Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-29 / 124. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 29., hétfő Pozsgay-interjú a Szabad Európa Rádiónak Elhunyt dr. Varga László Az alábbiakban kivonatosan közöljük Pozsgay Imre állammíniszter, az MSZMP PB tagja által a Szabad Európa Rádiónak Budapesten szerdán adott interjút, amelyet a SZER szombaton sugárzott: „— Miniszter Űr! Az MSZMP reformkörei első országos értekezlete alkalmából Szegeden tartott nagygyűlésen hallottam egy idős nénitől, hogy ’ez a Pozsgay egy rokonszenves ember, az is jó, amit mond, de sajnos, nem lehet elhinni neki, mert ez is csak kommunista’. Gondolom, inem először találkozik ezzel, vagy ehhez hasonló megállapításokkal. Nem terhes önnek a pártja? Nem okoz nehézséget, hogy miatta kétségbevonják sokan szavahihetőségét ? — Nehézség mindenkinek, aki ebben a pártban van most. Hiszen tekintélyt vesztve. válságkormányzóként és bizonyos fokig válság-élőidézőként tartja számon a közvélemény. Hiszem, hogy ez a szervezet megváltoztatható, megújítható, s ez esetben talán a közvélemény is megérti majd kitartásomat és együttélésemet az MSZMP-vel, vagy majd bárminek inevezzék is a megújulás után. De megértem azt a nénit is, aki Szegeden ilyen észrevételeket tett. mert inem először találkozom vele. — Látjuk azt. hogy nemcsak Magyarországon van válság, hanem mindenütt Kelet-Közép-Európában a Szovjetunióban, ahol ez a rendszer, ez a kommunista párt volt uralmon, ön szerint, miniszter úr, azt jelenti ez, hogy válságban van a kommunista eszme? — Ez a sztálinizmus válsága. Az egészen bizonyossá vált, hogy ez nem reformálható, mert csődöt mondott, alkalmatlan arra, hogy az embereknek megadja a szabadság élményét és érzését. Alkalmatlan arra, hogy belső hajtóerők keletkezzenek az egyénben, az állampolgárban valami nemesre vállalkozni, szétzilálta az emberek közötti szolidaritást, a termelők között pedig a kooperációt. Ilyen 'körülmények között dönteni csak arról lehetett, hogy ezt az egész sztálinista típusú rendszert ideológiájával együtt ile kell váltani. Ideológiájában a lényeget nem a marxizmusban és nem a marxizmus eltorzításában látom, mert ehhez az egészhez semmi köze. Abban látom, hogy egy felsőbbséges, atyáskodó rendszert vezetett be. amélyben az állampolgárt lehetőleg a leginfanti- Jisabb, leggyermekdedebb fokon kell tartani, alattvalóként kezelni, másképp nem fogadja el azt a feltétélezést. hogy itt van egy mindentudó. mindenható vezér, vagy vezető csoport, amelynek nincs szüksége legitimációra. hiszen elméletében és minden tudásában úgyis benne van az, amire a népnek szüksége van. Hát ezt a szemléletet a maga jako- binisztikus módjával és elfajulásra, terrorra, erőszakra való hajlamaival együtt el kell takarítani az útból, ez nem felel meg se a szocializmusnak, se az európai politikai kultúrának, se az emberek mindennapi szükségleteinek. — Miniszter Űr! Mi lesz ezzel a párttal, az ön pártjával, amely mellett mindenáron kitart? Kecskeméten, most a múlt héten Szegeden is sok szó esett arróil, hogy esetleg pártszakadás lesz. Önhöz, vagy az Ön gondolatvilágához, politikai elképzeléseihez közel álló értelmiségiek — Bihari Mihály, Gombár Csaba — nemcsak elkerülhetetlennek, de egyenesen szükségesnek tartják a pártszakadást. Ha tisztában akarok lenni önmagámmal is. akkor azt mondom, hogy a pártszakadás nem valami rémsé- ges dolog. És engem ne fenyegessen senki pártszakadás kockázatával, hogyha kimondom a véleményemet. Mert némelyek a pártszakadás rémképét azért vetítik fel a párttagság elé, hogy fogja be a száját és ne vitatkozzon, tartson együtt, ne veszélyeztesse — úgymond — a pártegységet, és így tovább. Hát ez a bénultság volt jellemző az egész