Észak-Magyarország, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-17 / 114. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. május 17., szerda A népfront javaslatokat gyűjtött A Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnapi ülésén izgalmas kérdésről tárgyalt: ki legyen, kit javasoljanak a megyei tanács elnökének? Mint ismeretes, dr. Ladányi József nyugdíjba megy, őt várhatóan a júniusi tanácsülésen mentik föl tisztségéből. Egyébként is .közeledik a választási periódus vége, a szinte napról napra változó elképzelések szerint aligha jelentheti ki bátran bárki is, hogy mikor kerül sor a helyhatósági választásokra. Nemrégiben még arról volt szó, hogy ezt megtartják ez év őszén, és a képviselőválasztásokra csak jövőre kerül sor. Most (május 16- án) úgy tudni, hogy az országgyűlési választásokat bonyolítják le ősszel, s akkor a tanácstagok újraválasztása akár egy évvel is eltolódhat. Ez azért nem mindegy, mert szóba került, helyes-e most új megyei tanácselnököt választani, esetleg néhány hónapra csupán, mert arra nincs garancia, hogy aki a megyei tanács testületétől bizalmat kap, a választásokon is befut a polgárok akaratából. Ha viszont valóban jövőre választunk, ilyen hosszú ideig egy ilyen sok gonddal küzdő megye nem lehet meg tanácselnök •nélkül. Az elnökségi ülésen Ződi Imre megyei titkár beszámolt arról, hogy számtalan ipari és mezőgazdasági üzem 'képviselőivel és a megyei tanácstagok nagy többségével Is konzultáltak a megyei tanács munkáját, jövőjét is értékelve, s hallgatták meg. gyűjtötték össze tőlük a személyi javaslatokat is. Sok helyen fogalmaztak úgy, ■hogy a megyei tanács intézménye mai formájában elavult. a végrehajtó bizottság létezése indokolatlan, s ■javasolták, hogy egyitestü- 'letes, nem hatósági, inkább hivatali jellegű intézmény alakuljon a jövőben. A 'tő bbpár tre ndis zer ki al a kul á - sa után afféle megyei parlamenti szerep is hárulna a ‘tanácsra. Amii a személyi javaslatokat illeti, húsznál is tölbb név elhangzott, ám hamar kiderült, tulajdonképpen (egyelőre) hárman, tekinthetők esélyesnek a megyei tanácselnöki funkcióra. A három név: Szabó György, a megyei tanács MSZMP-.bi- zottságána'k titkára Ződi Imre. a HNF megyei titkára és Hegedűs György, leninvárosi tanácséinak. A javaslatot. mely a megyei tanács elé kerül a népfront elnöksége teszi meg. A tegnapi ülésen úgy döntöttek, hogy még nem határoznak véglegesen az ügyiben, szükségesnek tartják azt is. hogy a jelölteket jobban megismerjék (esetleg a következő elnökségi ülésen meghallgatnák őket). Az köztudott, hogy tanácselnök csak megyei tanácstag lehet. Szabó György viszont nem az. Az elnökség úgy döntött, javasolja, hogy Szabó Györgyöt Ernődön (ahol éppen üresedés van) válasszák meg megyei tanácstaggá. (Több felszólaló kérdezte, mi lesz, ha Ernőd nem vállalja a Her- nádnémetiben lakó Szabó Györgyöt?) Többen vetették föl. hogy bár a népfrontnak joga az ajánlás (az . MSZMP nem akarja ..levezényelni”, mint régen tette a választásokat, noha javaslata van — mondotta Begyik János, a megyei pártbizottság munkatársa). nem lenne-e helyesebb. ha a megyei tanács alakítana tagjai sorából e°v jelölőbizottságot, s az ő javaslatuk is „'bekerülne a kalapba”? Végül az elnökség úgy döntött, hogy él törvényszabta jogával, és javaslatot fog .tenni a jelölésre. A lényeg végül is az. hogy alkalmas ember kerüljön az elnöki székbe, olyan, akit a megye