Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

1989. május 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megkezdte munkáját a parlament májusi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Németh Miklós szólt azok­ról a kritikáikról is, amelyek az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal tevékenységét érték, különösen az utóbbi időben. Egyértelműen megállapít­ható, s nyíltan ,ki kell mon­dani, hogy az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal létre­hozása hibás döntés volt •— mondotta a kormányfő. — A hivatal nem tudott megfe­lelni az előzetes várakozá­soknak. A jövő felnőtt .ge­nerációját jelentő réteg sa­játos helyzetére minden te­rületen, valamennyi közpon­ti szervnők figyelemmel kell lenni, amikor intézkedése­ket dolgoznak ki. Az ifjúság gondjait csak komplex, ál­lami tevékenységgel lehet orvosolni. A miniszterelnök felszó­lalásában kitért a központi gazdaságirányítás szervezeti változtatásának szükségessé­gére is, összhangban a piac- gazdaság követelményrend­szerével. Ennek első lépé­seként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kor­mány. — Az új összetételű kor­mány határozottan és fele­lősségtudattal kíván szembe nézni a helyzettel, s tenni akar a romlási folyamatok megállításáért. Ügy kívánja társadalmunk működőképes­ségét megőrizni, hogy egy­idejűleg elinduljon az új fej­lődési pályán — hangoztat­ták Németh Miklós, .majd a következőket mondotta: — Nem akarok részese lenni semmiféle egyéni vagy cso­portérdekektől vezérelt ha­talmi harcnak, de áldozata sem! Meg kell akadályoznunk, hogy az egymásért és a né­pért tenni tudó erők egy­más ellen forduljanak. Ez a nép megérdemli, és joggal követeli a felelős politizá­lást. Természetesen nemcsak az Országgyűléstől és a ne­ki felelős kormánytól, ha­MIT MUTAT A KERESETI STATISZTIKA? Az állami iparban foglal­koztatottak havi átlagkere­sete 7320 forint vált 1987- ban, a szövetkezeti iparban dolgozóké 6379 forint. Ugyanékkor az állami erdő- és mezőgazdaságban 6873, a szövetkezeti szektorban csu­pán 6221 forintot kerestek. A szövetkezeti megkülön­böztetés félreérthetetlen. A magas vezetői jövedelmek is inkább csak a képzelet szülöttei voltaik, hiszen a mezőgazdasági szövetkeze­tekben a szellemi dolgozók átlagosan 8357 forintot ke­restek 1987-ben, az iparban viszont 9028 forintot. A helyzet azóta sem ja­vult. A KSH és a Gazdaság­kutató Intézet munkatársai a közelmúltban mérték föl az életszínvonal-csökkenés réteghatásait, mely szerint a múlt évben a havi nettó jövedelem átlaga Budapes­ten 7686, a városokban 6052, a községekben 5857 forint volt. A fenti adatok önmagu­kért beszélnek, tényszerűsé­güket mégis szokásos tá­madni. Visszatérő érvelés, hogy a falusi ember a há­za körül sok mindent meg­termel, neki olcsóbb a meg­élhetés. A statisztika ezt Is tagad­ja. Az 1980. évi árakhoz képest 1987-ben 51,5 száza­nem minden más politikai erőtől is. — Pelelősségüinik közös. Ezért felhívom Önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk kö­zül a múló időt! Ragadjuk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus ke­retek közöitt, egymás iránti bizallomimial és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit ma­gunk köré gyűjtve tegyük meg, amit nemzetünk érde­ke megkövetel! — fejezte be beszédét a kormányfő. .Az Országgyűlés ezután — az Elnöki Tanács javas­lata alapján — a Minisz­tertanács tagjainak felmen­téséről nyílt szavazással dön­tött. A testület Berecz Fri­gyes ipari minisztert 2 el­lenszavazattal és 9 tartóz­kodással; Czibere