Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. április 28., péntek Az anyagi és szellemi infrastruktúra fejlesztése Vádat emeltek a zalai buszbaleset okozója ellen (Folytatás az 1. oldalról) Keszthelyi Zoltán: Fontos az átképzési központ kiala­kítása. De felmértülk-e, ihogy olyan szakmákra (képezzünk át embereket, amilyenre hosszú távon is szükség lesz? Simon Béla: Ne le­gyenek hamis lIHúzióinik, nem lehet a vállalatoknak köte­lező előírásokat adni. He­lyes a (kitörési szándék, a Pesten állított falaikat át kell törnünk a sikerhez. Tóth László: Az embereik már nem bíznak a koncep­ciókban. Ha belegondolunk, hány hasonló maradt papí­ron az elmúlt években, nem is csoda. Kiss Imre: Mi lesz Bükká'brány sorsa? Azt mondják, ezer főt foglal­koztató erőmű épül Ernőd mellett, de lehet, hogy még­is inkább Palksot fejlesztik tovább. Tóth István valóságos köz- gazdasági kiselőadásban ér­tékelte a megye mezőgaz­daságának helyzetét. Foglal­kozott azokkal az anomáli­ákkal, melyek révén már- már ellehetetlenül a gaz­dálkodás megyénkben. Bo- donyi Csaba: Az MSZiMP többször kinyilvánította, hogy politizáló párt akar lenni, a gazdasági szférából kivonul. Miért készít mégis hosszú távú tervéket? Az országban hároméves vál­ságterven gondolkodnak, mi pedig köziben a VIII. és IX. ötéves tervet próbáljuk el­képzelni. Ismerik-e a vál­lalati koncepciókat, vagy azoktól függetlenék-e a ter­vek? Ismét sürgette a japán szisztéma szerinti bedolgo­zórendszer kialakítását, az infrastruktúra elégtelensége miatt. Dr. Bazsó György úgy'lát­ta, hogy a koncepció esz­közrendszere hiányzik. Olyan gyorsan változnak az irá­nyok, az elképzelések az or­szágban, hogy az új terve­ket nem is lehet számon- kérni. Ennek alapján nincs biztosíték ezek végrehajtá­sára. Nyerges Károly: Eh­hez a programhoz nyugodt társadalom, sok pénz és a végrehajtást biztosító veze­tőgárda kellene. Pénz nincs, és a kényelmes, jól kereső rétegnek nem érdeke a vál­tozás. Velkey László dr. is az emberi tényezőkről beszélt. Nemcsak a cigánysággal, a lumpenréteggel van baj, a vezetők szintjén is sók a probléma. Az egészségügy­ről, a szociálpolitikáról szólva elmondta, hogy az anyagnál részletesebb és átfogóbb ter­veket tették az asztalra egy negyedszázaddal ezelőtt. Válaszában Szűcs Erika el­mondta, hogy a koncepció valójában kísérlet a politi­kai-gazdasági korlátok ' át­törésére. A megyei terv szellemiséget sugároz, válto­zik is majd, és a lebontás, a konkrét programok készí­tése még hátra van. Azt nem ígérhetik, hogy minden megváltozik és jó lesz, de dolgozni kell, az országos dolgokra várni nem szabad. Várható az intézmény- rendszer fejlesztése (egy he­lyi bank, az átképzési rend­szer kialakítása, menedzser- képzés, export—import társa­ság létrehozása, a szükséges információk biztosítása stb.). Azon vagyunk — mondatta —, hogy koncepciónk poli­tikai program legyen. Nem akarunk túlsúlyosaik lenni, ha ki kéll vonulni a gaz­daság területéről, ne ökoz­zon gondot. Válóban kulcs­kérdés a vezetők; a sze­mélyzeti politika kezelése. Csak a szakértelem, a hoz­záértés számítson a kivá­lasztásban. Az ülésen Kiss Dezső, a képviselőcsoport vezetője is­mertette a május 10-én (kezdődő ülésszak program­ját, s elmondotta, hogy vár­hatóan május végén még egy ülésszakot tartanak majd. (szatmári) Kovács László külügymi­niszter-helyettes a Nemzet­közi Tanulmányók Felsőfo­kú Intézete és a Kelet—nyu­gati Biztonságkutató Intézet által szervezett nemzetközi konferenciasorozat keretében csütörtökön előadást tartott Genfiben Magyarország kül- és biztonságpolitikájáról. Politikánk külső és belső feltételrendszerével foglal­kozva Kovács László kifej­tette, hogy Miagyarország számára létfontosságú a nemzetközi viszonyók stabi­litása, a kelet—nyugati kap­csolatok kiegyensúlyozott és sokoldalú fejlődése. Rámu­tatott, hogy a jelenlegi