közvéleménye elfogad. A tervek szerint széles körű nyilvánosságot biztosítanak a saj|tóban a témának, s ennek alapján új jelölitek is elképzelhetők. (Magyarán szólva, az olvasók. a kollektívák is tehetnek új javaslatokat.) Sokan már most elmondták véleményüket a három jelölttel kapcsolatban, s úgy tűnt. hogy elsősorban Ződi Imre jelölését támogatják a legtöbben. A szakmai szempontokon túl — mondották — a megyei tanácselnök posztja elsősorban politikai funkció, s ilyen megfontolások alapján ikerül Ződi Imre az első helyre. Szabó Györgyöt 'kiváló szakembernek tartják (.képzett közgazdász), aki alkalmas a megyei program szakmai irányítására. Politikai kvalitásai a többség elcltt ismeretlenek. Hegedűs György mellett szakmai gyakorlata szól. az elnökség (az egy leninvárosi tagja kivételével) egyértelműen a harmadik helyre sorolta. Döntésit a testület tegnap nem hozott, ,de a megyei tanácsülés előttit még egy megbeszélést tartanak, ahol kialakítják végső álláspontjukat. A testület tájékoztatót hallgatott meg a községi népfronitválasztásoik tapasztalatairól, és a városi előkészületekről. Az elnökség szeptember 16-áf javasolja a megyei népfrontértekezlet időpontjául. Az is szóba került, hogy ha az országos kongresszus kimondaná a népfront megszüntetését (és ez nem elképzelhetetlen), akkor lehetséges egy önálló megyei szövetség létrehozása, ha a községi és a városi testületek ezt így igényelnék. (szatmári) (Folytatás az 1. oldalról) az ózdi átkelési útszakasz és a vasútállomás korszerűsítése már több évtizede napirenden van. Ám valami mindig meghiúsítja a megvalósítást. Az viszont biztató, hogy a .25. számú fő közlekedési út Ózd városi belterületi szakaszának és a gyújtói csomópontnak a módosított tervek szerinti korszerűsítése, illetve átépítése ez év szeptember 30-ra befejeződik. Egyébként a tanácskozás résztvevői tegnap megállapodtak abban, hogy októberben visszatérnek az ózdi témára, és egyeztetik a minisztérium és a megye elképzeléseit a végleges vasútállomás építésének ügyében és más, a közlekedéssel összefüggő lényeges kérdésekben. A leninvárosi új Tisza-híd építése is napirenden szerepelt. Mint ismeretes, a közelmúltban pénzügyi nehézségek miatt veszélybe került a hídépítés 1989. szeptember 30-ra történő befejezése. A megye vezetése úgy foglalt állást, hogy a közúti közlekedésben betöltött rendkívül fontos szerepe miatt elengedhetetlen, hogy határidőre elkészüljön az új közúti híd. A miniszter válaszában elmondta, annak ellenére, hogy üres a tárca kasszája, mindent elkövetnek, hogy a hidat még ebben az évben átadhassák rendeltetésének. Terítékre került az egyes összekötő utak építése. A legfrissebb információ szerint júliusban elkészül a Kazincbarcika—Tardona, valamint a Kéked-Hollóhá- za közötti összekötő út.' Leninvárosban új autóbusz-pályaudvar épül. A megyei elképzelés szerint ez év októberében várható a létesítmény elkészülte. A miniszter ezzel szemben azt mondta, hogy csak a jövő év közepén vehetik birtokukba a pályaudvart. A 3. számú fő közlekedési út mezőkövesdi elkerülő szakaszának megépítéséről Derzsi András megjegyezte: megérti a megyei vezetés és a város lakóinak kívánságát. A tárca teljes egészében Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Az összejövetel fő témája — a már korábban napvilágot látott reformkori dokumentumok mellett — annak a közös felhívásnak az ismertetése és megvitatása, amely a meTegnap délután Miskolcra érkezett az NSZEP Neubrandenburg Területi Bizottságának két tagja, Horst Par- low, a bizottság tudományos, művelődési és egészségügyi osztályának a vezetője, és Siegrfied Meyer, tudományos ügyekkel foglalkozó munkatárs. A vendégek ma délelőtt a mezőcsáti általános iskolát látogatják meg, délután pedig a leninvárosi 5. és 6. Számú Általános Iskolák tanáraival találkoznak. Csütörtökön a miskolci 26. és 11. Számú Általános Iskolák életébe pillantanak be azonosul azzal az elképzeléssel, hogy szükség van erre az útszakaszra. A pénzszűke szab határt az elképzelés valóra váltásának. A miniszter arra kérte a megyei vezetést, lássák be, hogy egy ilyen útszakasz megépítése sok tízmillióba kerül, s ezt csak külföldi tőke bevonásával lehet valóra váltani. L. L. sz„ a diósgyőri, a leninvárosi, a sárospataki, a tokaji reformkorok közösen kíván, ják nyilvánosságra hozni. A szervezők minden érdeklődő állampolgárt szeretettel várnak rendezvényükre. a külföldi vendégek, délután pedig felkeresik a Földes Ferenc Gimnáziumot is. A tapasztalatcsere utolsó napján, pénteken, a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Intézetben a matematika, fizika, biológia és a kémia tantárgyak megyei vezető szaktanácsadóival találkoznak a küldöttség tagjai. A látogatás során a szakmai megbeszéléseken és tapasztalatcseréken túl. városunk nevezetességeivel. is megismerkednek a neubranden'burgi vendégek. Vendégek Neubrandenburgból Május 18-án 17 órakor Reformkori nyilvános összejövetel Az MSZMP diósgyőri reformkoré május 18-án, 17 órakor tartja első nyilvános összejövetelét a Diósgyőri gye pártszervezeteihez, va- zető testületéihez szól. A felhívást a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei 1. Rój Medvegyev ítéljen a történelem Az itt következő részletek Rój Medvegyev ítéljen a történelem című, p Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin életrajzából valók. 3. rész Á nagy éhínség délen A szovjet falu számára az első ötéves tervidőszak vége nemcsak a tömeges kollektivizálást hozta meg, hanem az emberéletek millióit követelő szörnyű éhínséget is Az egyre súlyosabb élelmiszerhiány 1930—1931-ben érződött a falvakban. A mező- gazdaság termelése csökkent, az államilag begyűjtött gabona mennyisége viszont növekedett. 1932 késő őszén azonban kegyetlen éhínség sújtotta az ország kiterjedt körzeteit. Különösen vadul tombolt Dél-Ukrajnában, a Közép-Volga vidékén, Észaik- Kau-kázusban és Kazahsztánban. HÍRZÁRLAT ÉS KATONAI KORDON Méreteit tekintve ez az éhínség jelentősen felülmúlta az 1921-es Volga-vidékí éhínséget, és amelyről valamennyi újság írt. Akkor az egész országban gyűjtést rendeztek, nemzetközi segélyakciókat szerveztek, külön szervezeteket alakítottak az éhező kormányzóságok megsegítésére. 1932— 1933-ban semmi ilyesmi nem történt. Hírzárlatot rendeltek el. Sem a Szovjetunióban, sem külföldön nem kezdtek semmilyen kampányt az éhezők megsegítésére. Sőt hivatalosan cáfolták a tömeges éhínség puszta tényét is. Az éhezők százezrei, sőt milliói menekültek a városokba és a szerencsésebb területekre, de kevesen értek célba, mivel az utakon és a vasútállomásokon katonai kordont állítottak fel, s nem engedték ki a .parasztokat az éhínség sújtotta körzetekből. De aki eljutott a városiba, az sem kaphatott segítséget. A parasztoknak nem volt élelmiszer- jegyük, és az üzletekben nem adtak el nekik kenyeret. Kijeviben és sok déli városban korán reggel azzal kezdődött a nap, hogy ösz- szeszedték az éhen halt parasztok hulláit, szekéren kihordják a város szélére és jeltelen tömegsírokban temették el őket. Egyetlen szó sem esett az éhínségről az élenjáró kolhozparasztok első országos kongresszusán sem. A tanácskozást 1933 februárjában tartották Moszkvában, vagyis éppen akikor, amikor az ország déli részén tombolt az éhínség. Sztálin ezen a kongresszuson adta ki a jelszót: „Jómódúvá kell tenni minden kolhozparasztot”. Sztálin az éhínség kérdését nem volt hajlandó megvitatni még a Politikai Bizottság ülésein sem. Például, amikor Ukrajna Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának egyik titkára, R. Tyerehov arról számolt be Sztálinnak, hogy a rossz tenmés miatt súlyos helyzet alakult ki a harkovi terület falvaiban, és gabonaikiutalást kért a terület számára, Sztálin fölöttébb furcsán reagált a falusi nehézségekről szóló jelentésre. Hirtelen belefojtotta a szót Tyerehovba, és ráförmedt: „Azt mondták nekünk, hogy maga, Tyerehov elvtárs, jó szónok, kiderül most, hogy jó mesemondó is. Ilyen mesét kitalálni az éhínségről?! Azt gondolta, megijeszt bennünket, de ez nem fog sikerülni! Nem lenne jobb, ha ott hagyná területi titkári, meg KB-titkári tisztét, és belépne az írószövetségbe: meséket írna, az ostobák meg olvasnák? .. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy a harmincas évek szovjet irodalmában semmilyen „mesét” nem lehetett olvasni az 1932—1933as éhínségről. Az 1932—1933- as éhínségről tilos volt a sajtónkban említést tenni, egészen 1956-ig. A harmincas éveikben a „délvidéki éhínség” szavakért sokakat letartóztattak „ellenforradalmi agitáció” vádjával. Csak a XXII. pártkongresszus után kezdte fészegetni néhány író műveiben ezt a korábban tiltott témát. A GYEREKEK (SÍRNAK, KENYERET KÉRNEK „ .. És száll a por — szállt a por éjjel-nappal, amíg a gabonát hordták... Az emberek meg ott álltak zavarodottan ... A föld is megrepedezett ..., aztán eljött az ősz. az eső, majd a tél is megjött a hóval. Kenyér meg nincs. A kerületi székhelyen sem lehet venni a boltiban — mert a katonai őrség nem engedi oda az emberit. Gabonát sem áruinaik sehol. Ősztől nekiestek a krumplinak, de kenyér nélkül hamar elfogyott. Karácsonykor elkezdték levagdosni az állatokat. A csupa csont-bőr jószágok húsa ugyan nem sokat ért. Persze a tyúkokat is levágták. A hűsít hamar felették, tej pedig már nem maradt egy kortynyi sem, az egész faluban egy darab tojást nem lehetett keríteni. De a legnagyobb baj: nem volt kenyér ... Éjnek évad-, ján felébred az ember, minden csöndes, sehol egy szó, nem szól még a harmonika sem. Mint a sírban, csak az éhség nem alszik, terjed. A gyermekek a házakban kora reggeltől sírnak, kenyeret kérnek. De mit adjon nekik az anyjuk: havat? És nem segít senki sem... Az állam egy szem gabonát sem adott az éhezőknek, pedig a parasztok gabonája tartja fenn. Talán Sztálin nem tudott erről?... Minden utat őrség zárt el — katonaság, rendőrség, NiKVD, az éhezőket nem engedik ki a falvakból, a városba nem lehet bejutni, a vasútállomás Ikörül őrség, őrzik a legkisebb feltételes megállót is ... Amikor aztán olvadni kezdett a hó, a falu már nyakig benne volt az éhínségben. A gyerekek ordítanak, nem alszanak: éjjel is kenyeret kérnek. Az emberek arca olyan, mint a föld, szemük zavaros, mintha részegek lennének... Az éhum szerint bizonyítottnak tekinthető, hogy