Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám

1989. május 29., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A végtelen üzenete Csoda történt! Szerda volt, ültem a heti harma­dik értekezleten, s felfog­tam a végtelenséget. Ez a megfoghatatlan, megmagya­rázhatatlan titok üzent ne­kem. Ha talán nem is a tel­jességében, de megvilágoso­dott előttem mibenléte. Az értekezlet misztériumán ke­resztül kerített hatalmába a -végtelenség. Nézzük a napirendi ponto­kat! Vitaindító, hozzászólá­sok, határozat. A nyelvtudo­mányból kölcsönzött szak- kifejezéssel ; szöveg. A szö­vegről köztudott, hogy tétel- mondattal kezdődik, önma­gában megszerkesztett és a szövegbe beszerkesztett mon­datokból áll. A mondat szó- szerkezetekből, a szószerke­zetek szavakból, a szavak hangokból épülnék fel. Mi­csoda lehetőség! Ha meg­gondolom, hogy a magyar szavak száma körülbelül egy­millióra tehető, s ezekből hány billió és trillió mon­dat hozható létre! Vegyünk egy egyszerű tőmondatot! „Pista ír.” Ha csak a szavak sorrendjét változtatom meg, máris megváltozik az értel­me, s új mondatot kapok: „ír Pista.” Tehát nem olvas, nem számol, nem főz stb. Vagy változtassuk meg a mondatvégi írásjelet: „Pista ír?” Lám, a kérdezőnek is­merethiánya van. De bővít- hetem is a mondatot. Hol, mikor, kivel, mivel, hogyan, miért, mit íi Pista? De haladhatunk a kisebb egységek felé is: Pista neve öt hangból áll mindössze, de ez az öt hang még számta­lan lehetőséget tartalmaz: tapsi, istap, atsip, tapis, pi­sát ... Hogy az utóbbiaknak nincs semmi értelme? Most egyszerre miér.t lett ez olyan fontos? A nagyobb egység­nek, a mondatnák sincs min­dig értelme. Ne legyünk ki­csinyesek, a szöveg sem je­lent mindig sokat! S ha ma nem is jelent még semmit, az „astip”, holnap talán még lehet! S íme, it.t a végtelen! A magyar ábécéből számtalan betűkombináció hozható lét­re, az új szavakból megal­kothatjuk a mondatok mil- liárdjait. S ha tudnak még követni, létrehozhatják a szövegek végtelenjét. Gyermekként olvasva Ma­jakovszkij versét az önagyon- ülésezőkről, azt hittem, ilyen nincs. S ha volt is, en­nek vége, s mi már megha­ladtuk őseinket! Tévedtem, de tévedtek már nálam na­gyobbat is. Ültem az értekezleten, s már nemcsak a gondolatok kívánkoztak ki belőlem, visszahúzott a földre gyarló emberségem. S amikor már alig bírtam visszatartani, ha csak egy pillanatra is, de magéreztem a végtelent... És megírtam hétfői levél­ként ... Hátha valaki netán saját ingét is látja benne. (filip) Pataki keramikusok - kirakatban Akik mostanában a buda­pesti Váci utcában járnak, nem mindennapi jelenségnek lehetnek szemtanúi. A Folk Art Népművészeti Szalon kirakatában ugyanis két fia­tal karámikust; Varga Ildi­kót és Móró Juditot láthat­ják. akik naponta 10 és 18 óra között korongozási és díszítési bemutatót tartanak a belváros kíváncsi közön­ségének. Mindketten a nagy múltú sárospataki fazekasmesterség fegifjabb folytatói. A gim­náziumban szerzett jeles érettségi bizonyítvánnyal a kezükben, igazi elhivatott­ságból a helybeli kerámia­üzembe jelentkeztek szak­munkástanulónak, s olyan tehetséggel művelik mester­ségüket, hogy bár még csak végzős növendékek, remek­be formált edényeikkel már a debreceni népművészeti kiállításon is nagy elismerést arattak. Szép sikereik után kerül­tek most a fényes Váci ut­cai „kirakatba”, ahol fekete festéssel, fehér, vörös, zöld virágokkal készítik a jelleg­zetes sárospataki tálakat, tányérokat, korsókat, büty­kösöket és a nyúlánk