Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-29 / 124. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 124. szám 1989. május 29. Hétfő Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja Gyermeknap „De azt akarom, tisztán és fehéren, legyetek vígak és bársonyba-járók, a kezetekben egy nagy arany-érem s hódítsátok meg az egész ivilágot." Kosztolányi Dezső verssorai kavarognak a fejemben gyermeknapon, midőn szemem az ünneplőbe öltözött gyermeksereget simogatja. Milyen vidámak, milyen felszabadultak, milyen tiszták! Ma ünnepelnek, hiszen gyermeknap van. Ma itt vannak frissen és csinosan az anyukák, a büszke apukák, a nagyszülők, a rokonok. A gyermeket, ünnepük. Gyermeküket, szemük fényét, akire talán az év során egyetlen napon sem jut any- nyi figyelem, megértés, mint ahogy azt elvárják, s mint azt mi, szülök is szeretnénk. Ma mindent bepótolunk? Ma mindent megadunk, megveszünk? Igen, talán... de mégsem. Egy nap szcretete, odafigyelése nem ér fel az évek során elmulasztott mindennapi meghitt beszélgetésekkel, a bizalmas összebúfásokkal, egy sakkpartival, vagy egy kártyacsatával a borús napokon, a közös kirándulásokkal a zöldülö természetben. Ez a nap „egy” nap a sok közül, amikor pillanatnyi lélegzetvételhez jutva mi szülök is elmeditálhatunk gyermekeink sorsán, jövőjén. Elnézzük vidámságtól ragyogó arcocskájukat, hallgatjuk gyöngyöző kacagásukat, s azt gondoljuk, de jó lenne, ha mindennap gyermeknap lenne. Aztán megrázzuk magunkat; hiszen csak rajtunk múlik ... kj— A diósgyőri várban A miskolci 24. Számú Általános Iskola tanulóinak a gyermeknapi kisdobos- és úttöröavatás talán a többiekénél is maradandóbb emléket jelent majd, mikor visszaidézik kisiskolás éveiket. Ök ugyanis már évek óta, híven hagyományaikhoz, a diósgyőri vár falai között tettek fogadalmat. Kezüket szivükre szorítva mondták: „úgy élek, hogy méltó legyek .. Kicsinyek meséltek Az arcokon büszke mosoly, ahogy sorra vonulnak el „zsákmányukkal”, könyvvel, oklevéllel a tizenéves kislányok, kisfiúk. Lehetnek is büszkék, hiszen megdolgoztak a jutalomért ... , y A XVIII. megyei gyermekrajz- és a IV. megyei vers- és meseíró-pályázat eredményhirdetésére került sor tegnap Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban. A gyermekek ünnepén ünnepelték a vizuális és az irodalmi kultúrát, az alkotókészséggel megáldott ifjúságot, s az ezt kibontakoztatni segítő szülőket, pedagógusokat. A vers- és meseíró-pályázat egyik elbírálójától, Cseh Károly költőtől rövid értékelést kaptunk a gyerekek munkáiról. Mint mondotta: — Ezeket az alkotásokat még aranyló derű sugározza, — ha itt-ott már repedések, lepatlogzások is észrevehetők. A városi gyerekek szívesebben nyúlnak a természetellenes, furcsa jelenségekhez, ötvözik a sci-fit a mesével, míg a falusi gyerekek inkább természetközeiben, földközelben maradnak. Egyformán értékes mindkettő. Bízunk benne, hogy nem hagyják abba — Nagy László szavaival élve —, tovább művelik a csodát. Avasi tarkabarka Miskolc városny i lakótelepén. az Avason is a hagyományokhoz hűen gyülekeztek s vonultak zeneszóra az avaíandók a közkedvelt sportpályára. Mintegy hétszáz új úttörő és •kisdobos viseli ezentúl a mozgalom jelképét, a nyakkendőt. melyre az új „divat” szerint már nemzetiszínű szalagot is varrtak. A szervezők az idén is kitettek magukért, nonstop programból választhattak ízlés szerint a résztvevők. A televízióból jól ismert Papp Endre játékos vetélkedővel szórakoztatta az iskolásokat. A közkedvelt „Csepű, lapu, gongyola” című játék a versenyzés örömén kívül sok új ismerettel is gazdagította a gyerekek tudását. A szokásokhoz híven, most is