Tibor mű­velődési minisztert 3 ellen­szavazattal és 16 tartózko­dással; Hoós Jánost, az Or­szágos Tervhivatal elnökét 5 ellenszavazattal és 14 tar­tózkodással; Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert 84 ellen- szavazattal és 27 tartózko­dással; Várkonyi Péter kül­ügyminisztert 45 ellenszava- zattál és 37 tartózkodással; Villányi Miklós pénzügy,mi­,lékkai volt magasabb az élelmiszerek ára a munká­sok körében, s 48,1 száza­lékkal emelkedett a paraszt­ság élelmiszer-vásárlásainál is. A spórolás csodálatos le­hetőségének tartott háztáji előnyöket nem élvezi a fa­lusi lakosság. Sőt, a kény­szerű falusi életmód e né­hány százalékos előnyt is kiegyenlíti, hiszen ott drá­gább az energia, hiányosak a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkeknek nincs választéka. Ha mindezeket mégis megszerzi a falusi ál­lampolgár, többet kell értük fizetnie. FRISS KENYÉR, FRISS HÚS Mindezeken túl az alap­vető élelmiszerekkel való ellátottságban is gcindok vannak. A falusi ember örül, ha kenyér naponta, hús, hentesáru hetente egy­szer -kétszer érkezik a bolt­ba. Gondjaikkal, ellátásukkal voltaképpen csak a szövet­kezetek törődnék, amelyek viszont erősen kiszolgálta­tott hélyzetben vannak. A nagykereskedelem szállítási távolságokra hivatkozva rit­kán és rendszertelenül szál­lít; a kiskereskedelem jöve­delmezősége olyan alacsony, hogy a szövetkezetek saját erejükből nem is gondolhat­nak az ellátás javítására. Amennyit tehettek, saját Szavaznak a küldöttek. nisztert 11 ellenszavazattal és 41 tartózkodással felmen­tette tisztségéből. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében kö­szönetét mondott a Minisz­tertanács most felmentett tagjainak tev éken ység ükért. A szünetet követően Pes- ta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újon­nan megválasztandó minisz- terékre . vonatkozó titkos szavazás eredményét. Minit mondotta, összesen 352-en erejükből és állami támoga­tásból megtették, korszerű­sítették a kis boltok nagy részét. Mint kiderült, ez is csak amolyan félmegoldás, hiszen most ia szebb bolt­ban kínálják a korábbihoz hasonló szűkös választékot. Az elmondottakat a fél ország tapasztalja, mégis gyakran hangoztatott állítás, hogy Magyarországon igen jó az élelmiszer-ellátás. Ha Kelet felé tekintünk, való­ban nem túlzó e jelző. Ha korábbi önmagunkhoz viszo­nyítjuk a mostani ellátást, ugyancsak helyénvalónak érezhetjük. A FALUSI HÁTRÁNY SZEMBETŰNŐ De vajon nem tévedünk-e, ha a lemaradókhoz, a jogo­san bírálható múlthoz ha­sonlítjuk magunkat? Nem fékezi-e a fejlődést, ha ob­jektivitás nélkül értékelünk, ha hibás összehasonlításokat keresve igazoljuk önmagun­kat? Az ellátásban a falusi hátrány szembetűnő, de a városi háziasszony Is ta­pasztaltja, hogy időnként akadozik a kiszolgálás, hiá­nyos a választék, hagyomá­nyosain gyenge a csomago­lás. A változás, a lemaradás pótlása nem tűnik közeli­itek, hiszen hiányzik hozzá az iinfrastruktúra, és a job­bítást szorgalmazó szemlé­let. Amíg ezen nem lehet változtatni, árnyalni kellene a hangzatos megállapításo­kat, s nem a kétségtelenül elfogadható átlag mögé búj­tatni a gyengét a félor- szágnyi népet bosszantó hiá­nyosságokat. V. Farkas József adták le szavazatukat. Bé­kési László pénzügyminisz­terré történő megválasztása mellett 313-an voksolták, el­lene 39-en. Glatz Ferenc művelődési miniszterré tör­ténő megválasztása mél lett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Horn Gyula kül­ügyminiszterré történő meg­választás ára 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Hor­váth