MSZMP- re. meg a kommunista mozgalomra, pontosan ilyen indítékokból tették ezt. Ilyen alapon én nem fogadom el veszélynek és kockázatnak a pártszakadást. De mondom, racionaziláltam magamban az egész ügyet, és mégis arra a következtetésre jutottam, hogy itt és most egy pártszakadás nem pártszakadás lenne, hanem szétesés, az MSZMP szétmá'llá- sa, kormányzásra való alkalmatlanná válása, és eközben nem jelennének meg olyan kormányzati tényezők, amelyek ezt a helyzetet kezelni tudják. Elérkezhet az idő, amikor a tisztulásnak, és az előbb általam is jellemzett megújulásnak nem lesz más útja. mint valóságossá tenni a két alapáramlat létét és külön szervezetbe tömöríteni, de jelenleg én ilyen kockázatot látok benne. Nem valamiféle szent és sérthetetlen törvényszerűség, hanem egy mai ésszerűség jegyében. — Szegeden felvetette egy reformkor tagja azt a kérdést, hogy vajon megújulhat-e az MSZMP egy olyan főtitkárral, mint aki most hivatalban van? Vagyis valakivel, aki az elmúlt évben egy az egyben szinte tovább csinálta elődje hibás politikáját. Lehet-e megújulás Grósz Károllyal? — Ezt új jelenségnek tartom. már a haladás jelének és a megújulás jelének, hogy ebben a pártban és a magyar közvéleményben a nyíltság, a nyilvánosság ki- tárulásával. szerkezetének átalakulásával megszűnt a bí- rálhatatlan személyek és pozíciók köre. Akár a főtitkárról, vagy a miniszterelnökről, vagy bármilyen poszton lévő politikusról legyen szó, ma működésük nyílt bírálat tárgya. Ami a konkrét ügyeket, eseményeket illeti, természetesen akár személyemről, akár mások személyéről van is ebben szó, én már ott tartok, hogy csakis a tagságra, jelen esetben a párttagságra kell bízni, hogy milyen ítéletet mond az elmúlt egy esztendő munkájáról. Ügy vélem, ezért is került ilyen erőteljesen napirendre a pártkongresszus követelése, mert a 'lehetséges legnagyobb legitimációt szeretné a tagság adni a pártot irányító vezető erőknek. — 'Hadd időzzek most még egy kérdés erejéig ennél a problémánál. Ön legutóbbi bécsi sajtókonferenciáján — így olvasta az ember a nyugati lapokban, hírügynökségi jelentésekben — nem zárta ki Grósz Károly leváltását az őszi pártértekezleten, vagy pártkongresszuson. — Ezt ugyanabban a szellemben és ugyanazon a módon adtam elő, ahogy most itt erről1 beszéltem, és hát ez a kockázat és ez az esély benne van minden fontos döntésben. Egyébként ezt mint elvi lehetőséget említettem. abból a megfontolásból és arra gondolva, hogy itt bontakozik ki előttünk a pártban egy mozgalom, amelyben a tagság alkarja meghatározni a párt politikáját. és hogy kik legyenek vezető személyek. Itt megismétlem, én ezt egy ilyen elvi lehetőségnek tartom. — Miniszter Úr! Röviden érintettük már a pártszakadás problémáját, Szegeden ez állandó téma volt az MSZMP reformköreinek találkozóján. Fiktív a kérdés, de mégis felteszem: elfogadná ön egy az MSZMP-ből kivált re- formkommunista párt főtitkári tisztségét, mint azt sokan — megint csak Szegedre hivatkozom — már szinte mint befejezett tényt kezelik? — Nehéz erre válaszolni, mert én nem így készültem, és nem erre készültem, hanem miként az előbb a nézeteimet is kifejtettem, a véleményemet ebben nem változtatom meg. Azt azonban kimondhatom. éppen e kérdés kapcsán, hogy ez már akkor nem neveztetne reformkommunista pártnak, ez az európai szocializmus fogalomkörébe tartozó párt lenne, akár egységesen vonul át a jelenlegi párt ebbe az állapotba, akár pártszakadás útján. Osak olyan pártot tudok hatékonynak, eredményesnek elképzelni, amelyik a nép közegébe tud illeszkedni. Az a párt, amelyre én törekszem, az erősen nemzeti elkötelezettségű lenne, nem feledkezne meg arról, hogy a magyar inép körében kellene talajt találni, gyökeret