bemutatkoztak az avasi iskoláik amatőr csoportjai. A jó szervezés, a gazdag program, a bazár és a vurstli ellenére is igen változó volt az érdeklődés. Az avatás után szinte alig maradtak a helyszínen, a délutáni időszakban azonban újra megszaporodott az érdeklődők száma. A „Szupernagyi” című zenés gyermekműsoron már együtt tapsolt, nevetett felnőtt és gyermek egyaránt. A jó hangulatnak a pillanatok alatt kialakuló zivatar vetett véget. (Képö'sz- szeállí'tásun'k a 8. oldalon.) Grósz Károly amerikai szenátort fogadott Ülést tart az MSZMP KB Május 29-érc, mára, ösz- szehívták ,a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát. A testület a Politikai Bizottság javaslatára kialakítja végleges állásfoglalását az agrárpolitika megújításáról. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében javaslatot vitat meg az országos pártértekezlet előkészítésével és megrendezésével ösz- szefiiggő főbb szervezeti feladatokról. A Központi Bizottság egyéb, hatáskörébe tartozó kérdéseket is megtárgyal. (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szombaton fogadta Daniel Patrick Moynihan szenátort, az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa külügyi és pénzügyi bizottságának tagját. A találkozón véleménycserét folytattak a magyar— amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy Bush elnök közelgő magyarországi. látogatása a két ország politikai együttműködésének fontos állomása. Ugyanakkor reméljük — mondotta —, hogy a felső szintű megbeszélések elősegítik a magyar—amerikai együttműködés bővítését más területeken is, beleértve a gazdasági kapcsolatok új lehetőségeinek dinamikus feltárását, a kereskedelem fejlődését gátló mesterséges korlátok megszüntetését is. Moynihan szenátor elismeréssel szólt a magyarországi reformfolyamatokról. Kifejtette, hogy Bush elnök, Grósz Károly főtitkár és más magyar vezetők tárgyalásaitól amerikai részről is a kapcsolatok további fejlődését várják. A találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. (MTI) Új politikai vezetők Kazincbarcikán Május 27-én, szombaton tartották meg Kazincbarcika és a térségben működő gazdálkodó egységek, intézmények kommunistáinak pártértekezletét, amelynek munkájában részt vett dr. Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja és juhász Péter, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A késő éjszakába nyúló tanácskozás két napirendjének megvitatására 154 küldött és 24 meghívott érkezett az Egressy Béni Művelődési Központba. Az írásos beszámolóhoz Újhelyi Tibor, a városi párt- bizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy a város kommunistái legutóbb 1985. február 16-án értékelték a politikai, társadalmi helyzetet. E folyamatban az 1988. májusi pártértekezletig elsősorban a változtatások igényei — stratégiai, taktikai, munka- módszerben i. vezetőtestületek összetételében — kerültek előtérbe. Elemi erővel tört felszínre a párttagság véleménye, az országos pártértekezlet állásfoglalás tervezetét vitató taggyűléseken, amely egyértelműen bizonyította, a pártmozgalom, az ország jövője iránt érzett felelősséget. Kazincbarcika kommunistáinak észrevételét — amelyet közvetlenül juttattak el a Központi Bizottsághoz — megfogalmazódott: a pártegység látszólagos. Belső vezetése és a párttagság között űr tátong, a párt tömegkapcsolata meglazult. A párt presztízse mélypontra esett, a felgyülemlett ellentmondásokat a jelenlegi módszerekkel, testületek ősz- szetételével nem lehet meg oldani. Tiszta, őszinte elemzést vár a tagság, az ország gazdasági, politikai, társadalmi helyzetéről és közérthető közmegegyezés-elősegí- tő program