boká- lyokat — az arra járók sze­me láttára. (h. j.) Földművelés - nagyban A tanácsos korán kelő ember (Folytatás az 1. oldalról) vált igen sok állattartó te­lepünk, ennek ellenére so­kat javult a fajlagos ter­melési, tenyésztési és takar­mányozási mutató. A háztá­ji és kisegítő gazdaságok termelése eléri az ágazat bruttó termelésének 40 szá­zalékát. A gazdálkodásra jellemző, hogy a megye szö­vetkezeteinek adósságállo­mánya élérte a hárommilli- árd forintot. Sok szövetke­zet kedvezőtlen termőhelyi adottságok közöitt „rendsze­resen” pénzügyi gondokkal küzd, képtelen a rugalmas termelési szerkezet kialakí­tására. Az elemi károk ha­tását gazdaságos termelési szerkezet kialakításának hiányában nem tudták ki­egyenlíteni. Legsúlyosabb helyzet a Bodrogközben ala­kult ki, Cserehát közös gaz­daságainak közel hatvan szá­zalékát a tartósan gazdaság­talan működés jellemzi, de a többi üzem is legfeljebb az egyszerű újratermelésre képes. A Takta'köz szövet­kezeteinél a nem kellően át­gondolt melléküzemági fej­lesztések okoztak sok vesz­teségeit. A Tisza menti üze­mek gazdálkodását döntően befolyásolják az ár- és bel­vízkárok, ezért az itteni szö­vetkezetek kétharmadának termelése bizonytalan, sok szövetkezet felszámolása be­következhet. — Ha már a térségenkénti értékelésnél tantunk, nem érdektelen, hogy mi a vé­leménye a Bodrogköz térsé­gi meliorációjáról, mint ál­lami nagy beruházásról. — Talaja, kötött, rossz vízelvezető, tömődött, nehe­zen művelhető. A térséget érintő nagy vízrendezési munkák (Tiszátok, a Bodrog és mellékfolyóinak szlová­kiai szabályozása) magasabb vízszintet idéztek elő a Ti­szán és a Bodrogon, lassúbb lett a vízelvezetés is, de a nagyüzemi gazdálkodás is rontotta a termőtalaj állapo­tát. Nyolc évből átlag há­rom éviben belvízi elöntéssel kell számolni. A komplex melioráció megkezdése indo­kolt volt a Bodrogközben. (12 év alatt 51 800 hektár területet érintene. Hektáron­ként 01 ezer forint volt a tervezett beruházási költség. 1987 végére 14 ezer hektár készült el.) Most már szű­kült az állami támogatás is, önerőből e térség gyenge szövetkezetei nem képesek folytatni e munkát. — Milyen a kapcsolata egy megyei tanácsosnak a ter­melőkkel? — Szövetkezetekkel, álla­mi gazdaságokkal, de még kistermelőkkel is folyamatos a munkakapcsolat. Erről hir­telen két példa jut az eszem­be: 1987-ben kidolgoztuk a megye állattenyésztésének, 1988-iban pedig szőlő- és borivertilkumána k szer.kezet- átailakító programját. Ugyan­csak tavaly készítettük el mezőgazdasági üzemeink gazdasági stabilizációs ter­vét. Tölbb kutatóintézettel állandó információ- és sze­mélyi kapcsolatot rendsze­resítettünk. Egy-egy válság- ágazat termelését a szakem­berekkel a helyszínen ele­mezzük, javaslataikat nekik is, és a minisztériumnak is jelezzük. — Egy ilyen válságágazat a megye juhászata is. Van-e kiút, hogy visszanyerje mél­tó helyét ez az ágazat? — Az a véleményem, hogy a juhászat helyzetének súlyát elsősorban a külkereskede­lemben elfoglalt szerepe ha­tározza meg. Az ágazat ter­melése kritikussá vált, ame­lyet több kedvezőtlen ténye­ző együttes hatása idézett elő, mely végül is a juhte­nyésztés alacsony jövedelme­zőségére vezethető vissza. A jószágállomány ezért a nyolcvanas években közel felére csökkent, ma már csak százezer jószág van megyénkben. Az okokat a hetvenes évek végén .keres­hetjük: a költségek és az értékesítési árak mozgása elszakadt egymástól, így a juhászat önfenntartó képes­sége több üzemnél meg is szűnt. A központi