Ferenc ipari minisz­terré történő megválasztása mellett 292-en, ellene 60-ao voksolták. Hültter .Csaba me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterré történő megválasztását 313-an támo­gatták, ellene 39-en szavaz­tak. Kemenes Ernő, az Or­szágos Tervhivatal elnökévé történő megválasztásával 339-en értették egyet, 13-an nemmel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott mi­niszterekét, hogy — a ma­gyar parlamenti gyakorlat­ban elsőiként — az Ország- gyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új minisz­terek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben. vetően Szűrös Mátyás tájé­koztatta a képviselőket ar­ról, hogy a parlamenti bi­zottságokkal kapcsolatos sze­mélyi kérdéseket — mivel a konzultációk elhúzódtak — a következő, május 30-ai ülésszakon terjesztik az Or­szággyűlés elé. Határoztak viszont a képviselők annak az ideiglenes bizottságnak a felállításáról, amelyre a leg­utóbbi ülésszakon tett ja­vaslatot Técsy László. Az ad hoc bizottság feladatkö­re a ciklus végéig hátralé­Komplett ruhagyár épül Edelényben. A Debreceni Ruhagyár húsz évvel ezelőtt ide telepített gyára már ki­nőtte a valaha volt felvonu­lási épületet. Az állami tá­mogatással megvalósuló új­ban — amely két épületből áll — a korábbi varrodai munkameneten túl, szabá­szat is lesz. A jelenlegi 250 fős létszámot a jövő eszten­dő végére 400 főre növelik. A jó munka eredménye­ként, a termékek több mint felét a tőkés országokban értékesítik. Ez az arány a későbbiekben növekedhet, mivel várhatóan belép a gyári konstrukcióba a Tri­umph. S ha velük sikereséb- ben tudnak dolgozni, nem elképzelhetetlen az sem, hogy NSZK—magyar ve­gyesvállalat alakul majd. Még ebben az évben két­szer 35 fős szakközépiskolai osztályt indítanak, s folya­matos a betanított munká­sok szakmai átképzése, to­vábbképzése is. Mindehhez a környék településeinek ta­kácsi segítségét is igénylik a ruhagyáriak. Az új gyárkomplexum, mivel viszonylag talajvizes vő országgyűlési munka- program felülvizsgálata. Az ideiglenes bizottság el­nökévé — három tartózko­dás mellett — Jakab Ró- bertnét, az Országgyűlés al- etoökét választották meg. A testület elfogadta azt is, hogy az ideiglenes bizott­ságba valamennyi állandó parlamenti bizottság egy- egy képviselőt delegáljon. Ezek után Szűrös Mátyás felkérte Gyuricza Lászlót, a Vida Miklós lemondásával megüresedett alelnöki tiszt­ség betöltésére javaslatot te­vő jelölőbizottság elnökét, hogy tájékoztassa az Ország- gyűlést az eddigi konzultá­ciók eredményéről. Gyuricza László elmondta: a jelölő- bizottság munkáját még nem fejezte be, s tovább folytat­ja a konzultációkat. Az Országgyűlés ezután — a soros elnök. Horváth La­jos indítványára — együtt tárgyalt az Alkotmány mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatról, valamint a Minisz­tertanács tagjainak és az ál­lamtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény- módosító javaslatról. A testület tagjai 275 igen­lő szavazattal amellett dön­töttek, hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtaniuk a bi­zalmatlansági indítványt a Miniszter tanáccsal vagy va­lamely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Miniszterta­náccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány­nak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az Alkdtm ány m ódos itásáró l szóló törvényjavaslatot rész­Tegnap délután Gulyik Zsolt titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Miskolc Városi Pártbizottsá­ga. A testület elsőként a laikóterületi