ereszteni, és ezzel a.néppel együttélve valamilyen messzetékintő programot kialakítani. — A társadalomban szó van arról, hogy amennyiben az ősszel ez téma lenine, lehetne. ön váltaná le Grósz Károlyt az MSZMP főtitkári pozíciójában. Ugyanakkor arról is beszélnek, hogy az lenne helyes, ha ön a következő államelnöke lenne ennek az országnak, ha a köztársasági elnöki intézményt bevezetnék. Hogy látja Ön saját magát, Pozsgay Imre. az elkövetkező években ? — Ugyanebben a dilemmában. Abban tudniillik, hogy — most funkció megnevezése nélkül — én ennek a szervezetnek a tartozéka is vagyok. Ha az vagyok, akkor a szervezetnek is rendelkeznie kell velem, megjelölni, melyik poszton látja leghatékonyabbnak és legeredményesebbnek a tevékenységemet. Ugyanakkor nem tagadhatom, számomra rendkívül vonzó az a tény, hogy becsül a inép, a társadalom. Ez esetben szívesen vállalnék olyan megbízatást — megint csak azt mondom, bárminek nevezzék is —, amelyik ezt a széles érintkezési lehetőséget fenntartja számomra, egy Olyan kapcsolatrendszert, olyan összefüggéseket, érintkezési formákat, amelyben soha nem kockáztathatom meg azt, hogy szembekerüljek ezzel a néppel. — Magyarországon ugye most a diktatúrából átmenet van a demokráciába. A következő nagy és fontos lépés a parlamenti választások lesznek. Hogyan képzeli el ön ezeket a választásokat? — Többpárti választás lesz. ebben egyetértünk. Ennek a választásnak szabad választásnak kell lennie, amely a jelenleg vezető kormányzatért felelős pártra nézve is kockázatokat tartalmaz. Például megítélik eddigi tevékenységét, bár azt remélem, hogy megítélik majd lehetőségeit is. Ezt a kockázatot nem vállalni — egyenlő lenne a szabad választások elvét félretenni. Azt azonban még szeretném elmondani — ezt Szegeden is megemlítettem —. hogy nem lehet olyan bá- va.tag és ostoba párt, amelyik eleve saját vereségére utazna. Ez a játékszabályok felrúgását is jelentené. De azt hozzáteszem ehhez, semmiféle olyan választási trükköt, olcsó taktikát nem tudnék támogatni, amelyik ezt a győzelmet arra szeretné építeni, hogy a többiek még gyengék, készületlenek, identitási zavarokkal és báziskereséssel foglalkoznak. Ezért csak kiegyezéses formában tudom a választási előkészületeket elképzelni, amelyben a legautentikusabb társadalmi. népi hivatkozású és programú szervezetek együtt, közös elhatározással indulnak a választási küzdelembe — mondotta többek között Pozsgay Imre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Sátoraljaújhelyi Városi Bizottstága, a városi tanács, mély megrendüléssel jelenti, hogy életének 43. évében, tragikus hirtelenséggel meghalt dr. Varga László elvtárs, az MSZMP Sátoraljaújhely Városi Bizottságának titkára, a közelmúltban (1989. május 24-én) megválasztott városi tanács elnöke. Mindannyian megdöbbenéssel fogadtulk a tragikus hírt. Életútján szeretet, tisztelet és megbecsülés kísérte. Elhunyta mély részvétet, 'keltett ' elvtársai. barátai, kollégái körében. Egy rövid. tisztességes életút tört ketté. 1946. június 19-én született Vajdácskán, Fiatalon bekapcsolódott a mozgalmi munkába. A sárospataki Rákóczi Gimnáziumban KISZ- ti'tkárként, eredményesen tevékenykedett. 1962—64. között tagja volt a KISZ Borsod Megyei Bizottságának, majd tényleges katonai szolgálatot teljesített. 1968- ban kooptálták a KISZ Sátoraljaújhelyi Járási Bizottságába. 1970—72-ig a KISZ járási bizottságának titkára volt. 1975-ben jeles diplomát szerzett az MSZMP Politikai Főiskoláján. 