ked­vező nemzetközi helyzetben saját biztonságunkat, stabi­litásunkat elsősorban nem egy tömbközi konfliktus, ha­nem a globális társadalmi- gazdasági, technológiai, öko­lógiai és a fegyverkezési versenyből eredő kihívások veszélyeztetik. A magyar diplomata hang­súlyozta, hogy a hazánkban egyre jobban kiteljesedő re­formfolyamat megköveteli (az alkalmazkodást, a szoros kapcsolódást a gyorsan vál­tozó világpolitikai és világ- gazdasági feltételékhez, a felzárkózást az emberiség jövőjét, fejlődését meghatá­rozó folyamatokhoz. Lezárult a nyomozás a Zala megyében történt busz­tragédia ügyében. A közle­kedési ügyész több ember halálával, halálos tömegsze­rencsétlenséggel járó közúti baleset gondatlan okozásá­nak vétsége miatt emelt vá­dat Farkas Lajos, a Zala Volán gépkocsivezetője el­len. Mint annak idején hírül adtuk, ez év február 7-én kora reggel Boofölde és Sár­iddá községeik között össze­ütközött a Zala Volán Ika­rus, valamint az Észak­zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat Robur autó­busza. Az előbbi vezetője, annak ellenére, hogy az út csúszós, síkos volt, s a sűrű ködben alig 50—100 méter távolságra lehetett csak el­látni, 58—69 hilométer/óra (közötti sebességgel próbált megelőzni egy előtte közle­kedő Wartburgot és egy te­repjárót. Már az elöl haladó Rádai Imre emlékére Szent­endrén tartották ,a napokban azt az emlékversenyt, melyen megyénket a miskolci MHSZ képviselte. Az MHSZ erdész­csapata ifjúsági korcsoportban vett részt az országos verse­nyen. A futóvadlövés 10 méte­res futócélversenyén — amely új olimpiai szám lett — a tizen­UAZ-zal egy vonalban volt, amikor észrevette a vele szemben érkező Roburt. An­nak vezetője — elkerülendő a frontális ütközést — 40— 45 kilométeres sebességét fé­kezéssel csökkentette, s jobb­ra akarta kormányozni jár­művét. Ám a Robur meg­csúszott, átsodródott az út menetirány szerinti bal ol­dalára, és pördülés közben ütközött az előzést csak a két elhagyott jármű leszo­rításával befejezni tudó Ika­russzal, utána pedig az árokba borult. A baleset következtében a Robur 20 utasa közül né­gyen a helyszínen életüket vesztették. Egy személy ma­radandó testi fogyatékosság­gal járó, három 8 napon túl, 13 pedig 8 naipon belül gyó­gyuló sérüléseiket szenvedett. A két buszban mintegy 120 ezer forint kár keletkezett. (MTI) hét éves Zsigár István 456 kör- egységgel lett első. Remekül szerepelt a futóvad­lövésben is, ahol szintén .a leg­jobban szerepelt, s ugyanezen a versenyen a tizenhat éves (!) Szabó Tibor negyedik helye­zést harcolt ki — ezzel is öreg­bítette megyénk jó hírét a fu­tóvadlövésben. (Bekecsi) Kellemes meglepetés Ülést tartott a Minisztertanács Nemcsak nézőpont kérdése ' Megalakult az MSZMP reformköre Tokajban Anélkül, hogy arra a sú­(Folytatás az 1. oldalról) dasági társasággá, intézked­jenek az állami törvényes­ségi felügyelet reformjáról, s feloldják a vállalati taná­csok működésében rejlő el­lentmondásokat. A szövet­kezetekről szóló törvény mó­dosítása mindenekelőtt a szö­vetkezetek versenyképessé­gének javítását szolgálja, a tagság vagyonérdekeltségé- nek erősítésével. Biztosítani kívánják számukra a gaz­dasági társasággá való átala­kulás lehetőségét is, ameny- nyiben a tagok többsége így határozna. Törvényességi fel­ügyeletüket pedig cégbíró­ság látná el. Ugyancsak mai ülésén tár­gyalt a kormány a földről szóló törvény és a vonatko­zó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdál­kodásról szóló törvény mó­dosításáról. Ezek lényege a kötöttsé­gek oldása, illetve az ál­lamigazgatási eljárások egy­szerűsítése. Az átalakulási törvény életbe lépése szük­ségessé teszi a vagyonérté­kelésről, valamint az ipari szövetkezeteikről szóló tör­vényerejű rend eletek módo­sítását is. Ezek tervezetét a kormány megtárgyalta, el­fogadta és az Elnöki Ta­nács elé terjeszti. A leg­főbb