kidolgozását. A városi pártbizottság állásfoglalásáról a következőket mondotta: Annak ellenére, hogy a tervezet széleskörű vita után készült, nem elégíti ki minden vonatkozásban a helyi pártmozgalom igényeit. Ezért úgy javasoljuk kezelni, mint olyan keretet, amelyet a párjértekez- let konstruktív vitája tehet, reméljük teszi is felhasználható forrásokká. Az elhangzott szóbeli kiegészítést követően a párt-, értekezlet soros elnöke. Kaszai Sándor vitát nyitott a kiadott okmányok tartalmáról, az első titkár beszámolójáról. A küldöttek éltek a lehetőséggel, 22-en kértek és kaptak szót. A felszólalók egységes igényként fogalmazták meg a megyei pártértekezlet ösz- szehívását, az előrehozott kongresszus megtartását. Élénk érdeklődés kísérte két „veterán” kommunista felszólalását. Idősebb Tanner János a kommunista mozgalom történelmi múltját idézte. Élesen bírálta a hazai sajtót, amely véleménye szerint tágabb lehetőséget biztosít a szerveződő csoportosulásoknak, alakuló pártoknak, bírálta egyes politikai vezetők felemás nyilatkozatait, melyek negatív hatást váltanak ki a páttLehet, hogy nem fénylik ma már olyan fényesen egy-egy kitüntetés, mint régebben, de viselőjét csak meg kell különböztetni valamilyen formában, ha átlagon felülit produkál. Főleg ha a szakmája területén. Amikor dr. Herczeg László átvette a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, kiváncsivá tett, hogy mivel szolgált rá a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője, aki ráadásul megyei tanácsos címet visel, társadalmi funkciókat lát el több megyei szintű mezőgazdasági szervezetben. — ötvennégy éves vagyok, bányászcsaládból származom, de én a földet szeretem. 1957-ben, az egyetem elvégzése után a földműves- szövetkezetek járási központjában dolgoztam, később a megyei tanácson szövetkezet- politikával foglalkoztam. Arnóton, Sajópetriiben, Szir- mabesenyőn a téeszben dolgoztam — mindenütt első számú vezetőként, és 1978tagság körében. Javasolta, hogy a párton belül szüntessék meg a fegyelmi bizottságokat. A negyvenéves pártmunkával rendelkező Járai János, számos személyes kérdést intézett a pártértekezleten részt vevő Tétényi Pálhoz és Juhász Péterhez. Miért került el a városi pártbizottságtól a 'környező községek politikai irányítása? Hogyan foglalt állást a megyei pártbizottság a tokaji városi pártbizottság titkárának ügyében? ... és más kérdéseket. A központi vezetésben — véleménye szerint — személyes csatározás folyik. Az első számú vezetők gyakorta változtatnak véleményt, s mindez a párttagság körében elbizonytalanodást idéz elő. Dr. Tolnai Lajos, a BVK vezérigazgatója elsősorban a gazdasági élet kríziséről szólott, napjaink döntési felelősségét hangsúlyozta. Elsősorban egy olyan programra van szükség, amely a jövő számára elengedhetetlen. (Folytatás a 2. oldalon) tói újra a megyei tanácson dolgozom. Osztályunkon növénytermelés, melioráció, kertészet, szőlészet, állattenyésztés, agrárkereskedelem megyei szintű segítése, szakmai feladatok ellátása a munkám, melyet hét munkatársammal együtt igyekszünk teljesíteni. — Mit szól megyénk agrárágazatához? — A nagyüzemi termelés — elsősorban a szövetkezetekben, ellentmondásosan fejlődött. A termelés az utóbbi öt évben értékben és hozamban is fejlődött, a növénytermelés több rekordot is megdöntött, ugyanakkor a gazdálkodás eredményessége, jövedelemtermelő képessége fokozatosan romlik. Kertészetünk ültetvényei öregednek, pótlásuk most kezd elterjedni. Állattenyésztésünk korábbi fejlődése megtorpant, csökkent a szarvas- marha-, a juh- és a sertés- állomány, korszerűtlenné (Folytatás a 3. oldalon) Földművelés - nagyban