1975-től Május 24., délután 2 óra: Sátoraljaújhely tanácsa elnököt választani jött össze. Az egyetlen jelölt: dr. Varga László dolgozott az MSZMP Sátoraljaújhely járási, majd városi apparátusában, különféle beosztásokban, 10 éve titkárként. Munkásságát az elhivatottság. a példamutatás, az emberi közösség formálására irányuló tiszta szándék jellemezte. Egyengette a felnövekvő nemzedék útját — közte nagyon féltett és szeretett három gyermekéét is. A növekvő feladatok minél jobb ellátása érdekében folyamatosan tanult és tanított. 1988-ban jogi egyetemi diplomát szerzett. Munkája elismeréseként több kitüntetés tulajdonosa: KISZ Érdemérem, KNEB emlékplakett, MHSZ munkáért arany fokozat. Munka Érdemrend ezüst fokozat. Olyan embertől búcsúzunk. aki az életnek igazi értelmet adott, a'ki a szó igazi értelmében ember tudott maradni szívének utolsó dobbanásáig. Elvtáivai, barátai, munkatársai, ismerősei őszinte tisztelettel őrzik mélákét. Az MSZMP .Sátoraljaújhely Városi Bizottsága és apparátusa, Sátoraljaújhely Városi Tanácsa 'és apparátusa „kis csúcs”-ként .emlegette. Tanárok diákok fgy vették tudomásul, hogy ő a KISZ- szervezet csúcstitkára. ,Rebellis volt, ahogy pataki diákhoz illő és nagyon népszerű ... Vajdácska—Sárospatak— Sátoraljaújhely: e körben a család .és a munka volt a mindene. Hűséges volt . . . Amikor megválasztott tanácselnökként .esküt i tett, majd szót kért, |e szavukkal kezdte: „Talán elhiszik nekem, hogy 'nem ,a mai, utolsó éjszakám volt az egyetlen álmatlan 'éjszaka |— a mai itanácsülés napirendje kapcsán .. Kemény munkát ígért és kért. •Tudta és ihitte, hogy Uj politikai vezetők Kazincbarcikán (Folytatás az 1. oldalról) Mérten János, a BVK párt- bizottságának titkára elmondta, hog^ a párttagságnak, a vezetőknek ma inkább a f eladatokra kell koncentrálni, s mindennap szükséges megkérdezni önmagunktól, hogy eleget tettünk-e? Gyakran nem a legfontosabb kérdésekkel foglalkozunk. Most nincs szükség tízoldalas határozatokra, helyette csak néhányra, amely teljesíthető, amely előre visz, jövőt alapoz. Erősíteni kell a népképviseleti jelleget, olyan feladatokat kell megfogalmazni, amelyek a 'lakossággal közösen, mielőbb megvalósíthatók. Dr. Tétényi Pál, a társadalomban végbemenő gyors változásokról szólott. Válságban van az ország, válságban a párt. A válság csődhöz vezethet, de vezethet kilábaláshoz is. A párt megújulásához új vezetőkre van szükség. Ez együtt jár a megmérettetéssel is. S ezt vállalni kell. Az MSZMP ,. kezdeményezte megújulás olykor suta, felemás lépésekkel, de mégis kezdeményezés. Abban a felfogásban kell munkálkodni, amely ennek a pártértekezletnek jelszava: a belső szolidaritás erősítésével határozott, valós reformokat. Juhász Péter elmondta, hogy felemás a mai magyar társadalom arculata. Gyakran mesterségesen szított ellentétek, ellenvélemények látnak napvilágot. Nincs mit szégyellnünk negyvenéves múltunk miatt, ugyanakkor a jogos kritikát el kell fogadni. Szólott a megye gazdasági, politikai életéről, a feszültségekről, a megtett intézkedésekről. A munkahelyi politikai életre nem hoztunk döntést, de indokolt a politikai centrumok kialakítása. A felszólalások végeztével Újhelyi Tibor összefoglalójában megköszönte mind a leköszönő pártbizottság, mind pedig a maga nevében azt a segítséget, amelyet a párttagság adott a feladatok elvégzéséhez. A soros elnökök Bállá Árpád és Géczi István felváltva 'látták el tisztüket, a második napirendi pont, a különböző tisztségek viselőinek megválasztásánál. A kazincbarcikai pártértekezlet résztvevői az éjszakába nyúló, titkos szavazással megválasztotta a 25 tagú párt- bizottságot, az öttagú fegyelmi bizottságot, amelynek elnöke Berecz Miklós lett. Két fordulóban Benedek Istvánt városi titkárnak, döntő többséggel a városi pártbizottság első titkárának pedig Mérten Jánost, a BVK nagyüzemi pártbizottság eddigi titkárát választották meg. — fekete — volt. (Fotó: Balogh Imre) Kollégámnak-főnökömnek igaza polt, amikor szóvá tette minap: .a megválasztott sátoraljaújhelyi tanácselnökről ;azt meg azt a tényt illet bolna .