politikai munika időszerű feladatairól szóló vitaanyagról tárgyalt — rendihagyó módon. Az elő­terjesztéshez ugyanis először Kárpáti Zoltán titkár adott szóbeli kiegészí tést, ezt kö­vetően a pb-tagok kérdése­ket tették fel, majd négy csoportban vitatták meg az előterjesztést és a szóbeli kiegészítést. Ezután ismét plenársi ülés következett, s a pártbizottság itt alakította ki véleményét — határozat- hozatal nélkül, de kijelölve területen fekszik (nem tud­ni, miért éppen ott adtak helyet .nekik, a szerk.) a fo­kozottabb szerkezeti bizton­ság érdekében, mélyre ágyazott betoncölöpökre épül. A 60 millió forintot meghaladó beruházás első épületeibe a jövő hónapban költöznek be a varrónők. leteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózko­dással — elfogadta. A Mi­nisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállá­sáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény mó­dosítását egyhangúlag sza­vazták meg. Az Országgyűlés ezután — az elfogadott napirend­nek megfelelően — rátért a parlamenti házszabályok módosításáról szóló határo­zattervezet megvitatására. A házszabályok módosítá­sa feletti vitában két kép­viselő jelentkezett szólásra. Huszár István, a Hazafias Népfront elnök-főtitkára szövegmódosítási javaslatot tett, miszerint töröljék az MSZMP és a HNF kezde­ményezési jogát a kormány­tagok megválasztására vo­natkozóan. Ehelyett viszont foglalják a Házszabályba: a Minisztertanács tagjainál a kezdeményezés joga a Minisztertanács elnökét il­leti meg. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos elrendelte, hogy Huszár István módosí­tó javaslatát vitassa meg az Ügyrendelőkészítő Bizottság. A rövid szünet elteltével ismét egybegyűlő képviselők egyhangúlag elfogadták Hu­szár István szövegmódosí­tását, majd pedig ugyan­csak egyhangúlag a Ház­szabályok módosítását. Ezzel az Országgyűlés má­jusi ülésszakának első mun­kanapja — amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befe­jeződött. Az elfogadott na­pirendnek megfelelően az ülésszak csütörtökön 9 óra­kor folytatódik. leti politikai munka rövid és hosszú távú feladataira. A napirendi pont tárgyalá­sán részt vettek az anyag­gal foglalkozó munkacsoport tagjaii is. A továbbiakban a párt- bizottság tájékoztatót hall­gatott meg a KISZ XII. kongresszusáról, a KISZ-ben lezajlott változásokról, majd időszerű pdlirtitoai kérdésék­ről tárgyalt. Egyebek mel­lett szó volt a tagdíjfizetés helyzetéről, a megyeszék­helyen működő alternatív szervezetékkel folytatott konzultációik tapasztalatai­ról. Nem kell majd szorongani- uk, több helyük lesz, a ko­rábbi négy négyzetméter helyett az újban az egy fő­re jutó alapterület megha­ladja majd a hat négyzet- métert. Parázs István Fotó: Fojtán László Az új miniszterek eskütétele. II falusi életszínvonalról - tárgyilagosan A téeszelnökök mesés vagyonáról, a parasztemberek emele­tes házairól, gazdag .berendezéséről legendák keringenek a vá­roslakók között. Egyesek csupán irigykedve, mások szinte düh­vei emlegetik a falu gazdagodását. Az ilyen állítások nélkülözik az ismereteket. A tények ugyanis egészen mást mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben tette közzé a lakosság jövedelmeiről és fogyasztásáról szóló adatokat, melyekből szám­szerűen is kiderül a falusi hátrány. Balogh Imre felvételei A miniszteri eskütételt kö­Üj szakmai osztályokat is indítanak, és tanfolyamokat is szer­veznek Politika a lakóterületeken a fő célokat — a lakótérül­Korszeri ruhagyár épül Edelényben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents