Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
ÉSZ AK- NI AG YARORSZ AG 2 1989. május 11., csütörtök Megkezdte munkáját a parlament májusi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyanakkor' kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkára bizonyíthatóan érett és megnyerhető fiatalabb korosztályt indokolt a kormáaiyzati irányításba bevonni. Gondolni kellett arra rés, hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új összetételű kormány vegyen részt, hogy a végrehajtásban is .meg legyen a nélkülözhetetlen egység. Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány az Országgyűlés elé — mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű miniszter.cse- rékrőil, vágy a kormány .működését is érintő átalakításról van-e szó? — Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kormányzati munka jellegében, illetve a kormányzat politikai szerepében végbemenő változások tették szükségessé — szögezte le. Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk. Lezárult egy szakasz az MSZMP-vezetés, a kormány és a parlament viszonyában. Korábban a kormány döntése szinte minden esetben párthatározaton alapult, és így tevékenysége a végrehajtó szerepre korlátozódott. A kormány ez időben az Országgyűlést nemhogy ellenőrző szervnek, de még egyenlő partnernek sem fogadta el. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988- ban e téren változások kezdődték, és a helyzet ebben az évben radikálisan megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására, tényleges döntésekre, amiről felelősséggel és elszámolással az Országgyűlésnek tartozik. — A modellváltás folyamatában sajátos politikai helyzet alakult ki. A korábbi hatalmi struktúrák átalakításában ott tartunk, hogy a konzervatív erők már nem képesek a visszarendezést, a reformerőik pedig még nem képesek a döntő fordulatot elérni. Fennáll viszont a veszély, hogy a politikai rendszer válsága egyben kormányzati, államszervezeti, közhatalmi válsággá válik. Ebben a helyzetben egy erős. a reformok iránt elkötelezett kormány léte nemzeti érdek. Az elmúlt hat hónap keserves tapasztalatai azt igazolták: kevés akár a legjobb szándékoktól vezérelt politikai cselekvés is, ha nincs mögötte kellő szakértelem, ha nem jön létre a megvalósításra hivatottak között az akarati és cselekvési egység; ha a politika nem ismeri fel, hogy a gazdaság és a legtágabb értelemben felfogott kultúra önálló kibontakozásában >a kormány az első számú segítő kell, hogy legyen. Jelenlegi bajaink egyik legfőbb oka, hogy a napi működőképesség megőrzésének oltárán oly sok álmot, célt, tehetséget áldoztunk fel, hogy most a víz felszínén maradásunk is kérdéses sok honfitársunk szemében. Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány egyértelműen a parlamentre kíván támaszkodni. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképességét, következetesen keresztül vigye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a demokratikus választások, a politikai pártok működésének, a népakarat érvényesítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a társadalom békéjét és nyugalmát. — A kormány valóban szükségét érzi, hogy a formálódó plurális társadalomban minél hamarabb tisztuljanak a viszonyok. Legyen látható, hogy ki kit képvisel és mit alkar, és miután megfcüzdött önmagáért, önmagával és másokkal, legyen azonos önmagával és kiszámítható partnere a többieknek. A kormány ehhez szeretne segítséget nyújtani. Dolgozik egy olyan javaslaton, amely a formálódó, alakuló és újjáéledő pártok működéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtését anyagi eszközökkel is segítené. Ezzel is a viszonyok stabilizálásához, a nyugodt együttműködés feltételeinek megteremtéséhez kíván hozzájárulni. A miniszterelnök kijelentette: csaík az Országgyűlés által támogatott kormány lehet az a reformcentrum, amely a reformkor tartalmát, irányát és dinamikáját meghatározza. A jelenlegi kormány természetes támasza az MSZMP, amelyben a reformerők pozíciói egyúttal szövetséget keres minden felelős, • a reform iránt elkötelezett politikai erővel. Milyen a reform bázisa a társadalomban? Igaz-e az, amit egyes politikai elemzők visszatérően állítanak, hogy az emberek nálunk reformelleneseik? — tette fel a kérdést a kormányfő, majd kifejtette: — Ez a nép reformpárti és ebből az elmúlt nehéz években is jelesre vizsgázott. Elég, ha arra utalok, hogy a sokszor bizonytalan feltételek mellett is milyen bátran kezd különb öző válla likozás ókba. Ez tettekben megnyilvánuló reformpártiság, bár érezhető bizonyos fenntartás: a kormány végérvényesen elkötelezett-e a reformok iránt? Ezt a fenntartást el kell oszlatnunk. A maga valamennyi ellentmondásával megjelent életünkben a piac, de sokszor nehezen fogadjuk el ennék következményeit. Ez abból fakad, hogy évtizedekig tagadtuk a piac igazi értékeit, illetve bonyolult gazdasági és hivatali szerkezetekkel akartuk pótolni azt. A kormányzatnak a nagy gazdasági egységek számát piaci eszközöklkél kell csökkentenie és biztonságot teremteni az egyelőre kisszámú, de a jövő szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásoknak. Az egyéni kezdeményezések és a szövetkezetek formái alakuljanak ki a következő években. — Most a tulajdonosi kérdést sokan úgy fogják fel, hogy a betegen működő nagyszervezeteket minden'- áron, minden ideológiai érvet bevetve fenn kell tartani. Ügy gondolom, az a tulajdonos, aki nem mer szembe nézni a valódi gazdasági perspektívákkal, rossz gazda. Ebből kiindulva, a formálódó — és az ősszel a Tisztelt Ház elé terjesztendő hároméves cselekvési program egyik sarkalatos pontja lesz annak megválaszolása: miként tudjuk elérni, hogy a mikroszférában erősödjön a részvétel, az érdekeltség, a motiváció és az elkötelezettség. Meggyőződésem: enélkü.1 a társadalomban és az egyes emberekben lévő feszültségek megmaradnak. Németh Miklós ezután arra, a kormányfői tevékenységének eddigi időszakát szinte keretbe foglaló jelzőre reagált, miszerint a miniszterelnök „ügyintéző”. — Vállalom az ügyintéző szerepet, s ezt a maga helyén most minden felelős embernek vállalni kell — hangsúlyozta. — Ami engem illet: olyan ügyek intézését hagyták rám elődeim, amelyek az ország ügyei, s amelyeket eddig senki nem intézett el. Ha valaki, vagy valakik nem vállalják, hogy végre tényleg továbblépnek, akkor ezzel végleg elsorvasztják az ország, a nép jövőjét! Az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanárai és a Borsodi Szénbányák Vállalat vezető propagandistái tanácskoztak tegnap Kazincbarcikán. A találkozón Tóth Lajos, az MSZMP megyei bizottsága 'társadalompolitikai titkára tájékoztatta a résztvevőket a politikai Amit most tenni kell, annak nem tapsolnak taz emberek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedéseket kell hozni. Meg kell oldani, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, hogy felszámoljuk a veszteséges tevékenységeket, hogy megfékezzük az inflációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az erkölcsöt. Ki kell építeni a piacgazdaságot, átalakítani a tulajdonviszonyokat, megteremteni a jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demokráciába. S addig is működtetni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet kíméletlen feltárását, a közvélemény beavatását és a nyílt elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe. — Az országnak eddig hittételek szerint kellett élnie. úgy, mintha azok objektív törvények lennének. Á gazdaságban például á szocializmus alaptörvényeként hirdették meg az életszínvonal szakadatlan emelkedését, a termelékenység növekedése nyomán az árak csökkenését, a teljes foglalkoztatottságot. Gazdasági alap nélküli túlvállalás és túlígérés történt az elosztásban: ingyenes oktatás és egészésgügy, állampolgári jogon járó társadalombiztosítási ellátások és még sok egyéb. A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy milyen szempontok alapján folytatja majd a kormány a központi államigazgatás szervezeti rendszerének korszerűsítését. Rámutatott: a kormány csökkenteni kívánja a központi államigazgatási szervek igazgatási célú költségvetését, ily módon ösztönözve, sőt kényszerítve a szervezetek és tevékenységék racionalizálást. Bejelentette: a Minisztertanács napirendjén van az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésére irányuló javaslat elkészítése. Erről a közeljövőben döntés születik. Ugyanakkor állami egyház- politika a jövőben is lesz, de azt nem közhatalmi, hanem elsősorban politikai eszközökkel gyakorolják majd. (Folytatás a 3. oldalon) feladatairól. Egyebek között szólít az MSZMP helyéről, szerepéről, tevékenységéről a többpártrendszer viszonyai között. A tanácskozáson nagy hangsúlyt kaptak a párt propaganda-tevékenységének, a megújuló politikai képzésnek a kérdései. értelműén erősödnek; egy- A képviselők egy csoportja. II világháborús áldozatok emléke Parlamenti jegyzetek Rendhagyó módon nem törvénytervezetek vitájával, hanem az emlékező tiszteletadás ünnepi aktusával kezdődött az Országgyűlés májusi ülésszaka. A második világháború és az azt megelőző évek áldozataira emlékeztek a honatyák a győzelem napja alkalmából. Először Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke, majd további öt képviselő emlékezett a magyar holocaust 600 ezer zsidóáldozatára, a háborúban elesett katonák és polgári személyek tragédiájára. Amennyire természetes __ kötelesség a zsidó mártí-' rok emlékének ápolása, annyira szükségszerű, hogy 1989-ben végre kimondja a magyar nép, nem vállalhatja tovább a kollektív felelősség, a „bűnös nemzet” ódiumát. A világháborúban meghalt magyar katonák éppúgy áldozatok, mint a többi nemzet hősi halottjai, s a háborús lövészárkokba hajtott magyar fiatalok nem felelhetnek a nemzetvesztő vezetők tetteiért. Jó, hogy több mint negyven év után ezt végre kinyilatkoztathatjuk. A Parlament folyosója rendhagyó „találkozó” színhelye volt tegnap délelőtt. A küldöttség élén a hazánkban tartózkodó Björn Engholm, az NSZK szövetségi tanácsa soros elnöke itt találkozott Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával. Az ülésen üdvözölték a vendégeket, akik az első szünetben sajtótájékoztatón válaszoltak az újságírók kérdéseire. Engholm úr udvarias bevezetőjében példa nélkülinek jellemezte Európában a magyar változásokat, mint mondotta: nagy benyomást tesz rá az a tempó, ahogy ez történik. Isten áldását kérte törekvéseink sikerére. — Magyarországot Kelet- Európa részeként tartottuk számon, holott tudjuk, hogy Közép-Európa integráns alkotója. Javasoltam is egy közép-európai együttgondolkodó kerékasztal összehívását Dánia, a Benelux államok, az NSZK és az NDK, Ausztria, Magyarország, Lengyelország és Olaszország, valamint Svájc részvételével. Ezen a bennünket egyformán érdeklő témákat — például a béke, a természet védelme, gazdasági és kulturális kérdések — beszélhetnénk meg — mondotta a politikus. A kérdésekre adott válaszai közül érdemes kiemelni azt a véleményét, mely szerint ajánlatos arra figyelni, ,hogy szélsőséges pártok egyik oldalról se juthassanak szerephez Magyarországon. Grósz Károly és Björn Engholm találkozója a szünetben. Nagyon jó ötletnek bizonyult, hogy az új miniszterek nem a nyilvánosságtól elzárva, hanem az ülésteremben, a képviselők és az egész ország színe előtt tettek hivatali esküt. Ünnepi volt a hangulat, a képviselők méltányolták, hogy végre nem ismeretlen, arcnélküli politikusokra, hanem jól bevezetett, programját előre feltáró jelöltekre szavazhattak. A kora délutáni órákban nemzetközi sajtótájékoztatón mutatkoztak be az új miniszterek. Egy-egy mondat első teendőikről. Először Németh Miklós miniszterelnök szólt néhány bevezető szót. Ebben jelezte, hogy az új politikusok kiválasztásáért minden felelősség őt terheli. Dr. Békessi László: „komplex pénzügyi csomagtervet készítünk, ebben államháztartási, költségvetési és adómódosító fejezetek is lesznek.” Dr. Kemenes Ernő: „átfogó kormányprogramot, hároméves tervet készítünk, már ezen dolgozunk.” Dr. Horn Gyula: „adottságaink nem korlátokat, hanem lehetőségeket jelentenek. Ezeket akarjuk kihasználni.” Dr. Glatz Ferenc: „a magyar művelődéspolitika új helyének megtalálása a cél, ebben a művészeti és irodalmi élet centralizált irányításának megszüntetése és az iskolarendszer .radikális megújítása.” Horváth Ferenc: „serkenteni akarjuk elsősorban a kis- és középvállalkozásokat. Kiemelten figyeljük az energetikai kérdések megoldását.” Dr. Hütter Csaba: „három héten belül én terjesztem elő a földtörvény módosítását és a szövetkezeti törvény javaslatát (ebben a tulajdonviszonyok módosítása is szerepel). Dolgozunk az új agrárpolitika kidolgozásán, amelybe bevonjuk az alternatív szervezeteket is.” (szatmári) A FELSÖZSOLCAI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET a módosított 38/1980. (IX. 30.) MT sz. és a 14/1980. (IX. 30.) BIcM sz. rendelet alapján 1989. június 15-töl 1991. június 15-ig 2 (két) éves időtartamra HIRDETI MEG a miskolci, Búza téri Vásárcsarnokban levő 46., 47. és 70. sz. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÜZLETÉT Üzletköri jelzőszáma: 1/1/150. A versenytárgyalás időpontja: 1989. június 12-én 9 ára A pályázat benyújtásának határideje: 1989. június 9. Helye: Felsözsolca, Kassai u. 27., tanácskozóterem Előzetes felvilágosítást és adatokat 1989. május 29-től június 9-ig a termelőszövetkezet közgazdasági elnökhelyettese ad (Felsözsolca, Sport u. 8., telefon: 15-895). Pártpropagandisták tanácskozása munka időszerű kérdéseiről,