változás, hogy növek­szik a szövetkezeti tagok va- gyonérdekeiltsége, aminek alapvető formája a részje­gyék jegyzése lesz. A Minisztertanács tár­gyalt az egyesületek fel­ügyeletéről szóló jogszabály módosításáról is. Ügy fog­lalt állást, hogy még az Tisztelgés a múlt előtt A tarnowi vegyi kombi­nátbeli, a BVK Bem József és Petőfi Sándor .kulturá­lis egyesületeinek képvise­lői látogattak el a felszaba­dulás előtt felszámolt észak­borsodi Derenik község he­lyére. A háromtagú lengyel történészcsoportot Adam Bartosz, a Tarnow megyei múzeum igazgatója vezette. A lengyel vendégek és a BVK-sok, akik családtagja­ikkal és gyermekeikkel ke­resték fel a hajdani Derenk romjait, megkoszorúzták az ottani volt templom helyén felállított emlékoszlopot. idén felül kell vizsgálni a társadalmi szervezeteik te­vékenységét, szervezetét, il­letve felügyeletét szabályo­zó rendelkezéseket és azo­kat az egyesülési, valamint a készülő párttörvényhez kell igazítani. Végezetül a kormány meg­vitatta a bős—nagymarosi vízlépcsővel összefüggő gaz­daságossági és nemzetközi jogi kérdéseket. A mpstani tanácskozás — ahogy a szó­vivő fogalmazott — a par­lamenti felkészülés egy „közbülső állomása” volt. Még nem dőlt el véglege­sen, milyen álláspontot kép­visel majd a kormány a nagyberuházás ügyében,any- ny.i azonban már biztos, hogy a beruházás megszün­tetésének összes lehetséges következményét csalk egy, valamennyi szempontot fi­gyelembe vevő tudományos felmérni. Ez a munka a mostani üléssel gyakorlati­lag megkezdődött. A szóvivőtől Sáríközy Ta­más igazságügymliniiszter- helyettes vette át a szót. El­mondta az újságíróiknak, hogy a kormány elé került törvénycsomagban hat alap­vető jelentőségű jogszabály volt, ezek közül a legfonto­sabb minden bizonnyal az átalakulási törvény. Ennek megalkotása során a tör­vényelőkészítőik mindenek­előtt arra törekedtek, hogy egy tedhnikailag korrekt jogszabályt hozzanak létre, amely nem determinálja a tulajdonviszonyok jövőbeni fejlődését. Más szóval az át­alakulási törvény nem azo­nos a tulajdoni reformmal. Bár a tervezet az átalakulás technikai kérdéseivel fog­lalkozik, az érdekék ütkö­zésének problémáját itt sem lehetett megkerülni. lyos gazdasági és politikai helyzetre utalnánk, amely az ország közállapotára ma jellemző, mindössze azt sze­retnénk hangsúlyozni, már azzal is, hogy (igazán kis) városunkban létrehoztuk a reformkort, hogy ha általá­ban igaz a gazdasági lerom­lás, a politikai bizonytalan­ság, a szervezeti kuszáltság; akkor Tokajban, egy évszá­zados, fél évszázados lema­radás minden kínjával küsz­ködő településben fokozot­tan igaz minden, a szelle­mi-politikai zűrzavarra, gaz­dasági és morális válságra utaló meghatározásunk. Szá­munkra, a tokajiak számá­ra jelen helyzetünkben, melyben nem önszántunkból leledzünk, kötelező, hogy a lehető minden fórumon, minden alkalommal szót kérjünk, szót követeljünk, hangsúlyozandó, hogy a ma­gyar vidék súlyos helyzete fokozott, megkülönböztetett figyelemre érdemes. Nem­csak a politikai felső és kö­zépvezetés részéről, hanem a demokratikus átalakulá­sért küzdők minden (alter­natív) csoportja részére is. A magyar vidék szerencsé­re megőrizte azt az óvatos­ságát, amely évszázadon ke­resztül jellemezte, s nem véletlenül a főváros, általá­ban is a nagyvárosok tár­sadalmi, gazdasági, életvi­telbeli hátterét alkotta és alkotja ma is. Ezek a tar­talékok azonban nem vég nélküliek. Tokajban, úgy ítéljük meg, a belső szembenállás, szem- beállítás helyett összefogás­ra van szükségünk, együtt kell keresnünk a ki utat ab­ból a kátyúiból, amelyben „rakományával” együtt, az ország szekere megfeneklett. Érdemes azonban e képsort megtoldanunk azzal, hogy e rakományban a falvaik, a kisvárosok zöme batyuiként, a saroglyábán zötykölődött eddig is. Sokkal több össze­tartást, erőteljesebb össze­fogást alkarunk és várunk a tokajiaktól, egy kimódolt, átgondolt cselekvési terv Jelzésiként csupán, terve­inkről annyit, hogy látva, milyen nehézségekkel kell megbirkóznia a reformpár­tiaknak, nekünk is ki kell nyilvánítanunk, hogy a re­formok maradéktalan és haladéktalan megvalósítását tartjuk fontosnak. Helytele­nítjük a reform-demagógi- giát, a szavakat végre tet­teknek kell felváltania! Első célkitűzéseink 'között szerepéi éppen • ezért, egy városi tanácskozás (meghí­vottakkal), ahol az érdeklő­dőik, pártállásra, világnézet­re való tekintet nélkül vi­tathatják meg, részben az ország, a nemzet, a nép sorskérdéseit, részben szű- ikébb pátriánk, Tokaj köze­lebbi múltjával, jelenével és jövőjével összefüggő kérdé­seket! Tokaj, 1989. április 18-án. Bencsik János dr. Molnár Tivadar Nagy Béla Sáfrány (Ferenc Tóvizi Kálmán „ Zelenák István elemzőmunka során lehet Nyereményjegyzék Nyereményjegyzék az 1989. április 25-én megtartott április G Vásárlási forint) utalvány (7 ezer havi telelottó tárgynyeremény­sorsolásról. A nyereményjegy­H Vásárlási forint) utalvány (5 ezer zékben az alábbi rövidítéseket használtuk: I Vásárlási forint) utalvány (4 ezer A Vásárlási utalvány (3 ezer A nyertes szelvényeket 1989. forint) B Trabant Lim. Spec, típusú személygépkocsira szóló utalvány C Polski Fiat 126 E típusú személygépkocsira szóló utalvány D Szerencseutalvány (30 ezer forint) május 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Miinnich Ferenc u. 15.) eljut­tatni. A hivatalos tárgynyeremény­E SANYO rádiómagnó (10 ezer jegyzék május 2­tői megtekint­forint) hető az OTP-fiókokban, a totó­F Vásárlási utalvány O ezer lottó kirendeltségekben és a forint) postahivatalokban, 5 880 518 I 61 070 345 F 61 201 364 F 61 340 090 I 61 501 937 F 5 888 225 H 61 078 052 E 61 247 606 F 61 347 797 I 61 509 644 G 5 895 932 H 61 093 466 I 61 255 313 H 61 363 211 F 61 517 351 D 5 903 639 I 61 116 587 F 61 263 020 E 61 370 918 H 61 525 058 D 5 980 709 G 61 124 294 F 61 270 727 F 61 386 332 D 61 540 472 G 61 000 982 D G1 132 001 E 61 278 434 H 61 394 039 E 61 555 886 D 61 024 103 E 61 155 122 G 61 301 555 B 61 432 574 E 61 563 593 E 61 039 517 F 61 162 829 H 61 309 262 I 61 447 988 F 61 047 224 H 61 170 536 H 61 316 9G9 E 61 463 402 II 61 579 007 F 61 062 638 I 61 178 243 E 61 324 676 I 61 494 230 F 61 586 714 G A Szerencsi Autójavító Kisvállalat értesíti a lakosságot, hogy használt SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI- FELVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGET VÉGEZ TOVÁBBÉRTÉKESÍTÉS, ILLETVE BONTÁS CÉLJÁBÓL Minden hó utolsó csütörtöki napján 10 órától A HASZNÁLT GÉPKOCSIK ÁRVERÉSRE KERÜLNEK a Szerencs, Gyár u. 9-11. sz. alatti szervizben Ugyanott értékesítésre kerülnek a bontásból származó alkatrészek is Telefon: (41) 31-022 alapján. A HEJÖCSABAI CEMENT- ÉS MÉSZIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG felemeli 1476 000 E Ft értékű alaptőkéjét AZ ALAPTŐKE-EMELÉS INDOKAI: a piaci pozíciónk bővítése és a termelés gazdaságosságának növelése érdekében, melyeket beruházásainkkal kívánunk /megvalósítani, további müködőtőke-bevonást tartunk szükségesnek AZ ALAPTŐKE-EMELÉS MÓDJA: új részvények jegyzése Az alaptőke-emelés legkisebb összege: 14,5 M Ft, 1450 db 10 000 forint ^névértékű részvény kibocsátásával A részvényjegyzés kezdő napja: 1989. május 1., záró napja: 1989. október 1. Az alaptőke-emelés folytán névre szóló részvények kerülnek kibocsátásra Az alaptőke-emelés nem érinti a korábban kibocsátott részvényfajtákhoz kapcsolódó jogokat A részvényjegyzés helye a HCM Rt. székhelye (Miskolc, Fogarasi u. 6.) A részvényjegyzés a részvényjegyzési ív aláírásával és a jegyzett részvény névértéke 30%-ának a HCM Rt. Budapest Bank 271-81852 sz. bankszámlájára történő egyidejű befizetésével történik Kovács László előadása

Next

/
Thumbnails
Contents