szabály­zóknak is „köszönhető”, hogy 39 „juhos” szövetkezet kö­zül csak 11 tudott szerény eredményt produkálni. Jó lenne, ha a selejt anyajuho­kat levágás, feldolgozás (!) után exportálnánk. Kell olyan központi szabályzó, amely a közepes szinten ter­melő juhászatok számára is jövedelmet biztosítson. Át kell alakulni a külkereske­delmi szervezetnek is, és a hazai tejfelvásárlásnak is. — Végül mondjon valamit a magánéletéről, hiszen a munka és a család segíti vagy .gátolja egyéni életét is. — A családi életem nem a legszerencsésebben ala­kult. Bizony sok esetben az emberi kapcsolatok meg- sínylik a vállalt közösségi munkát. Lehetne jobb is a családi életem, melyben ti­zenöt éves fiam a szemem fénye. Jól tanul, testnevelő tanár akar lenni. Hiszem, hogy el is éri célját, mert kitartó. Én korán kelő ember vagyok, tizennyolc évi szö­vetkezeti munkámban ezt szoktam meg. Kenti szőlőmunkája sür­gette hét végi találkozásunk alatt dr. Herczeg Lászlót. MTZ-traktorához keresett valami alkatrészt, mert fél, hogy elmarad a soros mun­kával, mert szeretné, hogy az ő telepítése legyen a leg­szebb, — ahogy egy szakem­berhez illik. (bckecsi) Kapacitás­bővítés az olefingyárban A TVK IGAZODIK AZ ALAPANYAG-ELLÁTÁSHOZ ­MEGSZŰNIK A PROPilÉNIMPORT ­A BERUHÁZÁS KÖLTSÉGÉT A VALLALAT SAJAT ERŐBŐL FEDEZI- Ml AZ IGAZSÁG A KANADAI NOVA-KONSZERN TERVEIRŐL? A Tiszai Vegyi Kombinát­ban már régóta fontolgat­ják, hogy bővítik az olefin­gyár termelő kapacitását. Ennek kettős oka van. Kér­désünkre Pintér Imre, a kombinát vezérigazgatója válaszolt. — Mint ismeretes, az ole­fingyár évenként 250 ezer tonna etilént, ennek megfe­lelő propilént és egyéb szár­mazékot termelt — mondta a vezérigazgató. — A har­madik polipropiléngyár el­készültével olyan helyzet állt elő, hogy részben a Du­nai Kőolajipari Vállalattól, valamint a Német Demok­ratikus Köztársaságtól kel­lett megvásárolnunk a há­rom gyár működtetéséhez hiányzó propilént. A kapa­citásbővítést indokolja to­vábbá az a körülmény, hogy az Országos Kőolaj és Gáz­ipari Tröszt a népgazdaság rendelkezésére álló kőolaj­ból már nem tudja teljes egészében fedezni a Tiszai Vegyi Kombinát megnöve­kedett vegyipari benzin­szükségletét. Ezért új nyers­anyagforrás után kellett néznünk. Az elmondottakra való tekintettel tehát elér­kezett az idő, amikor dön­tenünk kellett. — Ismereteink szerint a kombinát ez évi fejlesztési tervében kiemelt helyen szerepel az olefingyári re­konstrukció. — Valóban, megkülönböz­tetett figyelmet fordítunk erre a beruházásra. Célunk kettős: elérni, hogy az ole­fingyár etiléntermelése meg­haladja az évi 300 ezer ton­nát, másrészről alkalmaz­kodni igyekszünk a változó alapanyag-ellátáshoz. Az új nyersanyag az atmoszférikus gázolaj, amelyből nagyobb mennyiséggel rendelkezik a népgazdaság. — Mit is takar tulajdon­képpen ez a beruházás? — A fejlesztés lényege, hogy modern konstrukciójú, önálló hőhasznosításü, mind benzin, mind pedig gázolaj bontására alkalmas pirolízis kemencét létesítsünk, amely­nek révén mintegy 50 ezer tonnával növekszik az eti­léntermelésünk. — Honnan vásárolták a berendezést? — A pirolízis kemencére, továbbá a pirolízis üzem módosítására vonatkozó kül­kereskedelmi szerződést az elmúlt héten, május 15-én írtuk alá a KITECSICS TECHNOLOGY INT. B. V. (KTI) holland céggel. — Hogyan esett a holland szállítóra a választás? — A szerződéskötésig ala­pos előkészítő munka után jutottunk el. A Chemokomp- lex Külkereskedelmi Válla­laton keresztül ajánlati fel­hívással