az ez évi gimnáziumi érettségi mate- matiikaitételek egyes budapesti és vidéki gimnáziumokban idő előtt ismertté váltak a vizsgázók előtt. Emiatt a Művelődési Minisztérium úgy döntött, a felelősség megállapítására rendőrségi vizsgálatot kér, amelynek eredményét nyilvánosságra hozza. A kedden a gimnáziumokban írt ma- tematiíkadolgozatdkat nem értékelik, az év végi mateség ledönti a lábukról az embereket. Kevesebbet járkálnak, egyre többet fekszenek. És egyre csak álmodoznak: kerekek nyikorognak, jön a szekérkaraván, a kerületi székhelyről Sztálin lisztet küld, hogy megmentse a gyerekéket. Az asszonyok szívósabbak, minit a férfiak, elszántahban kapaszkodnak az életbe. Pedig az ő válluibra nehezedik a legnagyobb teher: a gyermek az anyjától kér enni. Vannak olyan anyák, akik csókolgatják, babusgatják a gyerekeket: „No, ne ríjatok már, maradjatok békén, 'hát honnan vegyék kenyeret?” Mások meg mintha az eszüket vesztették volna, ordítanak: „Ne bőgj, mert megöllek!” És már csépelik is a gyerekeket azzal, ami a kezük ügyébe kerül, csak hogy ne kelljen hallgatni... A gyerekek arca meg olyan öreges, elgyötört, mintha már hetven évet éltek volna, tavaszra meg már emberi arcuk sem volt, és a szemük, uraim, teremitőm! Sztálin elvtárs, istenem, láttad te ezeket a szemeket? És Sztálin talán csakugyan nem tudta ezt, hiszen cikket is írt azokról, akiknek a siker a fejükbe szállít... Aztán járvány söpört végig a falun: először a gyerekeket meg az öregeket vitte el, utánuk következtek a középkorúak. Eleinte elföldelték őket, aztán már erre sem volt erő. így hevertek a hullák szanaszét az utcákon, az udvarokban, az utolsók meg a házakban fe- • küdtek, ahol a halál érte őket. Csönd lett. Kihalt az egész falu”. A GABONAEXPORT ÄRA Sztálin a döbbenetes éhínség ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy exportálják a gabonát a tőkés országokba. Még 1933-ban is, amikor a legjobban tombolt az éhínség, körülbelül 10 millió mázsa gabonáit vittek ki az országból. Ráadásul a tőkés országok ekkor gazdasági válsággal küszködtek, úgyhogy a szovjet gabonáért alacsony árat fizettek. És még valami: az 1932—1933- ban exportált gabona fele elég lett volna ahhoz, hogy az ország déli körzeteit megóvják az éhínségtől. Ma sem tudja senki pontosan, hány paraszt halt éhen a Szovjetunióban 1932 —1933-ban. Sok kutató ötmillió embert valószínűsít, mások nyolcmilliót emlegetnek. Ez utóbbi szám valószínűleg közelebb áll az igazsághoz. (Következik: Szergej Kirov meggyilkolása) matika-érdemjegy kerül az érettségi bizonyítványba. Mindazok az érettségizők, akik úgy érzik, ez számukra hátrányos, szóbeli vizsgát tehetnek e tantárgyból. Tekintettel arra, hogy a tárgyak többségéből ezután lesz vizsga, a minisztérium felszólítja a középiskolák igazgatóit, hogy minden további gyanús esetben éljenek azzal a jogukkal és kötelességükkel, hogy az írásbeli vizsgát felfüggesztik, és új tételsort kérnek az Országos Pedagógiai Intézettől. A Miskolci Kertészeti Vállalat SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSBE ADJA 1989. július 1-től 1992. június 30-ig, Miskolc, Dorottya utca 1. szám alatt levő VIRÁGÜZLETÉT Jelentkezni: Festő Imréné osztályvezetőnél lehet, 1989. június 10-ig A versenytárgyalás időpontja: 1989. június 15-én 8 óra Telefon: 36-721/72-es mellék „Érvénytelen” érettségi dolgozatok A Művelődési MiniszteriMiniszteri egyeztető tárgyalás a megyei tanácson
