon: 15-895). Pártpropagandisták tanácskozása munka időszerű kérdéseiről,

Next

/
Thumbnails
Contents