— a tudósítás ■szabályai szerint — lapunk olvasóival tudatni. Számitó voltam, 'sok mindent elhallgattam. Tartalékoltam klz ismereteket hogy a mihamarabbi időben még több információt adhassak Róla lés Általa ... Ez az interjú már sose készül el. Kicsit oldalról, ' kicsit messziről néztem őt május 24-én, délután, miközben Sátoraljaújhely tanácsának tagjai a, dr. Varga László életrajzát, érdemeit és 'alkalmasságát .soroló ajánlást hallgatták. Öt néztem közben, ■és láttam, belepirul. Sose szerette !a személyéről mondott nagy szavakat. . . Akkor ismertem meg őt — a hatvanas évek elején —, amikor a sárospataki gimnáziumban mindenki zalmat. Az ülés után néhány perccel elmondta: 1 most két- három napot pihenni szeretne a családja körében, aztán összepakol ivóit munkahelyén >— titlcára volt a városi pártbizottságnak — s június 1-jén hívhatom telefonon .. . Megbeszéljük az interjú időpontját; fontosnak ‘tartja a nyilvánosságot, minden kérdésre készséggel válaszol... Már nem hívhatom, hiába hívnám. Most az egyszer életében, — hűtlen lett mindenkihez. 'S már álmatlan éjszakája sem lesz több. Hogy nincs többé, föláldozhatom magam a formalitások alól, K ia nyilvánosság előtt is — tegezhetem ... Laci elment, s vele egy kicsit, a hűség ment mesz- szire . . . Az egykori pataki diáktárs; és egy remélt interjú árván maradt v,feléként” búcsúzom tőled: T. Nagy József Városi népfrontértekezlet Ozdon Az elmúlt pénteken délután 2 órakor kezdődött s késő este ért véget a Hazafias Népfront Ózd Városi Bizottságának értekezlete. Az elmúlt négy évben végzett munkáról, a népfrontmozgalom mozgalmas napjairól, a megújulás szükségéről és elképzelt mikéntjéről Filep Gyuláné, az elnökség beszámolóját előterjesztő városi HNF-titkár beszélt részletesen. Ez mintegy kiegészítette a városi bizottság programtervezetét, amelynek egyik fontos, minden jelenlévőhöz is üzenetet közvetítő mondanivalója az volt, hogy a HNF szövetségre hív mindenkit és szövetséget ajánl mindenkinek, aki Ozdon tenni akar a létbiztonságért, a közrendért, a demokráciáért, az emberközpontú, tisztességes és ellenőrzött hatalomért, a város lakossága közérzetének javítását szolgáló intézkedésért és a nyílt várospolitika kibontakoztatásáért. Lényegében e körül forgott a helyenként -viharos vita gondolatmeneté is. Viharos — mondottuk, hiszen kezdetben a Magyar Demokrata Fórum képviselője megkérdőjelezte a népfrontmozgalom létének szükségességét. tEbbéli véleményét nem várt „szövetséges” erősítette. Varga Dezső, az ózdi tanács elnöke, aki nem tett eleget a meghívásnak, vagyis nem jelent meg az ö leváltatását, visz- szahívását már régóta követelő városi népfrontbizottság értekezletén. Küldött és felolvastatott viszont egy levelet. Az igen mozgalmas, de fegyelmezett vitában tizennégyen mondták el véleményüket. S végül is még az MDF és a többi alternatív szervezet felszólalója is úgy foglalt állást, hogy amíg a népfrontmozgalom létezik, együtt kell működni a népfrontosokkal. Ez minden ózdi lakos közvetlen érdeke is. Am minden felszólaló kinyilvánította azt is, hogy ha a népfronteszme állja az előttünk álló időszak „megpróbáltatásait”, teljesen új .szervezeti kereteket kell biztosítani a működéshez. A városi népfrontértekczlct második részében tisztségviselőket és küldötteket választottak. A HNF ózd Városi Bizottsága 57 tagú lett. A testület elnöke Kocsis Károly, titkára pedig ismét Filep Gyuláné. A HNF megyei bizottságába az értekezlet Király László pár- tonkívülit, iSzemán Lászlót, a Demisz képviselőjét, az ÓKÜ— NIT titkárát és Filep Gyulánét delegálta. Egy interjú elmarad