fordultunk számos nyugati céghez. Ezt követő­en ajánlatot kaptunk a KTI, a Linde és a Lurgi cégtől. Ezen túlmenően információs anyagot küldött részünkre a Lummus-cég is. A verseny tárgyalások utolsó forduló­jában a KTI és a Linde ke­rült. A két azonos műszaki tartalmú ajánlat közül a magasabb etilén termelését garantáló, ugyanakkor az alacsonyabb árat megajánló holland KTI-t választottuk. — Mennyibe kerül a be­ruházás? — A fejlesztés összes költ­sége 850 millió forint, amit teljes egészében saját erőből biztosítunk, ez devizában ki­fejezve 12,2 millió nyugat­német márkának felel meg. Nem érdektelen megemlíte­ni, hogy a holland cég ti­zenhárom hónapon belül eleget tesz áruszállítási kö­telezettségének, ezt követő­en a szerelést négy-hat hé­ten belül befejezzük. Egyéb­ként a szerelés teljes idő­tartamát tíz hónapban álla­pítottuk meg. Ügy tervezzük, hogy a leendő berendezés a jövő év második felében megkezdi a termelést. — A Magyar Gazdasági Kamara Világgazdaság című napilapjának május tizen- hetediki számában olvastuk, hogy a NOVA kanadai vegy­ipari konszern ajánlatot tett a magyar vegyipar korsze­rűsítésére. „ ... Az ajánlat értelmében a NOVA átven­ne három magyar vegyipari vállalatot, a Borsodi Vegyi Kombinátot, a Tiszai Vegyi Kombinátot és a Tiszai Kő­olajipari Vállalatot (TIFO), s ezeket közös vállalattá szervezné azzal a Magyaror­szágon létesítendő új műgu­migyárral. amelybe a NOVA 500 millió dollárt fektet­ne ...” — így, ebben a megfogal­mazásban a hír nem helyt­álló — jegyezte meg a ve­zérigazgató. — Az igaz, hogy a tekintélyes, jó hírű kana­dai cég, a magyar szárma­zású kanadai üzletember, Andrew Sarlós közreműkö­désével ajánlatot tett félmil- liárd dollár magyarországi befektetésére. Vagyis a ka­nadaiak hajlandóságot mu­tatnak tőkebefektetésre. Legalábbis ez tűnt ki a ka­nadai konszern több vezető­jének a TVK-nál és a má­sik két borsodi vegyipari vállalatnál tett látogatása­kor. Az érdeklődés tehát megvan részükről a magyar vegyiparban rejlő lehetősé­gek kiaknázására, konkrét üzleti tárgyalásokra azonban ezúttal még nem került sor. Abban viszont megállapod­tunk, hogy a közeljövőben nagyobb létszámú kanadai szakértői csoport érkezik ha­zánkba, hogy felmérje a tő­kebefektetés lehetőségeit. Természetesen mi is partne­rek leszünk, egy. mindkét fél számára előnyös üzlet létrehozásában — mondta végül a vezérigazgató. L. L. Bemutatónapot tartottak szombaton a Magyar Tudo­mányos Akadémia tihanyi Limnológiai Kutató Intézeté­ben. Meghívták a környék országgyűlési képviselőit, a biológiai tanárokat, egyete­mi hallgatókat és középisko­lai diákokat, hogy megis­merjék a balatonkutatás módszereit, törekvéseit. Fil­meket vetítettek, kinyitották a laboratóriumok ajtajait és a szakemberek egész nap válaszoltak a kérdésekre. A rögtönzött előadásokból ki­derült, hogy sikerült meg­állítani a tó pusztulását, és minden eddiginél kiterjed­tebb ellenőrző hálózatot alakítottak ki. (MTI) Akció! Vállalatok, magánszemélyek, figyelem! A Kohászati Alapanyag-ellátó Vállalat haszonvasüzletében 1989. június 1—30-ig az alábbi idomanyagok 10 Ft kg egységáron kerülnek értékesítésre: ♦ Szögacél 20X20 mm-es ♦ l-tartók 180 mm-es ♦ Különféle vastagságú és táblaméretű durvalemezek + Különféle méretű, hidegen alakított U-profilok ♦ Különféle méretű laposacélok ♦ Különféle méretű koracélok ♦ Sima betonacél, 12 mm átmérőjű Címünk: Miskolc, Repülőtéri u. 3. sz. Telefon: 17-499

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents